Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-18 / 13. (4456.) szám

a krízis negyedik kapja Bőimet és Blum után újra Chautemps kapott megbízást a francia kormány megalakítására León Blum nem népfront-kormányt akart alakítani Nemzeti koncentráció? - Chautemps pesszimizmusa 1 frank te vél* & esik A kulturális autonómia Irta: Mészáros Gyula SZLOVÁKIA. — A magyar kisebbségi kultúrpolitika hosszú éveken keresztül a kulturális panaszokat és sérelmeket gyűj­tötte s a magyarság -kulturstatisztikáját ál­lította egybe. Ez a munka indokolt és szük­séges volt, amennyiben meg kellett ismerni kultúrpolitikai helyzetünket, a hiányokat, kívánságokat és azokat a feladatokat, ame­lyeknek megoldásától függ kulturális hely­zetünk megjavítása. A kellő statisztika ma már össze van állítva, a bajok meg vannak állapítva és így egy jelentős lépéssel to- yább mehetünk. Ma többé-kevésbbé tisztában vagyunk már azokkal a módszerekkel —■■ és ismerjük az eszközöket is, — amelyekkel a jelenlegi hátrányos és sérelmes helyzeten javítani le­het. Elérkeztünk tehát a kisebbségi kultúr­áiét legnehezebb korszakához, amikor a tettek mezejére kell lépni és az itteni ma­gyar kultúrál etet intézményesen biztosítani. Kulturális helyzetünket illetőleg a tervek, elgondolások, cikkek, beszédek, határozati javaslatok tömege hangzott el eddig. Ma is kulturális jelszavaktól hangos ez a mi ki­csiny és szegény kisebbségi életünk. Jel­szavakból azonban nem lehet iskolákat, gyermekotthonokat, kulturházakat építeni, könyvtárakat létesíteni, mert ehhez anyagi eszközök és fáradhatatlan, önfeláldozó em­berek kellenek. Újabban például több oldalról az egysé­ges kulturfront gondolatát vetették fel, ^melyhez sokan nagy reményeket fűznek. Hogy ennek milyen gyakorlati eredményei lesznek, azt ma még senki sem tudná meg­mondani. Azt azonban le kell szögezni, hogy itt soha senkit sem akadályoztak abban, hogy a kisebbségi magyar kulturmunkában résztvegyen, a magyar kulturtörekvéseket támogassa s azok megvalósításán munkál­kodjék. Vezér is lehetett akárki, ha volt kit vezetni. A városi és községi képviselőtes­tületekben meg volt adva a lehetőség ma­gyar kulturkérdésekben való egységes ál­lásfoglalásokra, különféle akciókra s nem egy helyen megtörtént, hogy magyar kul- turügyekben a különféle, egyébként ellen­tétes felfogású pártok egységes álláspontot foglaltak el s lényeges dolgokat keresztül­vittek. A közös sors és közös érdekek hoz­ták őket össze, anélkül, hogy politikai el­veiket fel kellett volna áldozni. * Hosszú évek vajúdása után igazán idő­szerű felvetni a kérdést, hogy mi hát ma a legsürgősebb tennivaló kulturális téren, me­lyek a megvalósítás legcélravezetőbb eszkö­zei és miképp vonhatók be ebbe a munkába a magyar kisebbség világnézetileg megosz­tott rétegei. Gyakorlati és nem ideológiai szemszögből nézve a dolgot, a válasz egy­szerű és világos lehet és nem is nehéz meg­érteni. A világháború előtti cseh, román és szlo­vák kisebbségpolitikusoktól — Masaryk, Hodza, Goga, Maniu — kezdve egészen a mai európai nevű kisebbségpolitikai szak­emberekig, államférfiakig, valamennyien egyek abban, hogy a kisebbségek kulturális szabadsága és fejlődési lehetősége csupán a kulturális autonómia keretében biztosítható. Erre még a békszerződések megalkotói is gondoltak, s az úgynevezett kisebbségvédel­mi szerződésekben lefektették a kisebbségek kulturális autonómiájának alapelveit,, ame­PÁRIS. — A francia konnánykrizis negyedik napján Lebrun elnök és a politikusok még min­dig nem találták meg a válságból kivezető utat George B onnét, akit pénteken bíztak meg az uj kormány megalakításával, vasárnap reggel visszaadta megbízatását és Lebrun elnök León Blummal tett kísérletet az uj kormány megala­kítására. Bőimet missziója azért feneklett meg, mert a szocialisták kifogásokat emeltek a mi­niszterelnökjelölt személye ellen és kijelentették, hogy nem fogják tűrni a volt pénzügyminiszter kormányát. Amikor León Blum vasárnap elfogad­ta Lebrun megbízatását, az újságíróknak kije­lentette, hogy nagy kormánykoalíciót akar te­remteni, amely a kommunistáktól a centrum bal- szárnyáig terjedne. A dezignált miniszterelnök azonnal tárgyalni kezdett a szocialisták, a radi­kálisok, a kommunisták és a republikánus szo­cialisták képviselőivel, majd fogadta a centrum egyik vezérét is, Reyanud volt pénzügyminisz­tert, akinek felkínálta a pénzügyminiszteri tárcát. Reynaud pénzügyminisztersége a szakítást jelen­tette volna az eddigi pénzügyi népfrontpolitiká- val és a régi lavali-flandini alapelvek visszatéré­sét. Reynaud beleegyezését attól tette függővé, hogy Blum a tervezett koalícióba bevonja a töb­lyek többek között a csehszlovák állam al­kotmánylevelébe is belekerültek. Ezen pon­tok szerint a kisebbségeknek joguk van sa­ját anyanyelvű kultúrintézményeket, iskolá­kat létesíteni, — ezeket fönntartani és igaz­gatni, — s igényük van az állami és köz­pénzekből megfelelő arányú részesedésre. Tehát amikor a nemzeti kisebbségek Csehszlovákiában a maguk részére kulturá­lis autonómiát követelnek, akkor tulajdon­képen csak az alkotmánytörvényben ré­szükre biztosított jogok gyakorlati érvénye­sülését kívánják, ami sem nem uj dolog, sem pedig nem ellenkezik Csehszlovákia törvé­nyeivel. A kulturális autonómia maga a ma­gyar kisebbség egyetemes érdekét kívánja szolgálni minden fönntartás és korlátozás nélkül. Ennek a kulturális autonómiának a gya­korlati megvalósítását természetesen törvé­nyes utón kell kieszközölni, ami azon tör­vényhozók föladata, akik magukat magyar nemzetiségűnek vallják, magyar szavazatok révén kerültek a parlamentbe, s a magyar nép érdekeit vannak hivatva szolgálni. A kulturális autonómia életrehivásához nincs szükség semmiféle uj törvényekre, ha­nem csupán a már meghozott törvényeket kell végrehajtani Szlovenszkón és Kárpát­alján. Ezek a következők: 1. A kormánynak rendeleti utón gondos­bi pártokat is, így elsősorban Marint, a jobboldal vezérét. Ezt Blum nem tehette meg. Hétfőn délelőtt 10 óra 30 perckor a szocialis­ta vezér visszaadta Lebrun köztársasági elnök­nek a megbízatást és kijelentette, hogy tárgya­lásai nem vezettek sikerre. Blum kudarca Paul Reynaud vonakodására vezethető vissza. Ezen­kívül a radikális szocialisták sem támogatták volna Blumot, ha a szocialisták nem ígérték vol­na meg, hogy eltekintenek a devizaellenőrzéstől. Ezek után valószínűnek látszott már, hogy Sarraut-t, vagy Chautemps-t szólítja föl az el­nök az uj kormány megalakítására s nem - le­hetetlen, hogy az uj jelölt a nemzeti egység ka­binetjét alakítja meg, amely a szocialistáktól a jobboldalig terjedne s ámbár a népfront pártjai­ra támaszkodna, kizárná a kommunistákat a kormányzásból. A francia kormányválság elhúzódása követ­keztében a frank ismét gyöngült. Prágában a szombati 94 helyett hétfőn a frankot 93.50-nel jegyezték. Az ui dezignált miniszterelnök PARIS. A köztársasági elnök délelőtt magá­hoz kérette Chautemps volt miniszterelnököt cs arra kérte, hogy kísérelje meg a kormány meg­alakítását. Chautemps elvben elfogadta a meg­bízatást, de kijelentette, hogy estig tárgyalni fog s csak akkor dönt végérvényesen. Délután Chau­kodnia kell az alkotmánytörvény kisebbség- védelmi pontjainak végrehajtásáról. 2. Ki kell terjeszteni a 189/1919. számú népiskolai törvény hatályát Szlovenszkóra és Kárpátaljára, amely törvény biztosítja az ittélő magyar kisebbség számára is a jogot, hogy mindazokon a helyeken, ahol legalább 40, a magyar kisebbséghez tartozó tanköte­les gyermek jelentkezik, ezek részére min­den különösebb föltétel nélkül magyarnyel­vű népiskola állítható föl. Ahol pedig leg­alább 400 iskolaköteles gyermek van, ott polgári iskola szervezhető, amelyben a gyer­mekek anyanyelvén kell tanítani. - Ez a törvény a történelmi országokban már 1919 óta van érvényben. Ennek a törvénynek a kiterjesztése Szlovákiára és Kárpátaljára te­hát annyira természetes és jogos, hogy még az úgynevezett aktivista törvényhozók is követelhetik, anélkül, hogy ezzel fegyelem- sértést követnének el csehszlovák anya­pártjukkal szemben. 3. A kulturális autonómia további előföl- tétele az iskolatanácsok fölállítása Szlová­kiában és Kárpátalján, külön magyar osz­tállyal. A magyar kisebbség ezen a téren sem kíván valami újat vagy törvényellene­set, hanem csupán olyat, ami a történelmi országokban az államfordulat óta megvan és zavartalanul működik. Az iskolatanácsok fölállításáról szóló törvényt a parlament még 1920-ban megszavazta* s e tekintetben temps sorra konferált a politikusokkal. A döntő szerepet a kommunisták magatartása játsza. A kommunisták délután klubülést tartottak. A szo­cialisták egyelőre nem foglaltak állást Chau­temps megbízatásához. — Általános feltűnést keltett, hogy León Blum nem kísérelte meg a ré­gi népfront-kormány visszaállítását, hanem uj alapon a koncentráció alapján tárgyalt a párt­vezérekkel és a közép felé kiszélesítette többségi frontját, de igy sem sikerült a megoldást megta­lálnia. . ... Van Zeeland terve LONDON. — A Times értesülése szerint van Zeeland gazdasági tervét a hét közepén hi­vatalosan is átadják a francia és az angol kor­mánynak, majd pedig nyilvánosságra hozzák. A gazdasági tervezet negyven oldal terjedelmű. Beck a Riviérán CANNES. — Beck lengyel külügyminiszter és felesége vasárnap este 20 óm 30 perckor ' Berlinből jövet Cannes-ba étkezett, ahol való­színűleg január 25-ig marad. A Riviéráról Beck azonnal a népszövetségi tanács genfi ülésére utazik. ennek a törvénynek a végrehajtását, illetve Szlovákiára való kiterjesztését kívánjuk. A köztársaság fönnállásának huszadik évében joggal követelhetjük, hogy Szlovákia és Kárpátalja e téren fönnálló hátrányos hely­zete teljesen megszűnjön s gazdasági és kul­turális tekintetben tökéletes legyen az egyenjogúság a történelmi országok és Szlo­vákia s Kárpátalja között. 4. Rendezni kell végül a nemzeti kisebb­ségek anyagi támogatását az úgynevezett közalapokból, amire a kisebbségeknek tör­vényes igényük van az alkotmány kisebb­ségvédelmi pontjai alapján. Ez elől eddig a kormány következetesen elzárkózott és az önkormányzati testületekben a kérdést kegyként kezelték. Ha az arányos részese­dést vesszük alapul — amire a kormánykö­rök oly gyakran hivatkoznak —, akkor meg kell állapítanunk, hogy a magyar kisebbség az államfordulat óta százmilliókkal károso­dott. Ennek a kérdésnek a rendezése a ki­sebbségek elvitathatatlan joga és követelése, s összefügg magával a kulturális autonó­miával. * A kulturális autonómiát azonban nem­csak fölülről, hanem alulról is elő kell készí­teni, fokozatosan kiépíteni. A kérdésnek ezen, ugyancsak fontos szempontú megvilá­gítására legközelebb visszatérünk. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZinSzkÖi mCL&lJarsáp u 1 i c e 12, II. emelet. • K i a d ó h i v a t a l: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ..... ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. poUtíkoi napilapja. • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA, ] XVII‘ évf*13# (4456) szám * Ke«M • 1938 Január 18

Next

/
Thumbnails
Contents