Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-11 / 7. (4450.) szám

4

^RAXOTAW^AR-HIRMB

1938 január 11, kedd.

Kit érintenek az aj román törvények?

A román király

Goga antiszemita politikájáról

Csak a háború után bevándorlón zsidók jogait korlátozzák Goga interjúi az „590.000 bevándorlóit zsidóról" • A kisebbségi szerződések változatlanok maradnak

LONDON. — A Daily Héráid munkatársa beszélgetést folytatott Károly román királlyal, aki részletesen ecsetelte az uj bukaresti kor- mány külpolitikai programját és leszögezte, hogy a román belpolitika változása nem jelenti a román külpolitika megváltozását és az eddigi szövetségesekkel való szakítást.

— A kormány az én kormányom és minden tettéhez az én hozzájárulásom szükséges. Abban a pillanatban, amint nem lennék megelégedve a kormány munkájával, azonnal elbocsátanám kormányomat.

A román antiszemita rendszabályokkal kapcsolatban a király kijelentette, hogy főleg az állampolgárságok revíziójáról van szó s azokkal a zsidókkal számolnak le, akik a háború bele- jezése óta szivárogtak az országba,

— Húsz év óta tart a galíciai és az oroszországi zsidók inváziója. Ezek a zsidók törvényeké- | nes utón csempészték be magukat az országba. Körülbelül 250.000 zsidóról van szá, akik valóban nem tartoznak az államalkotó elemele közé. Jó állampolgárnak tekinthetjük azokat az embereket, akik csalással settenkedtek be az országba? Azokat a zsidókat, akik már a háború előtt Romániában éltek, természetesen nem éruintik a tervezett uj rendszabályok, A többi azonban nem élvezhet más jogot, mint azt, amely a menekülteket illeti míg. Nem fogjuk őket az országból kitoloncolni, de a közvélemény annyira

szembehelyezkedett az élősködőkkel, hogy nem adhatunk nekik politikai jogokat, mert ezzel a hetolakodottak visszaélnének, A külföld aggó* dalmai fölöslegesek, mert nem alkalmazunk erőszakot velük szemben. Azt is tudnia kell a külföldnek, hogy ezok a zsidók, akikkel le akarunk számolni, nem tartoznak a kisebbségi szerződések törvényei alá. Ezek a szerződések csak olyan emberekre vonatkoznak, akik a békeszerződések következtében törvényes utón egy más állam állampolgárai lettek.

Hit mondott Hitler Gogának?

PARIS. — Goga román miniszterelnök interjút adott a Paris Soir munkatársának a romániai

zsidókérdésről.

— Az 1914 óta Romániába özönlött zsidók számát félmillióra becsülöm, — mondotta a miniszterelnök, — Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy megtartsuk őket, mert a békeszerződések paragrafusai nem vonatkoznak rájuk. A kérdést egyébként szellőztetni fogjuk a népszövetségi tanács legközelebbi genfi ülésén. A zsidóknak letelepedési lehetőséget kell adni Madagaszkárban vagy Afrika más vidékén, de Romániában semmiesetre sem maradhatnak meg.

Goga az 1933 óta Németországból Romániába vándorolt zsidók számát 30.000-re becsüli. Goga legutolsó berlini látogatása alatt Hitler a következőket mondotta neki: „Sajnálom, hogy a zsidainkat kénytelenek voltunk Önökhöz küldeni, de örülök, hogy megszabadultam tőlük/*

Mikor „özönlött be" a zsidóság Romániába?

RÓMA. — Italo Zingarelli, a Stampa és a Popolo di Roma neves publicistája, Bukarestben nyilatkozatot kapott Goga miniszterelnöktől. A román miniszterelnök rendkívül érdekes kijelentéseket tett az olasz újságíró előtt terveiről. Goga nyilatkozata elején mindenekelőtt megerősítette, hogy baráti kapcsolatokat akar teremteni Olaszország és Románia között és ki akarja szélesíteni Románia baráti körét anélkül, hogy a fönnálló szerződéseket és barátságokat érintené. Hangsúlyozta ezután, hogy kormányát nem vezeti idegengyűlölet vagy türelmetlenség.

