Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-23 / 18. (4461.) szám

EGY ORSZÁG GAZDAGSÁGA (sp) Franciaországban tízévenként két •népszámlálást szoktak tartani s a legutol­sónak, az 1936 végén tartottnak adatait most közölték. Az országnak eszerint 41 millió 508.000 lakosa van, mindössze 81 ezerrel több, mint 1931-ben. A szaporodás 'hihetetlenül kicsiny, hiszen a kis Magyar- ország évi 50.000 lélekkel szaporodik, öt év alatt tehát negyedmillióval s a szlovákiai magyarság ötévi szaporulata is eléri a 25— 30 ezret. Nem csoda, ha a szomorú ered­mény mély megdöbbenést okozott a francia népben, különösen, ha az adatokat össze­hasonlították más államok adataival. Né­metország lakosságának száma 1938-ban el­éri a 68 milliót, Olaszországé a 44-et, Len­gyelországé a 36 milliót. Japán. — Korea, a gyarmatok és Mandzsúria nélkül — egy­két év múlva elérkezik a 80 milliós határ­hoz s ez a bő katonanép máris 150 millió más sárga ember fölött uralkodik. A szov­jetunió 170, az amerikai Unió 130 millió la­kosával, a brit szigetek 47 milliójukkal ugyancsak a franciák előtt következnek, úgyszintén a 48 milliós Brazília is. Francia szempontból a legfájdalmasabb azonban, hogy két európai ország, illetve országcso­port, tiz év múlva lakosságával ugyanúgy túl fogja szárnyalni Franciaországot, mint túlszárnyalta a múltban Anglia, Németor­szág s legújabb Olaszország. Lengyelor­szág 1950 körül népesebb lesz, mint Fran­ciaország, az Ibériai-félsziget két országa •— Spanyolország és Portugália — szintén. Az utóbbinak különösen nagy jelentősége van francia szempontból, mert ha Spanyolor­szágban netalán Franco győz és Salazar Portugáliájával a szövetség tovább tart, ak­kor a németek és az olaszok egy uj hatal­mas népblokkal fenyegethetik Franciaor­szág déli határait és főleg afrikai gyarma­tait. A spanyolok katonai erényeit pedig éppen most gyakorolják a legborzalmasabb ambícióval, úgy hogy egy uj Spanyolország katonailag semmiesetre sem jelentene má­sodrendű tényezőt a kontinensen. Ne feled­jük el: Napóleont is tulajdonképpen a spa­nyolok' verték meg először döntően s az ibériai kötöttség tette tönkre a korzikai vi­lágbirodalmát. Tragikus paradoxon, hogy a legszörnyübb polgárháború pusztításaiba süllyedt spanyol nép még most is, a há­ború alatt, sokkal rohamosabban szaporo­dik, mint a jólét és a nyugalom rózsás ka­csáin ringó Franciaország. De nem e statisztikai játékokról kívánunk beszélni, hanem a francia jólétről, amely sok mindent megmagyaráz a francia poli­tika egyébként érthetetlennek látszó komé­diájában. Az 1936-os statisztika szerint a francia nép öt év alatt 81.000 emberrel sza­porodott, de ugyanabban az időben 230.000 házat építettek az országban! Minden egyes emberszaporulatra csaknem négy házszapo­rulat jut. S abban az országban történik ez igy, ahol már különben is kilencmillió ház van, azaz négy és fél emberenként egy. Középeurópai szemmel nézve, ahol átlag nem egy házra, hanem egy lakószobára jut négy és fél ember, széditően hat a jólétnek és a gazdagságnak ez a jele. S ha igy van, nem értjük, miért vannak Franciaországban gazdasági nehézségek, miért küzd az or­szág állandó pénzügyi bajokkal? Az első gondolat, amely a reális francia jólét és a francia gazdasági válság adatainak össze­hasonlításakor felmerül, csak az lehet, hogy az országot rosszul adminisztrálják, mert különben elképzelhetetlen volna az ellent­Í mondás. A népfront kormánya nem tudta megszervezni és felhasználni az ország gaz­dasági erejét, amely jóformán amerikai ará­nyú, csak bánni tudni kell véle. Bűnös könnyelműséggel segítette elő a szétbom­lást s a középeurópai ember, aki nyomorult pária gazdaságilag a franciához hasonlítva, ökölbeszoritott kézzel szemléli, ahogy a vi­lág egyik legnagyobb gazdagsága szétpor­lad a hozzá nem értők kezén. A háború után kizsákmányolt Németország, a legsze­gényebb és a legszükösebb földü Olaszor­1 szág tized-, sőt huszadannyi vagyonnal a szervezésnek és a gazdasági életképesség-* nek aránytalanul nagyobb jeleit mutatja, mint a diadalmas békét megszervezni nem tudó Franciaország. Csak egy vidéki né­met várost kell összehasonlítani egy vidéki francia várossal (nem Párist Berlinnel) s szembetűnő lesz a németek magasabbrendü A TOKIOI BIRODALMI GYŰLÉS NAGY BEJEI£NTÉSEÍ Konoye herceg Japán végső céljairól „A béke még messze van*' - Hágán küldetése Kelet- ázsiában — Hirota a japán-kínai tárgyalásokról — TOKIO. —- Konoye herceg japán minisz­terelnök a szombaton délelőtt megnyitott birodalmi gyűlésen nagy beszédet mondott* amelyben Japán politikáját vázolta és a tá- volkdeti béke feltételeit ecsetelte. Konoye szerint a japán politika a Mandzsúriával és Kínával való elválaszthatatlan együttműkö­désen alapszik. Japán eltökélt szándéka, hogy többé nem tárgyal a Kuomintang kor­mányával s csak azt az uj kínai kormányt támogatja, amellyel szabályozni tudja a köl­csönös jóviszont és amely lehetővé teszi Kína újjáépítését és a távolkcleti tartós bé­két. Japán leszögezte álláspontját a kínaiak szuverénitása és territoriális függetlensége mellett, ezenkívül kijelentette, hogy a kül­földi hatalmak szerződésekben biztosított kínai érdekeit és jogait nem akarja csorbí­tani. Japán missziója, hogy Keletázsda stabilizáló ereje legyen s ez a küldetés nehéz kötdezett­I scgekkd jár, A japán nép éppen ezért az eddi­ginél is nagyobb áldozatokat kénytelen hozni,. a nemzet mozgósítását szellemileg és anyagilag keresztülvinni, hogy az erős hadsereggel, hadi- tengerészetíd gazdaságilag és pénzügyileg meg­szervezhesse Keletázsiát. A kormány az ipart a háborús gazdálkodásnak megfelelően alakít­ja át, hogy igy növdje a termelési erőt, A kor­mány bízik abban, hogy a japán nép mögéje áll a végcél elérésének érdekében. A végcél elérésének időpontját ma még lehetetlen megálla­pítani, A német közvetítés Később Hirota külügyminiszter emelkedett szólásra a japán birodalmi gyűlésen és beszámolt a japán-kinai béketárgyalásokról. A német kor­mány közvetítésével Japán a következő béke­feltételeket terjesztette Kina elé: 1. Kína adja föl a kommunistabarát, a japán- cs mandzsuria-elle­Bombaesö Salamancában és Taragonában Egyre hevesebb légi harcok ■ 85.000 kilő bomba Salamancára • • A terusii harcok SALAMANCA. — Hét köztársasági re­pülőgép pénteken megtámadta Salamancát. Ez volt a leghevesebb légi támadás Sala- manca dlen a hadjárat megkezdése óta. Az eddigi jelentések szerint a bombák kilenc embert megöltek és húszat súlyosan meg­sebesítettek. A barcelonai kormány hivatalosan jelenti, hogy a nagy erővel végrehajtott légi táma­dás válasz volt azokra a légi támadásokra, amelyeket a nemzeti repülőgépek az elmúlt napokban Barcelona, Valencia és más vá­rosok ellen hajtottak végre. Összesen húsz kormányrepülőgép vett részt a salamancai támadásban és 85.000 kiló bombát dobott a városra. A gépek sértetlenül visszatértek. A nemzeti repülődépek Taragona bom­bázása után megtámadták a város közelé­ben levő Rcus várost is. Az eddigi jelen­tések szerint a bombák harminc embert megöltek és negyvenet megsebesítettek. A nemzetiek is elismerik, hogy a spanyol vá­rosok ellen végrehajtott légi támadások napról-napra nagyobb arányúak lesznek és egyre több áldozatot követelnek. A kormánycsapatok főhadiszállásának hi­vatalos jelentése szerint a terueli ütközet változatlan hevességgel tovább tombol. A kormánycsapatok mindenütt visszaverték az ellenség támadásait és az állások pénteken mindenütt változatlanok maradtak. Franco repülőgépei ugyancsak beavatkoztak az üt­közetbe és gépfegyverekkel lőtték a kor­mánycsapatok lövészárkait. nes politikát és keresse az együttműködést Ja­pánnal és Mandzsúriával az antikomintern poli­tika alapján. 2. Bizonyos vidékeken kaíortamcn- tes sávokat kell létesíteni, amelyek külön kor­mányzat alatt állnának. 3. Japán, Kina és Mand­zsúria gazdasági szerződést köt. 4, Kina hábo­rús kártérítést fizet Japánnak. Hirota ismét hangsúlyozta, hogy Japán Kíná­ban nem követ territoriális célokat. A kínai köz­ponti kormány Japánnal nem akart őszintén tár­gyalni s japán kénytelen volt az uj pekingi kor­mányra támaszkodni. A külügyminiszter szerint a toldoi kormány nemcsak a külföldi hatalmak érdekeit ismeri el Kina megszállt területein, ha­nem Kina gazdasági újjáépítésénél nyitva hagyja a kaput a többi hatalom számára és velük együtt akarja a gazdasági munkát elvégezni. Japán vi­szonyát Szovjetoroszországg-al normálissá akarja változtatni, de különös figyelmet szentel annak a megnemtámadási szerződésnek, amelyet Moszkva Kínával kötött. Japán barátságos vi­szonyban akar élni Angliával és Amerikával és bízik abban, hogy Anglia megérti Tokio kelet­ázsiai helyzetét. A német-japán együttműködés mindinkább kimélyül. Nyilatkozatának végén Hirota valamennyi nép kulturális együttműködé­sének szükségességéről nyilatkozott. Boltié német külügyi államtitkár budapesti utfa BERLIN. — Bohle német külügyi államtitkár, a külföldi német szervezetek vezetője Darányi Kálmán magyar miniszterelnök meghívására szombaton délelőtt elutazott Budapestre. Az ál­lamtitkár elutazása előtt a következő nyilatkoza­tot tette:-— Rendkívül örömmel utazom Budapestre, ahol érdeklődni fogok a Magyarországon élő bi­rodalmi németek viszonyai iránt Hangsúlyoz­nom kell, hogy kizárólag a külföldön élő német birodalmi állampolgárok ügyeivel foglalkozom, amelyeket tejesen el kell választni a külföldön élő. német kisebbség ügyétől. A magyar parla­ment delegációs termében tartandó előadásom remélhetőieg ugyancsak hozzájárul a magyar­német kapcsolatok további megszilárdításához. Nem puszta frázis az, ha megállapítjuk, hogy ma minden birodalmi németnek őszinte öröme, ha el­látogathat Magyarországra. Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja 18. (4461) szám • VaSáritaP • 1938 január 23 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloVCnSzkÓÍ ÚS rUSZÍ7lSzkÓÍ magyarság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ..... 3 Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több. polÍtÍk(lÍ napilapja • • TELEFON: 303-11. » « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki, r r SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiH fi.

Next

/
Thumbnails
Contents