Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-12 / 35. (4478.) szám

1938 február 12, szombat 3 M Ilii A R Y IHI KRÉM ARCVÍZ PÚDER SZAPPAN M EQSZÉPITI i ILTONTITI| A SZEPLÖKBT MÁJ FOLTOKAT RÁNCOKAT, PATTANÁSOKAT MITESSZEREKET Kapható minden szakOzletben! Hírek Hdcojn //tnafyy.az// $iu Egyiket Józsinak hívják, a másikat Bandinak, a harmadik neve Pista, Erőteljes, pirospozsgás gyerekek, a legidősebb tizennégycves lehet Ruháikon, meg­­jelenésükön meglátszik a jómód s az, hogy a gyerme­kek nevelésével nevelőkisasszony is törődik, az édes­apán s az édesanyán kívül. Az édesapa otthon van, irodában dolgozik, mérnök, vagy orvos lehet, talán nagykereskedő, vagy gyáros. A gyermekek egyedüli felügyelője jelenleg az édesmama — a finom, fiatal, jólöltözött mama utaztatja a gyermekeket a félévi vakációban s két napra megszálltak a szép szlová­kiai város idegenforgalmi szállodájában is. Három­száz kilométerre vannak jelenleg a családi háztól, az iskolától 6 mindentől, ami gond, munka, megszokás. Pista, Józsi, Bandi nemzetiségét nehéz megtudni. Egymásközött szlovákul diskurálnak, a mamával rendszerint németül. Más nyelven meg sem szólaltak s éppen ezért csak valami halvány gyanú pislákolt bennünk csupán arravonatkozólag, hogy a gyerekek magyarul is érthetnek s ezt a gyanút a Pista, Józsi, Bandi feltűnően szépen kiejtett nevére alapoztuk. A mama egész nap a hallban ül s szenveleg, vagy finoman könyvet olvasgat. Lapoz. A mama kora meg­határozhatatlan — de a keze, minden nő irgalmatlan árulója — elárulja, hogy nincsen már messze a vesze­delmes kortól s ha valaki ezzel a kézzel kapcsolatban a mama arcára néz, rögtön látja, hogy a mama egyike a Megnemértett Nőknek, A mama szépen öltözteti gyermekeit, de nem túl­ságosan törődik velük. A mama telel. A mama néme­tül olvas. A mama a világ minden kincséért sem szó­lal meg magyarul. A mama pedig magyar nő. Ez abból látszik meg legelőször, amikor szeme titkon felcsillan egy magyar újáig láttán. Másnap a pincérrel is vélt néhány ma­gyar szót. Gyönyörű kiejtéssel. Ha száz évig beszél a mama németül, nem fog úgy beszélni, mint ma­gyarul. A második nap estéjén a hárem fiú Izgatottan, gyorsan s félhalkan összevesz valami fölött. Gyorsan, sürgősen kell megértetniük egymást, magyarul veszek­szenek. : Aztán jön a mama s még valami idegen orvos és a gyerekele elfelejtik a magyart. Lefekvés előtt a három fiú titokban, a hóna alatt diszköíéses Milcszáth-könyveket dpeL Hol szerezték? Talán csak a portás tudja. De megszerezték. — Milyen nemzetiségű vagy, Bandi? — kérdem a harmadik délelőtt, verőfényes napban. Bandi mosolyog s vállat vont — Azt én is szeretném tudni, bácsi. — Otthon hogy beszéltek? — Magyarul, kérem. Természetes. — És itt mért tagadjátok le? —- Mi nem magyar iskolába járunk s a tanár ur megtiltotta, hogy magyarul beszéljünk egymás között s az uccán. Mi perfektek vagyunk kérem három nyel­ven. Legjobban szeretnénk magyarul, de nem lehet. — Miért nem lehet? — Anyu azt mondja, hogy valaki mégis meghallaná s csak kellemetlenségünk lenne belőle az iskolában, j meg ahol apu dolgozik. Elveszítené a megbízóit. —■ Szóval nem tudod, mi vagy? — Szavamra, nem. Én már gondolkoztam is ezen, de mindenki mást mond. Ez biztosan internacionaliz­mus, ugy-e, bácsi... Apunak nem