— Romániában kerek 500.000 olyan egyén él, — folytatta ezután, — aki a háború alatt vagy a háború után jött az országba és akiket én nem tartok román állampolgároknak. Ezeknek első csoportja a háború alatt Galíciából vándorolt be Romániába, főként a Brussilov-offenziva idején, A békeszerződések értelmében Romániának ezeket állampolgárokként kellett elfogadnia, holott Csehszlovákiának és Jugoszláviának csak azokat kellett elfogadnia, akik a háború kitörésének időpontjában már azon a területen laktak, amelyet később az említett két országhoz csatoltak. Erdélybe ez a bevándorlás olyan nagy volt, hogy valósággal néprajzi eltolódásokat idézett elő. Az idegenek második beözönlése akkor kezdődött, amikor a kommunizmus után Budapesten ismét nemzeti kormány került uralomra és Kun Béla híveinek nem volt maradásuk. Ezek közül is igen sokan Erdélybe menekültek. Becsből is nagyszámban jöttek Romániába az ottani nehéz viszonyok miatt. A harmadik és egyúttal a legerősebb beözönlés a lengyel—orosz háború alatt következett be Besszarábia felől. A menekültek negyedik jelentéktelen csoportja az utóbbi években Németországból érkezett. Mindezek az idegenek valósággal megszállották Románia városait és falvait és az ország gazdasági és pénzügyi életében, valamint a sajtó terén is rendkívül nagy mértékben éreztették befolyásukat a zsidóság javára.

Goga végül hangsúlyozta, hogy kormánya tiszteletben fogja tartani a békeszerződéseket és hajlandó az egész kérdést a népszövetség elé vinni.

— Végeredményben mi csak azt akarjuk, hogy azok az idegenek, akik csak átmenetileg jöttek Romániában- szépen tovább utazzanak, — fejezte be nyilatkozatát a román miniszterelnök.

Ellentét Cuza és Goga között?

BUKAREST. — Cuza professzor tárcanélküli miniszter szombaton este visszaérkezett a román fővárosba. Az Universul cimü lap szerint Cuza miniszter visszaérkezésének legfőbb oka a Goga-c:;oport és a Cuza-c:;oport között egyre jobban kiélesedő ellentét. A lap szerint Cuza azzal az elhatározással érkezett, hogy a kormánytól olyan gazdasági intézkedések foganatosítását kieszközölje, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyos gazdasági köröknek a kormánnyal szemben tanúsított szabotázsát és bojkottját megtorolják. Cuza egyben mint a nemzeti keresztény párt diszelnöke, vezető hivatalokat kér azok. számára, akik munkatársai voltak még a Gogával való fúzió előtt.

Cuza vasárnap fölkereste Goga miniszterelnököt és vele hosszasan tárgyalt. Cuza ez alkalommal erélyesen követelte a nemzeti keresztény párt programjának legszigorúbb alkalmazáPRÁGA. — A „Slovák” vezető helyen

cikket közöl Hlinkától, amelyben a szlovák

[

néppárt elnöke válaszol Dérer miniszternek a „Bohemia” hasábjain közölt támadó nyilatkozatára. Dérer cikkében azt mondotta, hogy már harminc esztendő óta harcosa a csehszlovák nemzetegység eszméjének s éppen Hlinka pozsonyi pőrének hatása alatt vált azzá.

—' Akkor azt mondottam — irja Hlinka —, hogy nincs szükség a szlovákok és csehek közti egyesülésre, mert hiszen a csehek és szlovákok a természet által egyek, egy nemzet, egy nyelv, egy kultúra. így beszéltem. De

hogyan függ ez össze a csehszlovák nemzetegységgel? Ha a pozsonyi bíróságon azt kérdezték volna tőlem, hogy vájjon a szlovákok törekedtek-e az oroszokkal, lengyelekkel, hordátokkal vagy szláv nemzetekkel1 való egyesülésre, ugyanezt mondottam volna nekik, hogy nincs szükség egyesülésre a szlovákok, oroszok, lengyelek, horvátok síb. között, mert az oroszok, lengyelek, horvátok és szlovákok a természettől egyek, egy nemzet, egy nyelv és egy kultúra.

