Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-02 / 26. (4469.) szám

XVII. évf. 26. (4469) szám • Szerda ■ 1938 február 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2*— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. U 9 SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRfiHfl. A magyar önsegítés uj korszaka (s. I.) KASSA. — Másnak talán kevés, nekünk sok. Azok, akik jelen voltak a kas­sai bálbizottság utolsó ülésén, amelyen a le­zajlott bál végleges anyagi eredményét is­mertette a főpénztáros, nagyjából már tud­ták az eredményt, mégis egy kicsit úgy ha­tott rájuk a pontos számadat, mint valami történelmi fontosságú bejelentés: 40.168 ko­rona. Ennyi volt az ezidei Magyar Bál tiszta bevétele, ennyi jut az idén a közép­­iskolás Magyar Menzának. Csöndes meg­­hatódottsággal fogadtuk a bejelentést, csak egy-két halk éljen hangzott el, egyébként az eredményt mindenki befelé könyvelte el magának. A rekordok világában ez most Kassán a legkedvesebb rekord. Egyszeri magyar rendezés még nem hozott ilyen eredményt Csehszlovákiában. Kassa vezet és fölülmúlta saját tavalyi rekordját is. Az eredmény méltatásával nem is igen foglalkozott a bálbizottság, nem voltak nagy szónoklatok, egyedül a menzaegyesület el­nöke ismertette a köszönőnyilatkozatot, amely a megsegítendő magyar ifjúság nevé­ben szól a rendezőségnek, a sajtónak, a kö­zönségnek. A távolmaradt közönségnek is. Azoknak természetesen, akik elküldték kő­­rónáikat a diákmenza javára, anélkül, hogy részt vettek volna a mulatságon. Jelentette a főpénztáros, hogy az utolsó napig érkez­tek be összegek, nagyobbrészt tiz-, húsz-, harminckoronás tételek. És éppen az apró tételekből tevődött össze a tiszta bevétel legnagyobb része. Elseje után indult meg a kis tételek özönlése, ami azt mutatja, hogy fixfizetéses emberektől származnak, kisjö­vedelmű magyaroktól, akik elsején kapták meg a fizetésüket. Tömeg embertől és ép­pen ez a szép tanulság: az ajándékozott ösz­­szegek kisebbek lettek, az ajándékozók szá­ma növekedett tavaly óta. Igen, ez az önse­gítés gondolatának, vágyának természetes növekedése és ez mutatja, hogy uj korszak előtt állunk. A húszéves ájulat után az itte­ni magyarság most kezd magához térni és a lelki sebek hegei mentén uj virulencia tá­mad, amely más, mint a régi volt. Vehet­nénk költői példákat a természetből, leír­hatnék a természetes életfolyamatot, amely egyre dusabb és erőteljesebb lesz abban a nagy edzésben, ami kijutott nekünk, de ta­lán fölösleges. Maradjunk meg az összeg­szerű ténynél, amely mások számára talán bagatell, a mi számunkra azonban az életet jelenti. Kellett a bál, kellett a magyar stílus de­monstrációja és kelleni fog mindig. A ta­nulság azonban, amit az eredményből szer­zünk, messze túlhaladja a bál kereteit. Meg­állapítottuk a pénztári jelentésről szóló be­számolónkban, hogy a távolmaradtak kö­zel kétszerannyit adtak a magyar középis­kolás menzának, mint a megjelentek. Talán éppen azért maradtak távol, hogy elküld­­hessék húsz koronáikat, ami a mulatságra kevés lett volna, többre pedig nem tellett. Vagyis azok vettek részt a legnagyobb Számban a diákmenza akciójában, akiknek nem telik a mulatságra, de mindenképen te­lik arra, hogy a magyarság Ínséges diákjait támogassák. Ezeknek a távolmaradt részt­vevőknek a száma szaporodott meg tavaly Óta hatalmasan és fog szaporodni továbbra is. Éhez már nem fér kétség, ez már a fej­lődési folyamát, ha úgy tetszik, a gyógyu­lási folyamat természetes következménye. Tudjuk jól, hogy az itteni magyarság Erejéről hamis képet alkotnak maguknak a Újabb spanyol bonyodalmak Franco tengeralattjárói a elsüllyesztett egy angol teáját 11 halén - A svéfJ ellenőrzőtiszt is a vízbe fűlt - Izgalom Loniosiőin LONDON. — Az angol admiralitás ked­den reggel öt órakor jelentette, hogy az „Endymion" nevű angol gőzöst Gibraltár­ba való hazatérése közben a Földközi ten­geren megtorpedózták és elsüllyesztették. A barcelonai kormány hivatalos kommen­­tára a következő jelentést adta ki az eset­ről: — A cartagenai tengerészeti állomás pa­rancsnoka értesítette a kormányt, hogy hét-RÓMA. — A fasiszta milícia megalakí­tásának 15, évfordulóján Mussolini nagy beszédben ünnepelte azokat a tiszteket és közlegényeket, akik az impérium kiépítésé­nek harcaiban vagy Spanyolországban el­estek. A kolosszeum előtt felvonult a ró­mai helyőrség és a milícia osztagai. Mus­solini kitüntetéseket osztott ki a háborúk­ban elesettek feleségei vagy testvérei kö­zött. A duce ünnepelte a hősöket és kije­lentette, hogy az egész olasz nép hajlandó most is vérét ontani az impériumért. A lé­fő délután 1 óra 20 perckor a Franco-flotta egyik tengeralattjárója Spanyolország ke­leti partjától 25 kilométer távolságban meg­támadott egy angol kereskedelmi hajót és négy perc alatt elsüllyesztette. A hajó fe­délzetén utazott a benemavatkozási bizott­ság egyik tagja, aki ellenőrizte, hogy a hajó a rendes utón haladjon. Az „Endymion” 1500 tonna szenet szállított Cartagenába. A tizenötfőnyi legénység közül tizenegy ha­gionáriusokka! kapcsolatban a következő­ket mondotta: — A fasiszta Olaszország erős. Sok fegy­vere van és még több férfia, aki hajlandó fegyvert viselni. Egyetlen vezérlet van az országban és egyetlen acélos akarat. A ti­zenhatodik év fasiszta Olaszországa min­denkinek az érdekeit tiszteletben tartja, de békéjét bárkivel szemben is védeni fogja. Mussolini beszéde végén megkérdezte: — Megértettétek? Viharos „Igen!" volt a válasz. íálát lelte, közöttük a svéd ellenőrző tiszt, a hajó kapitánya, az első kormányos és a második mérnök. A hír hatása Angliában LONDON. — A brit kereskedelmi hajó elsüllyesztése óriási izgalmat keltett Lon­donban, mert félő, hogy a nyár óta szüne­telő kalózcselekedetek ismét folytatódni fognak. A külügyminisztérium tengerészeti osztálya azonnal összeült és megkezdte a tanácskozásokat a helyzetről és a foganato­sítandó ellenrendszabályokról. Franco uj kormánya SALAMANCA. — Jelentettük, hogy Franco tábornok átalakiotta kormányát. Miniszterelnök Franco tábornok lett, helyettese és külügymi­niszter de Jordana tábornok, hadügyminiszter Orga, tengerészet Cervera altengemagy, lég­ügyi miniszter Kindelan tábornok, munkaügyi miniszter Gonzales Buenos, belügyminiszter és propagiandamirdszter Serrano Suno, igazság­ügyminiszter de Rodezno* Két olasz hadihajé Franco szolgálatában LONDON. — A londoni spanyol nagykövet tiltakozó jegyzéket adott át a brit külügyminisz­tériumban az olasz kormány magatartása ellen. Az olaszok állítólag odaajándékozták Franconak az Aguila és a Falco nevű olasz torpedóüldöző­ket s ez a két hajó most spanyol királyi lobogó alatt részt vesz a spanyol partok blokádjában, Mussolini ünnepli az olasz lésiók hősiességét Beszéd a fegyveres nemzethez • Az érés Olaszország fölületes szemlélők és a túloldali soviniszta túlzók. Ezek számára egymásután szerzi a meglepetéseket az itteni magyarság. Visz­­szaemlékszünk, milyen pánikszerű hangula­tot keltett bizonyos körökben a magyarság óriási győzelme a legutóbbi kassai községi választáson, és ugyanígy meglepetést kel­tett most ezekben a körökben a magyarság gyönyörűen sikerült társadalmi demonstrá­ciója is. Hát még az anyagi eredmény! Azok, akik ilyesmire nem számítottak, azok, akik biztosra vették a magyarság fokozatos elerőtlenedését, nem ismerik a természet legegyszerűbb törvényét, hogy minden ha­tás ellenhatást vált ki. Az ellenhetás ma még meglepetésszerűen jelentkezik, mert ott mu­tatkozik meg, ahol lehet „baj nélkül” meg­mutatkoznia. A titkos választás ötven szá­zaléknál több magyar szavazatot eredmé­nyezett, holott a nyílt, hivatalos népszám­lálás szerint még tizennyolc százalék ma­gyarság sincs Kassán és a Magyar Bál diákakciója is így hozhatta azt a hatalmas anyagi eredményt, amilyet semmiféle jóté­konysági vagy kulturális akció Kassán még nem eredményezett. Azok, akik ma nyíltan nem mutathatják meg, vagy nem merik megmutatni magyarságukat, lelkiismeretük szavára hallgattak a szavazó urnánál és ki­vették tárcájukból a húsz koronákat, amikor tudták, hogy az éhező magyar diáknak kell ebédet adni.»« Azok pedig, akik nyíltan és bátran vall­ják magukat magyaroknak, ma már bizto­san tudják, hogy a kitartó nemzethüség meg fogja hozni a lelki biztonság, öntudat és a teljes kulturális kiélés gyümölcsét. A nyílt magyarok örömünnepei azok az ese­mények, amelyek ma még meglepetést kel­tenek szűklátókörű konjunkturaemberek­­ben. A növekvő bizakodásban már tudjuk, hogy mit várhatunk magyar testvéreinktől, azoktól is, akik ma nincsenek a magyar tár­sadalmi és kulturális élet felszínén. Áldozat­­készséget várhatunk, ami megindítja a ma­gyar épitőmunkát. A Magyar Bál nagyszerű eredménye nyomán itt-ott apró örömtüzekhez hason­lóan gyűlt ki a gondolat: magyar kulturhá­­zat kell építeni Kassán! Különböző helye­ken, egymástól teljesen eltérő társadalmi körökben vetődött föl a gondolat és ma már mindenki tudja, hogy a terv, amely évekkel ezelőtt megvalósithatatlannak látszott, ma már korántsem utópia. Az önsegítés gondo­lata ébren van, a magyar áldozatkészség uj, eddig talán soha nem ismert erőre kap a tetszhalotti ájulat esztendei után. A bom­lasztó hatás megszűnt, a magyar hűség ki­heverte a válságot és dokumentálja magát, ha még nem is mer mindenütt nyíltan meg­mutatkozni. A kassai magyar kulturház mai már nem ábránd többé, csak az alkalmas kezdeményezés és forma szükséges, hogy a gyűjtési akció meginduljon és bizonyos, hogy ez az akció nem lesz hiábavaló. A gondolat fölvetődött, a gondolatból előbb-utóbb cselekedet lesz. Talán hama­rább, mint sokan gondolják. A magyar kul­turház föl fog épülni, mert a magyar áldo­zatkészség célba vette. És talán a kulturház fölépítése lesz a végleges fordulópont az it­teni magyarság életében: a magyar kultúra valóságos épülete fogja megmutatni az ősi Kassa városában, hogy magyarnak lenni nem az egyénre kényszeritett politikai állás­­foglalás, hanem természetes emberi és nem­zeti állapot és a nyílt nemzethüség nem „ká­ros” magatartás, ami árthat az egyéni bol­dogulásnak. Ellenkezőleg: a magyar nem­zeti érzés és a magyar. kultúra mellett való nyílt kiállás, a kulturház fölépítése és a kö­rülötte való tömörülés mutatja meg, hogy a magyarság megtalálta helyét. Meg kell szűnnie a lappangásnak, a titkos nemzethü­ség helyébe kell lépnie a nyílt magyarság­nak, amely ismeri kötelességeit, de bátran követeli életjogait. A nyílt nemzeti és kultu­rális magyar életnek lesz kőből épült erős szimbóluma a kassai magyar kulturház s egyben határköve a magyar önsegítés uj korszakának.

Next

/
Thumbnails
Contents