Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

T>RAGM-iV\AG%ARHlRIiAI» 1938 január lt szombat* ha az alapszabályokat a hatóság jóváhagyja. Addig az időpontig belső társadalmi szervező munkával (teaestélyek, színdarabok stb.) igyek­szünk a szükségeseket előteremteni. A csecsemőgondozás és a napközi otthonok Azután az annyira fontos csecsemővédelemre és az ezzel kapcsolatos falusi napközi otthonok felállítására terelődött a beszélgetés. Megkér­deztük Jaross Andornét, mik az elgondolásai ebben a tekintetben s megoldható-e az egyesület keretén beiül a cse­csemőgondozási szolgálat és az ápolónővérek ki­képzése? — Kétségtelen, hogy népünk fejlődésének egyik alapfeltétele a korszerű csecsemőgondozás. Sajnos, a csecsemőhalandóság népünknél még igen magas százalékot tüntet fel s igy: aki a gyermeket akarja a jövőnek megmenteni, már itt kell kezdenie népmentő munkáját. Remélem, hogy az alapszabályok jóváhagyása után minden, a magyar kisebbséggel vonatko­zásban lévő köztestületünk át fogja érezni vál­lalt munkánk fontosságát és kellő anyagi támogatást biztosihatunk majd az egyesületnek. Ekkor elsőrendű feladatunk lesz a csecsemővé-, delem kiépítése, különösen falvainkban. Meg­felelő ápolónővérek kiképzése és először a na­gyobb lakosságú községekbe való beosztása olyan feladat, amely elől idővel nem térhe­tünk ki. — Természetes, hogy minden fejlődéshez idő kell. De ha már itt tartunk, Nagyságos Asszo­nyom, nagyon érdekelné a magyar közvéle­ményt az is, vájjon van-e lehetőség az egyesü­let keretében arra, hogy később megszervezzék falvaink szegénysorsu népünk részére az ingyenes gyermekorvosi szolgálatot, valamint a csecsemővédelemmel kapcsolatos in- íes oktató előadásokat?- A szociális és népgondozási intézmények . fakorlátban igen nagy hiányt mutatnak fel. ez elsősorban betegsegüyző intézetek tevékenységére, tol, sajnos, mindinkább előtérbe lép az in- zetek üzleti számítása, a szociális rész vi- ont háttérbe szorul. nem felesleges az a kérdés, hogy miként le- e megvalósítani az ingyenes gyermekorvosi . falatot a falvak szegénysorsu népe részére, ü; hiszem, hogy az egyesületnek mintegy kellene egészítenie a hivatalos, törvények íirta népgondozást : kellene ingyenes gyermekorvosi szolgá­latról gondoskodnia, ahol a rideg paragrafus és a bürokrácia hézagai megkívánják. — Szívesen állapítom meg ezúttal is, hogy néhány magyar orvos lelkesen sietett már a nyáron segítségünkre, mikor ingyen vállalta nyaraló gyermekeink gyógykezelését Természetes, hogy ezt nem kívánhatjuk meg kategorikusan, mert a hivatásukat teljesítő or­vosainkat nem karitatív, hanem szerves munkavállalással akarjuk megnyerni egyesületünk számára. Ez, persze, még a jövő zenéje, de, remélem, nem olyan, melynek melódiái sohasem fognak fel­csendülni. ♦ * * Eddig szól Jaross Andorné nyilatkozata, aki­nél — meggyőződésünk szerint — a legjobb ke­zekben van a szlovenszkói magyar csecsemő­éi gyermekvédelem megszervezése és kiépítése. Csakhogy a megfelelő eredményhez szükséges az is, hogy a magyar társadalom teljes erejével siessen mindenütt Jaross Andorné és az egyesü­let segitéségére, mert ezzel a jobb, a szebb, az egészségesebb magyar jövőt segíti elő. KELEMBÉR1 SÁNDOR. A Föld és Világűr jövő nagy játékai 1938-ra várják a Vezúv kitörését Az Egyesült Államokat elfoglalja a homok Fogva tartja a világűr a Földről kilőtt rakétákat ■■■ Már 1936-ban megállapították, hogy a mély­tengerek ágya elmozdult évezredes helyéről. Nagy általánosságban nyugatra tolódtak az At­lanti-óceán vizalatti zátonyai és Ujfundland kö­rül lassanként oly harriért alkotnak, amelyek néhány év múlva teljesen elzárják a hajózás elől ezt az amúgy is veszedelmes földnyulványt. Uj térképeket kellett készíteni sebtiben. Tavalyelőtt megjósolták egy formozai föld­rengést, amely pontosan be is következett. Le­mérték, hogy a napfoltok megsokasodtak és ehhez képest az emberi élet a nyugtalanság, idegesség növekvő állapotába jut. Rögtön rá kitört a spanyol háború, az abesszin hadjárat s most a sárgák észvesztő mérkőzése. 1936 szeptemberében értesítették azokat, akiket érdekel, hogy a Wol'ff-féle üstökös végleg el­csavarodott a világűrben és sokmillióéves pá­lyáját elhagyván, a végtelenbe veszett. Számtalan ilyen, a tudományok körébe vágó változásról számoltak be azóta is a világlapok. Csak azt nem közölte egyik sem, honnan ered­nek ezek a mérések, jóslások, megállapítások? Nem kutatta senki, jóindulatú kitalálások-e vagy komoly tudományos jellegű elgondolások ezek? Mert a hírek, amik váratlanul, rendszerint a lapok érdekes rovataiban láttak napvilágot, rendre valóknak bizonyultak. Most kipattant ezeknek a híreszteléseknek a háttere. Van a világon egy intézet, amely csendben, de annál sikeresebben dolgozik évtizedek óta Németországban: a „Gesellschaft für allé Wissenschaften". A Föld teke valamennyi nagyhatalmának székvárosában van képvise­lete. Londonban éppúgy’, mint Moszkvában, Páris- ban vagy Cincinnatiban. A társaság londoni igazgatósága most adta ki legutóbbi jelentését — nem az elmúlt esztendő­ről, hanem a jövő esztendőre! A Minden Tudo­mányok Társasága nem elszámolásokkal, mér­legekkel bíbelődik, hanem jóslásnak látszó és mégsem Jóslatszerü dolgokkal, amelyek bizo­nyos mértékben a világ valamennyi nemzetét érdeklik. Ez évi november 22-én a következő sürgönyt kapta a Vezúv oldalán álló meteorológiai inté­zet Londonból: „Láva-árkok kiszélesítése haladéktalanul meg­kezdendő ... Felhősödés fokozódik .. 4 Első kitörés, másfélmillió tonna lávával, következő áprilisra várható/' Az embernek megáll az esze: Londonban álla­pítják meg, hogy a Vezúv fölött több füst keve­redik a felhőzetbe, mint eddig? Az olasz nép a Vezúv alján már faragja a Szent Antal-szobro- kat: ősidők óta állítják a lávafolyám útjába, -kö­nyörgések kíséretében. A katonaság pedig már dolgozik a hegyoldalakon ... Majdnem egyidőben az izlandi Rejkjavik vá­rosa is megkapta a végzetes üzenetet: februárban megnyílnak a Skaptar-vulkán krá­terei! A Skaptar eddigi lávatermelése oly tömegű volt, hogy abból egy’ uj Montblancot lehetne emelni. Európa vén gonosztevője, a Vezúv, 1935-ben hárommillió köbméter hamut, lávát lökött ki a Földgolyó gyomrából. A Vezuv-obszervatórium már régen megálla­pította, hogy amennyiben a Krisztus utáni 79-ben bekövet­kezett kitörést legalább két héttel előbb sej­tik, akkor húszezer ember kezemunkájával másfelé vezethették volna a lávát és nem pusztult volna el Pompéji és Hexculaneum, nem semmisültek volna meg a Strabo idejében Vénusznak és Herkulesnek szentelt gyönyörű kertek. De amikor a Vezúv váratlanul kitört és Rómától Alexandráéig elhomályosította a na­pot, lávafüstjét pedig Mexikótól Indiáig észlel­ték: már késő volt! Akkor nem volt a világon a Gesellschaft für allé Wissenschaften. Most azonban van és mire a vulkán felébred csendes, mélázó, pipás szundikálásából: már nem árthat senkinek. Homok és növény élethalálharca Tugwell, a washingtoni mezőgazdasági minisz­térium volt államtitkára legutóbb három hetet Berlinben töltött. Alig tért vissza hazájába, in­terpellációk hangzottak el a szenátusban a négy év óta sűrűn jelentkező homokviharok megféke­zése dolgában. Tugw'ell többek között a követ­kezőket jelentette ki: Uraim! Háromszáz esztendő múlva az USA területének kétharmada kietlen homoksivatag­gá válik... a Missziszipi megsemmisül, jelen­téktelen patak lesz belőle és a mai Newyörköt valahol ezerötszáz kilométerre kell keresni je- legi helyétől. A homok megkezdte országunk­ban hóditó útját és legnagyobb ellenfele: a növényzet tehetetlen. Berlinben kiszámítot­tuk, hogy 1939 nyarán minden eddigit felül­múló homoktenger zudul délkelet felől az USA partvidékeire! Nem véletlen, hogy a szenátus többezer farm és kétszázkilométeres erdősáv létesítését szavaz­ta meg tüneményes gyorsasággal. Az erdőbarri- kád a Nagy Tavaktól St. Louis-on át New Or- leánsig terjed, mindenütt a Missziszipi mentén. Tugwell szerint azonban már későn kezdték a fásítást, a homokvihar el fogja söpörni a milliár- dokra menő csemetéket. Fel kell adni az Egyesült Államok partvidékét a láthatatlan ellenségnek. Már a most élő generáció is tapasztalni fogja a tétel igazát; négy év óta máris tapasztalja. SE9ESI ERNŐ: GALÉRIA IRODALOMTÖRTÉNET SZONETTEKBEN KAFFKA MARGIT A Színek az ő színei s az évek Már mindnyájunké, akik fáradt kézzel Legyintünk s közben emléket idéz Ed A tűnődés, mely szemünk elé révedt. A Csöndes Válságokat is mindenki Ujjongva zokogja, akár sajátját. S mint alvajárók oly biztosan látják, Hogy lelkűket a régi szín belengi. ó, mennyi szín, 6, mennyi év és emlék, Még friss, lobogó pillanat volt nemrég S most holtbiztos Jövője egy Asszonynak: Ki legelső volt. Egyetlen. És úgy írt, Hogy szavát itták, mint beteg a gyógyírt S most neve köré gyászból fátyolt fonnak. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Az őszi koncert elmarad. És többet Már nem borzadoz a Szegény kisgyermek. A gyémántjelzők hangja csöndbe dermed, De visszfényük most tán még tündöklőbb [lett. Ki Orvosságról dalolt és a Lázról És elbárfázta vemhes vízióit, Már légiesebb tartományban hódit, Ahová innen csak dadogó gyász szók Mert Költő ment el. Mágikus. Varázsló. És ami dallam zümmögő darázs-szó És zengő mennybolt között meg tud érni: Mind ő dalolta, — rajongó, bús férfi. Kormos egünkön ő lesz most a fényjel — S a koncerten tovább is ő vezényel! Négyévi homok kára az USA területén — két- százmilliárd dollár! Hová íüntek a Hopkins-rakéták ? Oberth professzor, a világhírű rakétafeltaláló már másfél év óta Amerikában tartózkodik, azért is nem hallani róla semmit. De téved, aki hiszi, hogy a tanár odaát felcsapott semmitevőnek. Nürnberg melletti gyártelepének igazgatósága négyszer kapott igen érdekes szövegű kábel­táviratokat tőle. Egyik, az első 1936 szeptem­berében kelt, szövege ez: „Szeptember negyedikén kilőtték az első Hop- kins-ralcétát. Minden hajórádióállomás érte­sítendő... A rakéta az irorsszági partvidéken éri el ismét a Föld felszínét.. /' A második távirdt december 21-én, a harma­dik március harmadikán s az utolsó március 19- én kelt az amerikai Cincinnati-ban. A Minden Tudományok Társaságának egyik tagja Oberth tanár és most a következő jelentés érkezett tőle Londonba: „Rakétáink egyike sem érkezett vissza ... El­maradásukat a kozmikus sugárzás behatásá­nak és az űrben történt nagyarányú változá­soknak tulajdonítjuk/* Erre Londonban kiszámították, hogy a Hop- kins-Oberth-rakéták elérték ugyan a Föld lég­körének legfelső szélét, de ennek ellenére vissza kellett volna érkezniük. Mi történt a végtelen Világűrben? Erre még nincs válasz. De annyit már tudunk, hogy a rakéták valahol a —273 fokos fagyban keringenek. Megváltoznak az évszakok is Megállapították azt is, hogy a Minden Tudo­mányok Társasága szerint az általános felmele­gedés korszakának kezdete 1895-re tehető, et­től kezdve Angliában az évi általános hőmérsék­let -j-2 C fokkal növekedett. Az egész világon másfél héttel későbbre tolódott a tél kezdete. Mig Amerika keleti partjain 1895 előtt már szeptember végén is hóhullást tapasztaltak, ad­dig most az első hó sohasem érkezik meg no­vember eleje előtt. A jelentés egyébként igy szól: „Évenként négyszer 24 órával későbben kap­juk a telet. A tavasz Brazíliában, Afrika nyu­gati partjain, Ausztrália déli részein máris megszűntnek tekinthető. Ha a tavaszi fordulónak és a nyár fizikai beér­kezésének időpontját néggyel megszorozzuk és az összeget héttel osztjuk: megkapjuk azt a szá­mot, amit hozzá kell adni a tavaszi forduló je­lenlegi dátumához. Az uj időpont az, melyben a tavasz teljes kiküszöbölésével a télies időjárás­nak nyáriasra kell fordulnia ... Hatalmas könyvet töltenek meg azok az ada­tok, melyek ha beválnak, teljesen felforgatják mai életrendünket. S a mai embernek tudomásul kell vennie, hogy lassanként kizökken sajátma­gából. Hol az az erő, amely mindezt előidézi? Ki az, akinek keze belenyúlt az energiák és tör­ténések lázas szervezetébe és a legváratlanabb pillanatokban sújt le a nagybeteg Földtekére? Erre a Minden Tudományok Társaság nem tud válaszolni. Ember elméje Hozzá nem hatolhat s csak a hivő lélek sejt valamit. Mint ahogy a jelentés befejezésül meg is említi: „A mi véges értelmünk ugyan kiszámít egyes dolgokat, de hibásan és hamisan. A történe­lem során minden égbekiáltó társadalmi bű­nözést természeti csapások végtelen sora kö­vette. llgy véljük, ez a sorozat most ismét rajtunk van, értelme több, mint végzet, erede­te messzebb keresendő, mint Napunkban, vagy a kozmikus sugárzásban/' Ezzel a mély vallomással záródik a Minden Tudományok Társaságának legutolsó jelentése* 6 A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye ----------------­A 1 számú rejtvényeket megfejtette! (olvasható névós pontosam:)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents