Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-12 / 8. (4451.) szám

1938 január 12, szerda. A kassai magyar a pozsonyi magyar hát előtt (k. e.) POZSONY. — A keletszloven- szkói magyarság oly impozánsan sikerült nagy társadalmi eseménye, a kassai Magyar Bál lezajlása után e héten január 15-én, szombaton — a nyugatszlovenszkói ma­gyarság igazi, benső ünnepének Ígérkezik a Magyar Kulturegyesiiletek Bálja a pozsonyi városi Vigadó gyönyörű barokképületében. Immár harmadszor rendezzük ezt a bált, ki­sebbségi életünk mindennapi ezernyi gond­jai közt az év egyetlen oly éjszakáját, mikor bajainkat elfelejtve, gondtalanul szeretnénk magunkat átadni a farsang párórás örömei­nek. Egy éjszakán át a hétköznapok keser­ves nappalainak gondját küszöbön hagyva szeretnénk örülni az életnek, amely mégis az egyedüli magyar életet jelenti nekünk, szeretnénk örülni az ifjúságnak, amelyben mégis jövőnk zálogát reméljük, szeretnénk örülni annak, hogy Isten nehéz időkben is magyarságunkat megtartó magyaroknak hi­vott életre e földön. De lehet-e csak ilyen a magyar bál ak­kor, ha az évnek ezt az egyetlen gondtalan­nak szánt éjszakáját életünk megannyi sú­lyos gondjai közt, a roppant nélkülözéseket, éhséget, fagyot, nyomort szenvedő, sze­génynél is szegényebbsorsu sok magyar diákunk sanyarú helyzetére gondolva ren­dezzük? A kassai Magyar Bál, amely január 5-én olyan felejthetetlenül szép éjszakája volt a keletszlovenszkói magyar társadalomnak, és a Magyar Kulturegyesületek Bálja Pozsony­ban, amely most szombaton fog lezajlani az előjelekből Ítélve a kassaihoz hasonló fé­nyes sikerrel, sokkal többet jelent ma né- künk, mint egy hangulatos farsangi éjszakát, amelynek emléke aszerint él majd bennünk, hogy többé-kevésbé mennyire jól mulattunk. E két nagyszabású magyar bál dátuma ma már hozzátartozik kisebbségi életünk külön lelki naptárának pirosbetüs ünnepeihez, amikor egy emberként dobogtatja meg vala­mennyiünk szivét a népkisebbség egyedüli hatalmát jelentő szellemi és erkölcsi erők összefogása, amelynek szolgálatába állitot-j tűk a magyar bál gondolatát is. Mert tuda­tában kell lennünk annak, hogy sorsunk ar­ra kötelezi a népkisebbség valamennyi tag­ját, hogy szellemi és erkölcsi erőit a társa­dalom megszervezésében gyűjtse egybe, mert csak egy társadalmilag jól megszerve­zett kisebbségi nemzet tud gondoskodni, ép­pen szellemi és erkölcsi erejével, annak a védőpáncélnak helyettesítéséről, amit az ál­lam ad a többségi nemzet kultúrájára. Széchenyi István, a leghívebb magyar egykor a „nemzeti egyesítés lépéseidnek tekintette a lóverseny, a tudóstársaság, a kaszinó eszméjét. A ,,Világ" cimü müvében többek közt ezt irta: „Hallom most rossz­akaróim gunykongásait: Lóversenyre alapi- ták a mélyen gondolkozók a nemzetiség na­gyobb kifejlését, a közértelmesség tágítását — furcsa methodus, meg kell vallani. Mire azt válaszolom: A tiszta szándéknak nem Lóversenyzésre, de arra, amit az eszközöl, t. i. az Egyesülésre alapiták.” — Mintha mi is hallottunk volna már ilyen hangokat: „Furcsa metódus, — bál, éppen bál hiány­zik a kisebbségi magyarságnak? Mulatság­gal akarják szolgálni a magyar jövőt?” Talán nem is kellene külön hangoztat­nunk, igy csak azok beszélnek, akik — mint Széchenyi rosszakarói egykor — nem tud­nak tisztaszándékuak lenni, mert nem akar­ják belátni, hogy egy népkisebbség legfon­tosabb kérdése a társadalmi egyetértés, ami­hez pedig jól bevált eszköznek bizonyult, miként erre már néhányéves tradíciónk van: a keletszlovenszkói és nyugatszlovenszkói magyar társadalom kassai, illetve pozsonyi báljának megrendezése. Ezek kisebbségi éle­tünkben ma csakugyan a társadalmi egybe­olvadás legszebb megnyilatkozásaihoz tar­toznak, túl azon, hogy magyar lelkűnknek ezeket az igazán hangulatos ünnepi óráit az­zal az áldozatkészséggel váltottuk meg, hogy a bál jövedelmét a szegénysorsu ma­gyar diákok, tehát a kisebbségi magyar mű­veltség uj letéteményeseinek fölsegélyezé­sére forditjuk. Ez a kassai és pozsonyi ma­gyar bál igazi értelme kisebbségi életünk­ben! Miért Ítélték halálra kémkedés miatt Katzern olmützi kapitányt? Titkos rádiókészülék a kettősfenekü kofferben ■Titok­zatos bécsi és budapesti utazások • Havi 1200 fix ■ Katzern felesége előkelő lengyel családból származik PRÁGA. — A cseh lapok érdekes részleteket közölnek a kémkedés miatt halálra Ítélt Katzern olmtitzi ta,er' ékos kapitány ügyéről. Katzern a lap jelentések szerint 1921 óta Olmützben élt mint tartalékos csehszlovák tiszt. Az 57 éves, jo­viális, kövérkés urat az olmützi társaságban jól ismerték, gyakran lőhetett őt látni különböző kávéházakban és szórakozóhelyeken. Többizbem elutazott Olmützből, de ez senkinek sem tűnt föl, mert Katzern ismerősei előtt gyakran hangoz- ■ tatta, hogy nem jön ki a nyugdijából és kényte­len volt egy. gyár képviseletét elvállalni. A nyo­mozás során^kiderült, hogy Katzern már hosszabb idő óta folytatta a kémkedést. Az államfordulat után a csehszlovák hadsereg mint kapitányt át­vette és egy ideig Olmützben, majd Troppauban szolgált. Már ebben az időben kémszolgálatot teljesített egy idegen hatalom részére, amelynek elárulta a csehszlovák hadsereg szer­vezését. Minthogy nem tett nyelvvizsgát,. 1921-ben nyugdíjazták. 1926-ban, amikor Béeshen tartózkodott, föl­ajánlotta kémszolgálafait egy harmadik állam­nak. Katzern ajánlatát elfogadták és ettől az időtől kezdve az idegen hatalom hirszo’gálati szervezetétől rendes havi fizetést kapott. Titkos tintákkal szerelték föl és azzal bízták meg, hogy értesüléseit két bécsi címre és pedig „Her­mina Putz, Wien VITL, Piaristengasse 12.’ és „Aloise Knopp, Wien IV., Heumüíhlgásse 2.” alá küldje. Katzern a vizsgálat folyamán — mint a cseh lapok Írják. — idealistának igyekezett föl­tüntetni magát, valójában azonban olyan ember volt. akit anyagi előnyökért mindenféle célnak meg lehetett r •érni. Megbízóitól állandóan na­gyobb ősz egek ét kapott információs forrásainak kibővítésére. Ezeket az összegeket természetesen jgcMészfóhdra használta föl és nem igyekezett Valamint a c.c,rf0íTá8ait. Megbízói azonban elnézték HAf ‘“r,j szolgálataira szükségük volt.- ' ’ rLÍVL'y .