Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-26 / 20. (4463.) szám
SZOBROK KOMAROMBAN Irtat JAROSS ANDOR Komárom városa majd egy éven át élt szoborlázban, melyet a Jókai-szobor megvalósításának eszméje indított el, a közben folyó országos jellegű gyűjtés, a szoborpályázat kiírása, eredménye tartott felszínen, a hozzákapcsolódott politikai hullámverés hevített, mig végül egy verőfényes novemberi vasárnapon egy szintétikusan szép ünnepség keretében lehullott a lepel Jókai ércalakjáról. Komáromiak és vidékiek heteken át keresték föl a szobrot és büszke csodálkozással látták, hogy évtizedes kívánság valósult meg és Komárom lerótta háláját legnagyobb fia iránt. Ma pedig már úgy hat ez a szobor a kultúrpalota kertjében, hogy szinte elképzelhetetlen volna a tér, a környezet nélküle. Jókai szobra belenőtt pár hét alatt az ősi komáromi talajba, csodálkoznunk kell, hogy annyi éven át nélkülözni tudta Komárom ezt a szobrot. így csak annak a szobra tud a környezet, a város, a levegő alkatelemévé válni, aki ehez a városhoz tartozott, mig élt s most íme visszatért visszavonhatatlanul övéi közé, az egyéniségének alapszint adó szülőföldjére. Jókai pályája messze, magas ívben szárnyalt el a kis dunai várostól, szelleme nagy távlatokat fogott be, képzelete sokszor legyőzte a föld gravitációs erejét, de földi életének megszűnte után a világ egyetlen pontja sem győzheti le azt a gravitációs erőt, melyet a szülőföldi kegyelet, az ősök sírja, a komáromi füzesek, a Duna szelíd árja, egyszóval a komáromi magyar levegő jelent. így kellett Jókainak — egyszer —, ha szobor alakjában is, de visszatérnie Komáromba s igy nézi minden komáromi ember ezt a szobrot, melynek ércalakja derűs mosollyal, megelégedetten néz le reánk, mint aki jólesően az otthon melengető tudatával foglal helyet a szükebb családban, övéi között. Egy vidék, egy város varázsának titka mindig abban rejlik különösen a külföldi vagy messze tájról jött utas előtt, hogy van egyéni színe, egyéni karaktere. Az olyan város, mely nem tudott történelmi múltjából semmit sem megőrizni, melyben a modern haladás szelleme megölte a múlt patinás kultúráját, mely tehát szinte a politikai divatok szerint változtat külsőt, soha nem lesz értékes látnivaló, mert díszei, külsőségei magukon viselik a változandóság márkáját, az ilyen városról alkotott kép nem lehet biztos emlék, ez a város nem lesz fogalom, ennek a városnak nem lesz egyénisége, ha csak a természet nem áldotta meg olyan kerettel, melyet a földi ember nem képes elrontani, nem képes elrajzolni. Komárom városa e tekintetben szerencsés, mert a természet itt olyan keretet nyújt, mely megábanvéve meghatározó. A Dunába ömlő Vág, a Nagy- duna hatalmas árja fonja körül és avatja olyan földrajzi ponttá, melyet a természet- rajongó, a kereskedő, a vállalkozó, a katona, az államférfi egyaránt tud értékelni, mindegyik a maga módján. De Komáromnak van történelmi múltja is, melyet ma is őriz a régi vár, hatalmas sáncával, kazamatáival. Komárom olyan város, melynek minden tekintetben van egyéni színe, arca. Azonkívül Komárom ősi magyar város, melynek lakossága hatalmas százalékban magyar, a köztársaság néprajzilag legma- gyarabb városa. Az államfordulat óta határvárossá lett; nem magyarnyelvű itt kizárólag az állami hivatalnok, a katonaság és a kikötő fluktuáló népe. A törzsökös lakosság kizárólag magyarokból áll. Ha a magyar kisebbségi jogokat a békeszerződés szellemé- | ben, szigorúan az alkotmánytörvény fejezetei szerint bírálnák el, akkor ma Komárom ugyanolyan magyar volna a köztársasághoz való tartozása dacára, mint amilyen magyar a Duna másik partján fekvő ikervárosa: a volt Ujszőny, ma: Magyar-Komárom. A magyar nemzeti kisebbség jogos, az egész világ előtt bárhol és bármikor hangoztatható követelése: vissza kell állítani a magyarlakta vidék teljes magyar jellegét. Ezért harcol ellenzéki harcot az itteni magyarság hatalmas többsége. Ezért nem tud ez a hatalmas többség helyesléssel válaszolni a sokszor elhangzó propagandaszólamokra, mert alapvető követeléseit nem óhajtja a csehszlovák politika teljesíteni. A komáromi Jókai-szobor fölállításával kapcsolatban először tapasztalta a magyar kisebbség, hogy a csehszlovák politikai körök megértést tanúsítottak egy magyar gondolat megvalósításánál, bár itt is hangsúlyozni kívánom, hogy kevesebb propagandagesztus mellett maga a tény többet jelentett Edén párisi tárgyalásai A századik ülésszak: sorsdöntő fordulat a népszövetség életében Reform vagy pusztulás? * Idegesség Párisban - Lord Cecil a Géniét támadó kishataimak ellen GENF. — A népszövetségi tanács századik ülésszaka szerdán kezdődik GenJEben Musztafa Adle iráni delegátus elnöklete alatt. A tanács 26 kérdésről tárgyal, közöttük számos adminisztratív és szervezeti problémáról. A tanács meghallgatja a pénzügyi és a gazdasági bizottságok jelentését a nyersanyagkérdésről, a valutaellenőrzés megszüntetéséről, a kontingensek ügyéről és a \ demográfiai kérdésekről. A legutolsó népszövetségi közgyűlés fölszólította a tanácsot, hogy tervezetet dolgozzon ki a politikai menekültek nemzetközi támogatására. Erről a kérdésről is szó lesz. Ezenkivüí a tanács foglalkozni fog a népszövetségi paktumban levő alapelvek keresztülvitelének kérdésével, továbbá a török kormány fenntartásaival az alexandrettei választásokkal kapcsolatban. A Bourquin (Belgium) vezetése alatt álló huszonnyolcas bizottság, amely részletesen foglalkozik a népszövetségi paktumban 1‘evő alapelvek keresztülvitelével, hétfőn, január 31-én kezdi meg tanácskozásait. A „veszedelmes légkör'* PARIS. — Francia politikai körök rámutatnak a népszövetségi tanács századik ülésszakának rendkívüli jelentőségére s különösen arra a légkörre, amelyben a tanács tárgyalásait megkezdi. Olaszország kilépése és számos európai állam éles támadása a szövetség ellen azt mutatja, hogy a hangulat egyre kedvezőtlenebb lesz Genffel szemben és igy alapvetően foglalkozni kell a népszövetség jelentőségével, valamint azzal a szereppel, amely Genfet a nemzetközi politikában megilleti. Franciaország magaviseleté a népszövetséggel szemben nem változott, ezt valameny- nyi politikai tényező hangsúlyozza és utal a francia kamara legutóbbi állásfoglalására, amely egyhangúan helyeselte Chautemps népszövetségi politikáját és igy megerősítette a Genfben föllépő Delbos helyzetét is. Franciaországban kellemetlenül hatott, hogy Anglia elodázta annak a tervezett közös angol-francia nyilatkozatnak megtételét, amelyben a tanácsülés elején a két hatalomnak határozottan állást kellett volna foglalnia a genfi institúció mellett s ezzel megerősíteni a népszövetség megingott presztízsét. A legújabb londoni jelentések azt igazolják, hogy az angol kormány több tagja határozottan a népszövetség mellett foglalt állást s igy Párisban újra bízni kezdenek. Ilyen körülmények között nagy jelentősége van Edén külügyminiszter mái párisi tárgyalásainak, mert a népszövetség reformjára vonatkozó tervek itt elvben már eldőlnek. A francia szocialisták semmiesetre sem akarnak hallani a népszövetség reformjáról. Angol bizonytalanság LONDON. — A küszöbönálló tanácsülés továbbra is az angol politikai közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A hétfő esti minisztertanács eredménye szemmellát- hatóan az, hogy Anglia egyelőre nem akarja megváltoztatni genfi politikáját és igyekezni fog a genfi ellenzéket lecsillapítani. Angol fölfogás szerint a helyzet ma kedvez a nemzetközi megértésnek és az általános béke megszervezésének, úgyhogy a népszövetség tekintélyét most nem szabad csorbítani. Mindazonáltal bizonyos, hogy Anglia is csatlakozott azokhoz, akik a népszövetség reformját kívánják. Ez elsősorban a Times és a Daily Telegraph cikkeiből tűnik ki. Mindkét lap a nemzetközi érintkezés fontos helyének tartja Genfet, de kijelenti, hogy túlsókat nem szabad a népszövetségtől várni, mert a világ még nem érett az állam fölötti szervezet elviselésére s éppen Genf legföljebb tanácsadó testület maradhat s nem végrehajtó hatalom. A Times határozottan állást foglal a népszövetségi végrehajtó hatalom megerősítése ellen. A Daily Telegraph szerint ironikusan hangzik, hogy azok az államok, amelyek két év előtt a legerélyesebben követelték a szankciókat, ma a népszövetség reformját kívánják. A kisállamok LONDON. — Lord Róbert Cecil Han- leyben, Stafford grófságban beszédet mondott, amelyben óva intette a kis nemzeteket attól, hogy Genfet megtorpédozzák. Szerinte a nagyhatalmak fegyveres erejükkel megvédhetik integritásukat, de a kishataimak teljesen a nemzetközi kötöttségekre vannak utalva, ha épségben akarnak maradni. Lord Róbert Cecil ezután a japánellenes bojkottot sürgette. Chamberlain bízik a kibékülésben LONDON. — A White Hall szemmel- láthatólag nem nagyon lelkesedik van Zee- land gazdasági terve iránt, mert abban csupán a német és az olasz valuta megsegítésére irányuló törekvést lát. Főleg lélektani okokkal érvel van Zeeland terve ellen, mert a német és az olasz valutát a két hatalom fegyverkezése és az abesszin háború hozta kedvezőtlen helyzetbe és az angolok most nem értik, hogy miért legyen Anglia a két állam pénzügyeinek megmentője. Illetékes körök szerint a közeljövőben valószínűleg kétoldali tárgyalások indulnak meg Anglia, Olaszország és Németország között. Chamberlain bízik abban, hogy lépés- ről-iépésre mégis megjavítható a légkör a két-két állam között s akkor idővel sor kerülhet a birodalom és az olasz impérium gazdasági megsegítésére is. Anglia megengedi, hogy a kisállamok elismerjék Abesszíniát LONDON. — A hétfő esti angol minisztertanács beavatott körök szerint a következő két határozatot hozta; 1. Anglia semmiféle nyomást nem fog gyakorolni a kisállamokra az abessziniai olasz hódítás elismerésének tekintetében. 2. Anglia és Franciaország nem tesz közös nyilatkozatot a népszövetségi politikáról. A döntés teljesen megfelel Anglia eddigi genfi és római politikájának s nem akarja megakadályozni azt, hogy a kis európai államok szabályozzák diplomáciai viszonyukat Olaszországhoz. Hollandiának és Belgiumnak jelenleg nincs követe Rómában s amig a két állam nem ismeri el az impériumot, a követet nem is lehet kinevezni. Ez a helyzet pedig súlyosan érinti a két állam közgazdaságát és politikáját. Anglia politikája Olaszországgal szemben egyelőre nem változik meg. é Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- r Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzlöVenSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓi mCLPUCirság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • * , . ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. polltlKCil TlGDliCipi Q. • • TELEFON: 303-11. «> Q Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRAHR. J XVII. évf. 20. (4463) szám • Szerda * 1938 január 26
