Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-09 / 6. (4449.) szám
1938 január 9, vasárnap* TOWGAJÁW&AIH'flRLAB 17 SOUTERRAIN NOVELLA Irta: Nádas Sándor Lady Duncan megérkezett a nyaralásból s a londoni Victoria pályaudvar széditő forgatagában boldogan ismerte fel egy távoli tömeg közepén hűséges inasát, Edgárt, alá türelmetlen alázattal rohant úrnője felé, hogy kezet csókoljon ét, elvegye a nagy ridiküljét. Lady Duncan szép, elegáns asszony volt, keveréke egy pólyásnak s egy filozófus bölcsnek, akkora energia és tudnivágyás lakott benne, mint tíz férfiban. Zseniális nő volt| akármihez fogott, remeket alkotott. Minden két esztendőben uj szenvedéllyel lepte meg az urát, mintha a frizuráját változtatta volna. 1924-ben a Vöröskeresztnél működött, mint ápoló-főnöknő,. 1926-ban színdarabokat irt, 1928- ban politikai ambíciók kezdték csiklandozni, belépett a munkáspártba. Érkezését itt egész természetesnek találták, amennyiben férjének, sir Richard Duncannak boríték- és levélpapirgyára volt Eiirminghamban, ahol háromezer munkás dolgozott. A férj imádta nejét és egyképpen büszke volt rá, akár bélyegeket gyűjtött, akár egyetemre járt, akár pedig az erőtakarmány kapcsán az olajpogácsagyártás titkaival foglalkozott. Lady Duncan repült, autót vezetett, házat épített, lakásokat rendezett be, kitanulta a könyv- kötészetet, mindennel a legaprólékosabban foglalkozott, minden érdekelte, csak éppen a speiz- tő'l irtózott és a házkörüli teendők voltak előtte olyan ismeretlenek, mint más asszony szemében a csillagászat. Ha egyszer hozzálátott volna, hogy szennyest adjon ki, vagy hogy ellenőrizze az uborkaelte- vést, lady Duncan bizonyára azt is olyan zseniálisan intézte volna el, mint a motorkezelést. De az apró házidolgok' nem érdekelték. Egy egész hadsereg teljes ellátását bizonyára szívesen vállalta volna, nem is lett volna hiba benne, de az ilyen magánháztartás nem érdekelte, annál sokkal többnek és komplikáltabbnak tartotta magát Lenézte az ilyesmit. Inggombokat tenni Sord Richard Duncan ingébe, azt elvégzi Edgár is, aki a legtökéletesebb lény és húsz éve szolgál a házban. Angliában minden jó, de legtökéletesebbek- a miniszterek és az inasok. Edgár kincs volt a háznál, nemcsak gombokat helyezett urának ingébe, hanem a kastély minden gondját ő vállalta, egyszerűéi yben volt belügyminiszter és kincstárnok, udvarmester- és- kukta. ■ Elsején megkapta az apanázst, ő fizetett minden számlát, ő utált ki minden borravalót s a vendégek névsorát is ő állapította meg, tőle függött, kit hívnak meg s hogy az illető hol ül. A személyzetet 5 vette fel, a szállítókat 5 választotta ki, pótolhatatlanul intézte Duncanék életét, beleszólt abba is, hogy melyik fiú milyen pályára menjen, mi tanuljon. Ennek az embernek nem volt hibája, zajtalanul működött, szinte suhant, zökkenés nélkül. Kifogást emelni ellene, valami cselekedetét kijavítani, olyan abszurdum lett volna, mint a Rolls Royce hűtőjét felemelni s bevinni egy országúti garázsba, hogy turkáljanak benne. Most ott áll a pályaudvari zajban, alázatosan kezet csókolva ladyjének. A lady, aki Can- nesból jött, szebb volt, mint valaha, elégedetten nézte hü, öreg inasát. Edgáron sötétkék, kétsoros, komolyan szabott ruha volt, fehér inasnyak- kenő. Fekete kemény Lock-kalapját mély tisztelettel tartotta kezében, tisztességben megőszült haja olyan fehéren csillogott, min a legérintet- lerebb tejszín. Beszélni nem beszéltek semmit. Nem szoktak beszélni. Húsz év óta nem beszélt Edgár összesen egy fénáprá valót. Most mégis esett egy-két szó köztük-. — Édesanyám mikor utazott el? — kérdezte lady