-rint Katzern kémszolgálatai megle­;Vescly Fer.rtékesek lehettek, mert 1935-ben flyi rendőr tőn Budapestre vitték, ahol meg- kötöttek vele ér Katzernhől ettől a z , ’ fogva ugynevezett „kémrezidens’’ ibózis követ tíélután tem'-mekfő! nem kérnek rendszeres hir- ’tőhen Az (politikai zűrzavar, vagy mozgósítás , ‘ . _< csak akcióba. Katzern, hogy fel­inek* gyász' ’ , adatát elvégezhesse, állítólag Budapesten egy háromhetes rádiótelegrafista tanfolyamot végzett és megtanult siffrirozni. Budapesten szerződést is kötöttek vele, amely szerint havonta 1.200 koronát kapott szolgálatai fe­jében. Egy héttel Budapestről való visszaérkezése után Katzern egy illatos, női kézzel irt levelet ka­pott, a levélben egy ruhatári cédula volt az ol­mützi pályaudvari ruhatárra. Katzern a ruhatári cédulval elment a pályaudvarra és egy elegáns bőröndöt vett át, amely kettős fenékkel volt ellátva és amelyben egy miniatűr rádióadó és vevő készülék volt elrejtve. Majd kapott egy siffrekulcsot, amelynek rendkí­vül bonyolult a rendszere. Ennek a kulcsnak a segítségével kellett Katzernek jelentéseit leadni. A halálra Ítélt kapitány felesége lengyel nemes családiból származik. Az asszonynak a Právo Li­dii jelentése szerint számos előkelő rokona van a lengyel diplomáciai karban. Atyja a háború alatt tábornok volt Olmützben. — KASSA BŰNÜGYI STATISZTIKÁJA. Kas­sai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai rendőrség bűnügyi osztálya most, hozta nyilvá­nosságra az elmúlt év statisztikáját, amely igen érdekes adatokat tartalmaz. Mindenekelőtt megál­lapítható, hogy a bűnesetek száma csökkent az előző évihez képest. A bűnügyi osztályon az el­múlt évben 25.000 aktát dolgoztak fel. Az év folyamán 367 bűntettet, 2075 vétséget és 137 ki­hágást követtek el. Gyilkosság és emberélet elleni bűncselekmény miatt 59 letartóztatás történt. 2175 vagyon elleni bűncselekmény fordult elő, s három rablótámadás és öt gyújtogatás, öngyil­kos lett hat férfi és három nő, öngyilkosságot kísérelt meg hat férfi és huszonnégy nő. A rendőrségen száz egyén eltűnését jelentették, ezek közül megtaláltak kilencvennégyet. Idegen körözés alánján kétszáz embert tartóztattak le a város területén. Közönséges bűncselekmények miatt 397 embert, koldulás, csavargás és egyéb bűncselekmények miatt 3578 embert vettek őri­zetbe. 315 személyt toloncoltak ki a város terü­letéről. SzmnÁjJ^öi^KuhiimA. JflIH Ili II MlII I I'l III TI ~TT— H rn Egymillió koronás honoráriumot utasított vissza az elérhetetlen Greta Garbó PRÁGA. — Greta Garbó — amerikai lapok híradása szerint — e napokban kap­ta meg a newyorki filmkritikusok által 1937-re kitűzött filmdijat. A nagy sztár ezt a dijat a Napoleon-filmben játszott „Wa- lewska grófnő” főszerepéért kapta. A stockholmi rádiótársaság ezzel a kitüntetés­sel kapcsolatosan mindent elkövetett, bogy Greta Garbóval összeköttetést teremtsen, ez azonban nem sikerült. A newyorki rádiótársaság ugyanis ösz- szeköttetésbe lépett a svéd állami rádiőtár- sasággal és azt kérte, bogy hasson oda, hogy ’ Greta Garbó a newyorki mikrofon előtt egyetlen egyszer föllépjen. A newyorki rádió „Greta Garbó beszéP' mottóval óriási reklám mellett akarta ezt a kül­dést keresztülvinni. Terv szerint Garbó­nak egész rövid, párszavas beszédet kel­lett volna mondania és az éteren keresz­tül megköszönte volna az elnyert dijat. Ezt a Garbó-beszédet százhatvan ame­rikai rádiótársaság továbbította volna a világ minden tájékára. Annak ellenére, hogy a svéd rádió való­ban mindent elkövetett, hogy Garbóval1 összeköttetésbe lépjen, ez nem sikerült és végül is kénytelen volt az amerikai rádió­társaságnak megtelefonálni, hogy minden kísérlete sikertelen maradt: Greta Garbó elérhetetlen. Garbó fivére, Sven Gustavson kijelentette, hogy húga sízik és nem akarja, hogy zavarják. Tudomása van a rádió ajánlatáról, de elutasítja. A Garbó-jelenetet tehát le kellett mon­dani. A jelenetért Garbó egymillió koro­nát kapott volna. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen, hogy a rádió újévkor ajánlatot tett Greta Garbó­nak, hogy egy rövid újévi szózatért 700.000 korona honoráriumot adnak neki. Annak ellenére, hogy a művésznő ezt az ajánlatot megkapta, nem is válaszolt. (*) A Baumgarten-dij jelöltjei. Budapestről írják: Január 18-án kiosztják a Baumgarten-di- jaikat és segélyeket. A dijak összege 3000— 3000, a segélyeké 1000—1000 pengő. Amint a PMH már jelentette, a dijakra elsősorban Kós Károlyt és Dallos Sándort jelölték. Rajtuk kívül az alapítvány úgynevezett „tanácsadó testületé” még a következőket hozta javaslatba: Komor András regényírót, Molnár Antal zeneesztéti­kust, Bartha János tanulmányírót, továbbá De- vecseri Gábort, az alig húsz esztendős költőt. Két hölgyet is ajánl Baumgarten-dijra a tanács­adó testület: Mólnár Kata regényírót és Hajnal Anna költőt. Ez a valószínű névsor. Lehetséges azonban, hogy Babits Mihály, az alapítvány fő­kurátora még változtat a listán. (*) Vasárnap vetitettképes egészségügyi előadást tart a pozsonyi SzMKE. A pozsonyi SzMKE az uj évben tovább folytatja állandóan nagy érdek­lődést keltő ismeretterjesztő előadásait. Az ezévi első ingyenes előadás január 16-án, vasárnap este 6 órakor lesz a régi városiháza előadóihelyiségé­ben, amely alkalommal Szepessy-Seidl Sándor az élet meghosszabbításáról olvas fel, A kitűnő elő­adó azokat az élettani változásokat fogja vizsgá­lat alá venni, amelyek testünk, lelkünk funkcióit kártékonyán befolyásolják s ismertetni fogja azo­kat a módszereket, amelyekkel ezt a befolyást csökkenthetjük, vagy elháríthatjuk. A vetített- képes előadás után dr. Mader Mihály lindewiesei fürdőorvos ad az idevágó kérdésekre felvilágo­sítást. A kérdést magyarul vagy németül papi­rosra kell Írni s az előadó magyarul adja meg majd rá a választ. Az előadást a pozsonyi SzMKE a pozsony vár ősi magyar közművelődési testület­tel karöltve rendezi. (*) A tornaijai Magyar Dalegyfet műso­ros estjével nyitották meg az idei farsangot Tornaiján. A dalárda műsorát két egyfel- vonásos vígjátékkal és egy magyar tánc­számmal tették változatossá. A közönség szinültig megtöltötte a termet. Galambos Nusika és Basa Piroska magyar táncai igen nagy sikert arattak és a közönség megis­mételtette velük a táncokat. A kiválóan si­került estet táncmulatság követte, amely a késő reggeli órákban ért véget. — A GYERTYA LÁNGJÁTÓL HALÁLRA- ÉGETTE MAGÁT. Kassáról jelentik: Rahón egy Diefcerné nevű nyolcvanéves asszony pénteken este gyertyát gyújtott vallása szertartása szerint. Közben rosszul lett és elesett. A gyertya ráesett az asszonyra és lángragyujtotta a ruháját. A sze­rencsétlen asszony össze égett és borzasztó kínok között meghalt. A szomszédok két nap múlva figyelmesek lettek arra, hogy az asszony nem mutatkozik. Feltörték a lakást, s ráakadtak az asszony összeégett holttestére. — MEGFAGYOTT A SÍNEKEN. Orosz­káról jelentik: Ipolyvisik és Pereszlény közt a pályaőr a vasúti sínek