Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-30 / 24. (4467.) szám
1938 január 30, vasárnap. 'T>RXGAlA\AGtARHIULAI> 17 Mrs Green, ahi sártengereket vásárolt és fürdőhelyeket kreált • Mrs. Dorrance, aki feltalálta a levest ■ ■ Auiógyárosnőh, bankárnők óriási karrierje Amerikában r A sokezer sró körül, melyet az emberek kitaláltak, csak két sró őrizte meg fényét, varázsát — a többi elkopott A két szó: Siker és Szerelem. De míg a szerelem megelégszik egy értelemmel, — Ázsiában ugyanazt jelenti, mint Afrikában. Amerikában ugyanazt, mint nálunk — a Siker szeszélyes. * Szólítsd nevén Európában s úgy, tűnik, mintha gyorsankialvó kis rakéta repülne fel szemed előtt... Szólítsd Amerikában, s egész tűzijáték robban e szó nyomán. Megvilágosodik tőle az ég s aranyeső hull a siker kegyeltjére, akár nő a boldog halandó, akár férfi- Ám a jenki-Da- naék ritkák .,. Szinte hihetetlen, hogy Amerikában, a sikerek országában, az asszonyok paradicsomában, négy-öt nő szerepel csupán a milliókat forgató ,,nagy-business,,-ben. Első e hölgyek közt Hetty Green. a háború- előtti, tollaskalapqs, zsupónos, kontyos, uszá- lyos világ szenzációja. A női ösztön 150 millió dollárt jövedelmez r A nyolcvanas évek elején bakfiskorukat élték ■a középamerikai városok. Két felhőkarcoló közt kalyibák sora, két ucca közt gazverte rét, két Járda közt sártenger... E sártenger szélén tipegtek a város hölgyei, egyik kezükben pid napernyőt, másikban uszályukat szorongatva. Szemüket ildomosán lesütötték. így kívánta ezt az illem. Különösen Cincinnatiban, ahol vérében volt még mindenkinek a német dédanyák „Sittsamkeit*‘-ja. A város hölgyei közt tipegett egy csinos barna asszony, bizonyos Mrs. Green, aki nemrég került ide. Séta közben vidáman nézett jobóra- balra ... Látszott, hogy fütyül az illemtanra ... Hetty Green a telkeket, a házakat, a várost Vizsgálta, Hamarosan híre Járt, hogy a csinos Mrs. Green egész kerületre való sártengert, vásárolt m város keleti részén. A férfiak összenéztek és jót nevettek. Kinevették a bolond Hettyt A város azonban, a szeszélyes amerikai város Hettynek adott igazat Egyszerre csak dél leié kezdett terjedni. Arra, amerre a fiatalasz- azony telkei feküdtek. Az előkelők, akik eddig északon laktak, hirtelen délnek vonultak, mint a vándormadarak. Hetty telkeinek ára hisztérikusan ugrott ég felé, A Szomszéd városban még nagyobb stilüen, még szerencsésebben spekulált. Csalhatatlan ösztönnel érezte meg, merre terjednek a fiatal városok, melyiküknek van jövője, melyikük a múló amerikai „boom" szappanbuborék-gyermeke. A 90-es évek elején Hetty Green bevonult a csikágói tőzsdére s olyan káprázatos-szerencsével dolgozot, hogy felfigyeltek rá a férfiak. Voltak, akik spekulációiban követték. Ezek kitünően jártak. Voltak, akik szívesen követték volna az élet egyéb utjain is. Ezeket kinevette ... Hetty Green, aki immár százezrekben spekulált, -pici játéknak, máeska-egér játéknak érezte a szerelmet... Különben is férjnél volt. Nagyocskák voltak már gyerekei, mikor eladta öszes részvényeit. Eladta házait, telkeit. Nem érdekelték a városok, — nagyrészük úgyis felépült már — Hetty Green távolabbra nézett Két fürdőhely tündöklése és bukása Csalhatatlan ösztönnel megérezte ez a zseniális asszony, hogy Amerika, mely évszázadok óta szüntelenül dolgozott, Izzadt, most végre elég gázdag ahhoz, hogy pihenjen. Vagyis, hogy a feleségek és gyermekek kipihenjék az apák fáradalmait ... Pihenésre pedig á természet zöl- delö ölénél mi - sem alkalmasabb; ■ 1 Hetty Green ránézett a térképre s megvásárolta Newport falucska környékét.