Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-12 / 35. (4478.) szám
4&B ^RXGMtMAG^AR-HIRLAP 1938 február 12, szómba szokon megjelent a király kiáltványa a néphez. Az uralkodó kiáltványában hangoztatja, hogy az elmúlt esztendőkben mindent megtett, hogy az ország nyugalmát a fönnálló politikai szervezet alapján biztosítsa. Ez azonban nem vezetett sikerre és a politikai életben elharapózott zűrzavar a román nép lelkében is bizonytalanságot támasztott. Ez tette szükségessé az uralkodó elhatározását, hogy egyelőre a pártok kikapcsolásával nemzeti koncentrációs kormányt hívjon az ország élére s a végrehajtó hatalmat a hadsereg kezébe összpontosítsa. Az uj kormány legfőbb föladata a román közélet és közigazgatás megtisztítása a szélsőséges politikai befolyástól. A király fönntartja magának a jogot, hogy az alkotmányt az ország szükségleteinek megfelelően megváltoztassa. Az uralkodó azzal fejezi be kiáltványát, hogy el van tökélve ezen az utón minden energiájával tovább haladni, A kora reggeli óráiéban újabb királyi dekrétum jelent meg, amely a március 2-ra kitűzött választásokat fölfüggeszti. Miárt bukott meg a Goga-kermány? A Goga-kormány bukásának az a magyarázata, hogy mennél jobban közeledett a választás napja, annál nyilvánvalóbbá vált, hogy a Goga-kormány nem fogja tudni megszerezni a maga számára a szükséges többséget és a bizonytalanság még nagyobb méreteket öit a politikai életben. Eleinte az uralkodó is bizott abban, hogy Goga taktikai ügyességével úgy a vasgárda, mint a középpártok felé tartani tudja pozícióját és a választásokig nem lesznek nagyobb zavarok. Később azonban az uralkodó belátta, hogy Goga taktikai képességeit túlértékelte és a kormány egyik hibát követte el a másik után, ami csak fokozta a zűrzavart. Kedden kiderült, hogy a vasgárda, amelynek letörésére irányul az egész Goga-féle kísérlet, nemcsak, hogy meg nem gyengült, de annyira erősnek érzi magát, hogy noha még három hét van a választásokig, nem tart több választási gyűlést. A többi pártok között viszont megegyezés jött létre, úgyhogy Goga minden oldalról olyan erős ellenzékkel állott szemben, amelyet képtelen lett volna leküzdeni. A Goga-féle kísérlet mindössze 45 napig tartott. Cuza és Goga, mig ellenzékben voltak, alketmányreformot, antiszemitizmust és külpolitikai téren Németországhoz és Olaszországhoz való közeledést sürgettek* Hivatalbalépése után a Goga-kormány tett néhány lépést programjának megvalósítása felé, de érdemleges eredményeket nem tudott elérni. A gazdasági életben pangás állott be, ami az állami bevételeknél is érezhető volt. Franciaországban, Amerikában és Angliában nem leplezhető bizalmatlanság fogadta a Gcga-kormányt, ugyanekkor Németország és Olaszország barátságát sem sikerült biztosítani. Olaszországban fokozta az elégedetlenséget a Goga-kormánnyal szemben az is, hogy az; olasz irnpixium beígért elismerése elmaradt. A szevja! szerepe Gsga megbuktatásában PARIS. — A Goga-kormány bukását franda politikai körökben nyugodtan fogadták. A bu-| kás közvetett és közvetlen okairól Parisban kü- 5 lönböző hírek vannak forgalomban. Elsősorban £ rámutatnak arra, hogy a Goga-kormánynak f nemzetközi viszonylatban tarthata'lanná vált aj helyzete. A Petit Párisién azt irja, hogy különö- | sen elitté rgesitette a helyzetet Szovjetoroszor-1 szág é3 Románia között a Butenko-ügy. A kor-I mány ugyanis Moszkva többszöri felszólítására sem tudott a titokzatos ügyben kielégítő felvilágosítást adni. Pertínax is annak a véleményének ad kifejezést az Echo de Parisban, hogy a román kormány bukásánank tulajdonképpeni oka az volt, hogy hihetetlenül kiélesedett a helyzet Szovjetorszország és Románia között. Ezenkívül francia politikai körökben is rámutatnak a Goga-kormány beloolitikai eikertelenségére is. Mindenesetre érdekes, hogy az uj diktatúrán alarmlő rendszert a francia demokrata és szocialista lapok milyen lelkesedéssel üdvöziik. A Ponulaire például azt irja, hogy Románia ismét rál^nett arra az útra, amely a politikai konszolidálódás felé vezet* Az ui