Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-29 / 23. (4466.) szám
4 m immi hmnram 'Tpka;gai-A\ag/£ATí-hi rlai? Dp. Flórián Károly hatvan éves EPERJES. —' Eperjes őslakos társadalma ineleg belsőséggel ünnepelte meg dr. Flórián Károlynak, Eperjes illusztris közéleti férfijának hatvanéves születésnapját. Dr. Flórián Károly neve fogalom Eperjesen és ismert országszerte. Közel négy évtizeden át szolgálta önzetlenül Eperjes város őslakos társadalmának érdekeit és kiváló közéleti munkája sok elismerést és sikert szerzett neki messze túl szülővárosán is. Dr. Flórián Károly 1878 január 26-án született Eperjesen mint régi tanári család sarja. Nemcsak édesatyja, Flórián Jakab, de anyai nagyapja, Curcius Károly is az eperjesi kollégiumi főgimnázium tanára volt. Középiskolai és jogi tanulmányait Eperjesen, majd Kolozsvárott végezte, ahol 1900-ban „suo auspiciis regis“ jogtudorrá avatták. Nyomban utána elfoglalta az eperjesi jogakadémia közgazdasági tanszékét. Nagy tehetségével a tudományos munkában is igen tekintélyes sikereket ért el, de ő elsősorban szükebb hazájáért, Eperjesért kívánt dolgozni s a város különböző közületinek szentelte tehetsége, ideje és munkája legjavát. A világháború kitörése Berlinben találta, ahol magántanári habilitációján dolgozott. Ekkor bevonult a komáromi vártüzérekhez mint tartalékos főhadnagy és Przemyslbe került. Przemysl elestével ő is orosz fogságba került, ahol három évet töltőt. Többedmagával a fogoly osztrák és magyar fiuknak jogi előadásokat tartott, megtanult oroszul és több orosz közgazdaságtani munkát fordított le magyarra. 1918 őszén Moszkvába kerül a dán misszióhoz s ennek segítségével Svédországon keresztül érkezett haza. Az államfordulat után dr. Flórián Károly a kassai jogakadémián tartott előadásokat annak megszűntéig. Mikor a megszűnt eperjesi jogakadémia Miskolcra költözött, őt is meghivták oda tanárnak, de ő hü maradt szülővárosához. A közbizalom 1925- ben a város polgármesteri székébe emelte s ezzel hivatalosan is a ,.város első polgára" lett. Ebbén a minőségében három éven át mindenki által osztatlanul elismert áldá-| sós tevékenységet fejtett ki Eperjes város! érdekében. Dr. Flórián Károly, miután megvált Eperjes város polgármesteri székétől, azért tovább is munkás szerepet játszott a városi közéletben. Különösen az evangélikus egyetemes egyház terén és különösen az eperjesi magyar-német evangélikus egyház életében fejtett ki értékes működést. De tevékenysége kiterjedt a közgazdasági és egyesületi életre is. Mint lelkes turista a Kárpátegyesület központi alelnöke és eperjesi osztályának elnöke. Dr. Flórián Károly, bármennyire is elhá- ritott magától minden nyilvános ünneplést, mégsem tudta megakadályozni, hogy jóbarátai, ismerősei jókivánataikkal föl ne keressék. Felháborító kutíutbeirány Selmecbányán POZSONY. — Az Uj Hírek tegnapi számában a következő Selmecbányái tudósítás jelent meg: Selmecbánya lakosságát felháborító kultur- botrány tartja izgalomban. A jelenlegi Katolikus Ház falán emléktábla van, amelyet Erdőssy Imre kegyesrendi tanárnak, a „branyiszkói hős“- nek emlékére emeltek, aki ebből a házból indult 1849 január 16-án a magvar szabadságharcba. Az emléktábla szerint a szabadsághős 1840— 1849-ig, tehát kilenc esztendeig lakott ebben a házban. A hálás utókor 1900-ban emeltette az emléktáblát, amely most szemet szúrt egy