fontos. Megbillenti a kalapját, elfut, elfelejtette, hogy ma­gyarul beszélt. A mama ott ül a hallban, finom tartással lapoz a könyvben s odaadóan olvas. Anyu szenveleg s várja élete utolsó lovagját. Anyunak nem fontos, apunak sem fontos, nem is törődnek vele, Pista, Bandi, Józsi felnő, bele a világ­ba, gazdagon, jómódban, mindent megad nekik a csa­lád, nyaralást, telelést, nörszöt, könyvet és finom ru­hákat, csak éppen egyet felejtettek el: nemzetiséget Nem lesz ezekből sem magyar, sem szlovák, sem német (thyvi) — LOURDES UJ PÜSPÖKE. Tarbes és Lourdes uj püspökévé Georg Ghoquet-t, Láng­­xes eddigi püspökét nevezték ki. Lourdes eddigi püspökét, Gerlier bíborost, Lyon város érsekévé nevezték ki. Choquet, az uj lourdesi püspök 60 éves és 1935 óta Langres püspöke. — HÁZASSÁGKÖTÉS. Néhai Guseo Ferenc nyug. államipénztári főtanácsos és özvegye szül. Seliga-Salgo Gizella fia Guseo Sándor porcellán­­nagykereskedő Pozsony és Scheibrein Antónia Béos — a bécsi Sdhotten-kápolnában házasságot kötöttek. — A MAGYAR NEMZETI BANK UJ AL­­ELNÖKEI. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa a lelépő dr. Bernét István és Pap Elek alelnökök helyé­be Vértessy Sándor és gróf Somsslch László fő­tanácsosokat választotta meg alelnökökké. Százötven iskolásgyermek kap naponta meleg ebédet egy kis faluban Pillanatfölvétel a csicsói gyermekkonyháról ■ ■ Kálnoky Sándor nagybirtokos szociális gondoskodása a falu szegényeiről ■ ■ ■ CSALLÓKÖZ, — Nemesócsa állomástól kö­zel egy óra utunk célja, az akácosokkal, fü­zesekkel szegélyezett Csicsó község. Délfelé ér­keztünk meg. A déli napnak sincs valami nagy ereje. Nem is igen járnak az emberek az uccán. Panaszkodnak is a hidegre. — Pedig vártuk már a fagyot, mert decem­berben meg a sarat untuk meg. Férfi, asszony behúzódik a kis konyhába. Ab­lakot, ajtót elreteszel. Ha kinyilik az ajtó, sürü pára alakjában tódul ki a mel-eg levegő. Csak a gyereksereg járja a falut. íme, épp az iskolából jönnek a kis polgárok. — Hát ti hová sorakoztok, mint kis katonák? Ugyanis meglepő, hogy a könyvek mellett bői, mint látom, száznál több ebédel. Több, mint a fele. Ilyen arányban sehol nem kapnak élel­mezést. — Hát bizony, van is gond vele. De hát azért megy. Segít az Isten. Évről-évre szükség van reá. Vannak sokan, akik hét kilométer távolság­ból jönnek. Tessék csak nézni. — Pista, ti hol laktok? — Kécsen. — Kécs hét kilométer távolság. Tiszta zuz­­marásak, mire az iskolába érnek. Lehetetlenség volna ezeket haza küldeni délben. Akkor már délután el sem jöhetnének. A kis szelet kenyér meg nem elegendő a hidegben. Meleg ételre is szükség van. Ez meg itt tiz testvérével épp elég mindegyik, számszerűit vagy 40, kis tálaicskát,l kis fazekat szorongat. — Hová? Ebédre? Hát hol kaptok ti ebédet? Karban felelnek: — A zárda-iskolában. De már köszöntik is az igazgató-tanitó uru­kat, aki meleg szeretettel figyelmezteti őket a rendre. Magunk is odaköszönünk, de érdeklő­déssel kísérjük a kis sereget, amint a jó meleg étel utáni vággyal lépeget a közeli zárda-iskola felé. Tiszteletadó módon emelik a templom előtt kalapjukat. Nem. tudjuk megáldani, hogy utánuk ne men­jünk. Ennyi gyerek ebédre megy. Valami érde­kes lehet ily kis faluban ekkora szeretet. Fé­lénken ' kopogtatunk. Nyílik az ajtó. A gyere­kek épp az asztali áldást mondták el s már sor­ban állanak. Előttük hatalmas kondérban párol­gó, sürü leves. A fazék mellett mosolygós jó­sággal, nagy kanállal kezében a kedves nővér. Bocsánatot kérünk, hogy talán alkalmatlanko­dunk. De ekkor nyílik az ajtó s ismerős arc ke­rül elénk. A község lelkipásztora. — Isten hozta, tessék csak. Nagyon örülök; tessék csak megnézni a mi kis éheseink ebédjét — köszönt ránk az esperes-plébános. — Nem zavarjuk a kedves nővéreket? — Dehogy is. Magam is át szoktam nézni az ebéd alkalmával, hogy jól viselkednek-e a fiúcs­kák. Mert tessék ám tovább is nézni. Nemcsak ebben a teremben, de a zárda-iskola másik két termében, sőt, amikor itt vannak az óvodások, akkor négy helyen is van ebédosztás. Van oly nap, hogy 150 gyermek is itt marad ebéden. — De hisz ez gyönyörű, ilyet nem lát máshol, még városon sem az ember. S erről nem tudunk semmit. Egészen csendben megy itt a szeretet gyakorlása. — Úgy van ez, kérem, hogy jobb, ha nem tud­ja a bal, mit tesz a jobb kéz. — Mennyi az iskolások száma? — Úgy hatvan körül mindegyik osztályban. Az óvodában pedig néha hetven apróság is van. Tanuárban azonban téli szünet van, mert meg­fagynának a szegény apróságok a nagy hideg­ben ide- és hazamenet. — Hisz ez valami különös. Hatvan egy osz­tályban. összesen száznyolcvan gyermek s eb­gondot okoz a szülő lenek. Nem igen van kere­set. Gyenge volt az aratás. Négyen járnak isko­lába, mind a négy itt ebédel. így megy ez to­vább. Tessék nézni, mily jó étvággyal fogyaszt­ják az ebédet. — De tessék mondani, honnan van erre a költ­ség? Meddig tart? Mikor kapnak ebédet s mibe kerül ez egy-egy évben? — Az ebédeltetést december elején kezdjük és májusig minden iskolanapon kapnak me’en. sürü levest. Kis kenyeret magukkal hoznak, mert azt nem igen győznénk. Hisz Így is évente körülbelül 5000 koronát emészt fel az akció. — No és honnan ez az összeg? — Kérünk és kapunk. A múltban évente 1200 koronát kaptunk a járási ifjúság-gondozótól, 600 koronát a járási választmánytól. — De még ez kevés. — Bizony kevés, mert emellett még karácso­nyi, mikulási élelemcsomagok is kerülnek ki­osztásra. A segélyezés nagy részét a község jószívű kegyura: Kálnoky Sándor nagybirtokos adja. ö szerelte fel a konyhát is, ő adja a fát is s ő a mozgatója a gyermekebé dél tétési akció­nak. Ha tőle nem kapnánk annyi élelmet, pénzbeli segítséget, bizony nagyon meg kelle­ne szorítanunk az egész akciót. A kedves nővér súg valamit. Azt súgja, hogy mások is, Király József esperes ur is sokban támogatja az akciót... — Tetszik tudni, úgy van az: Ha szükség van, akkor ad az Isten jó szivet is. A község leg­nagyobb jótevője a jólelkü kegyur és felesége. Nem titok, hogy nekik sincs már oly bőviben. De azért soha el nem feledkeznek az iskolák, a gyermekek támogatásáról. A zárdái iskolának, óvodának teljesen ők a fenntartói s emelett még mily sokat áldoznak. Ellátják az óvodát játé­kokkal, felszerelésekkel. A gyermekeknek me­leg ruhát adnak karácsonyra. Huszonöt meleg gyapjú kötött kabátot osz­tottak szét most karácsonykor. Emellett a volt cselédjeik gyermekeinek is ruhára valót, sőt vagy húsz más szegény gyermeknek is ruhát adtak. A nagyobb Iskolásleánykákat a kegyurnő több-30 év éta birja a Darmol sok millió ember bizalmát. Ez