mlnfez’ereinflk a magyar főrendiház tagja volt BUKAREST. — Cristea Miron pátriárka, a román kormány uj miniszterelnöke 1868-ban Született Oláhtopolicán, mint földművessztilők gyermeke. Középiskolai tanulmányait Besztercén és Naszódon végezte, majd a nagyszebeni papneveldében hallgatott teológiát. Később a budapes'' egyetemen iratkozott be a bölcsészeti karra s ott szerezte a doktori címet is 1895-ben. A karánsebesi görögkeleti egyházmegye 1909-ben püspökké választotta, Az uj romén miniszterelnök a magyar politikái életben is szerepet játszott. Mint a karánsebeEd görögkeleti egyház püspöke tagja volt a magyar országgyűlés főrendiháznak 1910-től 1918-ig, az összeomlásig. Cristea Miron kitünően beszél magyarul. A főrendiházban annak idején több ízben fel is szólalt. Nagyszebenben éveken keresztül szerkesztette a Telegraful Román című mérsékelt irányzatú lapot. Egyik magyarnyelvű könyvében Minescu kiváló román költőt mutatta be a magyar közönségnek és lefordította magyar nyelvre a költő legkiválóbb alkotásait. 1920-ban lett a romániai görögkeleti egyház metropolitája, 1925- ben pedig a legmagasabb egyházi méltóságot nyerte el és pátriárka lett. Mint ilyen, valamennyi ortodox románnak egyházi feje. Első Ferdinánd király 1927-ben bekövetkezett halálától II. Károly királynők 1930-ban történt hazatéréséig a kiskorú Mihály király uralkodása alatt ő volt a kormányzótanács elnöke. A vasgárda és a kommunisták ellen Az uj külügyminiszter, Georghe Tatarescu még csak nemrégen vonult le a politikai színtérről és alakja a csehszlovák közvélemény előtt is jól ismert. Hat héttel ezelőtt, még Goga kormánybalápése előtt ő volt Románia miniszterelnöke. 1934 decemberétől 1937 decemberéig, 3 éven keresztül vezette Románia ügyeit. Miniszterelnöksége alatt több ízben járt Prágában, utoljára Masaryk temetése alkalmával. Antonescu hadügyminiszter az úgynevezett politikamentes katonai párthoz tartozik és ebben a minőségben tagja volt a Goga-kormánynak is. Arra and Calinescu belügyminiszter a nemzeti parasztpárt tagja, 45 éves és 1926 óta tagja a képviselőháznak. Az utolsó nemzeti parasztpárti kormányban belügyi államtitkár volt. Joan Costinescu igazságiigyminiszíer Tatarescu liberális pártjának tagja, Bukarest polgármestere, 1922- től 1928-ig munkaügyi miniszter volt. A Tatarescu-kormányban pedig a kereskedelmi tárca élén állott. Ugyancsak a liberális párthoz tartozik Victor lamandi iskolaügyi miniszter is, jelenleg 47 éves. A Dúca-, majd a Tatarescu-korraányban belügyi államtitkár volt és rendkívül erélyesen lépett fel a szélső jobboldali pártokkal, különösen a vasgárdával szemben. Ebben a küzdelemben kifejtett működése elismeréséül 1934 októberében a belügyminisztériumban elfoglalt pozíciója fenntartásával államminiszterré nevezték ki, ő reprezentálja a liberális párt balszárnyát. George Jonescu Sisesti független képviselő és 1931-től 1932-ig már egyszer volt földművelésügyi miniszter, foglalkozására nézve egyetemi tanár. A kormány egyik legismertebb tagja Constantán Argetoianu, az uj kereskedelmi miniszter. Most 67 éves, eredetileg diplomata volt és 1914- ben konzervatív programmal beválasztották a szenátusba. Akkoriban ugyanahhoz a párthoz tartozott, amelyhez Titulescu. Huszonnégy éven át szakadatlanul szerepet játszott a román politikai életben hol mint szenátor, hol mint képviselő. Politikailag Avarescu marsallhoz áll közel. Az első Avarescu-kormányban, amely 1918 januárjában alakult meg, az igazságügyi tárcát kap« Harc 1(1 a ragályos náfka ellen! Leghatásosabban védekezünk a ragályos nátha infekciója ellen, ha szájunkat, orrüregünket és légzőszerveinket ALPA I sósborszesszel fertőtlenítjük. Gargalizáljunk és öblítsük szájunkat higitott Alpa sósborszesszel. Néhány csepp egy po- i|| hár vizbe elegendő. Ugyancsak kiválóan hat a higiíatlan Alpa belélegzése. Permztezzünk Alpát a szobában és társas helyiségekben, ezáltal fertőtlenítjük a levegőt. Kérdezzük meg orvosunkat! Ügyeljünk, hogy bevásárlásnál tényleg Alpát kapjunk. ta. Ő volt Románia első kiküldöttje a