- „Szegény Hetty megbolondult', mondták, az amerikaiak s ezúttal senki se követte New- portba. A fürdőélet Saratogában zajlott, a sara- ratogai forrásoknál, amelyeknek gyógyító hatását az angol Johnson tábornok fedezte fel a 18. században.. A tábornok a William Henry-erőd ostroma közben megsebesült. Magas lázban feküdt s meg is halt volna, ha hűséges indián szolgája, aki ismerte a saratogai forrás csoda-hatását, meg nem itatja ezzel a vizzek.. A tábornok meggyógyult s azóta százharminc év telt el... Százharminc év .... A türelmetlen Amerika egyszer úgy érezte: unalmas Saratoga kies vidéke. A „Smart set" uj szenzációra vágyott: hölgyei becsomagolták sonkaujju taftruháikat, gombos cipellőiket, napernyőiket s — a 90-es évek végén — áttették székhelyüket Newportba . .. ■ Hetty Gjeen pedig jót nevetett s egy interjúban igy nyilatkozott: „Csak az első milliót., nehéz megszerezni. A többi magától jön." — Mikor vonul vissza az üzlettől, Mrs. Green? — kérdezte az intérjwoló. — Ha elintéztem Saratogát — válaszolt Hetty s mindenki azt hitte: hogy mint női-Attila, a földdel akarja egyenlővé tenni a leigázott fürdőhelyet. De — mint oly gyakran — most is meglepte a világot Hetty Green. Saratogát nemcsak hogy pem tette tönkre, hanem felvirágoztatta, egész környékét megvásárolta, Az uj Saratoga megtetszett néhány sportembernek, Lóversenypályát építettek gyönyörű gyepén, majd versenyistállókat, villákat, kastélyokat s évek óta ott futják a legnagyobb amerikai lóversenyeket, Mikot Hetty Gteén visszavonult üzleti lettől, elhatározta, hogy kezébe veszi leánya sorsát. Ezt meg !$ tette, még pedig olyan energikusán* - -hc^jy . Éylvia-Hárríet harmincnyolcé vés m koráig nem ment férjhez. Mamája minden kérőt azzal gyanúsított, hogy a Green-vagyon kedvéért akarja elvenni Sylviát. Egymásután beszélte le a házasságról az olasz del'la Tőrre herceget, az angol Bari of Yarmouth-t, 1909-ben végre megtetszett neki egy deresedé úriember, Matthew Astor Willks, az Astor-vagyon alapítójának dédunokája. Ehhez a fiatalemberhez hozzámehetsz — mondta Syilviának. — Dédnagyapja, az öreg szőrmekereskedő, majdnem olyan tehetséges volt, mint én. Hetty Green, aki nem tartotta magát többnek, mint „tehetségesnek", hatvankétmillió dollárt hagyott lányára és fiára, mikor tízévi visz- szavonultság után meghalt, A konzervgyáron Edith Dorrance Amerika legkiválóbb üzletasszonyainak egyikét Mrs. John Dorrance-nak hívják. Hajába ősz szálak vegyülnek, de a szeme ép- oly élénk, alakja époly lányos, mint volt negyven év előtt, mikor fiatal férjével bevonult a kis newyersey-i házba, mely magánosain állt egy nagy park szélén. A farm paradicsom-farm volt... A fiatalok szerették egymást... Joggal nevezték hát otthonukat „földi paradicsom"-* nak. Am egy idő múlva kiderült, hogy mint oly sok földi édenkert nyugalmát, a newyersey-i kis farmét is megzavarja a' kígyó,’ melyet pénzhiánynak hivnak. A szomszédos kis konzervgyár, mely a farm paradicsomát feldolgozta, alig keresett annyit, hogy a Dorrance-házaspárt és az öreg Campbellt, a gyár tulajdonosát eltartsa. — Tudod, tni a baj? —. mondta Edith Dór- , ráncé férjének, mikor egy este gondterhelten ül- . tek házuk verandáján. — Az a baj, hogy az emberek hetenként legfeljebb egyszer esznek para- . dicsomkonzervet. Miért nem gyártunk olyasmit, amit mindennap esznek. Például levest, le- veskonzervet? •— Levest? — ismételte Dorrance rosszkedvűen. — IQ vesz olyat, amit maga is meg tud főzni? — Mindenki ■— felelt a fiatalasszony . étén* ken, — Mert tudd