Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)
1938-02-01 / 25. (4468.) szám
i 1 XVII. évf. 25. (4468) szám • Kedd • 1938 február 1 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havon* 26 Kt.. külföldre: évente 450, szlovenszkói és ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ... képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. potltlKCLl TlQpilCLpiCL Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. S z e r k 3 s z t ő s é g : Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • * TELEFON: 303-11. ® a SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. ÖRÖMMÁMOR HOLLANDIÁBAN Leánya született Juliana hercegnőnek Táncoló és éneklő tömegek az uccán • L*: bogódiszbe öltözött az egész ország Kedden nemzeti ünnep, de már hétfőn sem do'gozoít senki AMSZTERDAM. — Juliana hollandi trónörökösnő ma reggel 9 óra 59 perckor? leánygyermeknek adott életet. A hir hatása? Amszterdamban és Hollandia többi városaiban egyszerűen leírhatatlan volt. Az emberek az uccán táncra perdültek. Minden tizenöt percben megdördülnek az ágyuk Hollandia valamennyi városában, sőt egyes falvakban is és az ágyuk dörejébe belevegyül a harangok szakadatlan kongása. A kikötőkben pedig reggel óta búgnak a szirénák. A különben nyugodt és egykedvű hollandusok teljesen elveszítették hidegvérüket, az uccákon idegenek egymás nyakába borulnak és csókolóznak, felnőtt férfiak kis színes papírtrombitákkal adnak leírhatatlan örömüknek harsogó kifejezést. Szinte percek alatt zászlódiszbe öltözött az egész ország. Amszterdamban egyetlen olyan ház sincs, amelyen ne lobogna a vörös-fehérkék holland zászló, amelyet ebből az alkalomból föléke&itettek az orániai ház narancsszínű szalagjaival. Ma este Hollandia minden részében örömtüzeket gyújtanak és a nagyobb városokban zenés fáklyásmenet lesz a nagy esemény örömére. Kivilágítják a nevezetes középületeket, a templomok tornyait és a szobrokat. Nagyobb városokban és számos községben a hir vétele után .díszes történelmi öltözetben hírnökök lovagoltak végig az uccákon lovaskürtösök kíséretében és hagyományos ünnepi formák között adták hírül a népnek a nagy eseményt. A nép a hírnököket mindenütt íz „Éljen a Nassau-Orániai ház!“ kiáltással fogadta. Nemzeti ünnep A holnapi nap nemzeti ünnep lesz az egész országban és Hollandia gyarmatain. A hollandusok azonban már a mai napot is ünnepnapnak tekintik. Az országban úgyszólván senki nem dolgozik, a hivatalokból már a kora déli órákban kiözönlöttek az alkalmazottak és beíevegyültek az uccán vigadó tömegbe. A gyárakban sem folyik a munka, a munkások is lelkes hangulatban ünnepük az öröm teljes eseményt, .Az uccákon minduntalan fölzendül a nemzeti himnusz, amelynek hangjait a tömeg levett kalappal ünnepli és vigyázz-állásban, ragyogó szemekkel hallgatja. Egyébként már régen nem látott a nyugodt Amszterdam ilyen tarka és lármás forgatagot,, mint amilyen ma reggel óta hömpölyög uccáin. A különböző testületek zenekarai kivonultak az uccára és fölváltva vidám népdalokat és nemzeti dalokat játszanak. Minduntalan fölzendül az uralkodóház indulója is, amit ugyancsak ünnepélyes megilletődöttséggel hallgat a közönség. A holland gyarmatokra rádió utján közvetítették »az örömhírt. A fehér kastély nagy eseménye Két hét óta egész Hollandia figyelme a soustdijki fehér kastély felé irányult, ahonnan ma végre a szerkesztőségek, rádiótársaságok és különböző hivatalok kiküldött megfigyelői szétküldték az országba a hirt, hogy Juüana hercegnőnek leánya született. A soustdijki