Hisz mi az államfordulat előtt valameny- nyien idealista szlovákoknak éreztük magunkat, egyetlenegy szláv nemzetet vallottunk, egy nyelvet, egy kultúrát.

De sem én, sem más senki nem értette ezen azt, hogy mi csak a csehekkel1 vagyunk egy nemzet.

Egyébként már 1932 november 7-én is nyilatkoztam a Slovákban erről a témáról és tartom magamat ahhoz a kijelentéshez, hogy

„etnikai értelemben sohasem ismertem cl a csehszlovák nemzetet."

Ma sem ismerem eh

Hlinka magyarországi politikája

Dérer. a csehszlovák nyelvi egység mellett fel

sát a román elemek előnyben részesifcése céljából. Cuza bizonyos megoldásokat is ajánlott és ezeknek azonnali alkalmazását követelte anélkül, hogy a kormány programjának megvalósításában a külföldi beavatkozásra a legcsekélyebb mértékben is figyelemmel lenne.

Ouza dongával is tárgyalt ebben a kérdésben ée állítólag elhatározta, (hogy egymással párhuzamosan fognak tevékenykedni a Tornán őslakosság érdekeinek érvényesítéséért.

Hétfőn délután a román kormány minisztertanácsot tartott s azon Cuza újból kifejtette álláspontját. A szélső jobboldali Curentml cimü lap szerint a román belpolitikai életben meglepő fejlemények várhatók- Beavatottak úgy tudják, hogy a két liberális párt között vasárnap sikerült oly megoldást találni, amely lehetővé teszi az egyesülést.

Amerikai detnars Bukarestben?

PARIS. — A francia lapok egybehangzó jelentése szerint a bukaresti amerikai követ Is csatlakozott az angol és a francia kormány diplomáciai lépéséhez, amellyel e kormányok védelmére keltek a Romániában élő nemzeti, faji és vallási kisebbségek érdekeinek. A Paris Soir szerint az Egyesült Államokban erőteljes mozgalom indult meg a romániai kisebbségek jogainak védelmére.

Megkezdték az idegenek szigorú ellenőrzését

BUKAREST. —• A bukaresti rendőrfőnökségen megkezdték az idegenek szigorú ellenőrzését. Lapjelentések szerint mindazokat az idegeneket, akiknek okmányai a legutóbbi kormányrendeletek értelmében nincsenek rendben, 24 órán belül kiutasítják az ország területéről.

hozta, hogy háromszáz év óta a csehnyeílivü Tranoscius volt Szlovákiában a legelterjedtebb könyv. Hlinka megengedi, hogy ez az evangélikus szlovákok közt valóban lehetett a legelterjedtebb könyv, ám az evangélikusok a szlovákságnak csak a kis részét jelentik, a katolikus többség viszont nem használt csehnyelvü egyházi könyveket. Iskoláiban és a szószéken kizárólag a szlovák nyelvet használta. Ha Dérer demokrata, akkor el kell ismernie a többség szerepének döntő jelentőségét. Arra a vádra, hogy az én politikai irányvonalom mindig „ugrándozó" volt, könnyű válaszolnom — folytatja Hlinka. —

A régi Magyarországon nem dr. Dérer, hanem én képviseltem a nyílt, egyenes és „nem ugrándozó" szlovák politikát.

Arra vonatkozólag, hogy a liptóraegyel törvényihatósági gyűlésen nem szavazott Stodolá- nak a szlovák nyelv bevezetésé a célzó javaslata mellett, hanem inkább a szavazástól való tar tózkodást választotta, kijelenti, hogy

áltálában más dolgokban sem szavazott együtt azzal a klikkel, amelynek vezércsillaga az alsóliptói katclikusság gyűlölete volt.

