Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-23 / 18. (4461.) szám

EGY KASSAI IFJÚ KARRIERJE A RÉGI VILÁGBAN Száz évvel ezelőtt született a kassai Horoviíz Lipóí, Ferenc József híres arcképfesf őj e A nagy festőművész romantikus és dicsőséges pályafutása ■■ Lázadó és uralkodó arcképei, mint a siker legfőbb állomásai KASSA, — (Szerkesztőségünktől.) Idevaló származású világhírű festőművész születésének századik évfordulója lesz a közeli napokban, olyan festőművészé, aki egész ifjúságát Kassán töltötte, itt végezte iskoláit és ide tért vissza minduntalan a szülői otthonba akkor is, mikor Európában szárnyára kapta a művészi hírnév. Horovitz Lipót ez a festőművész, aki a bécsi ud­varnál és a bécsi előkelő társaságban ugyanazt a szerepet töltötte be, mint László Fülöp, a nem­régiben elhunyt magyar festőművész Londonban. Ferenc József, a főhercegek és a Bécsben élő arisztokrácia legkedveltebb arcképfestője volt és az akkori magyar királyról nem kevesebb, mint hat arcképet készített a kassai származású Horovitz Lipót. A bemáz olt házfalak és a kanári 1838 február 2-án a Kassa melletti Rozgony- bán született Horovitz Lipót. Alig négy éves volt, mikor szüleivel Kassára költözött. Itt járt iskolába és a középiskolák elvégzése után 17 éves korában postakocsin indult neki a nagyvilágnak, hogy festői tehetségét kifejlessze és érvényre jut­tassa. Pályája született hajlamai szerint, egyenes vonalban haladt mindvégig felfelé. Alig hatéves volt, mikor már szenvedélyesen rajzolt és elhatá­rozta, hogy festőművész lesz. Egyelőre csak a frissen meszelt házak falait rajzolta tele em­beri figurákkal és apjának, aki jómódú borkereskedő volt, nem egyszer kellett megtérítenie az újrameszelés költ­ségeit. Egy gyermekkori történet még élesebben rávilágít művész kedélyére és vágyaira. Hét éves korában egyszer magáramaradt a szülői házban és ekkor elhatározta, hogy végrehajtja régi tervét és kiszabadítja rabságából a kalitkában sínylődő kanárimadarat. Felkapaszkodott az asztalra, majd az asztalra állított székre és — lezuhant, mielőtt a kalitka ajtaját kinyithatta volna. Eltörte jobbkar­ját és ekkor az ijedtségen és fájdalmon túl is csak egy bánata volt: sirt és kesergett, hogy most már nem lehet festő belőle. Francois Coppée barátja A postakocsi előbb Pestre, majd onnan Becs­be vitte a 17 éves festőnövendéket. A bécsi aka­démia tanárai rögtön felismerték tehetsegét és első jelentkezésre felvették. Öt évig dolgozott a bécsi akadémián, majd Párisba utazott, hogy a festőművészet központjában folytassa tanulmá­nyait. Itt már hamarosan kiállításon vett részt és számos arcképmegrendelést kapott. A Quartier Latin-ben ütötte fel tanyáját, intim barátságba került Francois Coppée-vel és hosszabb időn át együtt is lakott a híres francia költővel. A kibontakozás legszebb idejét, tíz évet töltött Parisban. A német-francia náboru kitörése előtt Varsóba utazott, hogy ott élő nagybátyját meg­látogassa. Nem is sejtette, hogy a rövidre tervezett látogatás húsz esztendei tartózkodásra fog nyúlni Varsóban. Az történt, hogy itt beleszeretett későbbi felesé­gébe, egy tekintélyes nagykereskedő leányába és megkérte a kezét. Az apa hallani sem akart az ismeretlen nevű fiatal festőről, mint vöről, ezért Horovitz hozzálátott, hogy hírnevét és jö­vőjét megalapozza Varsóban is. Kiállítást rende­zett és csakhamar egyre-másra kapta az arckép- megrendeléseket a legelőkelőbb körökből. Hama­rosan ő lett a lengyel arisztokrácia legkedveltebb arckép­festője. Ekkor már a szeretett leány apja sem állhatott ellen és Horovitz 1872-ben megnősült. Sikerei nőttön nőttek. Varsóból kiküldött képeket bécsi, berlini, párisi kiállításokra és képei több nagy kitüntetést eredményeztek neki. A nagy aranyérem A legnagyobb