meg, hogy uj világ küszöbén álunk. Más idők jönnek: a nők nem fognak ezentúl a konyhában állni,, sütni-főznl Dolgozni fognak! A nők § Edith Dorrance éjfélig beszélt csillogó szemekkel, fejfél után a férje. így szóit: — Ha az öreg Cami&elR Is pwg tudod nyerni a terv számára, én beleegyezm,^~ Joe Campbell, a’gyár tulajdonosa marad!,/ makacs öreg ember volt, de a fiatalasszony nem Ijedt meg tőle! — Válasszon — mondta neki másnap* — Válasszon, Mr. Campbell, az . én tervem és a biztos csőd közt Ha az én tervemet választja, milliókát fog keresni, egész Amerikát maga fogja etetni. Mert a főzés meghalt. Itt a konzerv- világ, a cocktaihvilág, a szendvics-világ. Itt a nők Amerikája... Odakint — kimutatott az országúira — azok az uj masinák fognak járni, amelyek most indulnak és nők fogják vezetni őket. Odafent.., — a tavaszi égre mutatott — gépek fognak repülni s azokban is nők ülnek. A gyárakat, az áruházakat, a színházakat, a bankokat nők fogják vezetni és ezek a nők — dolgozók — csak akkor fognak főzni, ha féligké- szen kapják az élelmiszereket, ha őt perc alatt az asztalra varázsolhatják az ebédet. Joe Campbell elgondolkodott. — Csináljatok, amit akartok — válaszolt rosszkedvűen. így született a Campbell-leves, mely huszonnyolc alakban jelent meg, két Amerikát táplál és 150 millió dollárt hozott a Dorrance-család- nak. Mikor Mr. Dorrance meghalt, úgy rendelkezett, hogy felesége vezesse a gyárat, melynek eddig is igazgatója volt. így lett Edith Dorrance az amerikai üzleti világ „first lady"-je, a jótékony intézmények legbőkezűbb támogatója .. e Mindenki szereti, csak az újságírók nem szívlelik. Hogy is szívlelnék, mikor Mrs. Dór ráncéról legelszántabbjuk sem tud pletykázni? ... Ennek a kiváló asszonynak nincs magánélete. Nincs jachtja, repülőgépe, palotája. Szerény kis autón megy a gyárba reggel, estig dolgozik, mint bármelyik hivatalnok. Annál színesebb négy lánya, akik szenvedélyes hölgysofőrök, pilóták, foxtrottozók. Néhány év előtt az angol udvarnál is bemutatkoztak. Uszályos fehér ruhában, bólogató strucctollak alatt léptek a Buckingham-palotába, az amerikai nők földi paradicsomába, mely oly sokban különbözik az édesanyjuk hajdani kis Paradicsomától. Matilda Dodge — az autógyáros Ha a leggazdagabb asszonyokról beszélnek Amerikában, elsősorban a Dodge-awtók és a dmen&ol Ikezték meg1. Nem volt hivatásos lélekbúvár, — de hogy kettőjük között történt valami, azt az első pillanatban majdnem biztosra vette. Nem gondolt rá komolyan, később figyelme egészen a filmre összpontosult. Magda nem engedett meg magának költséges szórakozást, nagyon nem is telhette, — de’ moziba igen szivesen járt Máskor is látott már hasonló filmet, de a tegnapi meghatóan szentimentális, édesen buta szerelmi történet benne valahogy visszhangra talált. Egészséges önzése mélyen igazságtalannak látta, miért csak a vásznon s az életben miért nem kerül mindenkihez meg- i felelő élettárs, ha már a boldogságot enélkül el- kézpelni nem lehet? ... Szünet alatt egymástól kérdezték, kinek hogy tetszik a darab. Ella rosszkedvűen felelt; a délutáni összezördülés utóhangja még túlságosan ■benne rezgeti ahhoz, hogy Sem a társalgásban a szokott módján részt vehetett volna, összehúzott szemmel nézett férjére, aki 'Magda minden szavának helyeselt. Legszívesebben mindjárt hazament volna, de nem talált erre elfogadható kifogást Szótlanul visszaült helyére; azután is egy ideig némán asszisztált, mikor már hármasban a kávéházban ültek. Feltűnő hallgatása férjét láthatóan bántotta s hogy Magda előtt mentse a látszatot, néhány