Duncan. — Tegnapelőtt az esti expresszel Parisba ment — felelte Edgár és a kis fehér kutya után nyúlt, de lady Duncan nem adta oda neld most sem. Az asszony várta, hogy inasa szóljon egy szót á mamáról, aki négy. hétig egyedül lakott a kastélyban, míg Duncanék Cannesban nyaraltak. Ez minden évben igy volt. A lord ugyanis nem kedvelte anyósát és a mama se szerette ve- jét. Viszont lányát imádta s mindig akkor jött Duncanákhoz látogatóba, amikor nyaraltak. Ha nem is láthatta imádott lányát, ha nem lehetitek együtt, a mama ott lakhatott lánya szobájában, ágyában allhatott, pizsamáit hordhatta, könyveit olvashatta, leveleit felbonthatta, kalapjait átalakíthatta, szóval lélekben együtt volt lányával. Mikor megérkezett a sürgöny, hogy Duncanék útban vannak hazafelé, a mama szedte sátorfáját, finoman és tapintatosan hazautazott Páris- ba, aho-l a Boisban volt egy szép villája. Ott lakott a fiával. Évek óta ez igy folyt le, minden nyáron. Edgár mindig át szokta adni a mama üdvözletét a vonatnál. Most azonban elfeledkezett róla, ehelyett igy szólt úrnőjéhez, mikor az autóhoz kisérte: — Asszonyom, a szobalányt él kell küldenünk. Lady Duncan nem felelt. Kissé haragudott az inasra. Miért fogadja rögtön ilyen kellemetlen hírrel. Törődik is ő a szobalánnyal S ha el kell krldenh miért jelenti neki? Edgár mega szokta az ilyen apróságokat elintézni. Haragudott egy kissé, de igen finomérz-ésü asszony volt, rögtön elfelejtette. Hazatérve boldogan vonult a szobájába. Imádta az otthonát, a Regents-pairk mellett volt a kis kastélyuk, London öreg szivében. Volt egy kis kertjük, álról egyszerű virágok illatoztak, a föld teli volt paraszfcrózsákkal. Alit az ablaknál és nézte a rózsákat. Nézte a souterxaint, ahol a konyha volt s a cselédek laktak. Nyolc főből állt a személyzetük, a kertészszel együtt. Hónapok óta nem volt a konyhában, eszébe jutott, hogy illenék megtekinteni, ment is már le, üdvözölni Maryt, az öreg szakácsnőt, aki szintén vagy tizenkét éve van a házban, öreg bútor. Családtagnak számit. Lady Duncan úgy szereti, mint a nagynénijét. Marynek olyan jó dolga van a házban, mint egy kedves nagynéninek, aki szívességiből, jóságból vállalta, hogy főz az uraságnak. Kedves kövér Mary. Lady Duncan egyszer megmentette az életét Marynek. Falun történt, a birtokukon, a szakácsné csónakja felfordult s ő maga fulladozni kezdett. Úrnője akkor utána úszott és kimentette. Utolsó percben. Azóta még jobban szereti. így csak öreg néniket lehet szeretni, akiknek az ember megmentette az életét. Mary néninek fáj a lába, fel se tud állni, mikor belép a lady, csak mosolyogva köszön. Pár szót váltanak s egyszerre Mary igy szól: — A szobalányt el kell küldenünk! És ezután egy napig csupa rendkívüli dolog történik. A kertészfiuról azt jelentik, hogy éjjel nem aludt otthon. Lady Duncan maga elé hivatja s igy szól hozzá: — Elmehet! — Igenis! — feleli a kertész, már pakkol is. Nem kérdi, miért küldik el. Délután a szomszédos őrszoba telefonál, hogy a konyhalányhoz éjjelenként udvarlók másznak be, akik időnként összeverekednek. Csupa titokzatos dolog. Estefelé expressz levél jön a mamától Párisból, melynek tartalma egyszerűen elképesztő. A frandanyelvü levél igy szól: Drága lányom! Azt hittem, hogy Cannesből hazajövet meglátogatsz Párisban, de idén elmulasztottad, bizonyára fontosabb dolgaid voltak. Pedig igen sok mondanivalóm lett volna neked. Elsősorban Edgárról van szó. Ez a fráter meglep titeket, a nálatok összegyűjtött pénzből füszerüzletet vásárolt, beültette a feleségét, mert nős, ha nem tudnád. Eddig nem volna baj, de ez a füszerüzlet ott van a ti közeletekben s ti mindent onnan vásároltok, ha nem tudnád. (Ez a mama szavajárása.) Szóval Edgár az udvari szállítótok, ö veszi át az árut, ő ellenőrzi, ő írja alá és ő fizeti ki a ház összes szükségleteit. Ilyen sokoldalú fűszeres- bolt nincs több Londonban. Nemcsak tojást, diót, körtét és petróleumot árulnak itt, hanem benzint is és utóbb már áttértek a szénre, fára, A legjobban fizetett államfő Roosevelt elnök Az I-es száma amerikai polgár költ* ségvetése, háztartása és magánélete JvMyefi előnyei vannak annak, hogy valaki a diliág egyik ie-ghatallmasabb államának első polgára? Azonkívül, hogy csinos fizetésit húz, még ingyen mosnak rá, az orvosi kezeltetése nem kerül pénzbe, visszatérítik fogorvosi kiadásait, naponta hétszáz szál virágot, kap Ingyen, stb., stb„ A világon a legjobban fizetett államfő Roosevelti akinek civilistája magasan felette áll az ösz- szes többi államfő civil istájának. Az amerikai államkincstár évi hivatalos jeelníése szerint az Egyesült Államok elnöke évente mintegy hatszázezer dollárjába kerül az Egyesült Államoknak, akkor, ha a Fehér Ház költségeit is beleszámítjuk, Ebben az összegben benne foglaltatnak Roosevelt elnök személyes és dologi kiadásai, házának karbantartása, az orvosi költségek, a borbély, a mozi és az élő virágok, melyekhez az Egyesült Államok elnökének régi törvény alapján joga van, az államkincstár terhére. Franklin Delano Roosevellt azonban, akit már másodízben választották meg az Egyesült Államok elnökének, nem hasonlíthatja össze magát a hollywoodi csillagokkal fizetés szempontjából. Évi személyes fizetése hetvenötezer dollár. Rooseveltnek háromszor annyi a jövedelme, mint az angol miniszterelnöknek, azonban jóval kevesebb, mint Greta Garbónak vagy 'Clark Gablenak, Azonban az elnöknek alig-alig van anra alkalma, hogy ezt a pénzt kiadja. Ugyanis a törvény előírja, hogy minden olyan számlát, melyet személyi vagy dologi kiadások okoznák, az állam fizeti ki. Ez az összeg évente 525.000 dollárra rúg. Évente az elnöki költségvetésiből ötezer dollárt rezerválnak a testi fehérnemű mosására, beleértve ebbe az összegbe az ingei és gallérjai keményítősét is. Mintegy huszonötezer dollár az az ösz- szeg, amelyet az orvosi tiszteletdijakra szavaztak meg az óvatos törvényhozók, beleértve az orvosságokat és a fogorvosi költségeket is. Mindezeken kívül az elnöknek egy külön borbélymühelye van, mely kizárólag az ő rendelkezésére áll és ahova minden reggel el is megy. A borbély tiszteletdiját, valamint a művészete üzéséhez szolgáló anyagok árát szintén az államkassza fizeti. Utazási költség 25.0 >0 Ugyancsak huszonötezer dolláros alap áll az elnök utazási költségeinek a fed zésére. Természetesen a szállodák számláit nem ebből az ösz- szegiből fizetik, azonban ezt az állam külön visz- szatériti. Bárhol is szálljon meg az elnök, bárhol is ebédeljen, a törvény tiltja, hogy a számlát az elnöknek nyújtsák be. Ez utóbbit a Fehér Házhoz kell beküldeni, ahol a számfejtő hivatal fizeti ki úgy a számla összegét, mint a borravalókat. Még a borravalókkal sem szabad .az elnököt megterhelni. A kiadások oroszlánrészét természetesen a Fehér Ház emészti fel. A palota teljes egészében és kizárólag az Egyesült Államok elnökének a rendelkezésére élt. Évente száznegyvenszer dől-, lárt emészt fel a fűtés, világítás, javítások és a személyzet fizetése. A hírneves Fehér Házban huszonegy hálószoba, tizenkét szalon és fogadóterem, egy tor- . naterem, egy uszoda és ezenkívül számos ki sebb-nagyobb terem van. A palota, amely az állam tulajdona, mintegy huszonötmillió dollár értéket képvisel. Ha véletlenül a Fehér Ház magántulajdon lenne, akkor tulajdonosának évente 350.000 dollár házadót kellene utána fizetnie. A Fehér Ház garázsában az elnök hat autóját őrzik, melyek mind személyi használatra szolgálnak. A hat autóhoz tizenkét sofőr áll az elnök rendelkezésére. Egyenruhájuk (2500 dollár), munkabérük (17.500 dollár) mind az Egyesült Államok pénzügyminiszterének a költségszámlájára megy. A palota kertészete naponta hétszáz friss élővirággal disziíi azokat a termeket, amelyeket az elnök felesége e célból kijelöl. A Fehér Ház kertje a világ egyik legszebb mü- kertészete. A kormány 2500 dollár évi tiszteletek] ate-. fizet a főkertésznek. Mondani sem kell, hogy a Fehér Házban nagyon sok nyomtatványpapirost használnak el. Roosevelt rendelkezésére áll egy külön nyomda, amely azonnal tejesiti minden óhaját. Ingyen kapja az összes újságokat, folyóiratokat, revüket és mindazokat a könyveket, amelyeket megrendel. ' 1 Magán-yachtja, a „Potomac", szintén az ő kizárólagos rendelkezésére áll, azonban úgy a hajó összes költségeit, mint a harminc matróz évi fizetését szintén a kormány fizeti. Csupán a yaoht hetvenötezer dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek. Minden költség fedezve van, azonban ha az elnök a hajón étkezik, akkor minden egyes étkezés után egy bizonyos összeget visz- sza kell térítenie. Ha azonban ugyanannál az asztalnál eszik, mint a hajó tisztjei, akkor nem kell semmit sem fizetnie, mert az állam vendége. A legszerényebb életmód Noha, amint látható a fentiekből, Roosevelt elnöknek semmi sem lehet elég drága, hisz mindent az állam fizet, mégis a lehető legszerényebben él. A legkedvesebb étele, amelyet saját bevallása szerint, harminc éve minden szombaton a felesége készít számára: a habart tojás. Reggel nyolc órakor frissen kel fel, átfutja az újságokat és könnyen megreggelizik. Délelőtt tíztől este félnyolcig különböző konferenciái vannak a munkatársaival. Közben könnyebb lunohöt eszik, amely levesből, salátából és egy csésze kávéból áll. Ezután folytatja munkáját egész estig, akikor félórát az uszodában tölt, amelyet külön az ő számára épitettek. Hetenként kétszer a Fehér Ház szuterénjében elhelyezett vetítőteremben mutatják be neki az uj filmeket. Legkedvesebb filmjei a „Miki“-filmek, amelyeket Walt Disney rajzol neki szellemmel és bohósággal. sőt illatszereket is árulnak és a legfinomabb borokat. Ha felkeresnéd ezt a füszeresboltot, ismerős borosüvegeket találnál a pincében. A ti boraitokat árulják, de kizárólag nektek! Erről meggyőződhetsz. Vöm, a lord, ugyanitt megtalálhatja különleges szivarjait. Edgár ur ugyanis nem dohányzik s a lopott szivarokat elviszi a saját boltjába, hogy aztán eladja nektek. Azt hiszem, ezt hívják viszonteladásnak. Minden dió egyforma, nagyon nehéz lesz tehát konstatálni, hogy Edgár füszeresbolt- jában található tetemes diómennyiség a ti kertetekből való. Diószüret után elszállítják mindig a füszerüzletbe, én láttam, elhiheted nekem. A körtéidet már inkább megismered. azok egyéni körték. Szintén Edgár árulja őket, de csak nektek. Erre vigyázz. Igaz, hogy másoknak nem árulhatná, rajtatok kívül ugyanis nincs kliense a boltnak s nem is tudom, mi lesz velük, ha e levelem után ti majd nem vesztek többet Edgaréknál. Azt hiszem, tönkremennek. Mindezt azalatt a hónap alatt tudtam meg, amit most nálatok töltöttem. A legtöbb adatot a szobalány közölte velem. Grace ugyanis nem volt hajlandó Edgár szeretője lenni s üldözte ő is, meg Mary szakácsné is, alá bűntársa Edgárnak. Azt hiszem, csendes társ is a fűszer- üzletben. Ez az egyetlen hely, ahol csöndes, egyébként folyton jár a szája és szemtelen. Mindezt anyai szivem egész fájdalmával közlöm veled. Sajnállak, hogy nehéz napok várnak rád, de meg vagyok győződve, hogy örömötökre fog szolgálni cselekedetem. Remélem, megszolgáltam azt a hónapot, amit nálatok töltöttem, nem ettem hiába szeretett vöm, lord Duncan kenyerét. Ha további adatokra van szükséged, hogy a kertésznek milyen betegségei vannak, hogy a konyhalánynál kik aludtak az évek hosszú során át; hogy Edgár felesége hogy tudta előbb hordani a te modelljeidet, mint te magad, irj és én repülőn fogok válaszolni, a leg- idmeritőbben. Addig is csókollak egész anyai szivemmel és vagyok örök szeretettel hü anyád. Elisabeth, * Áldott anyasziv! Megírta levelét, ami nem lett volna baj. De minden szó igaz volt, amit tartalmazott. Lord Duncanék egész élete összeomlott. A hü Edgár könnyek között távozott, a ház vezető nélkül maradt. A szakácsnőt is ki kellett dobni. Délben nem volt ebéd, este nem volt vacsora, a lord idegvészes ember s ha perccel később hozzák a teáját, tör, zúz. Ruhatitkait csak Edgár tudta. Nyakkendőkészletét csak Edgár ismerte. Ágyát se tudta más megvetni, a világon nincs egy második élőlény, akinek halvány sejtelme lenne, hogy ágyazáskor hogy kell a kapricot odatenni, gyöngéden a második nagyvánkosra, hogy reggelre ne fájduljon meg a lord legmagasabb nyaka. Pokol lett Duncanék élete. Újabb és újabb szakácsnők és Inasok érkeztek; minden kísérletet kudarc fejezett be. Mozgósítva lett egész London, egész Anglia. A reggeli tea vad bömbölések közt folyt le s már nem volt ép ablak a kastélyban, a lord ebéd közben mind betörte. Egyiket palacsintával, a másikat csirkecombbal. Mama ezalatt Párisban ült babérain. Fiatal iró- ismerősének, aki szociális problémákkal foglalkozik, elmesélte a dolgot s együtt könyvet írtak, amelynek „Dans le sous-sol“ volt a cime. Ez a könyv a főrangú személyzet ellen irányult, hogy milyen romlottak, mennyivel erkölcstelenebbek, mint az urak. Mindig az urakat támadják, holott odalent a souterraine-ben legalább olyan nagy a korrupció s az erkölcstelenség, mint fent a szalonokban, az emeleten. Utóbb színdarab lett ebből a könyvből. Egy Edgár nevű inas lett a főszereplő, reszketve állt előtte az egész személyzet. Aki nem hunyt szemet, nem hajtott térdet, aki nem lett a szeretője, annak pusztulni kellett. A darabnak „Fűszeres bolt" volt a cime és nagy sikert aratott. Az egész darab lent játszódott a souteraine- ben, csak egy kép mutatta meg fent lordék életét. Ezek a derék, előkelő emberek csak jót tettek a személyzettel, a lady előzőleg a járvány- kórházban ápolta az inast, akinek maláriája volt. A szakácsnő lányát kiházasitották, a kertész apját a csődtől mentették meg és ez a hála, mind csaltak lent, kilopták a szemüket és éjjel olyan orgiákat csaptak, hogy gyakran a rendőrségnek kellett beavatkozni. A szerzőt baloldali lapok erősen támadták, de a darabnak nagy sikere volt. Lord Duncanék is ott voltak a premieren, Párisban. A mama ragyogott a boldogságtól, büszkeségtől. ő adta a témát, ő mesélte el s egyáltalán az ő müve az egész. Ott ült Duncanék páholyában és nagyon csodálkozott, hogy lánya és veje olyan szomorúan hallgatják a darabot, csöndesek, sőt mintha bánatosak volnának. — Remélem, Párisban maradtok egy ideig! —* mondta lányának. — Hogyne, mama! — Aztán majd eljövök hozzátok Londonba * megnézem a házatokat, amit rendbehoztam* — A mienket nem, mama! — Miért? — Eladtuk. Kiköltözködtünk .., — Tessék? — Nem tudunk Edgár nélkül élni! — szólt a lord. — Földönfutók lettünk, azóta hotelben lakunk — mondta lady Duncan és egy könnyefj törölt ki a szeméből