siker Párisban érte, ahol a 80-as években kiállította leghíresebb képét, Sapieha hercegnőnek, a híres lengyel mártír feleségének arcképét. (Sapieha herceget, mint ismeretes, 1863-ban Szi­bériába száműzték, a szabadságmozgalomban va­ló részvétele miatt és ott hét évig dolgozott az ólombányákban. Felesége követte a száműzetés­be és a cári megkegyelmezés után együtt tért Vissza a megrokkant, megöregedett házaspár Var­sóba.) 1882-ben festette meg Horovitz Sapieha hercegnő arcképét, egy-két évvel későbber a kép végigvándorolta Európát, különböző kiállí­tásokra került és a párisi kiállításon megnyerte a nagy arany­érmet. Ez a kitüntetés alapozta meg Horovitz európai lűrnevét. Magyar nagyságok festője 1892-ben Horovitz Lipót végleg elhagyta Varsót és Budapestre költözött. A nemzet nagyjai ültek neki modellt, a híres festőművész egymásután készítette el Jókai Mór, id. gróf Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Pulszky Ferenc stb. arcképeit, Pulszky arcképe a budapesti Nemzeti Múzeum­ban van, a Tisza Kálmánról festett kép pedig nemrégiben a bécsi Ferenc József-kiállitáson sze­repelt. Az udvari festő Három évig élt Horovitz Budapesten, majd Bécsbe költözött és itt jutott karrierje tetőpont­jára. A bécsi előkelő társaság, a magyar és oszt­rák arisztokrácia és a külföldi követségek leg­divatosabb arcképfestője lett, majd 1905-ben ju­tott ki neki a legnagyobb tisztesség: bekerült az udvarhoz. A királyi család tagjainak festését tragikus kö­rülmények között kezdte meg: Vilmos főherceg­nek, Ferenc József legifjabb fivérének arcképét festette meg először, még pedig annak szeren­csétlen halála után. (Vilmos főherceg, a kitűnő ÉRSEKÚJVÁR. — Az érsekujvárí reál- gimnázium magyar Ifjúsági Segítő Egylete most tartotta rendes évi közgyűlését, ame­lyen rendkívül termékeny vitára került sor. Dr. Turchányi Imre szenátor, a Segítő- Egylet elnöke megnyitó beszédében meleg szavakkal méltatta az Érsekújvárról eltávo­zott Bartos Ede igazgató érdemeit, majd közölte, hogy a reálgimnázium szárnyépüle­tének annyira esedékes megépítése ügyében prágai közbenjárása során azt a felvilágo­sítást kapta, hogy a tervezett 12 osztály helyett csak 8 osz­tály megépítésének Szükségességét mon­dották ki s azt is a városnak kell meg­építeni, az állam azonban birtositja bér formájában az építési költségek amortizációját. Vári Kálmán nyugalmazott bankigazgató, az egyesület pénztárosa terjesztette elő pénztári jelentését, amely szerint az elmúlt évben uj könyvekre 6000 koronát, köny­vek bekötésére 3000 koronát, felruházásra 3600 koronát s két szegény gyermek nya- raltatására 840 koronát fordítottak. A ta­gok csekély számára való tekintettel na­gyon nehéz a szükséges pénzt előteremteni. Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő rámutatott arra, hogy a Segély-Egyletnek nagyobbszabásu programot kell kidolgoz­nia az 1942-ben sorra kerülő kettős jubi­leumra, amikor az érsekujvárí magyar gimnázium 100 éves, a Segítő-Egylet pedig 40 éves lesz. Ez a dátum alkalmasnak Ígérkezik nagyobb akciók lebonyolitására s arra, hogy az egy- let működését kiterjesszék. Dr. Krammer Jenő tanár, a Segitő-Egylet pénztárosa közölte, hogy a Segitő-Egylet az elmúlt évben 304 tanulónak összesen 2313 könyvet adott ki s ezzel ,az igények 74 százalékát elégíthette ki. Egy diák átlag-, urlovas, Badenben az újonnan létesített villamos- vasuthoz akarta szoktatni lovait, az egyik ló megbokrosodott, nekirohant a villamosnak és le­vetette lovasát. Vilmos főherceg a villamoskocsi kerekei alatt lelte halálát.) Az arcképet Horovitz fénykép után és emlékezetből készítette el, a kép csakahamar résztvett a bécsi kiállításon, amelyet Ferenc József nyitott meg. A festmény mély hatást tett az egykori ural­kodóra és néhány nappal későbben megren­delte első arcképét Horovitz Lipótnál. Ezt a képet az ischli császári park pavillonjában festette Horovitz, Ferenc József az angol Horse quards ezred tulajdonosi egyenruhájába*, a térd- szalagrenddel díszítve ült modellt. Az első kép megfestése után még ötször fes­tette meg Horovitz Ferenc József arcképét, a képek közül egyet Bülow herceg, egyet Rainer főherceg aranylakodalmára kapott ajándékba, egy pedig még ma is az udvari múzeumban függ. A király bizalmasa A festő műterme Bécsben egy ötemeletes ház tetején volt, idejárt hozzá Ferenc József. Soha­sem használta a liftet, hanem gyalog ment fel az öt emelet lépcsőjén, még aggkorában is. Munka közben szívesen elbeszélgetett a festővel bán 8 könyvet kapott. Kiegészítették a ka­rácsonyi felruházási akciót s ez évben már 26 fiút ruháztak fel. Saskó Gyula titkár a város által a nép­konyhával párhuzamosan fenntartott diák­menzáról számolt be. Ezidőszerint 22 gyer­mek kap teljesen ingyen vagy napi 2 koro­náért teljes ellátást (reggelit, ebédet és va­csorát). Ez azonban nem elégíti ki az igé­nyeket s főleg sajnálattal kell látni, hogy milyen nagy szükség volna egy mternáitus- ra, ahol a távollakó szegény tanulókat le­hetne elhelyezni. A jelenlevők megdöbbe­nésére rámutat arra, hogy vannak távollakó, naponta bejáró tanu­lók, 11 — 15 éves serdülő fiúcskák, akik hajnali 4 órakor kénytelenek hazulról na9Y gyalogúdat téve elindulni s csak este 10 óra felé kerülnek haza. özv. Hegedűs Kálmánná meleg együttér­zéssel fogadja a magyar diákmenza és diák- interinátus megszervezésének gondolatát s a maga részéről a magyar asszonytársadalom messzemenő támogatását helyezi kilátásba. Mrenna József helyettes igazgató szomo­rú statisztikai adatokkal mutat rá arra, hogy a tanulók létszáma a magyar intézetben az utolsó évben lényegesen csökkent, ugyanakkor, amikor a szlovák intézetben a szám emelkedett. Ennek egyik legfőbb okát abban látja, hogy a szlovák intézetben fejlettebb a szociális gondoskodás. Melegen üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely a szegény- sorsú magyar diákok szociális felsegiitését célozza, A rendkívül élénk vitában az az áíítíá- nos vélemény alakult ki, hogy a mr|)y«íi jövő biztosítása érdekében rendkívül fon­tos lenne úgy a menzának, mint az íáter- nátusnak a megszervezése. Diákinternátust és diákmenzát készül létesíteni Érsekujvármagyartársadalma Előkészületek a magyar gimnázium százéves jubileumára 1938 január 23, vasárnap. •; és miután meggyőződött arról, hogy Horovitz diszkréten megőrzi a beszélgetések tartalmát, so­ha nem közöl azokról újságíróval semmit sem, a beszélgetések egyre bizalmasabb baráti jelleget öltöttek és i ' Ferenc József a legbizalmasabb családi és ál­lamügyeket tárgyalta meg a festővel. Ferenc József rendkívül szerette az anekdotákat* tiszta szívből tudott kacagni a mulatságos törté­neteken és igy a festő mindennap gondoskodott újabb anekdotáról. , Az elismerés Röviddel Ferenc József halála után követte a sírba uralkodóját az udvari festő: 1917 november 16-án meghalt Horovitz Lipót. Életének művészi alkotása még életében meghozta számára a legnagyobb elismeréseket. Neve mindörökre belekerült a magyar festőmű­vészet történetébe és a róla szóló alkotások kö­zül bizonyára a Szana Tamásé a legalaposabb és legtalálóbb. A kiállítási kitüntetéseken kívül a nagy festőművésznek számos értékes élismerés jutott osztályrészül. Megkapta a „litteris et arti- bus" aranyérmét, a III. osztályú vaskoronaren- det, magyar művészeti tanácsosnak nevezték ki, a müncheni müvészakadémia tiszteletbeli tagjá­nak választotta stb. A firenzei Uffizi képtár ki- választottjai között szerepel Horovitz Lipót ön­arcképe is. És megszámlálhatatlan aranyérem di­cséri müveit, amelyek párisi, berlini, bécsi, bu­dapesti, varsói, müncheni kiállításokon szerepel­tek.- ■ ^ - - - - - ' ­Kassa szerelmese És mialatt életét elárasztotta a dicsőség és fény, a nagy művész minden alkalommal, ha csak tehette, . : " 1" hazasietett Kassára, hogy meglátogassa szüleit és a kedves gyermekkori várost. Kimondha­tatlanul szerette Kassát és e város falai között is sok itt készült értékes képe hirdeti itt-időzésének örömét és nyugalmát. Megfestette szülei arcképén kívül 105 éves nagy­anyjának arcképét, sok arcképet készített kiter­jedt családjának tagjairól is. A 11 testvér között ő volt az édesanya, a család és a város büszke­sége. A festőnek öt gyermeke van, ezek közül az egyik fiú, Ármin, szintén festő lett. A bécsi aka­démiai festő jelenleg átmenetileg Kassán tartóz­kodik. Néhány portrét készít itt, igen előkelő megrendelők arcképeit. Atyja mesterségét foly­tatja. Pályázati hirdetmény a prágai, brünni és pozsonyi magyar menza kedvezményei* re az 1937-38 tanév második felében Mindazon szlovenszkói és kárpátaljai inagyaf nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmá­nyaikat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolán végzik és az 1937—38. tanév második felében díj­talan vagy féláru érkezési kedvezményben része­sülni kívánnak, kérvényüket a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesület e óéira készített nyomtatványán, az alábbiak te­kintetbevételével, 1938 február 1-ig Janson Jého gondnok, Bratislava-Pozsonv, Safarik-tér 4., L 6. címre küldjék be. A szükséges kérvény-nyomtat­vány ugyanitt kapható 50 filléres bélyeg és 30 filléres bélyeggel ellátott megcímzett. boríték be­küldése ellenében. . ... . A kérvényekhez mellékelni kell: 1.. oly eze­génységi, vagyontalan sági bizöhyitványt, amilyet a főiskola a tandíj elengedési kérvényhez mégkö­vetel, 2. tanulmányi előmenetelt igazoló iratokat (első szemesztereseknél érettségi, a magasabb év­folyamon kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bi­zonyítvány.) Díjtalan vagy féláru ellátási kedvez­ményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetnek, akiknek tanulmá­nyi előmenetele alapján igényük van a tandíj- elengedésre, a főiskola tanulmányi és vizsgarend­je által előirt módon eredményes előhaladást tud­nak felmutatni és erkölcsi magayiseletük kifögás- talan. • " ;; ' \ Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bi­zottság határozatának közlésére ajánlási bélyeg­gel ellátott és megcímzett • borítékot mellékelni kell. ■ A február elseje után érkező vagy nem kel­lően felszerelt és a nyomtatványt hiányosán ki­töltött kérvényeket az elnökség nem vészi figye­lésibe. A beérkező kérvények is csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt^ a költségvetés meg fogja engedni és az igények in­dokolás nélkül is redukál hatók. A megadott ked­vezmény másra át nem ruházható, indokolt esőb­ben a vezetőség határozatával bármikór meg iá vonható. ' • Bratislava-Pozsony, 1938 január hó. Az elnökség. Halálos szerencsétlenség a handlovai szénbányában PRIVTGYE.— Tegnap éjszaka halálos mun- 1<Jusszerencsétlenség történt a handlovai szénbá­nyában. Lovas János 48 éves munkás Weber István nevű társával az egyik szikla alá ekrazi- tot helyezett el és mert valószínűleg nem értet­tek eléggé az ekrazit kezeléséhez, " tiul korán robbant föl a töltény és mind a két munkás eszméletlenül terült el a robbanás következté­ben a földön. A többi munkások a helyszínre siettek, azonnal orvos került elő, azonban Lo­vasnál már csak a halált tudta megállapítani, mig Wébert súlyos sérülésekkel kórházba szál­lították. ö is a halállal vívódik. A tragikus körülmények között elhunyt munkás hároni gyermek atyja vök. Megindult a vizsgálat.

Next

/
Thumbnails
Contents