eredménytelen bókitési kísérlet után elfogadta azt az ügyetlen kifogást, hogy a feje fáj. Aztán már csak Magdával foglalkozott. Az meg,— hogy elterelje saját figyelmét legbensőbb gondolatai útjáról, — szívesen beszélt. Érzés- és gondolatvilágának eddig nem sejtett olyan gazdag kincsestárát olyan ötletes, sziporkázó módon csillogtatta még az elámult férfi előtt, hogy Ella nyugtalanul felfigyelt Ösztönszeriileg érezte, — a beszéd olyan talajra siklik, ahol Magda diadalmasain győz. Már indítványozni akarta, menjenek haza, de ekkor férje hirtelen felállt s Magdát táncra kérte. Magda Ellára nézett, — annak arca olyan volt, mint a megtestesült tiltakozás. Egy másodpercig habozott, de mi indította őt arra, hogy a következő pillanatban mégis elfogadja a férfi feléje nyújtott karját? Maga sem tudta, hogy az az ösztönös érzés volt tettének rugója, amely a nemek egymás elleni harcában még akkor is győzni akar, ha ezzel a saját fajtáján üt sebet. Becsületére szolgáljon, nyomban belátta hogy most ő ] hibázott. Alig fordultak egy-kettőt, visszatértek 4 az asztalihoz, ahol Ella már félig felöltözve várakozott. Akár a paradicso-nbeli büntető cherub lángpallosával kezében, — szemével úgy Ítélkezett; kint az uocán aztán szavakban robbant ki az elfojtott indulat. Mint Magda utólag keserű gúnnyal megállapította, — Ella a legkisebb diplomáciai képesség híján nagyon tapintatlannak bizonyult. A szó ■nem fedte beszéde brutálisan őszinte értelmét. Férje esititö szavai lángra lobbantották hirtelen ébredt féltékenységét; most már minden megfontolás nélkül keserűen vádaskodott. (Folytatás következik.) ismerkedett meg s aránylag elég rövid időn belüli egybekeltek. A házasság — úgy látszik — nemcsak Ella életében jelentett változást, természetére is — legalább egy időre — alakítóiam hatott. Felhagyott előbbi zajos életével, régi ismerősei közül jóformán Magda volt az egyetlen, aki jelenlegi sziikebb köréhez tartozott. Férje és maga közelében nem ■tört esetleges vetélytársnőt. Magda csak ezzel1 látta magyarázaténak, hogy leánykori barátnőit, sorba elejtette. Nem találta sértőnek, hogy éppenj vele tett kivételt. Külső megjelenés dolgában Ella jóval elől vezetett s hogy férje esetleg Magdát; részesíthetné előnyben, — ez eszébe sem jutott. Másrészt Magda határozott, becsületes .jelleméhez nem fért kétség, szellemi fölényét pedig még szeszélyes, hullámzó hangulataiban is készségesen elismerte. Egészen tegnap estig nem volt semmi baj. Megállapodásuk szerint a mozi előtt kellett találkoz- niok. Magda érkezett elsőnek. Alig várta, hogy elmenjen otthonról. Leste az órát. hogy indulhasson. Szűk volt most számára a lakás — s bár nem volt fecsegő természetű — félt. hogy hallgatása föltünővé válik. Mert Magda délelőtt óta titkot rejtegetett. Templomból jövet, Demény Kálmánnal találkozott A hódításairól híres, még mindig jó megjelenésű agglegény bejáratos volt házukhoz. Apjához őszinte barátság fűzte. Az utóbbi időben mintha nem csupán ezért járt volna oda s mindig olyankor jött, amikor Magdát is biztosan otthon találta. Magda ezt anyja célzása nélkül .is észre- | vette volna. Nevetett s anélkül, hogy pontosan ’ okát tudta volna adni, igyekezett Kálmán bácsit ■ olyan körön kivül tartani, ahogy ezt gyermekkora óta megszokta. Nem sokat törődött vele. Ma dél- :l előtt aztán lecsapott a bomba: Kálmán bácsi nyilatkozott, — legalább is félreérthetetlenül olyan értelemben beszélt, mint akinek a nősülés megmásíthatatlan szándéka. A reggeli szürkületben Magda fanyarul elmosolyodott. Komoly, önálló leány