béketárgyalásokon, a későbbi Avarescu-kormányban pedig a pénzügyi és belügyi tárcát, Joan, majd Vintílla Bratianu kormányában pedig a földművelésügyi tárcát töltötte be, legutoljára a Jorgakormánynak volt tagja mint pénz- és belügyminiszter. Ugyanúgy, mint ahogy lamandi a vasgárda elleni harcban játszott nagy szerepet, Argetoianu a kommunisták ellen folytatott küzdelemben tette ismertté nevét* 1920-ban mint bel-A gyakran visszatérő fejfájás, szédülés és szívdobogás nagyon sok esetben megszűnik, ha naponként reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt is egy-egy félpohárnyi természetes „Ferenc József" ke-< serüvizet iszunk. Kérdezze meg orvosát. » ügyminiszter oszlatta föl a kommunista pártot Romániában és rendkívül erős kézzel hajtotta végre a kommunista mozgalom elfojtását. Argetoianunak saját pártja van, az úgynevezett agrár unió, amely hol az Avarescu-féle néppárttal, hol pedig a liberálisokkal halad együtt. Az állammintszterek Konstantin Anghelescu közlekedésügyi miniszter Vajda-Vojvod román frontjánál* a képviselője a kormányban. (Nem azonos dr. Konstantin Anghelescuval, a bukaresti egyetem orvosi fakultásának tanárával, aki mint a liberális párt képviselője az államminiszterek sorában foglal helyet.) Anghelescu ezelőtt a Nemzeti Bank kormányzója volt, jelenleg Bukarest alpolgármestere. Jorga államminiszter jelenleg 67 éves, ismert történész, Károly király nevelője s 1931-től 1932-ig miniszterelnök, elnöke a nemzeti demokrata pártnak és egyik legmeghittebb bizalmasa az uralkodónak. Dr. Anghelescu 1933-tól 1934-ig miniszterelnök volt, közvetlen elődje Tatarescunak. 69 évvel a pátriárka és Avarescu marsall mellett legöregebb tagja a kormánynak és már I. Károly idejében 1913-ban miniszter volt. A liberális párt tagja. Avarescu marsall a legöregebb államférfin Romániának, 79 éves. Mint fiatal katonatiszt 1877—78-ban részt vett az orosz—török háborúban. 1907-ben hadügyminiszter volt, 1911-ben vezérkari főnök, majd a Balkán, és világháborúban a román haderők főparancsnoka, 1918 óta pedig több ízben miniszterelnök. Utoljára 1927-ben állott a kormány élén. A néppárt e’nöke és örökös tagja a szenátusnak. Vajda-Vojvod a román front elnöke, többszörös miniszterelnök, még mint a parasztpárt exponense került a kormány élére, de később elhagyta a pártját és súlyos ellentétbe került Mamiival. Az ő pártja képviseli a kormányblokk jobboldali szárnyát. Arthur Vaitoianu tábornok 74 éves. Egy Ízben pártonkivüli kormányelnök volt. Ugyancsak örökös tagja a szenátusnak. Mironescu 1930-ban volt miniszterelnök, valamikor ugyancsak a parasztpárt tagja, de legutóbb mint független képviselő vett részt a politikai életben, 1918-ban Párisban Benes-sel együtt dolgozott. 1928-tól 1931-ig külügyminiszter volt s a kisantautpolitika hive. A kormány mögött a következő pártok sorakoznak föl: nemzeti liberális párt, nemzeti parasztpárt, román front, néppárt, agrár unió, nemzeti demokrata párt. Ellenzékben vannak a vasgárda és Goga nemzeti keresztény pártja. BUKAREST. — Goga negyvennégynapos kormánya rendkívül drámai körülmények között fejeződött be tegnap. Az események csütörtökön a délutáni órákban drámai gyorsasággal peregtek íe és éjfélután az uj kormány kinevezésével s annak eskütételével érték el cstxcspontjukat. Goga kormánya csütörtökön este tartotta utolsó minisztertanácsát, amelyen a távozó miniszterelnök rövid beszédet mondott. — A mai politikai élet tele van meglepetésekkel és megaláztatásokkal, — mondotta egyebek között a távozó Goga. ~Ilyen volt számomra az, amikor legfelsőbb helyen közölték velem, hogy bel- és külpolitikai szükségességek tanácsolják kormányom távozását. Az uralkodó előtt kifejtettem, hogy a kormány távozását súlyos politikai hibának tartom különösen most, húsz nappal a választások előtt, amikor többséget tudtam volna kormányom számára biztosítani. Érvelésemmel szemben legfelsőbb helyen megmaradtak a már kifejtett álláspont mellett s nekem ennek következtében nem maradt más választásom, minthogy le' mondjak kormányommal együtt. A távozó