Selmecbányái bányaigazgatónak, aki minden befolyását latba vetette, hogy az emléktáblát a falról, ahol senkinek sem vétett, eltávolítsák. Ennek a sovinizmustól túlfűtött urnák Intrikájára azután a városhoz rendelet érkezett, amelynek értelmében az emléktáblát 30 napon belül el kell távolítani. Selmecbányán nagy a felháborodás városszerte mind a magyar, mind a szlovák lakosság között, annál is inkább, mivel a jubileumi esztendőt a nemzetek közclcdésé- sének és megbékélésének jegyében kellene megkezdeni, nem pedig ilyen rendeletekkel aláásni a konszolidációt és a nemzetiségi békét. Egyébként az egyesült párt törvényhozói ez ügyben interpellálni is fognak. Nagy Sándor érdemeit méltatta s Törköly Józsefet és Sfchert Károlyt ünnepelte az egyesült párt rimaszombati vezetősége Aixinger pártigazgató gStnöri körútja RIMASZOMBAT. — Az egyesült párt országos elnökségének megbízásából dr. Aixinger László országos pártigazgató meglátogatta a párt gömöri titkárságait. Tornaiján kezdte meg körútját s a tornaijai titkárság ügymenetének felülvizsgálása után a járás pártdnökcvel, Hevessy Lászlóval és több vezetővel letárgyalta az aktuális szervezési kérdéseket. Ezután több gömöri járás felügyeletével megbízott Halász István tornaijai titkár kíséretében a rimaszombati és a feledi titkárságokat kereste fel. Feleden, — amint azt már jelentettük, — az egyesült párt országos elnökségének rendelkezésére Szakáll Zoltán volt királyhelmeci titkár megkezdte működését. Az országos pártigazgató Feleden is hivatalvizsgálatot tartott, majd az ottani pártvezetőség értekezletén vett részt, melyen ismertette a pártmunka további teendőit. Utána Halász Irtván titkár a járási szervezés irányelveit fejtegette, majd Szakáll Zoltán, a járás uj titkára ismertette a pártprogramot. Ezen az értekezleten Pólós István helyi szervezeti elnök elnökölt. Az országos pártigazgató ugyanaznap még a rimaszombati pánlinoda ügymenetét vizsgálta felül, majd a titkárokkal a szervezési ügyeket tárgyalta le. Ugyanaznap délután a Feleden megtartott értekezleten vett részt, majd este a rimaszombati pártvezetőség ülésén jelent meg.. Ezen az ülésen dr. Eszenyi Gyula városbLró elnöki megnyitójában a betegszabadságra távozott Nagy Sándor pár (igazgató érdemeit méltatta s javaslatára a pártvezető&ég jegyzőkönyvben mondott köszönetét Nagy Sándor pártigazgatónak a magyarság érdekében közel két évtizeden keresztül végzett eredményes munkájáért. Az elnöki megnyitó uitán dr. Aixinger László | pártmozgalmi beszámolót adott, melyben egyben vázolta az egységiesiltés eddigi eredményeit és a jövő munkaprogramját. E beszámolót élénk, termékeny vita követte, melynek során felszólaltak dr. Eszenyi Gyula, Sichert Károly, Varga Imre, Vozáry Samu, Badinyi György, dr. Ragályi Antal, dr. Baráth László, Halász István, Székely Ferenc és mások. A felszólalásokra dr. Aixinger országos pari;- | igazgató válaszolt, majd utána Varga Imre emelkedett szólásra s keresetien szavakkal * üdvözölte a jelenlevő dr. Törköly József volt szenátort és Sichert Károly gyáriga zgaíót a rimaszombati pártszervezet nevében 60-ik születésnapjuk alkamából. A lelkes hangulatú pártszervezeti ülést azután dr. Eszenyi Gyula zárta be. nagpr hözípishoiőinh Hit tudunk meg az 1936 - 37. évi Értesítőkből! m. Segít o~egyesü!etek A szülői tanácsokkal vállvetve gondoskodnak a segitő egyesületek is a tanulók