Felsorolja, mennyi mindent tett a szlovák nép érdekében az álllamforduillat előtt és megkérdi, hogy mit tett ugyanakkor Dérer.

„Tetvesek" és „taknyosok"

Hlinka ezután idézi Dérernek a szlovák néppárt és a szudétanémet párt fiatal tényezőiről mondott éles kijelentéseit, melyeket szlovákul „tetves" és „taikmyos" szavakkal fordít. így még nem hallott senki minisztert beszélni, — jegy2* meg Hlinka, — főleg nem igazságügyminiszterí. Az én munkatársai — úgymond — érett férfiak, tagjai a prágai nemzetgyűlésnek és az országos képviselőtestületnek. Biztosan találnak majd rá megfelelő alkalmat, hogy személyi elégtételt szerezzenek maguknak. Az ilyen Írásmódot felmenthetne a válaszadás alól — folytatja Hlinka — és hogy válaszolok, ezt csőik azért teszem., hogy Dérer ne mondhassa, hogy a 73 éves öreg Hlinka hallgatott és tűrte, amikor munkatársait sértették. Védelmembe veszem valamennyi munkatársamat, nem engedem őket bántani s nem hagyhatom, hogy Dérer tiszta személyi és politikai vértjükbe törölje csizmáját. A sértést, hogy tetvesek és takonyosok, bizonyára nem hagyják válasz nélkül.

Cikke végén Hlinka vitába száll Dérernek a pittsbourgi szerződésre vonatkozó nézeteiével és bizonyító adatokra hivatkozva visszautasítja azt az állítását, hogy csak akkor vált autonomistá- vá, amikor Örökár visszautasította azt a tervet, hogy Hl inkát Szlovenszkó patriarchájává nevezzék ki. Hlinka diókéból a cenzor négy helyen törölt kisebb szakaszokat.

Társadalmi Élet

mmmmmmmmmmmmmmff

# A Nagybocskói Sport Club újév estéjén tartotta meg szokásos bálját. A bálon teljes számban résztvett Bocskó és környéke sportkedvelő magyarsága. Megjelent a bálon Hokky Károly szenátor is. A zsúfolásig megtelt teremben a közönség a késő reggeli órákig táncolt Gödi szöllősi cigányprímás zenekarának muzsikájára. A szünetben megtartott szépségversenyen Elek Annuskát választották meg Miss BSC-nek.

A garamvezekényi ifjúság karácsony első és másodnapján nagy sikerrel adta elő dr. Mlhola ,,Karikagyűrű" cimü színmüvét. A kulturház nagytermét mindkét nap zsúfolásig megtöltötte a közönség. Kifogástalanul szerepelt és sok tapsot aratott Váradi Eszti, Verebes Mária, Vékony Ilus, Barta Gizi, Pólya Etus, Molnár Vali, Szilva József, Nagy Mihály, Csontó Gyula, Gönczöl János, Pólya Lajos, Svan- czár József, Váradi Sándor, Karácsonyi Ernő, Verebes Lajos és Molnár András. Az előadás oly nagy sikert aratott, hogy újév napján meg kellett Ismételni.

A dobsinai anya- és csecsemővédő egyesület Szilveszterkor a Fejér-szálló nagytermében tánc- mulatsággal egybekötött, jótékonycélu műsoros estét rendezett. Az agilis vezetőség — élén Ruffinyl Ala- dárné elnöknővel — kifogástalan munkát végzett, s igy az estély nagy erkölcsi és anyagi sikerrel zárult A műsort Weissmann Irénke prológusa vezette be, majd egy szlovák egyfelvonásost adták elő dicséretes ügyességgel. Ezután három bájos leánypár Schubert zenéjére, korhű öltözetben művészi biedermeier táncot lejtett Magyar nyelven Zilahy „Házasságközvetitő" cimü komédiáját mutatták be. A szereplők nagy tudással hozták színre a nehéz darabot A szünetben Fejér Endre szellemesen konferált, majd a „Famllie Pampfinger" cimü német egyfelvonásos szereplői kacagtatták meg a közönséget. Az est egyik kiemelkedő száma volt Kracsun Jánosné és Heninger Márta páros magyartánca. Éjfélkor az óév szerepében Guitkó János mondott búcsúztatót, s az ujesztendőt Krausz Magduska bájos jelmezben személyesítette meg. Ezután közönség a legjobb hangulatban táncolt a hajnali órákig.