közt egy eszméletlen em­berre bukkant. A pályaőr élesztgetni próbálta az eszméletlen embert, ez azonban hiábavaló­nak bizonyult. Az ismeretlen holttestet ezután Csatára szállították, ahol az orvos megállapítot­ta, hogy a 40—42 éves, jobb családból származ­ható ember megfagyott. A nyomozás folyik. — VÉRES KARÁCSONY SZOBRÁNC VIDÉKÉN. Szobráncról jelentik: A szobránci ifjúság a görögkatolikus karácsonyi ünnepek alatt nagy mulatozást csapott, melynek vereke­dés lett a vége. Eközben Pajdics Mihály és György kiszúrták Melynyik Mihály munkás bal- szeinét és Vataha Mihály is agyba-főbe verték. De Pajdics Mihály is hatalmas zúzott sebbel ■maradt a verekedés színhelyén, úgyhogy a töb­bi sebesülttel együtt az ungvári kórházba szál- litották. — A Szobránc melletti Dióslka községi­ben ugyancsak az egyik ünnepnap korcsmái vi­tatkozás hevében Petrás János revolvert rán­tott s a gyanútlanul ott álló Turszky János 17 éves legényre sütötte. A lövés a legényt hátán találta és életveszélyesen megsebesitette. A merénylő gazda nemrég tért haza Kanadából. Letartóztatták és a szobránci járásbíróság fog­házába kisérték.- „MUNKÁBAN” A GÖMÖRI VAD­ORZÓK. Rimaszombatból jelentik: Hro- nyec György oláhpataki vadorzó egy kis­korú társával együtt szarvastehenet terített le nemrégiben a Bucsina nevű hegyoldalban, amely Dohnál Jaroszlav és társainak va­dászterületéhez tartozik. Az orvvadászokat Dohnál egyik barátja, Smerkovsky Rudolf tettenérte éppen, mikor azok a szarvas föl­bontásával voltak elfoglalva. A két vadorzó ellen erdei lopás és engedélynélküli fegy­verviselés címén eljárás indult. — HALÁLOS SZERENCSÉTLENSÉGEK. Pri- vigyéről jelentik: Zólyomszlatina határában Hraskó Pál gazda szekéren fát, szállított. A meredek lej­tőn elszakadt a kötőfék s a szekér nagy sebesség­gel rohanni kezdett. A megrémült .gazda fékezni igyekezett a lovakat, mikor látta hogy ez hiába­való, leugrott a szekérről, de oly szerencsétlenül esett, hogy a kocsi kerekei alá került, melyek keresztülmentek mellkasán. Eszméletlen állapot­ban szállították kórházba, ahol az orvosok semmi reményt sem fűznek életbeninaradásához. — Ha­lálos szerencsétlenség történt Tapolcsányban: Suehimann Ferenc 70 éves tapolcsányi gazda vízért ment a kúthoz, a jégen közben elcsúszott, s oly szerencsétlenül esett el. hogy eszméletlen ül maradt a földön. Orvoshoz szállították, aki azon­ban már csak a beállott halált állapíthatta meg. A hetven éves gazda esés közben oly erősen ütötte be fejét a jégbe, hogy megsérült az agy- ve) eie és ez okozta halálát. — Nyitráról jelentik: A Tapolcsány melletti Pusztabodok major ha­tárában Miklovios József, a S eh les inger Eaios- féle uradalom bérese tűzifát fuvarozott. Miklo­vios a megrakott, szekérről útközben oly szeren­csétlenül esett le, hogy koponyája az első kerék tengelyének zuhant. A lezuhanó hasábfák is élet- veszélyes sebeket ejtettek a munkáson. Miklovio Józsefet társai orvosihoz akarták szállítani, de mire megérkeztek vele, a béres már halott volt. éizlet*T| rj JaVitásI |------.......................| < % • r e l*]-rr: PHILIPS-RO BOT-nál kevesebb munkával, többet hall. *lg:=:^zzp==»j Vételkötelezettség nélkül bemutatja [T] RÁDIÓ QUASTLER üMiSLAVA, Central Passage Telelőn: 25-05. 7

Next

/
Thumbnails
Contents