anyagi jólétéről. A múlt évben 135.222 koronát adtak ki tankönyvekre, ruhára, élelemre, vasúti jegyre, stb. Egy levizsgázott tanulóra átlagban ugyan csak 34 korona esik és az egyre TbközŐcTó Ínséggel' szemben ez az összeg is kevés, de a magyar társadalom anyagi helyzetéhez mérten megtesz minden lehetőt, hogy a legszegényebb, de tehetséges magyar tanuló is részesülhessen az iskola embertneveiő áldásaiban. Ösztöndíjak, Jutalmak Ezzel szemben az állam csak a következő ösztöndíjakat folyósítja a jeles tanulók részére: a minisztériumi tanulmányi alapból 11.860, az országos hivatal 20.950, a Pálffy-alapból 9800, összesen 42.610 koronát, ami a szlovák-ruszin iskolákhoz viszonyítva aránylag igen kevés. A magánosok is sokat áldoznak ezen a címen, de még mindig nem elegendő arra, hogy a szegény és jeles előmeneteli! tanulókon igazán segítenének. Eomeiiete! Pedig a magyar diákok igazán szorgalmasak a tanulásban. Kitünően levizsgázott a múlt tanév végén 767 magyar tanuló (19.%). A szlovák-ruszin négy ikerintézetben csak 16% (276 tanuló). A legtöbb kitőnő tanuló volt Komáromban (24%) és Losoncon (23.3%). A legkevesebb Beregszászon (11.6%). A legtöbben buktak Ipolyságon (15.66%) és Érsekujvárott (15.24 százalék). A legkevesebb bukás volt Rimaszombatban (11.96%) és Kassán (13.42%) Az átlagos bukási százalék 14.40 a tanév végén. A szlovák-ruszinoknál pedig' 14.76 a bukás per- ceutje. Ezek közül szeptemberben javíthatott 7.28 százalék, míg a magyaroknál 9.66%. Tandij A magyaroknál tehát az év végén átment a tanulók 85.1%-a, a szlovák-ruszinoknál csak 84.76%-a. A különbség nem valami nagy. De ez az arány a tandíjmentességnél már nincs meg. A szlovák-ruszinoknál egész éven át egész tandíjmentes volt a tanulók 80.32 százaléka, a magyar párhuzamos tagozatokban csak 68.66 és a három önálló állami magyar intézetben (Komárom itt nem számit) 74.68 százalék. Vagyis a tandíj fizetők befizettek a szlovák-ruszinoknál csak 148.600 koronát, a magyar párhuzamos tagozatokban 210.100 koronát és a három önálló magyar gimnáziumban (Komárom kivételével) 202.600 koronát. Ha ezt valamennyi tanulónak kelielt volna befizetnie, akkor a szlovák-ruszinok' fejenként csak 86.39 koronát fizettek volna, míg a magyar növendékek egyenként 123.12 koronát. Ez csak 123.1 18.96 korona nagyobb iskolai megadóztatást jelent egy évben. Ez a nem egyforma elbánás is arra figyelmeztet, hogy nemcsak magyar igazgatókat és magyar tanárokat kell követelnünk magyar iskoláinkba, de azt is, hogy minden magyar, tagozat mielőbb önálló iskolává fejlesztendő, ment igy — a magyar iskola elsorvad a hozzácsatolt szlovák iskola mellett. Létszám A múlt iskolai évben az önálló négy magyar gimnáziumba beiratkozott összesen 2327, az ükeriskolák magyar tagozataiba 1814, a négy szlovák-ruszin intézetbe 1804 tanuló. A legtöbben?' -675-en, '‘Pozsonyban; a r -legkevesebben,.. 259-en, Rimaszombatban. Az utolsó tíz év alatt járt a négy magyar önálló gimnáziumba összesen 20.016 tanuló, ikerintézetek magyar tagozataiba 16.442, a négy szlovák-ruszin iskolába 13.259 diák. A rimaszombati magyar tagozat Létszáma a tiz évi átlag szerint stagnál, a losonci erősen visszafejlődik, de az újvári és különösen a beregszászi feltűnően nő lélekszámban. Viszont a szlovák-ruszin ikerintézetek tanulóinak létszáma óriási módon emelkedik, különösen a beregszászi és újvári. Az önálló magyar intézetek tanulóinak létszáma is megnőtt, 72—91-gyei az átlagon felül. Évközben kimaradt az iskolából a négy magyar önálló intézetben a beirt tanulók 2.19 százaléka, a négy szlovák-ruszin anyaintézetben a tanulók 5.04 százaléka: a nyolc magyar intézetben tehát két percenttel kevesebb a kilépés. A legtöbb lány jár a négy szlovák-ruszin anyaintézetbe, 33.5%. A magyar párhuzamos osztályokat 559 lány látogatta, azaz 32%. Az önálló magyar gimnáziumokba 685 lány járt, vagyis 30.34 százalék. A legtöbb lánytanuló található Losoncon, 40%, Beregiszászon, 39.84%, Kacsán, 39.52%. A legkevesebb lánytanulót Rimaszombat mutat ki, 25.85%. A 'beregszászi ruszin gimnáziumban a lányok per centje 38.65. A lányok tehát mindenütt erős versenytársai a fiuknak. Ideje lenne, hogy ennek a visszás helyzetnek véget vessenek: lányoknak való iskolák felállításával, mert semmi esetre sem természetes, hogy a lányok fiús nevelésben részesüljenek. Születési és lakóhely Az intézet székhelyén született a magyar párhuzamos osztályokban a tanulók 40.94 százaléka, az önálló négy intézetben a tanulók 40.64 percentje. A szlovák-ruszin négy anyaintézetben ellenben csak 13.07 százalék. Ez utóbbiaknál ez a szám észrevétlenül emelkedik, különösen Losoncon, ahol már elérte a 17.35 százalékot. De viszont Rimaszombatban még mindig csak 7.78 percent a helyben születettek száma. A magyaroknál helyben született van legitöbb Kassán, 58.88%, Losoncon a fele. A legkevesebb helyben született jár Rimaszombatban, 28.45%, Az intézet székhelyén szüleinél lakik a magyar párhuzamos osztályokban a tanulók 54.94 százaléka, az önálló magyar iskolákban 51.40%-a, a ruszin-szlovák anyaintézetekben a tanulók 37.36 percentje. A kassai iskolában a tanulók 70.88 percentje lakik helyben szüleinél, Beregszászon pedig 61.30 százaléka. A szlovákoknál legtöbben laknak szüleiknél Losoncon, 45.33 percent. Rimaszombatban azonban csak 27.68 százalék. A magyar iskolákban a legkevesebben laknak szüleiknél Rimaszombatban, 39.76 percent. Vidékről bejár a maigyar párhuzamos osztályokba a tanulók 29.32 százaléka, az önálló ma1938 január 29, szombat, ’ gyár iskolákba csak 19.72 percentje. Mig a szlovák-ruszinoknál a tanulók 39.81 százaléka. Igen szomorú helyzet ez! Naponta 1641 tanuló vándorol be vidékről a városi iskolákba. Fáznokáénak, nélkülöznek s az iskola fegyelmi szabályzata alól teljesen kiesnek. Milyen felnőttek lesznek ezekből, akik azért a kis tudományért feláldozzák szinte egész ifjúságukat? Az államnak internátusokról kellene gondoskodni, hogy ezzel elejét vegye a sok vándorlásnak. De műkor erre nem telik! A kosztosok száma is nagyon megcsappant. Az önálló magyar intézetekben a tanulók 24.8 százaléka lakik kosztos helyen. A magyar párhuzamos osztályokban már csak 12.42% százalék, viszont a szlovák-ruszin anyaintézetekben a tanulók 16 percentje. Ma már az a helyzet* hogy a diákok nem visznek a városba pénzt, eL- lenkezőieg: a városnak kell segítenie a falusiakat. Ily nagy a szegénység a vidékeken! Hitfelekezet szerint volt a nyolc magyar intézetben: római katolikus 56.21 százalék (a szlovák-ruszin négy gimnáziumban — zárójelben — 48.74%), ágú h. evangélikus 4.87% (22.41%). református 16.13% (0.64%), izraelita 20.02% (6.71%), görögkatolikus 1.61% (12.95%). A zsidók és protectánsok a lakosság Lélekssá- mához arányiévá jóval több gyermeket küldenek a