Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-13 / 36. (4479.) szám
Előkészületek az elasx-ansol tárgyalásokra Édest a közeledés ellen -- Olaszország 25 millió fontos kölcsönt kap sitani, ha Róma elfogadja Anglia földközitengeri feltételeit. Edén azt kívánja, hagy a kormány egyelőre ne tárgyaljon és várja meg, amíg az olasz önkéntesek elhagyják Spanyolországot. A miniszterek között a kölcsön folyósításának feltételei körül is ellentétek támadtak. Az olaszbarát miniszterek nagyobbarányu engedékenységet javasolnak, mert ezzel az angol-olasz ellentétet végérvényesen ki lehet küszöbölni, mig a többi miniszter szigorú garanciafeltételekhez akarja kötni a kölcsönt. Farina;;! és Edén harca LONDON. — Farinacci szenátor a Re* (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) ként megkövetelt választásokra. A kulisszák mögött valóban a választások gondja emészti a koalíciót. Hiábavaló a sok ürügykeresés a halogatásra, hiába kísérleteznek egyik-másik oldalon azzal a tervvel, hogy esetleg egy törvénnyel egész évre meghosszabbítják a községi képviselőtestületek megbízatását —- a valóság mégis az, hogy megkezdődött a fegyverkezés a választási harcokra, amelyek legkésőbb 1939- ben kezdetüket veszik s amelyek a nemzetgyűlési választásokba fognak torkolni, ahol már egy gyökeres rendszerváltozás kérdése fölött történik majd döntés. Még elég meszsze vagyunk ettől a döntő időszaktól, de mert minden párt tudja, hogy most sokkal több forog kockán, mint eddig bármikor, a nagy időtávlat ellenére is óriási előkészületeket tesznek már a küzdelemre. Ami most történik, azt már mind a leendő választási pártpropaganda nézőszögéből ítélik meg ésj annak kedvéért csinálják. A kormánypártok mostani versengése nem egyéb, mint versenyfutás az előnyösebb választási jelszavakért. Az egész Beran-harc is csak ezért volt. A baloldal belekapaszkodik Beran eg) -egy szavába és belemagyarázza, hogy Beran, a jó csehszlovák hazafi összepaktált a „hitlerista Henleinnel”, aki szerintük javaslataiban ,,a köztársaságnak autonóm részekre! való földarabolását" kívánja és hogy Beran Szent Vencel egykori politikai elképzelését: a német birodalomtól függő vazallusi szerep Vállalását ajánlja. Ez alapon a baloldal Berant ki is kiáltotta a demokrácia ellenségének és ráadásul antiszemitának, aki ellen tehát védeni kell a demokráciát. A baloldal ügy véli, hogy „a beranizmus elleni harc” előnyös választási jelszó az agrárpárt ellen. Annyira előnyösnek tartja ezt a baloldal, hogy most már maga is mer a választásokkal fenyegetőzni. Mialatt tehát Beran pártja azért félti a demokráciát, hogy a baloldal az osztálydiktaturára törő kommunistákkal szövetkezik, ugyanakkor a baloldal abban véli a demokrácia veszedelmét, hogy Beran a fasiszta diktatúrával rokonszenvező szudétanéraet párttal készül szövetkezni. S mit látunk? A szocialista baloldal máris számos népgyülést tartott a katolikus néppárttal és az ellenzékben lévő kommunista párttal közösen. Fölhívások jelentek meg e pártok szakszervezeti vezetőinek együttes aláírásával. Az agrárpárt ezt joggal tekinti a „népfront” első konkrét vállalkozásainak. Jellemző a kommunista párt legújabb magatartására. Mint a népfront-eszme első hirdetője szintén a beranizmus elleni harc jelszavát lovagolja. Hatszáz népgyülést hivott össze ezzel a jelszóval: „Beran ellen", —> és persze: „a demokráciáért”. A munkások és parasztok osztálydiktaturájának legmeggyőráciát védik, ez a főjelszavuk. Régebben az ződésesebb hirdetői most hirtelen a demokautonómista ellenzék jelszavait sajátították ki, s akkor a centralizmussal szemben a legteljesebb önkormányzatot követelték a szlovákság számára, s a legszélsőségesebb önrendelkezési jogot a nemzetiségek számára. Most éppen az ellenkező nézetet vallják. A legharcosabb antiautonómisták. „Minden autonómia és önrendelkezés ellen — a demokráciáért” - ez a mai jelszavuk Szlovákiában és Kárpátalján, s ebben teljesen találkoznak a kormánypártokkal. Most a kormánypártok jelszavaira licitálnak rá. S ebben egyben bennerejlik választási sztratégiájuk is: a kormánypártok jelszavainak radikálisabb megformulázásával a kormánypártok tömegei közt számítanak terjeszkedésre. Az autonómista ellenzék föllélegezhetik: elvesztette legdemagógabb ellenfelét. Mert a szlovák, magyar, német és ruszin ellenzéki pártok hívei sok eltérésük mellett egy elvi jelentőségű főprogrampontban mind találkoznak: valamennyien autonómisták. Tehát antiautonómista jelszavakkal a kommunisták nem űzhetnek köztük lélekhalászatot. A kommunisták a centralista táborba mentek át: demagógiájukkal a centralista pártoknak lettek a versenytársai. Radikális jelszavaikkal annál nagyobb tömegeket sodorhatnak el a szocialistáktól és az agrárpárttól, mennél több valószínűsége lesz annak, hogy a kormányba jutnak. És a kommunisták rendkívül nagy ravaszsággal játszák a „leendő kormánypárt” szerepét. De messzire kalandoznánk, ha a várható erőeltolódásokról beszélnénk. Itt egyelőre csak távoli előkészületekről van szó. De a harcra készül mindenki. Most jelentik, hogy az agrárpárt uj titkárságokat létesített Kárpátalján. A napokban jelentették, hogy uj választási novella készül. Minden választás előtt törvényszerű jelenség a választási tör-LONDON, — A világsajtó a napokban sokat ír Olaszország és Anglia közeledéséről. A Daily Express és a Daily Mirror diplomáciai munkatársa szerint az angol kormányon belül a küszöbönálló olasz-angol tárgyalások máris bizonyos ellentéte| két okoztak. A Daily Mirror szerint az ellentétek bizonyos esetben oly súlyosakká válhatnál;, hogy Edén kénytelen lesz lemondani. Ezt a hirt persze a többi lap megcáfolja. A Daily Express szerint Chamberlain a lehető leggyorsabban meg akarja oldani azl olasz-angol ellentéteket és hajlandó Olasz- j országnak 25 millió fontos kölcsönt folyólük sei a magyar npEv jogait a kassai kiállitásos! Hifiit levél Maxell Milán polgármester úrhoz, mint a kassai kiállítási szövetkezet Elnökéhez KASSA, — Az elmúlt év folyamán, amikor valósággá vált az, hogy Kassán 1938-ban megrendezik a kiállítást, az erre alakított szövetkezet (részvénytársaság) felhívást bocsátott ki a lakossághoz, gyárakhoz stb. részvényei; jegyzése céljából. Ez a felhívás, nagyon helyesen, akkor | két nyelven: szlovákul és magyarul jelent meg, mert a polgármester ur nagyon jól tudja* hogy dacára a statisztikának, Kassán a magyarság domináló szerepet játszik (pörölyös súllyal bizonyítják ezt a mindenkori választások adatai!) s a magyarság nyelvi kívánságait minden alkalommal ki kell elégíteni, ha azt akarják, hogy valami akció sikerrel járjon. Tehát a kiállítás felhívásának kétnyelvű kibocsátását a lakosság helyesléssel fogadta. Ittjegyezzük meg, hogy amikor a lakosságtól a hatóságok valamit kérnek* akkor sohase játszik szerepet a statisztika — itt van a jólismert karácsonyi „Felhívás a jóakaratu emberekhez", valamint a rengeteg fürdőreklám, gyári reklám stb, — Kassa város lakossága és az érdekeltek élénk figyelemmel kisérik a kassai kiállítás előkészületeinek minden mozzanatát, annak menetét, azért már most, amikor még nem késő, hívják fel a polgármester ur figyelmét olyan sérelmekre, amelyeket minden erejével kell, hogy megakadályozzon, illetve orvosoljon — hangsúlyozzuk a kiállítás sikerének érdekében. Az egyesült párt kebelében működő iparos- és kereskedőszakosztály hetekkel ezelőtt konstatálta és leszögezte, hogy a kiállítás céljaira alakúit és a város épületében levő irodában csal; szlovákul adnak felvilágosítást és a falon ott függött: „Hovorte po slovensky" figyelmeztető táblácska. Ez a figyelmeztetésünk akkor Szlovákia- és ICárpátalja-szerte nagy visszatetszést keltett s a lapok még ma is foglalkoznak az esettel. Miért? — azért, s ezt nagyon jól tudja a polgármester ur, hogy sehol a világon nem rendeznek kiállítást, — pláne, ha idegeneket is várnak arra, — hogy három-négy nyelven ne állnának a közönség rendelkezésére és pláne ne elégítenék ki a köztársaság második legnagyobb kisebbségi nemzetiségét, a közel egymillió főt számláló magyart. Nem is szólva a közel négymillió főt számláló németről, a köztársaság keretében békeszerződések alapján autonómiával rendelkező ruszinokról síb. stb. Nos, ez a sérelem nem hogy megszűnt volna, hanem az még folytatódik! lényeket szögezünk le és nem általánosítunk. 1938 január 28-án jelent meg a kiállítás tájékoztatására szolgáló hetilap, amelynek neve „Vystavné Noviny". Amikor kézhez kaptuk ezt a lapot, azt hittük, hogy a lapnak csak az eleje van szlovákul írva, amin nincsen semmi csodálni való. De akárhogy forgattuk, lapoztuk a „Vystavné Noviny“-t, bizony abban nem találtunk csak a hirdetések között pár magyar szót. Több semmit!... Az meg már óriási esemény lett volna, ha valami német, vagy ruszinnyelvü szöveg foglalt volna helyet benne. Nem is beszélve angolról, vagy franciáról. Ez az egész újság csak szlovákul van irva. Mint már elöljáróban is említettük, tudtunk* kal a kiállításon a csehszlovákon kívül helybeli, vidéki s talán külföldi magyar, német, stb. nemzetiségű iparosok, kereskedők, gyárak részvételére is számítanak és várják őket, akiket félretéve minden statisztikát, a saját anyanyelvükön kell, hogy a kiállítás rendezősége tájékoztasson minden félőL Ez az újság, a „Vystavné Noviny" erre a célra készült, kell hegy a kiállítás érdekeit szolgálja s minden dologban felvilágosítást adjon, kell tehát, hegy minden kiállító könnyen — saját anyanyelvén tudja meg a rendelkezéseket, intézkedéseket, stb. Példákat, hogy ez miképpen van a világon, nem hozunk fd, hí zen, ha valaki csal; egyszer volt külföldön, ezt a helyes, célszerű intézkedést még a nagy nmzeteknél is — angol, francia, német, olasz — tapasztalhatta, nem is beszélve az erre rászoruló kis nemzetekről. Merni reméljük, hogy az üzleti érzékkel rendelkező Polgármester Ur úgy a kiállítási irodában, valamint a kiáEitás tájékoztatására szolgáló egynyelvű újság kiadásánál a németeket, magyarokat, ruszinokat ért sérelmet sürgősen reparálni fogja. Felszólalásunk nem kákán csomó keresés, giné Fascista cimü lapban rendkívül hevesen megtámadta Edent, aki szerinte az olasz-angol barátság kerékkötője. Az angol lapok egyrésze visszautasítja az olasz várakat és rámutat arra, hogy Olaszország az, mely a megegyezést akadályozza és késlelteti. A Daily Héráid szerint annak ellenére, hogy az olasz-angol közeledés terve Mussolinitól indult ki, mégis az olaszok szabotálják a megegyezés lehetőségét, mint azt az Edén elleni támadások is bizonyítják, A Daily Express szerint Chamberlain közeledést keres Olaszországhoz, de Edén lassú eljárást javasol 3 ez haragította föl Farinaccit. akadékoskodás — a tények beszélnek erről, hanem jóakarata figyelmeztetés a súlyos hibák kiküszöbölésére, ha azt akarják, hogy a kiállítás sikeres legyen s ne váltson ki az egyes nemzetiségek között megütközést, mondjuk háttér beszorzást, mellőzést, ami mindig rossz vért szült, A Vystavné Noviny vezető cikkében az ia áll, begy: „A kiállítás rendezősége a legszélesebb nyilvánosság megértésére számit", — valamint, hogy: >ra kiállítás SzJovenszkó minden vidéke és lakossága részére erkölcsi és gazdasági siker eredményezésére hivatott". Ezekből érthetően a kiállítás rendezősége a kelefe-zlovákiai magyarságra is alapoz. Ha ez így van, akkor ez a magyarság joggal elvárhatja, hogy a kiállítás rendezősége anyanyelvén érintkezzék vele úgy, amint azt a részjegyzések alkalmából tette. Ez a magyar iparos -és kereskedőtársadalomnak természetes igénye akkor, ha közreműködésére a kezdő lépések megtörténte után is számítanak, — de vitathatatlan érdeke ez — a gazdasági élet aranyszabályai szerint — a kiállításnak is. A kiállítás