kastély a tizenhetedik századból származó szerény épület, amely távol fekszik a nagyíorgalmu útvonalak zajától. A kastély tetejének legmagasabb pontjára fölvoníák a királyné lobogóját, mellette kétoldalt narancsszínű zászló leng a trónörökösnő címeiével. A kastély parkjának bejáratát rendőr őrzi és ő gondoskodik arról is, hogy a környék nyugalma biztosítva legyen. Az újszülött hercegnő A hercegnő születése az egész országban azért kelt ilyen leírhatatlan örömet, mert biztosítja a rendkívül népszerű orániai ház fönnmaradását A holland uralkodóház 1700-ig uralkodott Angliában, 1715-től pedig Németalföldön. 1890-ben III. Vilmossal, a jelenlegi trónörökösnő nagyatyjával kihalt a család férfiága. A női ágnak eddig két tagja volt, Vilma, a'jelenlegi királynő és Juliana trónörökösnő. A ma született hercegnő államjogi helyzete szerint édesanyja után Népszövetség vagy nagyhatalmi érdekcsoport / (*) Mintha mi sem történt volna, folytatja a népszövetség a régi játékot ott, ahol abbamaradt az abesszin kudarcnál. Mintha az események nem derítették volna ki már régen a népszövetségi módszerek képtelenségét, mintha a világ nem élt volna át egy szankciós hadjáratot s nem ismerné tanulságait. Vagy az egyszeri kudarcból még nem következik semmi s a módszer, ami egyik esetben csődöt mondott, a másikban még sikeres lehet? Igen, biztosan van különbség Olaszország abesszin-vállalkozása és a mostani kínai hadjárat között. Ha másért nem, hát azért, mert ebben az esetben nem egy, hanem mindjárt három nagyhatalom érdekei forognak kockán, meg azután Abesszínia mégsem Kina s ebben a hadjáratban valószínűleg nemcsak az dől el, hogy kinek a katonai fölénye érvényesül Kínában, sőt esetleg az egész ázsiai kontinensen, hanem az is. hogy melyik kapitalizmusnak a vadászterülete lesz a világ legkiterjedtebb s még pia is leginkább fogyasztóképes gyarmati piaca. A feleletben pedig, amit e kérdésre- a fegyverek, adnak, — benne van kicsit az egész emberiség jövője is. Tehát biztosan többről van szó, mint volt Abesszíniában, ahol mindent összevéve, legföljebb, ha Anglia presztízse állott szemben az olasz érdekékkel. Ennek ellenére aligha lehet remélni, hogy a régi népszövetségi módszerek most majd jobban beválnak, mint az abesszin konfliktus idején. Ha pedig valóban az következik, amit a kínai diplomácia szeretne elérni, hogy a népszövetség helyett az érdekelt nagyhatalmak kezdenek szankciós hadjáratot Japán ellen s pénzzel, meg fegyverszállítással segítik Kínát, akkor mi köze mindéhez a népszövetségnek s miért kell a kockázatba belevinni a népszövetség amúgy is legyöngült tekintélyét? Ha egyszer nem igaz, hogy a népszövetség nem egyéb, mint néhány nagyhatalom engedelmes eszköze, amihez a kishatalmak fejcsóválva vagy bólogatva statisztálnak? A népszövetség a népek pártatlan fórumának készült s hogy hatalmi eszköz lett belőle a győztes nagyhatalmak, vagy — ha úgy tetszik — a vezető kapitalista államok kezében, valószínűleg azoknak a hibája, akik otthagyták. Amivel nem azt akarjuk mondani, hogy Németországnak, Olaszországnak és Japánnak jobban fekszik a szivén a népszövetségi gondolat, mint Angliának, Franciaországnak vagy a szovjetnek, — de kétségtelen, hogy nem a népszövetségi elv, hanem a népszövetségi gyakorlat üldözte ki őket Géniből. Mert hatalmi érdekeik érvényesülését a népszövetségen belül nem tudták elérni, mihelyt érdekeik az angol vagy a francia érdekekkel valahol ellentétbe kerültek. A népszövetség „dezertőrjei” tehát nem az elv ellen dezertáltak, bár ideológiai