Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-19 / 14. (4457.) szám

8 rERXGAI-MAGkzVRHIRLflB mnm 1938 január 19, ■ iiiiiwii ■mii i i SzmHÁz-KönWKaLinRA. Mécs László a világsiker utján PRÁGA. — Mialatt idehaza, a szlovákiai és kárpátaljai tájakon az irodalmi élet csetlik- botlik, mialatt idehaza irodalmi vállalkozások oszlanak fel és születnek, hogy a kisebbség magyar élet szellemi szükségleteit kielégítsék, Mécs László — az irodalmi élet helyi viszony­lataiból úgyszólván kikapcsolódva — tüne­ményes lendülettel halad tovább a világsiker utján. A németországi és párisi felejthetetlen szép napok meghozták a maguk gyümölcsét. Ma már ott tartunk, hogyha például Svájcban, Genfben, egy irodalmi sajtóorgánum van in­dulóban, nem nélkülözheti a Mécs László ne­vét és költészetét. A szlovákiai magyar költő neve nélkül — szinte természetszerűleg — nem indulhat meg külföldi folyóirat . . . Nemde, fölemelő érzés ránk, helvi keretek között mozgó intellektue- lekre, akik oly együttérzéssel vesszük, ha itt- ott egy szlovákiai vagy kárpátaljai magyar tehetség a világ nyilvánossága elé jut! így történt ez az elmúlt év végén Mécs Lászlóval, akit egy Genfben induló folyóirat, név szerint a „La Revue Internationale Aujourd’lui" azzal a kéréssel keresett fel, hogy a szépirodalmi és kritikai folyóirat első számában engedje leközölni három versét — francia nyelven. Mécs László ezt készséggel megengedte s igy a folyóirat 1937 november 15-én megjelent első száma három Mécs-vers­sel lépett a nyilvánosság elé. Egyike az „Uveglegenda“, másika „Nem hiányzol majd senkinek" s a harmadik „A mindenség bállá. dája“ cirnü verse. A folyóirat szerekesztősége mind a három verset abból a gyűjteményből vette, amely ez év elején fog megjelenni francia nyelven — Párisban. Érdekes találkozása a véletlennek, hogy a folyóirat ugyané számában néhai Masaryk el­nöknek is van egy tanulmánya franciául s igy a két humanista e folyóirat hasábjain egymás mellé került . . . A Mécs László verseinek gyűjteményes fran­cia kiadása irodalmi jelentőség tekintetében beláthatatlan sikert rejteget. Mint értesülünk, az egyes költemények lefordításán több neves francia költő dolgozik s ami a legnagyobb ki­tüntetést jelenti, a könyv Claudel, a világiro­dalom egyik legnagyobb költőjének előszavá­val jelenik meg. Mécs László, könyve megje­lenésének idején — május, vagy junius hó­napban — külföldi irodalmi társaságok meg­hívására szavaló-körűtat tesz és Párison kí­vül több francia városban, Hollandiában, Bel­giumban, sőt Angliában is fellép. SPORT Antal Gyula lévai városbirót választották meg az LTE uj elnökének (*) Kulturesték a Garamvölgyön. A Garam­Völgye az utóbbi időben élénk szerepet játszik a kulturális életben s az egyes garamvölgyi ma­gyar falvak egymásután rendezik pompás kultur- előadásaikat. Vámosladány, Nagysalló és Zseliz mellett most Kisóvár és Garamszentgyörgy ren­deznek szombaton kulturestet, amelyen Farkas István iró és Várady Aba Károly zeneszerző is közreműködik. Vasárnap Garamsallón lesz ugyancsak az említett két szereplő közreműkö­désével kulturdélután Csontó Géza református lelkész rendezésében. A kulturelőadásokon sze­repel még Tóth Béla füzesgyarmati népénekes, aki csengő és jól iskolázott hangjával különösen a falusi közönségnél arat nagy sikereket. (*) Páger Antal játsza az első Bókay-fílm fő­szerepét. Budapestről jelentik: Január végén kezdik forgatni Bókay Jánosnak, a népszerű színpadi szerzőnek és regényírónak első