gazdasági ügy, — a nyelvi kérdés pedig politikum. Mindig baj volt abból, ha gazdasági ügybe politikum keveredett. És mert régi tapasztalat szerint az ilyen keveredésnek sohasem a politikai, hanem mindig a gazdasági célkitűzés látta kárát, — azért városunk adózóinak, a kiállítás gazdasági célkitűzésének és a magyar iparosok és kereskedők érdekében állónak tartjuk, hogy Polgármester-Elnök Ur figyelmét a fentiekre felhívjuk. Vagyunk kiváló tisztelettel: AZ EGYESÜLT PART IPAROS- ÉS KERESKEDŐ SZAKOSZTÁLYA. Kiutasították Az Est munkatársát Olaszországból RÓMA. — Az olasz kormány kiutasította Barcs Imrét, az ,,Az Est”-lapok római tudósítóját, aki öt éve dolgozott Rómában. A kiutasítást a kormány nem okolta meg, csupán Barcs általános magatartására utalt. A magyar hirlapiró hir szerint már szombaton este elhagyta Olaszországot. Mint értesülünk, az olasz kormány közölte Angéla asszonnyal, a Figaro tudósítójával, hogy Párisból nem térhet vissza Olaszországba. szenátust ne válasszák mindig együtt a képviselőházzal, amelynek mandátuma csak hat évre terjed, hanem hagyják meg, hogy törvényes megbízatása végéig, nyolc évig működhessen. Ez a mozgalom nem lenne időszerű, ha a kulisszák mögött nem volna szó a választásokról. De a legbiztosabb jele a választásra való fölkészülésnek a sajtó átszervezése. Az agrárpárt, amely a választási előkészületekben mindig a legértesültebb és mindig kezdeményező szerepet játszik, hirtelen átszervezte és kiszélesítette sajtóhálózatát. Sokmilliós befektetéssel megalapította a legnagyobb | szlovák napilapot s Zsolnán létesített uj nagy nyomdájába kezdi összpontosítani eddigi lapjait. Magyar hetilapjánál az uj kurzusnak megfelelően személyi változás készül. Magyar napilapja is nyomdát és hangot változtatott. Az agrárpárt uj koncepciójának megfelelően megszűnt a moszkvai és valenciai érdekek népszerűsítője lenni, már nem a német emigráció hangján szól a német birodalom vezetőiről és eseményeiről, befelé pedig hirtelen olyan ellenzéki hangot hallat, amilyet a kormánylapok csak a választási kampányok idején engednek meg maguknak, amikor minden kormánypárt „ellenzékben van” a koalícióval szemben, amikor minden kormányténykedésért csak a többi kormánypárt felelős, ő, a legellenzékibb kormánypárt soha. Magyar vonatkozásban pedig túltesz a magyarkodásban, a magyar sérelmek emlegetésében, a magyar kulturális igények követelésében a mindent túllicitáló kommunistákon is. Szóval választás előtti demagógia. vény módosítása. A választási előkészületek biztos tünete az az ártatlan hir is, hogy aj szenátorok mozgalmat indítottak, hogy aj # Ha nincs i ó anyagcseréié És az Igmándi! használja, életkorát prolongálja. Csinált már ennél az agrárpárt különb trükköket is. Megcsinálta azt, hogy választási plakátokat csak magyar nyelven adott ki, sőt még azt is meg merte tenni, hogy pirosfener-zöldszegélyü falragaszokon hirdette magyarkodását. Ma már azonban nem hatnak többé sem az olcsó parasztfogás plakátjai, sem a kurucos magyarkodás kacskaringósan szép, cifra szósujtásai, sem a finom, lágy szirénadalokat zengő fuvolák. A magyarság már tuljól ismeri a dallamot is és a fuvolát is. Fals félhangokon járó hamis dallam ez egy egykor tisztább hangokra hangolt csorbult öreg tárogatón. A magyarság tudja, hogy csak a kéz az Ézsaué, a hang a Jákobé. És nemcsak Jákob hangjához, de az Ézsau kezéhez is bizalmatlannak kell lennie, mert ez a kéz egy tál lencséért adna el egész örökséget. Egyeseket talán elkábithat. de a nemzethü magyarságot a maga rendíthetetlen kádereiben soha meg nem ejtheti az egytál-lencse politikájának leggyönyörűbb csábdala sem. Ebből a nézőszögből kell most tekinteni azt a sok udvarlást, amelyben a magyarság a különféle nem-magyar politikai pártok oldaláról részesül. A cégtáblák átfestése után a kortézia uj hadjáratba kezdett. 2 _______________________________1938 febraAr 13, vasárnap.