gimnáziumba, mint a katolikusok. AnyanyeJv szerint a nyolc magyar intézetben a magyar anyanyelvűek a tanulók 98.35 százalékát teszik ki, mig a szlovák-ruszin négy intézetben a csehszlovák- ruszin anyanyelvűek csak 90.25 százalékot érnek el. Ez a jelenség szigorúan megköveteli — Kcmensky szerint is, — hogy , a tanárok a magyar intézetekben kivétel nélkül magyar nemzetiségűek legyenek. Am az elmúlt 19 év alatt ez a jogos kívánság süket fülekre talált, mert a tanároknak több mint egynegyede még mindig nem magyar anyanyelvű. A tanügyi kormány nem egy esetben magyar intézetbe küldi a kezdő szlovák tanárt, hogy gyakorlatot szerezzen s csak évek múlva helyezi vissza a szlovák intézetekbe. Az elmúlt évben hetet rendeltek vissza szlovák iskolába s egyet német intézetbe. Egyébként a magyar gimnáziumokba 201 tanerő tanított. Ezek közül rendes tanár volt 114, ideiglenes 29, ad personam tanár 1, helyettes 6, kisegítő nyolc. Vallást és éneket, tornát tanított 35 személy. Ezenkívül volt 8 igazgató. A női alkalmazottak száma 28 (13.93%). Az ikerintézetekben több tanár tanított mind a két intézetben, ami igen helytelen nemcsak pedagógiai szempontból, hanem azért is, mert több magyar tanárnak elállja az elhelyezkedés lehetős'égét. PEDAGÓGUS, (Vége következik.) —— I II I HÍM—— Változások az uj menetrendben KASSA. — Az ez év május 15-én életbelépő, 1938-—39. évi menetrendben több újítást vezetnek be. így mindenekelőtt az 1. és 2. számú gyorsvonat, amely 20 órakor indul Kassáról Prága felé és 9-kor érkezik Prágából Kassára, június 15. és szeptember 14. közt naponta mindkét irányban két szerelvénnyel fog közlekedni. A 13 órakor Kassáról induló gyorsvonat mái Kassán kap közvetlen kocsit Poprád, Zsolna, Galónta, Szob és Budapest felé, úgyhogy a Tátrába utazó magyarországi közönségnek nemcsak Kassán, hanem Zsolnán át is közvetlen összeköttet ése lesz. Az újítás igen fontos, különösen azokra nézve, akik körutazási menetdijkedvez- ményt kivannak igénybe venni. Lényeges változás mutatkozik a Kassa—Ungt- vár közötti vonalon is. Az eddig nyolckor indított gyorsvonat, amely megvárta a pozsonyi gyorst, már reggel hat órakor indul és nyolc húszkor érkezik LIngvárra, majd tiz órakor Hírül vissza Ungvárról és 12 óra 20-kor érkezik Kassára, ahol csatlakozása van a Zsolna—Prága, valamint Pozsony felé indított gyrcisvooat- lioz. Ezenkívül 17 órakor is indul gyorsvonat Kassáról LIngvárra, amely 19 órakor érkezik LIngvárra, onnan 19.30-kcxr indul vissza és 21.30- kor érkezik Kassára. A reggeli vonattal az ungvári kereskedelmi körök kívánságát teljesitik. Ennek következtében azonban a Pozsony— Zsolna—Poprád—Eperjes, valamint Hidasnémeti és Torna felől érkező utasok nem kapnak közvetlen összeköttetést Ungpvárra. A 3.30-kor induló személyvonat Iglón csatlakozást talál az onnan 5 órakor indított, az uj menetrend szerint már Zsolnáig közlekedő vonathoz. Uj vonat indul Kassáról 7 óra 30 perckor Marcitfalvára, ahová 8.20-kor érkezik és közvetlen csatlakozást nyer a Margitfalváról Zólyomba indított vonathoz, amelynek Zólyomban közvetlen összeköttetése van Pozsony felé. Megjavul az összeköttetés Kassa és Eperjes közt is, mert Kassáról 12 órakor uj vonat indul Eperjesre, A legfontosabb uj vonat az a gyorsvonat* amely 17 órakor hagyja el Pozsonyt. Zólyomig megy, majd másnap Zólyomból 13 órakor indul cs 17 órakor érkezik meg Pozsonyba.