A gyertyánligeti magyar műkedvelők Szilveszterkor műsoros estét rendeztek. Előadásra került három egyfelvonásos vígjáték. A szereplők: Tiszy Lujza, Müller Mariska, Müller Annuska, Zinn János és Scheff Gyula, sok tapsot kaptak.

# A Jánosi tüzoltóegyesület mükedvelőgárdája általános erkölcsi siker mellett hozta színre újév napján Kereék János „Szirmaiét” cimü három- felvonásoe énekes népszínművét az egyesület szertári alapja javára. A kitűnő előadás főerősségei Pálkováce Eta, Samu Sárika., Pálkovács László és Pálkovács Károly voltak, akiknek játékát nyiltszinnen it> számtalanszor lelkesen megtapsolta a községi kulfcurházat zsúfolásig megtöltő közönség, Samu Sárika és Pálkovács László (hatásos énekkettősét meg is ujjáztatták. A sikerben méltón osztozkodtak a többi szereplők is, névszerinti Pálkovács Juliska, Varga Mariska, Fereoczi Ilonka, Ferencz Ernő, Samu István, Pálkovács Barna, Molnár István, Fülep István és Megyaszai József. A színdarabot Kliment Arnold körjegyző, a tüzoltóegyeeület parancsnoka rendezte, mig a dalokat Farkas Márton református igazgató-tanító neje tanította be. A kitünően sikerült előadást, táncmulatság követte.

Cigányszerelem gyermekrablással fűszerezve

KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az itteni kerületi biróéág három cigány fölött Ítélkezett. Kacsó József csapi, Gombár József és Lakatos Andor téglási cigányok a vádlottak. Lakatos 19.30-ban Bongó Teréz szép cigányleánnyal Ismerkedett össze és rövidesen összeköltöztek. Négy évig együtt laktak és két gyermekük született. Négy év után az, asszony összeveszett a férfivel és visszaköltözött szüleihez Bohrára.

Lakatos nem tudott belenyugodni abba, hogy felesége e’hagyta és hosszú ideig kérlelte az asszonyt, hogy térjen hozzá vissza.

Amikor látta, hogy az asszony hajthatatlan, összebeszélt rokonaival, Kacsó Józseffel ée Gombár Józseffel, hogy elrabolják az asszonv hároméves Rudolf nevű gyermekét és igy kényszerítik az asszonyt, hogy visszatérjen férjéihez. Autón Tornára mentek ée egyikük bekopogott az asszony lakásán. Szlovák nyelven kezdett beszélni, hogy azt higvjék, hivatalos személy. Az. asszony kinyitotta az ajtót. Lakatos ekkor hoz- záugrott ée ismét kérlelni kezdte, hogy térjen viasza hozzá. Az asszony hajthatatlan maradt, mire

a három cigány behatolt a lakásba és magukkal vitték a hároméves gyermeket.

Az asszony jelentést tett az esetről a csendőr- ségnek. A gyermekrablókat rövidesen letartóztatták s ma a kerületi bíróság elé állították őket. A bíróság Lakatos Andort é« két társát fejenként, hathavi fogházra ítélte. Kaceó és Gombár büntetésének végrehajtását felfüggesztették.

ilHKdáSIHfflWJWIIII'illiFiMIMIIIW lllllll MII IHIIBi «l ■ II HU ———■——

Hlinka válaszol Dérernek

Védekezik a vád ellen, hogy Magyarországon „ugrándozó politikát" folytatott volna ■ ■ ■ Nem ismeri el etnikai tekintetben a csehszlovák nemzetegységet