filmjét, amelynek címe „A csoda". A Elmet Vajda László fogja rendezni, aki most dolgozik a sze­reposztáson. Az első Bókay-film nem vígjáték, hanem drámai feszültséggel teljes izgalmas tör­ténet, A férfi-főszerepet Páger Antal játsza. (*) Nagy sikerrel mutatták be Prágában a „Hotel Kikelet" című magyar Elmet A prágai Uránia újabb magyar filmbemutatója olyan ha­talmas sikerrel járt, mint amilyenben eddig itt minden magyar filmnek része volt. A ,.Hotel Ki­kelet" cimü film rendkívül tetszett Prága ma­gyar közönségének. A filmet Gaál Béla rendez­te, zenéjét Ábrahám Pál komponálta. A fősze­repekben rendkívül tetszett Tőkés Anna, Páger Antal, Ka'bos Gyula, rajtuk kívül azonban dr. Pallónak, Turay Idának, Uray Tivadarnak és Komámak is igen nagy sikere volt. Az ötletes és változatos film végig mulattatta a közönsé­get. A filmet szerdán és csütörtökön megismét Iák. Az előadások 6 és negyed 9 órakor kezdőd­nek. (*) Frank Borsage a Metróhoz szerződött. A világhírűi rendező, akinek nevét a „Dübörög a föld" és a „Hetedik menyország" tette felejthe­tetlenné, leszerződött a Metro-gyárhoz. Hir sze­rint a Metró-gyárnál Louise Reinerrel, a Holly­woodban nagy hírre emelkedett osztrák színész­nőivel fog filmeket forgatni. (*) A hollywoodi sztárok fizetése nagyobb, mint a nagyvállalkozóké. Amerikában az Egye­sült Államokban foglalkoztatott legjobb fizetésű emberek listáját tették közzé, amelyből kitűnik, hogy a General Motors-müvek igazgatóinak a kivételével Amerika legjobban fizetett emberei a hollywoodi filmsztárok. Az említett vállalat két igazgatója évi 14 millió koronát keres, utá­nuk a ranglistában Gary Cooper következik 9, Rónáid Colimán 8.5, Claudette Colbert, Mae West és Marlene Dietrioh 6.5 millió koronával. <*> Uj Kertész Mihály-film. A hollywoodi Warner-gyárban most készül Kertész Mihály színes filmje. A világhírű magyar rendező uj filmjének a cime „Ott az arany, ahol megtalá­lod". Hir szerint a film a hollywoodi produkció egyik szenzációja lesz. (*) Charles Boyer, a — tizennyolcadik. Gre- ta Garbó eddig összesen 22 film főszerepét ját­szotta és ezekben a filmekben tizennyolc külön­böző partnere volt. Charles Boyer, aki a Wa- lewska grófnő férfifőszerepét játszotta, a tizen­nyolcadik a 'hossza rangsorban. A nagyszerű francia színésznek ez az első angolnyelvü film­szerepe, amelyben Napóleon alakját eleveníti meg. Egyébként Brown rendezte ezt a filmet és ez az ő hetedik Garbó-filmje. Urania mozgószinház Prága II., Klimentská 4 - Telefon 62441 Ma és holnap 6 és V49 órai kezdettel Hotel Kikelet Budapest legjobb színészeivel: Kabos Gyula, Páger Antal, Tőkés Anna, Turay Ida, Uray Tivadar stb. Rendező: Gaál Béla (*) Josef von Sternbcrg és Marlene IXetrich férje filmgyárat alapítanak. Miután Josef von Sternberg, Marlene Dietridh rendezője a Pa- ramounttal kötött szerződését szintén felbontot­ta és Parisba költözött, a francia fővárosban Rudolf Sieberrel, Marlene Dietridh férjével, filmgyárat alapított. A gyár elsőnek Zola „Ger- minal" cimü regénye után készít filmet, amely­ben azonban Marlene nem szerepel. A sztár csak a második filmben vállalt főszerepet s ez a film Zuckmayer „Osztrák nyár" cimü regé­nye után készül LÉVA. — A Lévai Torna-Egylet vasárnap tar­totta évi rendes közgyűlését Vas Jenő tisztelet­beli elnök vezetésével, aki megnyitójában rámu­tatott arra, hogy az LTE hosszú életében az el­múlt év talán a legkritikusabb volt, mert csak­nem szakadás történt, amit a közönség egyrészé- nek a vezetőség ellen indított támadása idézett elő. Ez az állásfoglalás nagy elkedvetlenedést okozott azok körében, akik áldozatokat hoztak a sport érdekében. Vas Jenő felhívja az egyesület tagjait, hogy a jövőben az ilyen káros hatású ál­lásfoglalástól tartózkodjanak és támogassák mind a vezetőséget, mind az egyesületet, amely már di­csőséget is szerzett a szlovenszkói magyar sport­nak. Az egyesület jövőjébe vetett hittel és biza­lommal nyitja meg a közgyűlést. Simkó Oszkár, az egyesületet vezető direktó­rium elnöke szólalt fel ezután. Megállapította, hogy az 1937. évben sok balszerencse kisérte az egyesületet, ám ez nem a vezetőség hibájából történt. Méltatja Vas Jenő és Boros Béla lelkes tevékeny­ségét. Bejelenti, hogy a válságos 1937. évvel a di­rektórium működése is lejár és megválasztják a vezetőséget. Simkó ezután a szakosztályok veze­tőinek működését méltatja, A pénztári jelentés elfogadása után a szakosz­tályok jelentései kerültek sorra. A futball-szak- osztályét Hochberger Sándor terjesztette be. Meg­állapította, hogy az első csapatban 28 játékos sze­repelt, ami azt bizonyltja-,- hogy nem volt egysé­ges a csapat, többször kellett ifjúsági játékosok­kal kísérletezni, akik részben be is váltak. A fut­ballcsapat jövője biztosítva van, ezévbem is le­igazoltak 12 ifjúsági játékost és igy megfelelő tar­talékgárdával rendelkezik az egyesület. Hogyha ezek a játékosok a jövőben rendszeresen foglal­koztatva lesznek, akkor az utánpótlás is bizto­sítva lesz. Budaváry László az atlétikai szakosztály jelen­tését adta elő. Elismeréssel emlékezett meg a Magyar Atlétikai Szövetség működéséről, amely j ugrásszerűen emelte fel a szlovenszkói magyar f atlétikai versenyeket, melyek keretében az LTE 2 atlétái jelentős szerepet töltöttek be és várakozó s-on felül szerepeltek. A közgyűlés megállapította, hogy a szakosztá­lyok között az atlétikai mutatta fel az elmúlt év. ben a legszebb eredményt, amiért Budavárynak elismerést szavazott. A turisztikai és télisportról Kern Aladár szak­osztályvezető számolt be; ez a sport is fejlődik, ellenben a tenisz-szakosztály működése vissza­esett. Kvitt Lajos az úszó- és vizipóló-sport fejlő­déséről tett jelentést. Ez a sportág az uj uszoda megépítésével még nagyobb lendületet fog venni. Gyapay Ede a vivó-szakosztály nagyon eredmé­nyes munkásságát ismertette. Férfiak és nők egyaránt szépen szerepeltek a múlt éviben-, de megállapítja az utánpótlás hiányát is. Dr. Korpás László lelkesítő beszéde után' meg­történt a választás. Elnökké nagy lelkesedéssel Antal Gyula ref. lelkészt, Léva polgármesterét választották meg. A többi tisztségeket szintén egyhangúan töltöt­ték be: Védnök: dr. Ravasz Viktor. — Díszelnö­kök: dr. Balog Sándor, dr. Bányai Sándor, Frascih József, dr. Kmoskó Béla, dr. Pető Imre. — örökös tiszteletbeli elnök: Vas Jenő. — Tiszteletbeli el­nökök: Mischák István, Nagy Béla, Weisz Gyula. — Ügyvezető elnök: Scihimkó Oszkár. — Alelnö- kök: Boros Béla, dr. Kersék Jáno6, dr. Korpás László, Weinberger László. — Igazgatók: Blu­menfeld Ferenc, Sclhlesinger Béla. — Főtitkárok: Müller Lajos, dr. Heimann Alfréd. — Titkárok: Halász György, Pálfy János. — Vezető intéző: Hochberger Sándor. — Intézők: Juránek Imre, Stránsky Béla, Vámos László. — Jegyzők: Szabó Vilmos, Szilárd István. — Főpénztárnok: Buda­váry László. — Pálya-pénztámokok: Idám Attila, Szeld Alfréd, Weiner Dezső — Ellenőrök: Ertler Jenő, Kern Aladár, Szabados Lajos. — Házna­gyok: Denk János, Lachky Elek. — Pályagondno- kok: Breuer Jónás, Lehoczky Béla. — Ügyészek: dr. Janovits László, dr. Mudry Sándor. — Orvo­sok: dr. Guba János, dr. Heilmann György, dr. Liebermann Ernő. — Pénztárvizsgáló bizottság: Kemény Pál, Krausz ÁTpád, Krick György, Lakó* Sándor és a választmány. Teljes rendben folyt le a huszonötéves LAFC közgyűlése Újból direktórium van az éten LOSONC. — Fennállásának 25-ik évébe lépett ezidén a LAFO, mely idő alatt, sok dicsőséget és sok vihart élt át. Sokszor fenyegette már vég­pusztulás az egyesületet, de Losonc magyar tár­sadalma, — ha sokszor az utolsó pillanatban is, — mindig megtalálta a módját, hogy a bajokat le­Az amtőrfényképész\öj 75 éves a Fotografische Rundschau Január elejével a „Fotografische Rundsohau” 75-ik évfolyamába lépett, aminek megünneplé­sére nagyobb terjedelmű jubileumi számmal lepte meg olvasóit. A múlt évben az egész kulturvilág megemlé­kezett a fényképészet száz éves fennállásától. Daguerre eljárásának 25 éves fennállásakor már megindult az első fényképészeti szaklap „Photo- grafisclhe Mitteilungen” cimmel. Ha ezeket a 75 éves számokat nézzük, nem tudunk még különb­séget tenni amatőr- és szakiénykéjpészet között, mert az akkori fényképészet annyira komplikált volt, hogy a szakfényképészeken kivül csak na­gyon kevesen foglalkoztak vele és azok is inkább csak tudományos kísérlete zés re használták. Az amatőrfotografia megindulását a Plhoto- grafische Véréin zu Berlin megalapítása jelzi. Ugyanis ekkor Vogel Vilmos találmánya, a foto- masszána'k ortokromatizálása újabb nagy lendüle­tet adott a fényképészetnek. Az ekkor megalakult egyesület már céljául tűzte ki, hogy elválasztja egymástól a szakfényképészeket és az azok cso­portjába került amatőröket. Ezen cél érdekében jelent meg 1864 áprilisától a „Photografische Mitteiliu.ngen“, mely rövidesen az amatőrfényké­pészek szócsöve lett. 1887-ben Béesben megalakult a „Club dér Amatőrfotografen”, mely egyidejűleg megkezdte a tisztán csak az amatőrök problémáival foglalkozó „Photografische Rundschau” kiadását. A _ lap 1888 márciusában Knapp Vilmos hallei lapkiadó vállalatához került, mely még a mai nap is a lap tulajdonosa. 1911-ben egyesült a „Fotografische Meitteilungen”-nel, úgy, hogy most joggal ün­nepli 75 éves fennállásának jubileumát,. Messzire vezetne, ha részletesen végignéznénk a Fotografische Rundschau 75 éves pályafutását, moly hiven tükrözi vissza az amatőrfényképészet útját, annak lassú elszakadását a szakfénykópé- szettől, az egyes találmányokat, melyek mind jobban és jobban hozzáférhetővé tették a fényké­pészetet olyanok részére is, akik a fotóban csak szórakozást, az időtöltést keresték és nem akar­ták egész idejüket kizárólag ennek szentelni. Az idők folyamán a technikai problémák mellett mind gyakrabban felvetődnek a tisztán esztétikai kér­désekkel foglalkozó cikkek is. A „Fotografische Rundschau” az elmúlt het- venöt év alatt igyekezett mindig az aranyközép- uton megmaradni és sohasem vált egyes divatos áramlat szócsövévé, hanem a haladás lassú, de biztos lépéseiről tudósította - olvasóit. A jubileumi számban rámutat arra a nagy fej­lődésre, melyen 75 év alatt a fényképezőgépek, a negatív anyagok és a különböző előhivó papi­rosok átestek. Ha a hetvenöt év előtti fényképe­zőgépet vagy a negatív anyagot a maival össze­hasonlítjuk, akkor tűnik csak ki igazán, hogy ez a nagy haladás aránylag nagyon rövid idő alatt ment végbe és nem csak a fényképészet zseniális úttörőinek köszönhető, hanem