Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-06 / 4. (4447.) szám

Az első külpolitikai bonyodalmak? Páris nem engedi, hogy Románia elismerje az olasz impériumot Bukarest utcáin betiltották a kampóskeresztek árusitását kozó delkrétumot. A feloszlató kézirat értelmé­ben a tanácsválasztásokat legkésőbb négy hó­napon belül meg kell tartani. Az uj tanácsok megalakulásáig a törvényhatóságokat időközi bizottságok vezetik. Az időközi bizottságok tagjainak száma 7—10—15 között váltakozik. Az uj aradi megyei főnök bevonulása ARAD. — Tegnap érkezett meg Aradi® ár. Barbu Coric'án, az újonnan kinevezett megye- főnök. Az uj prefektust az állomáson nemzeti viseletbe öltözött, kaszákkal, kapákkal és ásók­kal felszerelt tömeg fogadta és kísérte be a me­gyei coöki székházba. A menet élén horogkeresz­Betiltották a Temesvári Hírlapot TEMESVÁR. A romániai lapbetiltsások so­rán bukaresti intézkedéssel betiltották a Temes­vári Hírlap megjelenését A Temesvári Hírlap, amelyet harminc évvel ezelőtt alapított Pogány Mihály, a romániai magyarság együk legnagyobb Micescu Prágába jön BUKAREST. — Micescu külügyminiszter e hét végén Belgrádba, majd Prágába utazik. A román miniszter Prágából Genfbe megy, hogy jelen legyen a népszövetség tanácsának január 17-én kezdődő ülésén. Horogkeresztes kilengések Bukarest utcáin BUKAREST. — Romániában egyre fokozó­dik a nyugtalanság, amióta Goga miniszterelnök nyíltan bejelentette a legdiktatórikusabb intézke­déseket. Nagy nyugtalanságot kelt, hogy a kor­mány az ország legfontosabb kerületeinek élére teljhatalmú prefektusokat nevezett ki. Bukarest képe az utóbbi napokban teljesen megváltozott. Goga és Cuza vidéki élharcosai tes román nemzeti színű zászlót vitték. Ugyan­ilyen zászlót tűztek ki a megyeíőneki épület ormára is. A menetet rendőrkordon vette leörül s a tömeg minden incidens nélkül vcnulí feL Negyven évnél fiatalabb keresztény cselédet zsidó nem tarthat BUKAREST. — A „Tara Noaetra" dmü lap közli a munkaügyi miniszter rendeletét, amely megtiltja a zsidóknak, hogy negyven éven aluli keresztény női háztartási alkalmazottakat tart­sanak. A cselédközvetítő hivatalokat mór utasí­tották, hogy ezt a rendeletet szigorúan betart­sák. napilapja volt és már a háború előtt b nagy sze­repet játszott a Bánát magyarságának életében, A lapnak munkatársai közé tartozott Markoviin Rodion, a „Szibériai gamizon* dmü hadifogoly- regény neves írója is. nemzeti viseletben, bocsikorokban sétálnak a ki­rályi palota előtt, az uccákon kékisges osztagok vonulnak fel hangos énekszóval s mindegyikük ruháján hatalmas horogkereszt látható. Politikai körökben nagy megdöbbenést keltett a kormány legújabb intézkedése, amelyben föl­szólítja a románságot, hogy ha a kisebbségek részéről nekik nem tetsző dolgokat észlelnének, panaszukkal egyenesen Cuzáhcz forduljanak. A zsidó párt kedden küldöttséget menesztett a miniszterelnökhöz. Goga meghallgatta a zsidók kívánságait és kijelentette, hogy a kormány igye­kezni fog figyelembe venni azokat. A részletekre vonatkozólag a miniszterelnök a küldöttséget Silviu Dragomir tárcanélküli miniszterhez utasí­totta, aki a kisebbségi ügyek legfőbb intézője a kormányban. A wiisonizmus (sp) — Roosevelt elnök egyre határozot­tabban ugyanazokat a hangokat pengeti, s amelyeket legutoljára Wilson elnöktől hal­lottunk, s nem csoda, ha magatartását máris a elnevezték egyes helyeken „wilsonizmus”- t tiak. Az újévi beszéd, amelyben Roosevelt, ü a hírhedt amerikai asszonyszervezetek reci­péje szerint, „angyalokra” és „ördögökre” > osztotta a világot, jókra és gonoszokra, jám- i borokra és istentelenekre, s egyúttal beje- I lentette: hogy pedig ki a jámbor, én állapí­tom meg, Második Roosevelt, a világ arbi- t tere, — szakasztott mása az elnök demok- r rata elődje, Woodrow Wilson elképzelései- t nek. A