Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

14 1938 január 1, szombat* megterhelését. Az 1919. évi 215. számú törvény megteremtette a földreform alapját (lefoglalási törvény). A földbirtokos a háborúban lerongyolt holt leltárát nem tudta kiegészíteni, mert kölcsön­felvételre a földhivataltól csak úgy kapott enge­délyt. ha a kölcsönpénzzel adót fizetett. A föld­le foglalási törvényt nemsokára követte a föld­hivatal megszervezéséről s a földjuttatásról szóló törvény is. A gabonahivatal és a földreform mellett a hitelt nélkülöző gazda hogyan is tart­hatott volna lépést a mechanizált amerikai me­zőgazdasági termeléssel? S ami kezdettől fogva nyilvánvaló volt, azt a csehszlovák politika egyik kiválósága nyíltan csak évek múlva, 1925-ben mondotta ki: ,,a földreformot a fehérhegyi csata eredményének jóvátételére csináljuk'* — vagyis nem pusztán gazdasági szükségletből. Szloven- szkón a fehérhegy! csatának nem volt kihatása, itt nem lehetett „jóvátételről" sem beszélni, itt más volt a cél: határmenti telepesöv létesítése Pozsonytól Beregszászig. Ezt a célt azonban a szlovenszkói földreform kormánymentora már nem tudta megvalósítani, 1926 nyarán megtorpant a munka, mert nem akadt többé telepes. Most, húsz év múltán j tisztán láthatjuk, hogy a politikai s nem tiszta gazdasági okokból végrehajtott földreform annyi kellemetlen, súlyos következménnyel járt, nemcsak a termelésre, hanem az állam- gán- és az államháztartás is. Más szóval: a hibásan végrehajtott földreform következményeit egyformán nyögi ma is a ma­gán- és az államháztartás is. Bank- és pénzügyek r~ Különösen részletekbe menően kidolgozott tervvel. látott az uj állam pénzügyi kormánya a bank és pénzügyek irányításához. Elrendelték az osztrák-magyar bankjegyek összeírását a bank- Jebélyegzési akció alakjában. Hogy ennek kap­csán milyen ráfizetések érték a szlovenszkói és kárpátaljai közönséget, elég annak megállapítá­sa, hogy Kárpátalján e kérdést máig sem zárták le. A pénzbélyegzést nyomon követte a vert és ve­retlen arany s ezüstkészletek, a nemes valuták összeírása, nyomban rá a frissen megszervezett devizaközpont részére való felajánlási kötele­zettség. De összeírták s felülbélyegezték a rész­vényeket, szövetkezeti üzletrészeket, a betéti tár­saságok alaptőkéjét, a takarékbetéteket, a ban­koknak megiltották a betétek kifizetését, végül •— amikor a pénzügyminiszter a pénzintézetek gyomrába és veséjébe is bepillantást nyert, ami­kor fillémyi pontossággal ismerte helyzetüket, a 660. számú — a pénzintézetek védelméről -— szóló törvény alapján kormánybiztosokat ülte­tett mindegyikbe. A magánbiztosító Intézetek aiegrendszabályozására nem is egy, hanem négy törvény és rendelet látott napvilágot egyetlen év alatt. Miként a bankok, úgy a biztosító intéze­tek szabad gazdálkodását is megkötötték. A 95. számú törvény a bankokat arra kötelezte, hogy félévenként tegyenek részletes jelentést vagyoni állapotukról (érdekes, hogy e nagyon is korai kormányintézkedés sem tudta megakadályozni a bankügy olyan fejlődését, mely négy év múltán a bankszanálási alapok szervezését tette szüksé­gessé; az ily irányban való fejlődésért talán az irányitó is felelős). Hogy ebben az időben milyen sietve gyártották a gazdasági és pénzügyi törvé­nyeket, azt jól világítja meg az 1919. évi 143. számú törvény dme, mely törvény a 84. számú, pénzlebélyegzési törvényt módosítja: A 143. tör­vénynél egyszerűen elfelejtették megismételni a címben, hogy a törvény mit is módosít tulajdon­képpen ... Ám a forradalmi törvényhozás a ,87. számú törvénnyel megtiltotta a banktresszorok- ban őrzött mindennemű értékek kiadását is. Ilyen előkészítés után teljes sikerrel járt az In­gatlan, majd az ingó javak összeírása, melyet a yagyondézsma céljaira foganatosítottak. 1919 har­madik negyedében megalkották már a 658. szá­mú, a javak átruházásával kapcsolatos törvényt is, mely a későbbi forgalmi adónak az elődje. Akkor azonban még 1 százalékos volt. A szövetkezeti ügy megregulázása is erre az időre esik. A 210. számú szövetkezeti törvény és 492. számú végrehajtási rendelete a legjobban példázza, hogy a kormány egyéb gazdasági és bankügyi intézkedéseinek is az volt a célja, hogy a nemzeti kisebbségek va­gyon- és birtokállományát ellenőrzés alá vegye. Nem hiszem, hogy akadna oly csehszlovák köz­gazdász, aki a törvényekből s rendeletekből bi­zonyítani tudná húsz év távlatából is, hogy ezek az intézkedések a nemzeti kisebbségek gazdasági birtokállományának növelését eredményezték. Egyéb gazdasági törvények Hogy a nemzeti tanács és a forradalmi nem­zetgyűlés a gazdasági élet irányításában meddig ment, elég idéznem a 181. számú törvény cimét: „A költözködés! jog korlátozása." 1921-ben e törvényt meghosszabbította az alkotmányos nem­zetgyűlés is és a költözködési jog csak 1922-től szabad ismét. Hogy ennek, nemkülönben a la­kásvédelmi és lakáslefoglalási törvényeknek mi­lyen befolyásuk volt a közgazdaságra — az épít­kezés megindulására — azt szükségtelen részle­tesebben fejtegetni. Ez a felsorolás teljesen elégséges annak iga­zolására, hogy a magángazdasági élet irányítása nem 1930-ban, hanem az államfordulat éveiben kezdődött és pedig olyan mélyenjárón, hogy an­nak hatása ma is megvan. Sőt annyira megvan, hogy e hatások alól nem is tudunk szabadulni. Aki tehát a gazdasági liberalizmus idejét sírja vissza, az hiába várja, hogy „a válság megszűn­tével talán visszaállítható volna a teljes gazda­sági szabadság". Ez az idő nem tér vissza máról holnapra sem Csehszlovákiában, de másutt sem. A gazdasági kormányintézkedések felsorolásá­hoz még egyet kell hozzátennem. Ezeket az in­tézkedéseket a csehszlovák nemzeti tanács és a forradalmi nemzetgyűlés tette meg. A nemzeti ki­sebbségeknek egyik szervben sem volt képvisele­tük. A német kisebbség jelentkezett ugyan, de közismert dolog, milyen határozott visszautasí­tásban részesült az első belügyminiszter, későb­bi miniszterelnök részéről. Súlyosan vét tehát a történeti igazság ellen az, aki a magyar kisebb­ség gazdasági gyengüléséért a kisebbségi „öreg" politikusokat akarja felelőssé tenni. Az ünnepi esztendő küszöbén jó erre is vissza­emlékeznünk. Fölemaiték a kárpátaljai biséghukoríca árát UNGVÁJR. — Az ungvári országos hivatal a belügymirr'sztérium jóváhagyásával megszab­ta a kárpátaljai Ínségesek részére szállított ku­korica árát. A hirdetmény szerint 1938 január 1-től az uj szállitmányu kukorica métermázsája 100 korona. A régi készletből való olcsóbb ku­koricát az év végéig 95 koronájával árusították. A drágítást azzal magyarázzák, hegy a szállítá­sokkal megbízott pozsonyi Agrasol-cég a romá­niai kukoricakiviteli tilalom folytán kénytelen a drágább jugoszláviai, kukoricát bevásárolni. Ezért az illetékes hatóság leszállította a kukori­ca vámját métermázsánként 18 koronáról 3 ko­ronára. Ezenkívül az importálók íorgalmiadó- kedvezményeket is kapnak. Jégképződé; miatt részlegesen beszüntették a dunai halórást POZSONY. *—- A Dunagőzhajózási társaság jelentése szerint az utóbbi napokban a szigorú fagy következtében a hajózásra igen veszélyes jégkéreg képadóit a Közép-Dunán. A jégtáblák a dévényi kőbányák szakaszán 20, Komáromnál 15 és a Kis-Vág alatt 50 százalékát borítják az egész vízfelületnek. Komáromban szerdán —20 fokos fagy volt. Eme fenyegető veszély miatt a hajókat a téli kikötőkbe kellett bevon­tatni. Ezzel az említett középdunai szakaszon be is szüntették a h^jójáratokat. Amennyiben a közeli napokban megjavul az időjárás és a jégtáblák a Dunáról eltűnnek, úgy ismét meg­indulhat a rendszeres dunai hajózási forgalom. (—) Szepességi munkások drágiasági pótléka. Lőcsei tudósítónk jelenti: A szepességi (iglói) malommunkásoknak' sikerült a munkaadókkal való közös megegyezés alapján 260—460 koro­nás egyszeri drágasági segélyt kieszközölni. Ugyancsak sikerült a fürészmunkásoknák is a drágasági segélyt hosszabb tárgyalások után ki­harcolni. Utóbbiaknál a drágasági pótlék sze­mélyenként kétnapi munkabér összegét teszi ki. (—) Igló város költségvetése. Tudósítónk je­lenti: Igló város 1938. évi költségvetésének fon­tosabb tételei: kiadások, központi igazgatás 973 ezer 597, városi vagyon 2,333.881, hozzájárulá­sok 52.500, közbiztonság 525.018, építkezési szolgálat 414.132, szociális kiadások 349.356, közegészségügy 689.961, mezőgazdaság 116.298, iskolaügy és vallásügyek 669.077, adósság 2 mil­lió 299.647 korona. A kiadások végösszege több kisebb tétellel együtt 8,438.342 korona. — A rendes fedezet 6,142.661 korona. A legnagyobb bevételt a városi vagyontárgyak adják 3.57 mil­lió koronás összeggel. A rendes előirányzat hiá­nya 2,295.681 korona, melyet a következőkép­pen fedeznek: 1,697.938 korona és községi pót­adók. Utóbbiak a házbéradónál 110, az egyenes­adóknál 250 százalékot tesznek ki. A rendkívüli költségvetés szükséglete 15,240.920 korona, amelyet kölcsönökből fedeznek s Így a város össz-szükséglete 23,679.262 koronára rúg. (—) Megdrágult a fa Nyitra mentén. Tudósí­tónk jelenti: Oszlány urbariális község 1025 köbméter tölgyfát adott el 368 000 koronáért, ami átlagban köbméterenként 350 koronának fe­lel meg. A tavalyi árakkal szemben a most elért árak átlagban köbméterenként 80 koronával ma­gasabbak. A tölgyfát a pozsonyi Földes-cég vá­sárolta meg. Az urbariális község a kapott ösz- szeget parcellázási célokra fogja fordítani. A fa­árak emelkedése a Nyitra-völgyében kis tételek­ben is általános. (—) A barsj kőszénbánya r. ti felszámolás alatt lévő vállalat felszámolását előreláthatólag 1938-han befejezi. A likvidációk befejezése két per kimenetelétől függ. A künnlevőségek 92 ezer 882, a hitelezők viszont 41.391 koronával szerepelnek a mérlegben. (—) Szlovenszkói szövetkezetek felszámolá­sának befejezése. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A nagylévárdi közhasznú villamossági szövetke­zet k. f. és a németjakabfálvai felszámolás alatt lévő hitelszövetkezet k. f. január 16-án tartják végleges ‘felszámolási közgyűlésüket, amelyek tárgysorozatán a felszámolás befejezéséről szó­ló jelentés szerepel. — A kálnói fogyasztási szövetkezet, amely felszámolás alatt van, január 30-ára hívta egybe végleges közgyűlését, ame­lyben beterjesztik a felszámolás befejezéséről szóló jelentést. (—) összeül a jugoszláv-magyar vegyes bi­zottság. Belgrádból jelentik: A magyar-jugoszláv kereskedelmi szerződés értelmében hamarosaan összeül a vegyes bizottság. A jugoszláv ipari és kereskedelmi minisztériumban már megkezdték a szükséges anyag összegyűjtését. (—•) KHringfizetések és előlegek. Á Zemská Banka a csehszlovák hitelezők követeléseit a ju­goszláv kliringben december 31-ig a 134.540, számig, az olasz kiiringben a 8.262. számig fizette ki. A kHringkövetelésekre előlegeket nem enge­délyeznek. (—) Megszüntetett kényszerogyesseg. A po­zsonyi kerületi bíróság a Reichmamn Károly vágszeredi gazdálkodó és a Fleischmann Ber­nét dunaszerdahelyi kereskedő ellen inditott kényszeregyességi eljárást megszüntette. (—) Beszüntetett mezőgazdasági kényszer­egyessé gek. A pozsonyi kerületi bíróság körze­tében öt, a beregszászi kerületi biróság körzeté­ben pedig egy mezőgazdasági kényszeregyessé­gi eljárást beszüntettek. (—) Beszüntetett csőd. Az eperjesi kerületi biróság a Kovalov Verona sirokai kereskedő el­len inditott csődeljárást vagyon hiányában be­szüntette. f—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon Athén és Istambul 0.01, Zürich 0.125, Kopenhága, Varsó, Danzig és Oslo 0.25, Lisszabon és London O.Oő, Montreal 0.02 és Newyork 0.015 koronával javult. Csupán Brüsszel gyöngült 0.25 és Rio de Janeiro 1 koronával. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a svájci frank 1 és a dollár 0.03 koronával javult, a ppngö 7, a zloty 4, a líra 1.75, a lei és a dinár pedig 0.25 koronával gyöngült. ÉRTÉKTŐZSDE Prága egyenetlen PRÁGA. -— (Pragoradio.) A tőzsde rész­vénypiaca egyenetlen irányzattal zárta le az évet Főleg a nyitáskor volt igán lanyha a hangulat. A piacra árut dobtak abban a hiedelemben, hogy a likvidációs árfolyamok megszilárdulnak és igy kedvező alkalom kínálkozik az eladásra. Vásár­lási kedv azonban nem mutatkozott és a bankok részvétlensége mellett már a nyitójegyzések is túlnyomóan alacsonyabbak voltak. Ezenkívül a tőzsde — már a kétnapos szünetre való tekin­tettel is — tartózkodó volt és a hangulat a ro­mániai politikai fejlődés hatása alatt nyomott volt. Később javulás jelei mutatkoztak és né­hány érték be tudta hozni kezdeti veszteségét, míg a papitok nagyrésze legutóbbi jegyzésszint­je alatt maradt. Zárlatkor a tőzsde egyenetlen volt. Vesztettek; Alprne 3, Bánya és Kohó, Brün- ni Gép 5, Brünni Sör 45, Centrokomise 5, Co- burg 3, C:eh-Morva Gép 35, Hellmann 2, Her­nyón 10, Horvát Cukor 4, Inwald 2, Karborun- dum 5, Kosmainos 2, Königshofi Cement 10, Schönprieseni 4, Medica 10, Biüxi Szén 5, Pól­ói 5, Prágai Vas 30, Prág.a-Duxi törzs 1, Ring- hoffer 2, Síinx 5, Egyesült Gyapjú 1, Zettlctzi 15, Sellier 30, Éseakcseh Vasút, régi s uj bonnek 50, Északcseh Szén, Aussigi Finomító és Skoda 20, Aussigi Vegyi 7, Nyugatcseh Kaolin 80 és Nyugatcseh Szén 3 Kc-t. Nyertek: Apollo 2. Amg- Icn 5, Erosche 70, Cseh Keresk. 10, Cseh Cukor 12 Brüx-Bodenbaohi 10, Heinridisthali 2, Kábel 15, Kolini Kávé 1, Kolini Finomító 20, Kolini Ve­gyi 3, Melichar 2, Merkúr 28, Nestomitzi 10, Rakó 10, Schoeller 20, Betűöntődé 3, Zománc 10, Csehszlovák Solo 5, Tátra Vasút 30 és Ko­I ” vafik 1 koronáit. — A papírok nagyrészét csu­pán a likvidációs árfolyam miatt jegyezték, a ke­reskedelem azonban csekély volt. A beruházási értékek piacán a 3 százalékos államvédelmi köl­csön 2.50 koronával javult, a többi érték válto­zatlan. Az egzotakuliszban elenyészően kicsiny volt a forgalom és egyenetlen irányzat mellett a legtöbb értéket csak taksálták. Megszilárdulták; Kolini Élesztő 10. Teerag 20, Podoli szanató­rium 100, Csehszlovák Fegyver 25, Stábén au 100, Telegrafia 5 és Trbovlje 2 koronával. Gyengültek: Jagodina 1, Klostex 5, Első Piheni 10 és Stölzle 7 koronával. Az osztrák CC-jára- dék 5 koronával javult, a frankra szóló Skoda- kötelezvények 2.50 koronával lemorzsolódtak. A bankrészvények piacán nem volt változás. A magánlombard tételek változatlanok. BUDAPEST GYÖNGE BUDAPEST. —- A mai budapesti értéktőzs­de gyenge irányzatú volt. Már nyitáskor meg­kezdték a vezető értékek felszámolását, úgy­hogy az első jegyzések után az árak lemorzso­lódtak. Az irányzat annál is inkább gyöngült, mert közben a kontremin eladott. Zárlatikor rész­ben megtérültek a kezdeti veszteségek, mert a spekuláció visszavásárolt. Ennek ellenére gyön­ge volt a hangulat. A beruházási értékek piaca jól tartott volt. Mennyit kapunk Mennyit fizetünk a valutákért? Prága, december 3L 100 pengőért 543.50 100 pengőért 546.50 100 schillingért 526.50 100 schllllngért 529.50 100 lengy. zlotyért 5C6.50 100 Iengy. zlotyért 509.50 100 román lejért 16.10 100 román lejért 16.40 100 német márkáért 608.— 100 német márkáért 612.— 100 cziistmárkáért 655.— 100 ezüstmárkáért 665.— 100 dinárért 60 05 100 dinárért 60.45 100 olasz líráért 115.40 100 olasz Uráért 116.60 100 svájci frankért 657.50 100 svájci frankért 660.50 100 franc, frankért 96.20 100 franc, frankért 96.80 100 Belgáért 482.50 100 Belgáért 484.50 100 holl. forintért 1579.— 100 holl. forintért 1585.— 1 angol fontért 141.50 1 angol fontért 142.50 1 amer. dollárért 28.40 1 amer. dollárért 28.60 BÉCS EGYENETLEN BÉCS. — Az évzáró tőzsde nyugodt forga­lom mellett egyeneden volt. Kuliszban a legtöbb jegyzés már nyitáskor a legutóbbi színvonal fölé került. Jelentősebben javult a Rima, Siemens és a Duua-szávai prioritás, ezzel szemben a Staats- ba'hn, Alpiine és Féltén vesztett. — Korlátban jelentéktelen eltolódások történtek és csupán a vegyi értékek gyöngültek jelentő sebben. A beru­házási piac helyenként gyöngébb volt. BERLIN NYUGODT — BARÁTSÁGOS BERLIN. — Az év utolsó tőzsdenapján nem került sor eltolódásokra. A kereskedelem a leg­szűkebb méretekre szorítkozott, a hangulat az utóbbi nápolthoz hasonlóan barátságos volt. A forgalom azonban kicsiny maradt. Az árfolya­mok nagyrésze tartott, egyrésze még javult is. Az első jegyzések után is nyugodt maradt a tőzs­de és ezt az irányzatát zárlatig megtartotta. ÁRUTŐZSDE Változatlan a órásai 'terménytőzsde PRÁGA. — (Pragoradio.) Az év utolsó ter­ménytőzsdei napja igen gyér látogatottságnak örvendett. A tőzsde általában a karácsony és új­év közötti héten a szokottnál is nyugodtabb volt. A vidék sem jött föl és a prágai látogatók újévi kívánságaikat cserélgették. A piac viszonyainak állandó jellege mellett és a kereskedelem hiá­nyában az árfolyamok az egész vonalon válto­zatlanok maradtak s a hivatalos jegyzékben sem eszközöltek javításokat. + Cukorpiac. A mai pTágai cukorpiacon nyu­godt irányzat mellett a következő árat jegyez­ték: nyerscukor Aussig loko azonnali szállításra 75.50—76 korona. 4- Húspiac. A mai prágai húspiacon lanyha forgalom mellett a következő árakat érték el: birka 5—9, kivételesen 9.50, vidéken vágott bel­földi borjú 6.50—7.75, kivéteelsen 8, Prágában vágott belföldi borjú 7—8, kivételesen 8.50, vidé­ken vágott belföldi sertés 8—9, bakonysertés 8.70—9. szalonna 9.50—10 korona. + Marhahusárak. Prágában ma a következő marha,húsárakat fizették ökör eleje 7—11.50, há­tulja 9—13, bika 7—7.25, tehén eleje 6—8, hátul­ja 7—9, növendékmarha 6.80—7.20 korona. + Lóvásár. A mai prágai lóvásárra 55 darab lovat hajtottak föl és a következő árakat érték el: vágóló 500—2000, könnyebb igásló 1800— 4000, nehezebb igásló 2000—6000. A lóvásár for­galma lanyha volt. + ÁHalvásári tűr. A prágai közvágóhíd igaz­gatósága az 1938 január 3-iki, hétfői állatvásárra 46 darab vágómarha, 1300 darab belföldi szárma­zású sertés és 1600 darab külföldi eredetű ba­konysertés felhajtását várja. Árlejtések, árverések Herencsvölgy—Breznóbánya között út­építésre. Határidő: január 22. A lipótvári fegvház részére fonál szállí­tására. Határidő: január 11. Pozsonynál a Duna balpartja kövezési munkáira. Határidő: február 2. Tárd osk edd—Toruóc között országút épí­tésére. Határidő: január 31. Jászó község faárverésre. Határnap: ja­nuár 10. Eperjes város faárverésre. Határnap: jag nuár 7. * Hubafalva kavicsbánya bérletére. Határ­nap január 10, Az ungvári polgári repülőtéren épület emelésére. Határidő: január 7. Szklabinya község volt úrbéresei faár- verésre. Határnap: január 5. Nagyszombat város patakszahályozásra. Határidő: január 5 A rozsnyéi járásbiróság épületénél vil­lany-, vízvezeték és csatornázási munkák­ra. Határidő: január S. Breznóbányán laktanya építésére. Határ­idő: január 14. A trencséni közkórházban szerelési mun­kálatokra. Határidő: január 21. A szlovenszkói zene és drámai főiskola épületének felállítására alakult egyesület tervek készítésére. Határidő: február 12. Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nem­zeti párt központja (Ventur-u. 15.) és a po­zsonyi (Köztársaság-tér 12, II.) és a rima- szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt. VÍZUM (magyar és lengyel) beszerez­hető gyorsan és megbízhatóan a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tel. 41-70) utján. Egyéb vizűm a prágai kiadó utján (Praha II., Panská ul. 12. Hl.) <PRSgM-7V\AGtARHIKLaR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents