Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-19 / 14. (4457.) szám

A KRÍZIS KÖVETKEZMÉNYEI Súlyos ellentétek a francia szocialista pártban León üum kisebbségben maradt saját pártjában - Paul Faure fő* titkár lemondott - Pártszakadás? - Chautemps tovább kísérletezik „SztojadinovicsizüHs" (sp) — Jaksch képviselő ur már nevei is pdott a gyermeknek: „sztojaainovicsizmus”- nak nevezte el azt a politikai áramlást, mely a Duna medencéjének népei és nemzetei kö­zött egyre erőteljesebben terjed, s —- Jaksch szerint — már Csehszlovákiát is „megfer­tőzte”, ahol Beran ugyanolyan hangokat penget, mint Goga vagy Sztojadinovics. Mit jelent és mit akar ez az uj középeurópai irányzat? A jugoszláv miniszterelnök állás­pontja körülbelül a következő: Mi, közép- európai népek, önálló politikát kívánunk kö­vetni. Egyforma távolságban vagyunk az egyik és a másik európai hatalmi blokktól, pem óhajtunk egyiknek sem szolgája lenni, ellenben mindkettővel barátságban kivá­ltunk élni, s nem óhajtunk a németekre ha­ragudni, mert a francia haragszik rá, de megfordítva sem. A franciákhoz fűz a hála és a rokonszenv, a németekhez az érdek és pz észszerüség. Nem akarjuk merevvé és örökkévalóvá tenni az 1919-es elvi sablont, S a hatalmas német birodalommal semmiké­pen megegyezni, mert igy kívánja a világ­háborús tradíció. Közgazdaságunk nélkü­lözhetetlenné teszi a német és az olasz kap­csolatokat, nélkülük meg sem élhetünk, s a franciák a krizis legszörnyübb napjaiban gazdaságilag egyszerűen vízben hagytak, s a németek emeltek ki belőle. A franciaba­rátságot nem áldozzuk föl s készenlétben tartjuk, ha az európai rendet kell megvédeni, de kiépítjük a német barátságot is, mert nélküle nem biztosítható a mindennapi ke­nyerünk. S jobb a hatalmas szomszédokkal a megegyezést keresni, mint a háborúsko­dást, mert ki tudja, hogyan alakul a nyu­gateurópai politika, s ki tudja, nem áldoz- za-e majd egyszer föl keletet nyugat, ha a saját érdekeiről lesz szó? Ezenkívül az igazi békevágy is azt kívánja, hogy ne engedjük ellentétes „ideológiai” blokkokra bomlani Európát, hanem igyekezzünk az ellentéteket kiegyensúlyozni, s az elválasztó tételek he­lyett keresni az összehozókat, — legyünk egyforma jóban a németekkel és a franciák­kal, hátha rajtunk keresztül a két ősellenség is kibékül és megszületik végre az igazi európai béke. Ez körülbelül Sztojadinovics okoskodása, amit a íevitézlett Jaksch képviselő, akit né­met párthívei százezerszámra hagytak el a legutolsó választásokon, doktriner pártfel­fogása miatt „szörnyűnek”, „barbárnak” és „reakciósnak” tart. Jaksch persze szíveseb­ben látná, ha Jugoszlávia és néhány más középeurópai álilam a mártír szerepét vál­lalná a németek elleni harcban és „önfel­áldozásával” kikaparná Jaksch ur számára a gesztenyét a tüzből és talán fegyverrel igazolná Németországban azt az elvet, amit Jaksch szociáldemokratái tizenöt év alatt bőségesen diszkreditáltak. Sztojadinovicsot a Jugoszlávia és Románia mai külpolitikai útját helytelenítő prágai baloldali közvéle­mény természetesen aligha téríti el útjáról s legföljebb csak annyit jegyez majd meg, hogy azt, amit Jaksch „sztojadinovicsiz- musnak” nevezett el, nem ő találta ki, ha­nem Lengyelország legnagyobb államfér­fié: Pilsudszki József. Ez a zseniális poli­tikus, aki hősiességével és értelmével a semmiből újjáalakította Lengyelországot, majd 1926-ban másodszor is megmentette «a belső összeomlástól, 1933-ban először vette észre, hogy középeurópai állam, bár­mily hatalmas is, nem csatlakozhat egyol­dalúan a francia blokkhoz, hanem érdeke, FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN PARIS. — A francia kormánykrizis sú­lyos ellentéteket okozott a francia szocia­lista pártban. A párt régi főtitkára, Paul Faure, a francia .szocialisták egyik vezére az incidens következtében lemondott főtit­kári állásáról. A szocialista párt úgynevezett vezető ta­nácsa, azaz a párt kis kongresszusa, amely a titkárokból, a vidéki képviselőkből, a köz­ponti elnökségből és számos szervezett dele­gátusból áll, tegnap este 21 órakor tanács­kozni kezdett és tanácskozása kedd reggel 8 óráig elhúzódott. A konferencia egyre drá­maibb fordulatot vett és az 1920-i toursi kongresszus óta — amikor a kommunisták leváltak a szocialista pártról — egyetlen egyszer sem került sor oly éles ellentétekre a párton belül, mint most. Pártszakadás ugyan nem következett be, de a szocialisták bslszárnya és jobbszárnya közötti ellentét lényegesen kimélyült. A tanácskozást León Blum beszámolója nyitotta meg. Blum részletesen beszámolt megbízatásáról és kormányalakítási tárgya­lásainak egyes fázisairól. Ismertette továb­bá azokat a föltételeket, amelyeket Chau­temps, az uj dezignált miniszterelnök a szo­cialisták kormánybalépéséhez kötött. A ra­dikális párt hallani sem akar a kommunis­ták bevonásáról a kormányba s a szocialis­tákkal csak úgy hajlandó együttműködni, ha a kommunisták kívül rekednek a kor­mányból. Húsz szocialista szónok szólt hoz­zá a tárgyhoz s a kis kongresszus elhatároz­ta, hogy küldöttséget menesztenek Daladier radikális vezérhez és tisztázzák a félreérté­seket, majd pedig a párt végrehajtóbizott­ságára bízzák a döntést. Összecsapnak az ellentétek Rövid szünet után a szocialisták tanács­kozása éjjel1 egy órakor újra megkezdődött és a vita egyre hevesebbé vált. Roucayrol, a párt balszárnyának képviselője javaslatot tett, hogy a szocialisták utasítsák vissza Chautemps javaslatát. Ugyanezt tette a bal­szárny egy másik tagja is, igy Pivert kép­viselő, aki a „szocialista vezetés alatt álló harcias népfront kormányát” kívánta. Ez­zel szemben a mérsékelt szárny vezére, Grunbach képviselő a Chautemps-kormány- ban való részvételt ajánlotta. Hangsúlyoz­ta, hogy a helyzet rendkívül komoly s ha a szocialisták visszavonulnak Chautemps- tői, vége a népfrontnak. Zyromski képvi­selő, a balszámy egy másik tagja hevesen megtámadta ürunbachot és ugyancsak a szocialista vezetés alatt álló kabinettet ja­vasolta. Ekkor újból León Bl!um emelkedett szó­lásra és Grunbach nézete mellett foglalt állást. Reggel három órakor az ülést félbe­szakították, majd a tanácskozások folyta­tása után szavazásra került a sor a három beterjesztett határozati javaslat fölött. 4035 Blum mellett, 4156 ellene León Blum javaslata,' amelyet Serol, a szocialista klub vezére és Paul Faure főtit­kár is támogatott, a Chautemps-kormányba való belépést kívánja, ha ez a kormány a népfront pártjaira támaszkodik. Erre a ja­vaslatra 4035 mandátumszavazat esett. Zy­romski javaslata, amely népfrontkormányt kiván a kommunisták közvetlen részvételé­vel, 2660 mandátumszavazatot kapott, mig Pivert javaslata, amely a tiszta népfront­kormányt kívánta, azaz León Blum első kormányának formáját, 1496 mandátumsza­vazatot tudott egyesíteni. Az eredmény ismerttéválása után Paul Faure, a szocialista párt főtitkára benyúj­totta lemondását. Az ülést azonnal félbe­szakították és a pártvezetőség összeült. León Blum és még néhány képviselő elha­tározásának megváltoztatására akarta rá­PÁRIS. — A délutáni tárgyalások után az a vélemény alakult ki, hogy Chautemps kisebbségi kabinettet akar alakítani, amely túlnyomóan radikálisokból állana és a szo­cialistákkal való együttműködésre támasz­kodna. A dezignált miniszterelnök a radiká­lis klubban beszámolt terveiről. A klub elfo­gadta Chautemps előterjesztését, amely a következő három szempontot tartja fontos­nak a kormányalakításnál: 1. Radikális kabinettet alakítani néhány kisebb párt bevonásával. 2. Fölszólítani a szocialistákat a kormány támogatására. 3. Kötelező Ígéretet tenni, hogy az uj kor­mány ugyanazt á népfronti politikát fogja követni, amelyet akkor követett, amikor a szocialisták is Chautemps kormányában Voltak. Az úgynevezett neoszocialisták, akük huszon­hat képviselővel rendelkeznék, Ígéretet tettek Chautemps támogatására. Ugyanilyen ígéretet tett a független baloldal klubja is, amely húsz képviselővel rendelkezőik. A délután folyamán a kamara baloldali klubjai ülést tartottak és állást foglaltak Chautemps programjához. Az ő hatá­rozatuktól függ a kormányalakítás sorsa és ha a baloldali klubok támogatják Chautemps-1, ak­birni Paul Faure-t, aki azonban kijelen­tette, hogy először életében szavazták le saját pártjában s ezért nem maradhat meg a főtitkári állásban, A tanácskozás ujramegnyitása után León Blum arra kérte a delegátusokat, hogy ne kényszerít­sék őt, hogy a radikálisok nélkül alakítson tiszta szocialista kormányt, mert ezt a kormányt a sze­nátus azonnal megbuktatja. Reggel hét órakor a kis kongresszus végre határozatot hozott, amely feljogosítja az elnökséget, hogy a kormánykrizis további megoldásánál a saját belátása szerint cselekedjék. Ez a határozat 6832 mandátumsza­vazatot kapott. Paul Fauerét ismét arra kérték, hogy vonja vissza lemondását, de a főtitkár ki­jelentette, hogy nem változtatja meg elhatározá­sát, ámbár hajlandó a párt ügyeit a legközelebbi kongresszusig, azaz március 27-ig tovább ve­zetni. Ismét Blum! PARIS. — A francia szocialista párt kis- kongresszusának ülése újabb bizonytalanságot okozott a francia belpolitikában. Bebizonyoso­dott, hogy a szocialista pártban két egyforma erejű, ellentétes irányzat küzd egymással. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz dönteni s nem biztos, hogy Chautemps meg tudja alakítani kormányát. Ha Chautemps visszaadná megbíza­tását Lebrun elnöknek, az elnök ismét León Blumot bízná meg a kormány megalakításával. Az sem lehetetlen, hogy a szocialisták merev el­utasítása esetén Chautemps radikális kisebbségi kabinettet alakit, amely kimondottan baloldali program szerint működne, de számitana a közép­pártok támogatására. kor a dezignált miniszterelnök még az éjszaka folyamán megalakítja kormányát. Chautemps délben kijelentette, hogy „nem 8401“ és alapos tárgyalásokkal kívánja biztosíta­ni uj kormányának sorsát. A délelőtti klubülések alatt a radikális politikus számos szocialista po­litikussal értekezett, majd pártjának miniszter- tagjaival tanácskozott. Az uj kormányban a pénzügyi tárcát esetleg újra Bőimet vagy Mar- chandeau reimsi polgármester, vagy a parlamen­ten kívül álló Baudoin kapná meg. A radikális kormányban belügyminiszter valószínűleg Albert Sarraut lenne. A hadügyminisztériumot továbbá is Daladier vezetné, a tengerészetügyi miniszté­riumot Campinski és a légügyit Pierre Cot. Jean Zay maradna a kultuszminiszter. Paul Boncour valószínűleg államminiszteri tárcát kap. A közvélemény érdeklődésének előterében egyébként a szocialista párt úgynevezett kis- kongresszusának eseményei állanak, A lapok biztosra veszik, hogy előbb-utóbb szakadás tör­ténik a szocialista pártban és a baloldal a kom­munistákhoz közelálló független szocialista pár­tot létesít, mig a párt jobboldala önálló marad és a radikálisokat fogja támogatni. León Blum a mérsékeltek között van és a párt többi régi tagja is, úgyhogy a mérsékeltek valószínűleg sokkal erősebbek lesznek, mint a leváló bal- szárny. Chautemps kisebbségi radikális kormányt alakit Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, j\ szloveUSzkÓÍ és rUSZUlSzkÓi magyarság - d ' 1° l p * T • K * ÍJ V 3 * ! V félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Praga II., Panská ulice 12, III. emelet. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-va! több. politikai napilapja • * TELEFON: 3 0 3 - 1 1. * • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. Jjm ^ M M njl H BBB y Haj H H n wBL B Jsjljr

Next

/
Thumbnails
Contents