Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-11 / 34. (4477.) szám
ájéfét* 1 I XVil. évf. 34. (4477) szám » Péntek • 1938 február 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÖl és rUSZÍJlSzkÓÍ magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ° R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-vai több. politikai napilapja Egyes sxám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská nlice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. 9 9 SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHA. A szlovák kérdés (BI) - A csehszlovák köztársaság fönnállásának huszadik évét éljük. Jubileumi nevet kapott ez az év —, s a jubileumi jelzővel szokás most már megjelölni azokat a kérdéseket is, amelyek ebben az évben nemcsak fönnállásuk, de elintézetlenségük huszadik évébe is lépnek. Ezek közt az elintézetlen kérdések közt —■ már a jubiláló köztársaság renoméja szempontjából is —- első helyen, kétségtelen, a szlovák kérdések állanak. Mert bár a szudétanémetek tömegei például túlszárnyalják az állam szlovák lakosságának számát, mégis: a szudétanémetek ,.kisebbségnek” számítanak és problémájuk is a kisebbségi kérdések szférájába tartozik. Más a szlovák helyzet: a szlovákok résztvettek az államalapításban, s a köztársaság követelői a létrehívás tetténél is a csehek és szlovákok közös nemzeti jogaira hivatkoztak. így csak természetes, hogy a szlovákság ehez mérten kívánta elfoglalni helyét az országban és ehez mérten figyeli a szlovák kérdést a külföld is. Ez nem „kisebbségi” kérdés, mint a szudétanémet, magyar vagy lengyel. (A „kisebbség” pedig, ha kisebbségben marad kívánságával, sajnos, kicsit normálisabb jelenségnek számit ország és világ előtt...) Bár meggyőződésünk azt diktálja, hogy az összes jubiláló elintézetlen kérdéseket, legyen az lengyel, ruszin, magyar, szlovák vagy szudétanémet, mind egyformán és igazságosan kell megoldani —, mégis éreznünk kell, hogy a szlovák kérdések elintézetlensége nagyobb szöget üthet minden külső figyelő fejébe, mint a kimondottan „kisebbségi” ügykörben fölgyülemlett húszéves restanciák. A szlovákok mégiscsak „többségnek”, államalapítóknak számítanak, részben róluk kapta az állam nevét, az ő ellenzékiségüket és elégedetlenségüket nem is szokásos a „kisebbségek” panaszai mellé sorolni. Érthető hát, hogy Hodza Milán miniszterelnök a jubileumi államév kezdetén éppen a szlovák nemzeti harc szimbolikusnak érzett helyén: Csernován jelentette ki, hogy a jubileumi év föladatai közt az első helyet a belpolitikai viszonyok konszolidációja foglalja el. A miniszterelnök nyilván elsősorban a szlovák kérdésre gondolt, amikor többnyire szlovák néppárti, autonómista érzelmű hallgatósága előtt ilyen kijelentéseket tett. Mert hiszen tudjuk, hogy a szlovák néppárt harcol a „szlovák kérdés” ébrentartásáért, ő vette át a Rázus Márton halálával elárvult szlovák nemzeti párt örökét is: ma Hlinka András és pártja vallja a külön „szlovák kérdés” létét, szemben azokkal, akik a „csehszlovák kérdésben” már benne látták a szlovákság összes problémáit is, és nem szívesen nézik, ha a Kárpátok alatt élők külön jogokat kérnek még számon. Évszázados probléma ez a csehek és szlovákok történetében. A múlt század derekán Palackyval és a szlovák származású Safaíikkal és Kollárral — akik nem bíztak a szlovákság külön nemzeti erejében — indult el az a törekvés, amely a csehek és szlovákok nemzeti egységét hangoztatta: ők kezdtek utalni azokra a faji és történelmi kapcsolatokra, amelyek eggyé és egyformává jelentették ki a morváninneni és -túli szláv testvéreket —', de ugyanabba az időbe esik Stúr Lajos föllépése is, aki Bernolák Antal örökét átérezve, a szlovák nyelv és irodalom önálló jellegét vette védelmébe. És a szlovák nemzet szellemi jellegéért folytatott mozgalommal egyidejűleg már politikai értelmezést is nyert a szlovákság nemzeti ébredése, amikor 1848-FOLYTATAS A T nrn t Megbukott a Goga kormány A király kihallgatáson fogadta az egyesült ellenzék vezéreit A kihallgatás után Goga beadta az összkormány lemondását BUKAREST. — II. Károly román király ma délután 6 óra 45 perckor magához kérette az ellenzéki pártok vezéreit, akikkel beható tanácskozásokat folytatott a politikai helyzetről. Politikai körökben szenzációként hatott a hir, hogy még az ellenzéki vezérekkel folytatott tárgyalások alatt a királyi palotába kérették Goga miniszterelnököt. Gogát a király nyomban az ellenzékkel folytatott tárgyalásai után fogadta. A rövid ideig tartó kihallgatás után Goga a királynak benyújtotta az Összkormány lemondását. A hir az esti órákban terjedt el a román fővárosban. A Goga-kormány lemondása még fokozta azt a politikai bizonytalanságot, amely néhány nap óta az egyre hevesebbé váló választási harcok következtében Romániában uralkodik. A kormány bukásának minden valószínűség szerint az az oka, hogy Goga tárgyalásai a különböző pártok vezéreivel kudarcot vallottak. Gogának nem sikerült Codreanu felé kiépíteni állásait, sőt ellenkezőleg a vasgárdisták a legutóbbi véres választási gyűlések hatása alatt az eddiginél is élesebb ellenzékbe mentek a kormánnyal