vonaluk is eltér természetesen a népszövetségi ideológia vonalától, de a népszövetségi gyakorlat ellen, amely félre nem érthető módon szolgálja Franciaország és Anglia nagyhatalmi érdekeit. Más kérdés természetesen, hogy a világ kisebb vagy közép hatalmai melyik nagyhatalmi csoport mellett találják meg jobban saját érdekeik védelmét. Bizonyos azonban az, hogy a nagyhatalmi politika kikerülhetetlen rögtönzéseit a népszövetség gyönge szervezete nem bírja ki. Az első összecsapás, ami két nagyhatalmi érdek között Genfben lezajlott, gyógyíthatatlan sebeket ejtett nemcsak tekintélyén, hanem —amint láttuk — egész konstitucióján, amely elvben ugyan nem változott meg, de a valóságban annál inkább. Nagyon valószínű, hogy még egy nagyhatalmi konfliktust a népszövetség nem bir ki, még akkor sem, hogyha az érdekelt nagyhatalmak egyik csoportja kívül van a népszövetségen. A kínai kérdés halálos veszélyt rejt magában a népszövetségre. Ha most is latba vetik majd a népszövetség úgynevezett tekintélyét, ha a nagyhatalmak egyelőre még nem látható, de azért elég könnyen elképzelhető okokból nem hajlandók nyílt sisakkal kiállni Japán ellen s a népszövetségi cégér alatt nyújtanak segítséget Kínának, kikerülhetetlenné válik a népszövetség megsemmisülése. Ez pedig nem lehet közömbös a világ kis- és középnemzetei szempontjából, s főleg nem Európa jövője szempontjából. Mert a népszövetségre szüksége van az emberiségnek, mint a diszkusszió erejével eldönthető európai kérdések szabad fórumára. A fegyveres ügyek tisztázására nem alkalmas a népszövetség, aminthogy a legmegrázóbb szónoklat is hatástalan marad az ágyuk bömbölésével szemben. A nagyhatalmi érdekek összeütközésének a népszövetségen kívül kell lezajlani. Ha Franciaországgal és Anglia karöltve a szovjettel és az Egyesült Államokkal szankciós handjáratot indít Japán ellen — ez nem népszövetségi ügy. Az érdekelt nagyhatalmak még a rossz okoskodás mellett is megtalálhatják számításukat s ha nem, hát van miből ráfizetni egy újabb szankciós vállalkozás bukására, de a népszövetségben tömörült kishatalmak ma sem heverték ki még az első szankciós hadjárat megpróbáltatásait, kereskedelmi mérlegükben ma is ott éktelenkedik a szankciós-rés, nem is szólva arról, hogy a bizalmatlanságot csak fokozta a világ népei között, holott a közelgő újabb gazdasági válság küszöbén talán semmi nem olyan fontos, mint a bizalom hadállásainak kiépítése. Az egyetlen fedezék, ami mögül még küzdeni lehet a gazdasági válság ellen. Az úgynevezett semleges államok csoportjának magatartása is mutatja, hogy mennyire nem egyezik a nagyhatalmi politika a népszövetség általános vezérprincipiumaival s a benne egyesült népek érdekeivel. Ha a népszövetségi politika nem siklik le erről a vágányról, kikerülhetetlenné válik a teljes fölbomlás s akkor valóban elkövetkezik az, hogy a világ két harcos táborra bomlik, két nagyhatalmi érdekcsoportra, amelynek világnézeti szinezettsége is rikítóbbá válik abban a pillanatban, mihelyt a népszövetség mai formájában eltűnik. Persze, ha a népszövetség cégére megmarad, még nem jelenti ennek a veszélynek kiküszöbölését, hiszen semmi egyéb nem kell, csak hogy a semleges államok az egész népszövetségi munkával szemben bejelentsék a teljes érdektelenséget s távoltartsák magukat Génitől, akkor azután valóban úgynevezett világnézeti instrumentummá alakul át a népszövetség. Ezt pedig csak úgy lehet megakadályozni, hogyha azokban a kérdésekben, amelyekben dönteni amúgy sem képes, meghagyják a népszövetség semlegességét.