miniszterelnök ezután röviden ismertette kormányzati tevékenységet és beszédét ezekkel a szavakkal fejezte bet — Mint egykor Juliánus mondotta, győztél Galilei, én ezt mondom: győztél Izrael! Kfil- és balpolitikai nehézségek A Goga-kormány lemondásával kapcsolatban beavatott helyen kijelentették, hogy fontos bel- és külpolitikai mozzanatok bírták rá a miniszterelnököt erre a lépérére, amely a közvéleményben mindenesetre nagy meglepetést okozott. Belpolitikáiig a kormány legfőbb gondja Mamunak a legfelső semmitőszékhez intézett fellfolyamodása volt, amelyben tudvalevőleg azt kívánta Maniu, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek a kormány választási rendeletét, amely a választójogi törvényt módosította. Goga valószínűnek tartotta, hogy a semmitőszék a felfolyamodásnak helyt ad, ami kormányának helyzetét tarthatatlanná tette volna. A miniszterelnök eleinte úgy vélekedett, hogy még a semmitőszék döntése előtt benyújtja lemondását, de később megváltoztatta szándékát és megvárta a döntést A semmitőszék ugyan elutasította Maniu felfolyamodását, de azzal indokolta meg határozatát, hogy Maniu felfolyamodása nem volt szabályos, tehát csupán alaki okokból történt az elutasítás. Goga helyzetét egyébként főként az tette tarthatatlanná, hogy gyengének és alkalmatlannak bizonyult arra, hogy leszámoljon a szélsőjobboldali mozgalmakkal, különösen Zelea Codreanu pártjának akciójával. Hozzájárult a kormány helyzetének megingatásához a nagy ellenzéki pártok meglepő egyetértése. Súlyosak voltaik a külpolitikai nehézségek is, amelyek belföldön súlyos gazdasági kihatással jártak. Éppen azokban a külföldi államokban, amelyek Románia számára a legfontosabbak, Goga kormányával szemben egyre erősödő bizalmatlanság mutatkozott és ezáltal a kormány és Románia is rendkívül kényes gazdasági és pénzügyi helyzetbe jutott Ez a helyzet kifejezést nyert abban, hogy a lej árfolyama a nemzetközi piacokon veszedelmesen csökkent. A lemondás egyik okának tartják azt is, hogy a népszövetségi tanács legutóbbi genfi ülésszaka nem hozta meg a zsidókérdésnek román szempontból való megoldását, A turista prefektusok a kormány ellen A Goga-kormány lemondását a királyhoz intézett memorandum,olt egész sora előzte meg. Közöttük döntő fontosságú volt Calinescu belügyminiszter memoranduma, aki bejelentette az uralkodónak, hogy pillanatig sem vállalhatja tovább a felelősséget az ország rendjének fenntartásáért, mert a cuzisfca megyefőnökök nem hajtják végre utasításait. A cuzista prefektusok egyrésze a belügyminiszter rendelkezéseit nem veszi figyelembe, sőt egyenesen serkenti a lakosságot a rendzavarásra. Hir szerint ennek a körülménynek volt döntő befolyása abban az irányban, hogy a király radikális változtatást határozott d az ország kormányzásában. Maniu Gyula, a nemzeti parasztpárt elnöke is nyilatkozott az uj helyzettől. Maniu kijelentette, hogy a mostani megoldást politikai hibának tartja, mert szerinte demokratikus alapon egyedül a nemzeti parasztpárti kormány megalakítása jelentene kielégítő megoldást. Maniu állítólag az uralkodó előtt Titulescu külügyminisztersége mellett tört lándzsát. Cuza és Codreanu tárgyalnak A péntek déli bukaresti lapok jelentései szerint a kormány fel fogja oszlatni a politikai pártokat. A feloszlatásról szóló rendelet még nem jelent meg és igy a pártok még folytatják tevékenységüket. A nemzeti parasztpárt péntek délutánra hívta össze választmányát* A Timpul jelentése szerint Cuza professzor és a vasgárda vezetője között tárgyalások kezdődtek a két párt fúziója érdekében. Tegnap kellett volna az első találkozásnak megtörténnie Cuza és Codreanu között. Zelea Codreanu azonban egyébirányu halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem vett részt személyesen a tárgyaláson, hanem a párt elnökét, Climct küldötte cl maga helyett a tanácskozásra. A két pártelnök között hosszas tanácskozás folyt s ennek döntő jelentőséget tulajdonítanak a román politikai életben* A PMH eredeti tudósítása a bukaresti eseményekről @osa: CávSztél Izrael!