szemben. Ugyanekkor — minit ismeretes — Maniunak sikerült a liberálisokkal és Vajda román frontjával közös blokkot alakítani. Minden valószínűség szerint ez a közös blokk nyomul most előtérbe. Mtromescu az ellenzék által szervezett nemzeti koncentráció kiszemelt miniszterelnöke. A király elhatározásához valószínűleg az is hozzájárult, hogy Maniu szakított eddigi királyellenes politikájával. Maniu a királyi palotából való távoztakor kijelentette, hogy az uj kormányt egy egészen uj formula alapján fogják megaklotni. Ezt a formulát a király kezdeményezte. A kormányalakításra ő nem kapott megbízatást. Az uj kormány elnöke valószínűleg Mironescu volt külügyminiszter lesz. Egy másik verzió szerint a miniszterelnöki tisztet a pátriárka veszi át. A kormánytöbbségbe a vasgárdát kivéve, valamennyi pártot fölveszik. Minden párt két-két minisztert delegál a kormányba. Maniu valószínűleg nem lesz a kormány tagja. Nem biztos, hogy Goga vállal-e tárcát. A külügyminiszter Mironescu vagy Bratianu György, hadügyminiszter valószínűleg Tatarescu lesz. Fordulat a világpolitikában? Közeledés Anglia és Olaszország között a spanyol kérdésben Megegyeznek az önkéntesek visszahívására vonatkozóan - Élénk sajtóvisszhang Párisban PARIS. — A ma reggeli párisi lapok kimentő tudósításokban foglalkoznak a spanyol helyzettel. Az „Epoque“-ban Donnadieu állást foglal az önkéntesvisszahivás kérdésének újabb fölgöngyölitése ellen. Szerinte minden módot meg kell1 ragadni, hogy a végeláthatatlan vitát berekesszék. Ugylátszik, írja, hogy Olaszország hajlandó spanyolországi csapatainak 75 százalékát viszszahivni. A szovjet ezzel szemben az önkéntesek 85 százalékának visszahívását követeli. Leghelyesebb lenne, hogyha kiegyeznének 80 százalékban, már csak azért is, hogy ne kelljen erről a kérdésről többet beszélni Vagy pedig a benemavatkozási bizottság küldjön ki nemzetközi bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy megállapítsa, az önkéntesek visszahívásának milyen mértékénél ismerhető el Franco tábornok hadviselő félnek. Minden jel amellett szól, hogy az angol kormány ebben az irányban keresi a kibontakozást. Olyan formát keresnek, amely tekintet nélkül az önkéntesek visszahívásának százalékszerii korlátozására az összes érdekelt felek megelégedésével találkozik. A Figaróban Buteileau a következő álláspontot foglalja el: Fontos, hogy az a kétoldali egyezmény, amelyről most Róma és London között folynak a tárgyalások, nemzetközi jellegű legyen. Természetes, hogy a szovjetunió nem annyira a köztársasági ügyet védelmezi Spanyolországban, mint inkább meg .akarja akadályozni, hogy a fasiszta álla-I mok és Nagybritannia között megegyezés jöjjön létre. A szovjet spanyolországi politikája arra irányul, hogy akadályokat gördítsen a megegyezés útjába. Tabouis aszszony az Oeuvre-ben annak a véleményének ad kifejezést, hogy tegnap óta Olaszország magatartásában fordulat állott be. Egyelőre még nem könnyű az olasz álláspont megváltoztatásának okait kideríteni. Olaszország minden valószínűség szerint azt reméli, hogy sikerül követeléseinek teljesítését elérni anélkül, hogy Spanyolországban állomásozó összes csapatait kénytelen volna visszahívni. Az olaszok ezenkívül még követelik, hogy a kérdést tekintet nélkül a benemavatkozási bizottság álláspontjára, kategorikusan oldják meg. Ellentmondó hírek a tegnapi tárgyalásról A benemavatkozási bizottság pénteken fog összeülni és az önkéntes-kérdésről tárgyal. Valószínűnek tartják politikai körökben, hogy a mai nap folyamán sikerül esetleg olyan megegyezést létrehozni Anglia és Olaszország között, hogy a benemavatkozási bizottság holnapi ülésén már csak a kész helyzet szankcionálásáról lesz szó. Tény az, hogy az utóbbi napokban rendkívül élénk tanácskozások folynak Londonban a spanyol kérdésről. Edén többdzben tanácskozott Corbin francia, Grandi olasz és Majszki szovjetorosz megbízottal. A tárgyalások eredményéről Londonban még mindig ellentmondó hírek vannak forgalomban, mig az egyik részről hangoztatják, hogy sikerült megállapodni abban, hogy az összes önkéntesek hetvenöt százalékát visszahívják, addig más oldalról úgy tudják, hogy a tárgyalások újból holtpontra jutottak. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Grandi újabb javaslata nem sokban különbözik az eredeti javaslattól, amely mindössze 5000 önkéntes visszahívására vonatkozott és az uj tervet az angolok nem hajlandók elfogadni tárgyalási alapnak. Megint egy kényes kérdés Az angol-olasz viszony alakulása szempontjából érdekes volt Henderson munkáspárti képviselő tegnapi felszólalása az alsóházban. Henderson ugyanis azt a kérdést intézte Edenhez. hogy a brit kormány elutasítóan áll-e szemben az olasz impérium elismerésével. A kérdésre a külügyminiszter kitérő választ adott. Angol lapok jelentése szerint Delhos tegnap délután a párisi szovjet követet fogadta hoszszabb kihallgatáson. Grandi Edennél LONDON. — Grandi ma délelőtt felkereste Edén külügyminisztert és a spanyol kérdésről, valamint az angol-olasz kapcsolatokról folytattak tárgyalásokat. Politikai körökben optimizmussal itélük meg a helyzetet.