a legjobb bizonyíték, hogy a Darmol milyen jól bevált hashajtószer. - Székrekedés ellen a jó és kedvelt *-rVV*TA\ hashajtószer. a \.Z» szőr meglátogatja. Jó vásznat rendek nekik, hogy kézimunkát végezzenek, abból maguknak hasznos dolgokat varrjanak. E kézimunkából,; amit az iskolás leánykák varrnak, évvégére ki­állítás lesz s a legszebbeket még külön is díjazza a kegyurnő. Aztán a szeretet tovább is terjed. A község is kiveszi részét belőle. Szegény gyer­mekeinket támogatja. írószerekkel támogatja* Sőt most j karácsonykor ötvennél több gyermeknek jut­tatott a községi jegyző és bíró gondossága a község elöljáróságának áldozatkészségéből téli ruhát. — De ki varrta a ruhákat, ki főzi az ebédet? Hisz ez is óriási. I \ A kedves nővérek mosolyognak. A ruhákat áldott jó asszonykák, özvegyasszonyok segítet­tek megvarrni. Elhallgatja a kedves nővér, hogy ő szabja azokat. Az ebédet ki főzi? Ó, hisz az is munka? > j VrJ Meghatódottan távozom a szeretet házából. — FIGYELŐ.— Az egyesült párt járási közgyűlései Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt februárban megkezdi já­rási közgyűléseinek megtartását. A legközelebbi járási gyűlések beosztása a következő: Február 13, Ógyalla: Délelőtt 11 órakor a Ba­­ják-féle vendéglőben. Szónokok: Jaross Andor, Füssy Kálmán, dr. Gürtler Dénes. Február 15, Dunaszerdahely: Délelőtt 10 órakor a Káz<mér-féle vendéglőben. Szónokok: dr. Turehányi Imre és dr. Holota János. Február 17, Komárom: Délelőtt 11 órakor a Dózsa-féle vendéglőben. Szónokok: Jaross Andor, Füssy Kálmán, dr. Gürtler Dénes. Február 20, Léva: Délelőtt 11 órakor. Szóno­kok: Jaross Andor és dr. Porubszky Géza. Február 20, Zseliz: Délután 3 órakor. Szóno­kok: Jaross Andor, dr. Porubszky Géza. Február 26, Párkány: Délelőtt 10 órakor a Katolikus Legényegyletben. Szónokok: Esterházy János, dr. Salkovszky Jenő és dr. Gürtler Dénes. Február 27, Galánta: Szónokok: Esterházy János és Füssy Kálmán. Akazar hős védője Budapestre jön az eucharisztikus kongresszusra BUDAPEST. —' (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Az Eucharisztikus Világ­­kongresszusra májusban Budapestre érkezik mint egyszerű zarándok Moscardo spanyol tábornok, aki mint ezredes 72 napon ke­resztül védelmezte a toledói Alcazart és ez­zel az egész világ osztatlan bámulatát és elismerését váltotta ki. Tizenhét nyakszirtmerevedési eset Keletszlovákiában A mezőlaborci járásban fekvő Laborcfő községben Keletszlovákiában 17 nyakszirt­merevedési esetet állapítottak meg. Eddig 16 beteget szállítottak át a kórházba. A betege­ket a nagymihályi kórházban helyezték el* ahova az ungvári állami egészségügyi osz­­tag szállította be őket. Három beteg gyer­mek meghalt. — ATSZURTAK A HIRTELENUL ELHUNYT SZURDAY KÉPVISELŐ SZIVÉT. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap megjelent a főkapitányságon a tragikus hirtelenséggel el­hunyt Szúrday Róbert ügyvédje és több család­tagja és közölte az elhunyt utolsó kívánságát, hogy halála után szúrják át a szivét. A család tagjai ehhez a rendőrség engedélyét kérték. A rendőrség az engegélyt megadta és pénteken dél­előtt a törvényszéki orvostani intézetben át is szúrták az elhunyt képviselő szivét. Szurday te­metése pénteken délelőtt volt nagy részvét meg­lett.

Next

/
Thumbnails
Contents