létére kenyérkereső gondja korán száműzött minden fölösleges illúziót* Hanem, hogy a kezét kérjék. — mégsem igy gondolta. Kálmán bácsi ellen semmi kifogása, csak époen, hogy az apja helyett ő is az apja lehetne. Mi várna rá az oldalán? Egy biztos- anvagi függetlenség; elejtett célzásokból tudta, hozzátar- • tozói ebből az okból kívánnák a házasságot. Hát ez a boldogság? — lázadozott Magda. Nem volt j romantikus természetű maga csodálkozott volna | a legjobban, ha valaki ezt mondja róla, — mégis j lelke legmélyebb rétegében öntudatlanul egészen más elképzelést őrzött. Délután már alig találta helvét. Gondolatai útvesztőjéből nem látott kiutat. Örült az előre megbeszélt programnak s annak, hogy elfogadható kifogás ürügye alatt elmehet otthonról. Elláé'kra türelmetlenül várt. Feszült várakozás vibrált minden idegében s azok tegnap különösen késtek; csak alig pár perccel az előadás előtt érA romantikus véletlen Irta: Fenyves Mária i. Magda korán és kedvetlenül ébredt. Ébredező öntudata védekezve menekült, az emlékezés hullámverése elől. Nem akart, gondolkozni. Megreb- benö szemhéjait makacsul egymásra szorította, de arca osak színlelte az alvást. Hiába kívánta az álom jótékony, eszméletlen állapotát, gondolkozó énje gúnyos vlgyorral csapott le tehetetlenül kiiz- köidő áldozatára. Csukott szemmel, látszólag nyugodtan feküdt az ágyon, — megadta magát.- Szerteágazó gondolatai mértani pontossággal szabályos körforgásban mindig visszatértek egy- és ugyanahhoz a kiindulási ponthoz Az elmúlt este olyasmit hozott számára, ami a hiúságon túl már az önérzetét is érintette. És Magda ezen a ponton könnyen volt sebezhető. Találó volt még majdnem gyermekkorában egy tanárnőjének az a megjegyzése, aki őt túlságosan önérzetesnek jellemezte. Ezt tudta is magáról ^ s ha megtörtént, hogy mint gyenge oldalát tréfából szemére vetették. nevetve, vagy bosszankodva azzal mentegetőzött, hogy ez a születési hiba olyan régi, mint ő maga s a kettő igy elválaszthatatlan. Pedig alapjában nem volt kicsinyes természetű. Azzal, hogy távol tudta magát tartani, az élet apró cselvetésein bizonyos fokig felülemelkedett. De ha valáki komolyan megbántotta, — úgy, hogy erre alig szolgáltatott okot, — ezt nagyon nehe-j zen felejtette. Talán éppen azért, hogy amit esetleg másnál elnézett, magára nézve kötelezőnek1 tartotta. Tisztában volt az önbecsülés fölemelő érzésével. Józan gondolkodása s az. hogy nyitott szemmel járt az emberek közt, többnyire lehetővé tette a dolgok helyes megítélését. Mosfc is birái- gatrva boncolgatta az előző este nyers élmény- töimegét s elhatározta, — ha megalázó önbeismerés árán is, — de következetes marad magához. Mi robbantotta ki s mennyire volt ő oka, hogy az egyébként igen jól indult este olyan csúfos véget ért. Még néhány nao előtt úgy beszélték meg. hogy vasárnap este Ellával s annak férjével hármas-, bán moziba s onnan kávéházba meünek. Megtör-! tént ez már máskor is. úgy is, hogy többen ve-! rő1 tek össze Az idő aztán jól, rosszul, de mégis többnyire kellemesen, beszélgetéssel, később tánc-, cal telt el. Élete egyhangú szürke vásznát ilyen ártatlan színfoltok tarkították Ella gyermekkori barátnőié volt. együtt. nőttek feL Sokszor felmerült benne a kérdés, tulajdonképpen mi köti őt hozzá, hiszen annyira más, mint ő. Ella felkapott szép leány volt, tetszett - a férfiaknak. Aszerint, ahogy a szeszélye bózt.a, nagyon kedves tudott lenni. Boldog volt, ha bókokkal tömjénezték. Vonzotta a színpad, mint tehétséges műkedvelőnek eok sikerben volt része. Férjével is ennek révén