demokrácia szó, mint bumeráng a ! félvilág ellen, ismét szerepelni kezd az ame- t ríkái szótárban, s a Fehér Ház ura nekiru- >’ gaszkodik, hogy „igazságot tegyen” Euró­pában, büntessen és jutalmazzon, s a diktá­torokat lángpallossal kiűzze a paradicsom- í bői. Roosevelt első tévedése talán az, hogy a 'diktátorok amugyis régóta ki vannak űzve a földi paradicsomokból, s éppen azért lé­teznek, mert azok a helyek, ahol Uralomra kerültek, szegény, kisemmizett országok, ahol áz. ember átlag ötvenedakkora vagyon­nal rendelkezik, mint a nagy demokráciák­ban. Angliában, Amerikában és Franciaor­szágban. Roosevelt sem volt mindig a mai­hoz hasonló demokrata élharcos: az ameri­kai krízis idején például, amikor az apró­pénz az Unióban is elfogyott s valahogy segíteni kellett a helyzeten, nem riadt visz- sza a legantidemokratikusabb intézkedések­től sem és gyakran meggyűlt a baja emiatt az alkotmánybírósággal. A krízis elmúlt, Roosevelt is megszelídült. Amerikában akut volt a baj, a demokráciát tehát csak átme­netileg tolták mellékvágányra, másutt, mint Németországban, Olaszországban és Japán­ban krónikus a szegénység, s a demokrácia is krónikusan szorul háttérbe, s megszületik a diktatúra. Sem Wilson, sem Roosevelt nem törődik a lélektannal, s nem kiváncsiak a jelenségek okaira. Csak a felszint látják, mint a cincinnati női klub elnöknője. A né­ger fekete, tehát gazember, mondja az ame­rikai, az olasz diktátorpárti, tehát ég a vágy­tól, hogy a tisztességes embereket legyil­kolja. Pont. Nincs tovább. A félreértések elkerülése végett le kell szögeznünk, hogy amit Wilson akart s most Roosevelt akar, nemes és tiszteletreméltó dolog. A wilsoni tizennégy pont, ha maku­látlanul megvalósul, eszményi világgá lép­teti elő földünket s Rooseveltnek ugyan­csak igaza van, ha kijelenti, hogy a népnek joga van a saját ügyeit intézni és mindent el kell követni a háborúk lehetetlenné té­telére. Az eszme szép, s legfeljebb azt mondhatnák róla: naiv, mert keresztülvi­hetetlen. A wilsoni csőd egyszer már olyan katasztrófába sodorta Európát, amelyből ma sem lábalt ki, mert aránylag elég köny- nyü egy jelszóval lerombolni a világot, de •nehéz egy jelszóval fölépíteni. Ki grantálja, hogy Roosevelt elképzelései ma könnyeb­ben megvalósíthatók, mint Wilson pontjai voltak annakidején? Ne felejtsük el, hogy 1917-ben Amerika szintén a demokrácia nevében avatkozott be a világháborúba az­zal a 'céllal, hogy az abszolutisztikus hatal­makat elsöpörje s elvesse a demokrácia csiráit mindenfelé, boldoggá tévén népeket és nemzeteket. A demokrácia jelszavával harcoló hatalmak győztek s az eredmény mégis az lett, hogy ma háromszor annyi ab­szolutisztikus ország van, mint a háború BUKAREST. - A liberális „VitoruT fi­gyelmeztette a belügyminisztériumot arra a tényre, hogy Bukarest uccáin gyanús elemek kampóskereszteket adnak el és a járókelőket szinte kényszerítik a jelvények, megvásárlására, A miniszterelnökség most közölte, hogy a jelvények uccai árusiíását betiltotta. A „Curentul“ úgy tudja, hogy két árust már le is tartóztattak. Bukarest uccáin a lapok szerint számos felforgató tendenciájú újságot és füzetet is árulnak s a kormány ezek ellen is erélyes rendszabá­lyokat akar foganatosítani. Francia-angol demarsl LONDON. — Párisból késő este érke­zett jelentés szerint Thierry bukaresti fran­cia követ kedden tárgyalt Goga miniszter- elnökkel és Franciaország következő felté­teleit közölte vele: 1. Franciaország azt tanácsolja Romá­niának, hogy ne túlozza el Abesszínia elis­merését és legfeljebb a de facto helyzetet ismerje eh 2. Ha Románia módosítani akarja ki­sebbségi kötelezettségeit, akkor ez a prob­léma a népszövetség elé kerül. Anglia állítólag hasonló szóbeli demarsot intézett a román külügyminiszterhez. Goga miniszterelnök a francia-angol közbelépésre kijelentette, hogy a kormány intézkedései csak a közelmúltban román állampolgársá­got nyert zsidók ellen irányulnak. Feloszlatták a megyei és községi tanácsokat BUKAREST. — Károly király kedden kihall­gatáson fogadta Calinescu belügyminisztert és ez alkalommal aláírta az ország valamennyi me­gyei és községi tanácsainak feloszlatására vonat­előtt volt, háromszor annyi a fegyverke­zés. a baj, a félelem és a viharsarok. A kis idézet a múltból csak azt kívánja érzékel­tetni, hogy a demokrácia jelszavával való harcbaindulás és győzelem még nem jelenti a demokratikus elvek diadalmaskodását és elterjedését. A demokráciák belső értelme olyan (ez előnyük és egyúttal hátrányuk is), hogy csak védekezniük szabad, mint Anglia teszi és az északi kis államok, de nem támadni s formájukat felkényszeri- teni akarni más államokra, mint a wilsoniz- mus hirdeti A wilsonizmus, amelyhez ma elvben Roosevelt is csatlakozott, az agresz- sziv demokráciát jelenti, a támadót, az erő­szakos téritőt, az erkölcsbiráskodást a világ felett, a „civilizációnak” olyan eszközökkel való terjesztését, ahogy a yankee-k tették a Wild-Westben a rézbőrüéknél, vagy a tö­rök szultánok annakidején, amikor százez­res hadseregekkel hömpölyögtek Nyugat felé, hogy rákényszeritsék az igaz hitet a hitetlenékre, akiket gyauroknak neveztek. A demokrácia nemes dolog, kifinomult, gazdag, okos és fegyelmezett népek kincse, a kiegyensúlyozott államok boldog kor­mányformája. Létezéséhez és megélhetésé­hez bizonyos előföltételek kellenek, mint a délszaki kiima a narancs érleléséhez. Nos, most, amikor Roosevelt a demokráciák ke- resztesháboruját hirdeti a diktátorok ellen, fölvethetjük a kérdést, Amerikában tényleg olyan eszményi demokrácia uralkodik-e, amely följogosítja az elnököt a fellengzős és fölényes szavak elmondására? Ickes ame­rikai belügyminisztert, tehát a legilletéke­sebb fórumot idézhetjük, aki csodálatoské­pen éppen néhány nappal Roosevelt újévi beszéde előtt jelentette ki, hogy „Ameriká­ban ma még nem a demokrácia uralkodik, hanem a plutókrácia és 120 millió amerikai polgár sorsa 60 család kezében van”. Igaz, Ickes és Roosevelt harcot hirdetnek a plu- tokrácia ellen, ami azonban nem jelenti még, hogy legyőzték. A Rockefellerek, Morga- nok, Fordok, Vanderbiltek, Mellonok, Du­pont-ok (Roosevelt sógorai), MacCormick- ok, Guggenheimek, Curtissok, Astorok, Hearstok, Warburgok, Kahnok, Gouldok, Bakersek az amerikai világ igazi feudális urai, akik ha harcban állnak is ,a központi kormányzattal, mégis ugyanúgy kezükben tartják az Unió nemzeti apparátusát, mint a régi világ feudális urai tették, akik — mellesleg szólva —> szintén állandóan harc­ban állottak a centrális hatalommal, a kirá­lyi vagy császári udvarokkal. A diktátorok, munkát tudtak adni népüknek, vagy leg­alább minden eszközzel megkísérlik, hogy; munkateret adjanak neki, az Unióban a krí­zis enyhülése ellenére is 7,800.000 munka- nélküli van, ami a családtagokkal együtt 20 millió éhező embert jelent. A szociális biz­tosítás pedig ezerszer tökéletlenebb a de­mokratikus szabadverseny Amerikájában, mint a diktatúrák országaiban. Aki egyszer komolyan elemezni kezdené az amerikai de­mokráciát, hamarosan rájönne, hogy ko­rántsem hasonlítható össze — tegyük föl —s Előfizetési ár: évente 300. félévre 15<* negyed- f Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre évente 45<* A SzloVenSzkÓl £S rtlSZÍnSzkÓÍ TnagUCirság ülicelZ. II. emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. ® , , 41 ^ Prága II., Panská ulice 12, Hí. emelet, fi ké„es melléklettel havonként 2.5C Ké-val több. fiJOlltlKGLl TXQI)ltQ.f)JOi ® ® TELEFON: 303-11. ® ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- K& SŰRQÖNYCIM HIRUP. PRflHft. J||L I XVII. évf. 4. (4447) szám • Csütörtök • 1938 Január 6

Next

/
Thumbnails
Contents