sok más olyan fel­találónak is, aki talán sohasem hitte, hogy talál­mánya a fényképészetet is szolgálni fogja. A jubileumi szám szokott képmellókle+éből ki kell emelni a budapesti Osörgeő „Lesiklás” cimü felvételét. A lap megrendelhető a kiadónál: Knapp & Oo., Halle (Saulé) Mülhliweg 19. KÖNYVSZEMLE: „Ergebnisse dér angewandten pb y sikál lseken Chemie”. V. kötet, a fényképészet fejlődéséről, Stenger és Standé tollából. Ára 33 márka. Könyv azok részére, akiket a fényképészet mint tudo­mány is érdekel és akik bepillantást akarnak nyer­ni a fényképészeti processzusok lényegébe. A könyv tárgyalja az emulsio-technika fejlődését, a fotopapirosokat, a szines fényképészet kémiá­ját és kitér a szines fotográfia optikai kérdéseire is. Megvitatásra kerülnek továbbá a szenzibili- zátorok, különböző fénymérő szerkezetek, a diazo- ipapirosok és filmek, stb., stJb. küzdve, egyensúlyba hozza. Mindig voltak Ős — sajnos — vannak ellenségei a LAFC-nak, akiknek minden igyekezete odairányul, hogy a LAFC-ot elpusztítsák. Eddig azonban minden ezirányu tö­rekvésük megtorpant a LAFC mögött álló hatal­mas táboron, mely elég er<js volt ahhoz, hogy a támadásokat visszaverje. Most — sajnos — más lett a helyzet. Az ellen­ségek megmaradtak, de a LAFC mögött álló, egy­kor hatalmas tábor szétibomlott, — egyszerűen eltűnt. Ha nem akadt volna a múlt nyáron egypár izig- vérig becsületes sportember, akik átvették a LAFC vezetését direktórium formájában, úgy az egyesület — a losonci magyar társadalom leg­nagyobb szégyenére — biztosan tönkrement volna. Ami még érthetetlenebb, a futballcsapat kitűnő szereplése dacára, a közönsége is el­hagyta a LAFC-ot. Hol van az az idő, mikor a legjelentéktelenebb mérkőzésre is ezres tömegek voltak kiváncsiak. A múlt ősszel minden itthoni mérkőzésére ráfize­tett a LAFC, pedig átrakóiénak számitő divizíós mérkőzések voltak. így érthető meg az az óriási munka ée anyagi áldozat, mellyel a direktórium a LAFC létét mos­tanáig biztosította. Nagy munkát végzett az a pár önzetlen sport­ember, akiknek neve rövid idő alatt Is arany- betükkel Íródott be az egyesület történetébe. A helyzet mostanáig sem változtt. Tovább tart a LAFC iránti teljes közöny. Minden erőfeszítés, hogy alkotmányos útra tereljék a LAFC vezeté­sét, kárbaveszett. A direktóriumnak kellett ma­radni, mert tisztséget a LAFC-ban senki sem vál­lalt. A nagy LAFC-gárda eltűnt Egypár önzetlen sportemberre és egypár aranyszívű, de üreszsebtl drukkerre támaszkodik az egyesület. Még szeren­cse, hogy a megválasztott direktórium személyükben ga­rancia arra, hogy becsületes gazdálkodás, tisz­tességes sportmunka fog folyni és —- a LAFC nem fog elveszni! Ilyen előzmények után tartotta vasárnap tiszt­újító közgyűlését, mely az ottlévők teljes meg­értése jegyében simán folyt le. Brüil direktóriumi elnök üdvözlő szavai után Sólyom László olvasta fel tartalmas és szép tit­kári jelentését, melyben részletesen kitért a LAFO bajaara és ismertette az egyesület multévi műkö­dését. Utána Frenyó Győző olvasta fel a pénztári jelentést, mely szerint 12.884 korona passzívum­mal zárta le a LAFC az évet.. A közgyűlés a direktóriumnak a felmentvényt megadta, egyben a direktórium tagjainak a fá­radhatatlan munkájukért, a nyugati divízió ve­zetőségének a LAFC-bal szembeni méltányos és igazságos elbánásáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg. Ezután Molnár Gyula hittanár, örökös die&eLnölt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents