Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-18 / 13. (4456.) szám

1938 január 18, i 111 1 1 ■1 ■ ■ 11 tgMfliW O ' ■■TTn—W—m-1 JUCT Hírek A Baumgarten-alapitvány ezidei nvertesei BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Holnap hozzák nyilvánosságra a Baumgarten-dij ezideii nyerteseinek névsorát. A „Magyarország" draü lap már ma közli a kitün­tetett írók és költők neveit. A lap szerint a Baum- garten-alapitványból egyenként 3000 pengős ju­talmat Dalloa Sándor novellairó, Molnár Antal zenei easay-iró. Nagy Lajos regényíró, Barta Já­nos essay-iró és Koós Károly erdélyi itő kap, míg Komor András regényíró és Boímnickv Stefi regényíró 1000—1000 pengős jutái inat kap a Baumgarten-alapitványból. ARANYISIEN RABSZOLGÁI Az aranyszöktető francia kispolgárt a brazíliai őserdő nyomorult arany mosója Az aranyszenvcdély b Reális érték vagy misztikus varázs n A gazdag franfia társadalom betegsége PARIS. — .A Francia. Bánik aramyáJlománya megint csökken hétről-hétre, kimutatásról-kíimita- tásra ellenáUihatatlanml. A bank, és devizafzabad- ságá.ra büszke köztársaságiban draikoniknis bünte­tések tiltanak mindennemű aranykereskedelmet, a fináncok órákig tartanaik fel minden vonatot a határon, a buzgó aranyszhuatolás céljából s az aranycsempészetért kirótt börtönbüntetések ösz- ezege megközelíti má.r a keresztény időszámítás óta letolt minden évekét. A Francia. Bank minden ! befizetett száz aranyfrank után a. kényszerárfo­lyamon tol még külön arany-eertificat-ot ad, me­lyet 24 frank értékben adnak és vesznek a börzén és 40 frank prémiumot Ígért az állam mindenki­nek, aki annakidején a legutóbbi államkölcsönt aranyban jegyezte papir helyett, —- de az aranymiüiárdok csak nem bújnak elő rejte- keikfcől. Valósággal groteszk elképzelés, hogy hogyan őr­zik országszerte kis- és nagypolgárok és polgár­nők rejtett fiókokban, diszkrét fehérneműkbe bu- gyolálva a sárgán viliózó, téglaalakiu aranyruda- kat, amelyeket sem eladni, eem értékesíteni nem lehet, amelyek kamatozás nélkül rögzitik a pénzt és még gyönyörködni is csak gondosan zárt ajtók s ablakok mögött szabad bennük, mert hiszen a puszta birtok.uk börtönbüntetést, jelent . . . így vergődik a világ egyik lég józanabb, legszorgalma­sabb és legmaterialistább polgársága Aranyié tea babonás bilincseiben!- AZ EPERJESI PLÉBÁNOSVÁLASZ­TÁS. Az eperjesi római katolikus plébános! állás betöltése kérdésében a lapokban ed­dig megjelent közleményekkel szemben ille­tékes eperjesi helyről arról értesítenek ben­nünket, hogy az egyesült országos keresz­tényszocialista és magyar nemzeti pártnak egyelőre nincsen hivatalos jelöltje. Ebben a kérdésben csak a pályázati határidő le­telte után a párt eperjesi vezetősége fog állást foglalni. — HÁNY TEMPLOM VAN RÓMÁBAN’ Az Ossevvatare Romano kiadásában most jelent meg a „Diario Romamo e Vaticano** az 1938. év­re. Kitűnik ebből, hogy Rómának és a Vatikán városnak 423 temploma, 218 nyilvános kápolná­ja, 70 oratóriuma és 108 olyan temploma van, amelyben 1870 óta nem tartottak istentiszteletet. 1930 óta 28 uj templomot, 3 uj kápolnát és 17 át­meneti istentiszteleti helyiséget nyitottak meg. Hét templomot ez idő alatt plébániai rangra emeltek. — NEUMANN TIBOR INTERPELLÁ­CIÓJA A POZSONYI TÜZOLTÓ-EGYESÜ- LET ÜGYÉBEN. Dr. Neumann. Tibor egye­sült párti pozsonyi városi képviselőtestületi tag a következő interpellációt intézte a polgármes­terhez: „Köztudomású dolog., hogy az önkén­tes tűzoltó egyesületben történt állítólagos nagyarányú visszaélések miatt az egyesület fő­parancsnoka ellen a büntetőbíróságnál, és a vá­rosnál is már hónapok óta vizsgálat van folya­matban. Mivé] a város ezt az egyesületet éven­ként tekintélyes összeggel (ebben az évben 450.000 koronával) szubvencionálija és így az adófizető pozsonyi közönségnek jogában áll meg­tudnia, hogy az egyesület főparancsnoka ellen folyamatba tett vizsgálat milyen stádiumba ju­tott, tisztelettel kérem, méltózassók a legközeleb­bi közgyűlésen ezen in te rpellátiómra adandó válaszként nyilatkozni arról, hogy a fent emlí­tett vizsgálat eddig mit eredményezett és hogy a város által ezen egyesületnek juttatott hor­ribilis szubvenciót az egyesület vezetősége mire fordítja, hogy azzal miképpen számol el és hogy milyen ellenőrzést gyakorol a város a tűzoltó egyesület pénzkezelése felett?” — UJ POZSONYI RENDŐRTANÁCSOSOK. Po­zsonyi szerkesztőségünk jelenti: A hivatalos re ad ebe égi közlöny január 15-i száma közli, hogy dr. Szandtner Sándor és dr. Kubina. Lajos po­zsonyi rendőrtisztviselőket, a pozsonyi rendőr- tisztviselői kar két régi érdemes tagját rendőrto- náceoefiá nevezték ki a negyedik fizetési osz­tályban. Ugyancsak rendöftanáesos lett borénz volt pozsonyi rendőrtiszt viselő, .jelenleg piheni rendőrfőnök. Dr. Jakubóczi Ferenc pozsonyi rendőrt!fckárt pedig a pozsonyi rendőrigazgatóság főtitkárává, nevezték ki. — UJ SZLOVÉNSZKÓI ORVOS. Szkaliczky Bélát (Rákosbánya) január 14-én a prágai egye­temen az összes orvostudományok doktorává avatták. — NEMÉNY VILMOS PRÁGAI ELŐ­ADÁSA. Dr. Nemény Vilmos prágai elő­adását ma, kedden este 8 órakor tartja az Urániában a Szepességről és a Magas Tát­ráról. Az előadást 180 vetitettkép kiséri. xx A Magas Tátrában a verőfényes téli na­pikat használja ki üdülésre és síelésre. A Helios penzióban (Homy Sm ok ovec—Fe 1 s őtáf rafü red. posta Starv Smokovec—Ótát-rafiired) kaphatók még szobák. Mérsékelt á,rak. Elsőrendű ellátás. — KEVÉS AZ ÜRES LAKÁS POZSONY­BAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Pozsony váron lakásügyi bizottsága leg­utóbb elrendelte a város területén levő üres la­kások összeírását. Az összeírást most fejezték be s az meglehetős feltűnő eredménnyel járt. Ki­derült, hogy a közel mágf élszázezer lakossal bí­ró városban nagyon kevés üres lakás van- Az összeírás szerint mindössze 133 egyszobás, 69 kétszobás, 4 lakókonybás és 40 nagyobb lakás áll üresen. — HALÁLOZÁSOK- Pozsonyból jelentik: BLumerufeld Ernesztina 75 éves magánzónő, Goldfeld Henrik 39 esztendős ügynök, ólbaner Abrak ám 39 éves ungvári tanító, Políák Róbert 80 esztendős volt földbirtokos és Melicbar Ve­rőn 79 esztendős háztartásbeli Pozsonyban ma elhunyt. — Buck Albert tornaijai vendéglős, a vasúti szálloda és étterem tulajdonosa hirtelen elhunyt Temetése nagy részvét melléit ment N*gbc. Az utas Aranyisteitről beszél — A minden bálványok legvénebbike — mondja, elgondolkodva barátom, az .,ex,pk>rateur“. — A tisztelete egybeolvad az emberi kultúrák kezdetei­vel. A prelamiták megfej tetten. Írásjegyei sugara­san ábrázolták, mint a napot, a kaldeusok embert áldoztak neki s az aztékok istenszobrokat farag­tok belőle. Az ő bilincseiből megszabadulni a győtrött em­beriségnek talán legrégibb álma. Regényeket írtak és imák még egyre elhagyott szigetekről, „ahol az arany nem isten11, a Servadac Heetor csodás bolygójáról, melyen nincs arany- tisztelet, mert az egész bolygó tömör arany és mit tudom én, hányféle fantasztikus elképzelést Verne Gyulától Bellamy-ig és Leninig, akik mun­ka,jegyekkel, „bajok“-ka.l vélték pótolhatni az aranyat . . . Pedig, mondom önnek, hogy mindez hiábavaló-.■ • fen, aki todá (Trágyámban "bekalandoz- tam az egész ismert és ismeretlen világot, soha oly földet nem láttam, aihol nem Aranyisten lett volna az ur. A seringuero-k poklában — Ma három esztendeje, hogy elhagytam a bra­zíliai őserdőket. Mondhatom: reménytelen egy vi­dék. Indián piróg-on eveztem fel az Amazon egyik kevéssé „látogatott*1 mellékfolyóján, .melynek Jruena a neve. Éjjel-nappal eveztem elmondhatat­lan magányban az okkersárga vizen, mely két zöld fal között kanyarog. Ez a. két zöld fal az Saíoon az őserdőben — Ezek a nyomorultak, látja, az Aranyistent (.úgy hittem) hírből sem ismerik. Ételt, ruhát a vadon ad nekik. Évnegyedenként egyszer össze­gyúrják a kaucsukterin ősüket, nagy gömbökbe, ■minden ilyen ,.lortex“-gömbbe bele vési a kaucsuk- vadatsz a nevét és beleveti az Iruena-ba a verej­tékkel termelt gombócot. Száz kilométerrel alább van a gumi-ügynökök telepe. Azok feljönnek ed­dig negyedévenként, kifogják a lortex-gömböket a folyóból, lemérik, jóváírják és mennek vele to­vább. más folyóághoz más kameeuktömböket ki­fogni. A kan csuk vad ászok tanyáira csak kétszer évente jönnek fel petróleummal fűtött „mocskos., motor- hajón fizetni. Átszámítva 1 korona 50 fillért fizetnek egy kiló lortexért és 1000 kilónál többet a legerősebb kau- c-eukvadá.sz sem tud termelni egy esztendő alatt. Persze, árut ők is hoznak magáikkal: egy kiló lor­texért adnak egy skatulya gyufát, vagy két kau- csukvágó kést. ‘ Elgondolhatja, hogy egy öltöny ruha a. kau.es uk-vad ás znak legalább féleszteodei munkát jelent, Pénzt így azután ritkán látnak ezek a k aucsuk -emberek és legföljebb évente egy­szer zarándokolnak, el a legközelebbi „kultor­telepéig. — Ezen a krultortelepen találkoztam én f* velük. Csodálatos, paradicsomi hely ez számn itt igazi kemény földet láthatnak, neD sőt igazi köveket is. Egy oázis az Ama sivatagában. Ezen az oázison, sík, f-ek áll a kereskedő háza, mely egyben árum hajmeresztő áron ipari cikkek kaphatói a misszióspapok remetesége és még egy ház is, az örömtanya, más néven „sah linka, zene, kocka, kártya és indián- va£ asszonyok. — Vagy tizenkét- lortexvadász töltött kor a saloont. Játszottak a ruletten Amazon-vidék rettenetes pálinkáját, a ,,c és táncoltak a gép zongora hangjainál asszonyokkal, akiknek a meztelen bt mint a rózvörös bársony. Mind részeg rongyos és nyomorult. Aztán betámoly jük egy ember, aki mindnél rongy 0 mindnél nyomorultabb és mindnél 12 Hanem a láttára mindenki boldog izga' A gumigyüjtők rendre felugrottak a abbahagyják a játékot, táncot; körül ujonjött csavargót, ételt, italt fizettek : lesték minden szavát . . . Az Aranyisten legu szolgája — Az alak pofig nem látszott cs< meglepődni. Úgy ült közöttük a lázban- vei, az isza.poe rongyaiban, mint valan rály. Egy-egy asszony rákuszott mim déré, a két karjával átölelte őket, m pofáját bagóval és elkezdett beszélni, áhítattal hallgatták a szavát . . . — Félrehúztam a körcím árost ée tem tőle, hogy micsoda ember ez. „Egy aranyásó** — mondotta és na tett hozzá. — „Ez, látja, a legny mind között. Évek óta dolgozik szí egy kis „rio“-náI (ér), kétnapi piróg nen. A homokot mossa napi tizenkét < szakadatlanul. A legszörnyübb rabszolgamunka; fár hangú, változatlan. Jó, ha pár apró szén marad egy-egy fazék fenekén. Ke vese mint bármely napszámos, kevesebbet, ezek a seringuero-k. És semmilyen re lobét arra, hogy a jövedelmét valaha hassa: egyik fazék iszap sem ád többe nál. így hajladozik reggeltől estig, ti hosszat nap-nap után e úgy fog elhull kája mellett a more ári lázban, mint a 1 állatai.** — De hát akkor miért ünnepük úgy, longanak körülötte? — kérdeztem felh; — A korcsmáro* pedig, aki elsőnek 1 az aranyásót ingyenitallal, most má.r 1 molyán felelte valami furcsa, ijesztő nással: „Mégis ... ez az ember mindé tisztítja, kezében tartja ... az aranyat BENEDEK I Tizenhatéves Hu kalapáccsal agyonverte édesanyja szeretőjét Az anya öngyilkos tett? KASSA- — (Kassai szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Gyülvész községben Gumann József utmester régóta udvarolt Pavel János gazda fele­ségének és viszonyt folytatott vele. A Pavel- család tagjai között emiatt nagy volt a megbot­ránkozás és az asszony tizenhatéves fia is állan­dóan lelkére beszélt anyjának, hogy szakítson az utm* térrel. Pavelné a napokban váratlanul eltűnt hazulról éa minden jel arra mutat, hogy öngyilkos lett. Gumann József utmester tegnap beállított a csa­ládhoz. A tizenhatéves Hu erős szemrehányások­kal fogadta, mire Gumann durván a fiúnak tá-1 madt. Elekor lépett be a házba Gumann János,* Gumann József unokatestvére és kiszabadította a fiút az utmester kezéből. A fiú ekkor felkapott egy kalapácsot és fejbe- sujtotía Gumann Józsefet. Az utmester össze­esett és a fia addig verte, amig cl nem veszí­tette eszméletét. Gumann János közben elő­keresett egy konyhakést és a földön fekvő férfi mellébe döfte. A szerencsétlen ember rövid haláltusa után ki­szenvedett. Verekedés közben a fiú is súlyos sé­rüléseket szenvedett, úgyhogy kórházba kellett szállítani. Gumann Jánost a csendőrség letartóz­tatta és beszállította az ügyészség fogházába. — CIONISTA KIÁLLÍTÁS POZSONYBAN Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ün­nepélyes külsőségiek közt nyílt meg vasárnap Po­zsonyban s». Mezőgazdasági Múzeum földszinti két termében a, cionista kiállítás, amelyet dr. The odor Iíerznek, a cionista mozgalom megalapí­tójának emlékére rendeztek. A kiállítás január 19-i,g marad nyitva naponta reggel nyolctól este nyolcig. — ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET A CSEND- ŐRSÉGEN. Pozsonyi szerkesztőségünk Jelenti te­lefonon: Hétfő reggel a szentgyörgyi csendőrállo­máson öngyilkossági kísérletet követett el egy elfogott csavargó. A csendőrség letartóztatta ugyanis Borec.ky József morvaországi csavargót és a csendőrállomásra kisérte. Az őrizetbe vett kihallgatása során hirtelen borotvát rántott elő 5 azzal felvágta jobbkezén az ereket. Súlyos sé­rüléssel került Pozsonyba, ahol a hadosztálybiró- ség kórháséban helyérték eh — MEGÖLTE NEVELŐAPJÁT, Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Kaposvár közelében levő Bize községben a csendőrség egy feldultarcu gazdalegényt fogott el, aki kezében hosszú véres pengéjű kést szorongatott s azt kiáltotta: „Megöltem az apámat!" Kiderült, hogy az illető A sztmann Lajos 28 esztendős gazda, aki fiatal feleségével együtt nevelőatyjánál lakott, a 60 esztendős Asztmann Józsefnél, aki alig más­fél esztendővel ezelőtt fogadta őt örökbe. Az apa nemrégiben udvarolni kezdett fiatal menyének és bár fogadott Ha nevére Íratta egész vagyonát, az öreg gazda tolakodó szerelme miatt állandó volt a veszekedés a kis családban. Vasárnap újból összevesztek s a verekedés során a fiatal legény letepcrte nevelöatvját s két késszurással végzett vele. Az öreg gaza* a helyszínen meghalt, A gyil­kost letartóztatták. — A VTSKI ERDŐKÖZBIRTC tSrlyreállt ÖNKORMÁNYZ viski erdöközbirtoikosság visszanyert kormáyzatát s december 30-án m tisztújító közgyűlését. A kormányt: nács így megvált a milliós közvagyai tői s ezt az erdÖbictokosság törvényes fosztott uj tisztikarának adta át A ke e rdőközbir tokos rág elnökévé egyhang düs László nyug. igazgató-tanít ót meg. A választmányba pedig az kosság régi kipróbált tagjai kerültek, ség lakossága nagy bizakodással teki tőség elé s reméli, hogy az eddig sok zó rosszakaratú gáncsvetések most v szűnnek.- UJ SZLOVÁK POLGÁRI ISK ZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk fonom A Dornkappel városnegyedben edd vák polgári iskola működött. Az iskok szükeknek bizonyultak, úgyhogy a város hogy újabb polgári iskolát építtet. Hétfőn rcxsl bizottság szállt ki a Domkappelbe, 1 iskolaépületnek megfejelő telket Jelöljön l ság a Stur szlovák népiskola mellett levő szögöles telket találta megfelelőnek. E ajánlják fel az uj polgári iskola céljaira és < lég itt fog felépülni. Ezzel kapcsolati volna tudni, Hogy a dornkappeli magyar; iskola iránt való kérvényét mikor fogják mikor nyilik meg ebben a városnegyedbe: iskola .amelyért az ottani magyarság má küzd. — A VÁG ÁLDOZATA. Vágbossj lentik: Herecs Géza 00 éves bokád akart, menni a befagyott Vág jegén. I éjszakai sötétségben a gazda- élté vesz irányt és becseit egy lékbe. Pillanati merült. 5 a sebes viz a jég alá sodorta fulladt. Hosszas keresés után találták testét. A szerencsétlen gazdát foleat hét ffy#raieke gyászolja­6 őserdő. Ha partra akartam szállni, akkor neki kel-' lett (hogy kormányozzak & pajtnak, jóelőre kinézve egy olyan helyet, ahol az egyik lábamat elhelyez­hetem. Aztán úgy, egy lábbal a piróg-ban, egy lábbal a szárazföldön elő kellett vennem a „®a- óhete“-t és bárddal vágni helyet a másik lábam számára az eleven szövevényben, törzsek, gyöke­rek, ágak és liánok között, mig egész testemmel bebújhattam a vágott résbe. Így haladtam előre lépésről-lépésre, mint csákányával az érc eret kö­vető bányász, * állottam közlőén a. moszkitók, kí­gyók és ismeretlen rovarok láthatatlan, gyilkos rohamát, térdig süppedve minden lépésnél az isza­pos muharba., (Déli órában, ha át kell mennem a, Placc de Chateamdun-ön, mikor legnagyobb a kocsitorlódás, és ha véletlenül nincs ott a for­galmi rendőr, akkor jutnak eszembe ezek az Iruena-i emlékeim.) — Hanem ebben a pokolban is élnek emberek. Mesztic.ek többnyire, de elvétve valódi fehér- börüek is, akik beleássák magukat szívósan a vadonba, miut a kullancs az irhába; irtanak maguknak egy-egy tiz négyszögméteree tisztást, fatörzsekből barakkot ácsolnak, tüzet gyújtanak és aztán nekikezdenek brvagdosni az irtás körül a roppant „szeriniga“-törzsel\et, mik­nek vágott sebéből a kanosuk csorog elő. Asszo­nyuk is van, indián-sqoa/w-ok többnyire, kik min­dig termékenyek; a gyilkos munka után az ős­erdő sötétjében hossznak az éjszakák, s aztán, mig az ember irt g az asszony furcsa pecsenyét süt a szabad lángon, körülötte mihamar öt-hat szinesbőrü gyerek gyurogatja játékból a sürü

Next

/
Thumbnails
Contents