Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-14 / 10. (4453.) szám
8 <PI^GMt7VVACAAR-HrRLaé 1938 január 14, péntéli Folyóiratokban olvassuk: Serédi Jusztinián jubileuma Tíz érvvel ezelőtt jelölte Üd és emelte fel aS esztergomi érseki székre XI. Pius pápa a római bencésegyetem egyszerű magyar szerzetes-tanárát, Serédi Jusztiniánit — hja Kaitona Jenő a szerkesztésében megjelenő budapesti Korunk Szavában. — A tudós jogtanár, Serédi Justzti- nián, Gasparri bíboros mellett e katolikus egyház jog legnagyobb kodifikátora: a Codex Juris Canonici forrásait nyolc hatalmas kötetben foglalta össze, s a brit föld legdicsőségesebb egyeteme, az anglikán oxfordi egyetem diszdoktorá- tussal tisztelte mieg. De az elvonultan dolgozó tudós, írja Katona Jenő, soha nem feledkezett meg, egy pillanatra sem hazájáról. S mint magyar bíboros, szerető gonddal övezi a magyar katolicizmus igazi, alulról, a mélyből induló szociális megújhodását. Primási beszédei a 'katolikus nagygyűléseken, az esztergomi nyári egyetemen, a Szent István Társulatban, vagy megnyilatkozásai a felsőházban valósággal felszabadítói ag hatottak. Minden miagyar ember léikében mélységes tiszteletet váltott ki magatartása. A szervilizmus (szollgaléllküség) ellen elmondott beszéde a magyar szociális lelkiismeret éber és riasztó szava volt. Egy másik megnyilatkozásában pedig alázatos önérzettel vallotta meg szegényszármazását és vállalt kicsiny, dolgozó keresztény egzisztenciákkal teljes szolidaritást. Esztergomi érsekségének tizedik évfordulóján 5 tudja a legjobban — fejezi be cikkét Katona Jenő —, hogy Róma ajándékára, mellyel Szent István földjén ünnepelhetjük az Eucharisztla titkát, csakis belső megigazulássaíl, sziveket és szándékokat újjá, igarabbá, keresztényibbé, szo- ciálisabbá teremtő elszánással válhatunk érdemessé, Sxekfű Gyula az irodalmi porökről Szekfü Gyula a Korunk Szava karácsonyi számában nagy cikket irt az úgynevezett irodalmi pörőkről. —■ Vitéz Málnási Ödön könyve ■— összegezi részletes véleményét Szekfü Gyula — politikai könyv, s történeti részei, a tőlem tanultak is csak arra szolgálnak, hogy ezt a politikai célt előkészítsék. Mégsem szabad az ő üldözését helyeselnünk. Ezt kívánja bennünk a szellemi ember, a keresztény és a magyar. — A másik ily pör, melyben munkáimra hivatkozás történt — írja tovább Szekfü — Féja Gézáé volt, véleménye erről pedig igy foglalható össze: 1. Megírtam, hogy legalább két és félmillió ember ,biztos munka és jövedelem nélkül tengeti életét". 2. Megírtam, hogy a nagybirtoknak hazai kitejedése ma már egész Európában egyedülálló, megváltoztatása kívánatos. 3. Nemzeti fejlődésünk nagy hátramaradásának tartom, hogy ezek a kérdések még mindig messze vannak a kielégítő megoldástól. 4. Középosztályunk egyes részei nem érzik eléggé a közösséget a nép sorsával. — Viszont Szekfü a nagybirtokot még a XVIII. században is nemzetfenntartó erőnek ismeri, s egészen történetellenesnek tartja azt a felfogást, mely Dózsában szabadsághőst, felkelésében örvendetes dolgot lát, s kiszínezi az elnyomás tényeit, de elhallgatja a parasztok kegyetlenségeit. A magyar társadalom átalakítását Szekfü sürgősen szükségesnek tartja, de organikus utón, nem forradalom által. — Féja müve — írja — Szekfü — minden egyoldalúsága mellett is szellemibb Máin ágik önyvénél, a Néma Forradalom, Kovács Imre könyve pedig komoly és tanult társadalmi rajz. Vájjon érdeke-e nemzetünknek, hogy ezek az íróink pályájuk kezdetein nemzetgyalázás és hasonló rut bűnök vádjával terheltessenek? — kérdi (végezetül Szekfü Gyula. Akik hiányoztak a Vásárhelyi Találkozóról A Vásárhelyi Találkozóról nálunk is sokat ír tak: a teljes tárgyilagosság kedvéért — anélkül, hogy ezzel a Találkozó erdélyi sikerét kicsinyíteni kívánnák — közöljük az „Erdélyi Fiatalok" című folyóirat köré csoportosultak véleményét. — A nemzeti alap minden kétséget kizáró előzetes leszögezésének hiánya s a túlzó marxizmus híveinek meghívása, továbbá a képviseleti élv visszautasítása — Írja az „Erdélyi Fiatalok" — arra kényszeritettek, hogy a találkozóról távol maradjunk. A találkozón világosan látszott, hogy azon az egyetlen szervezetten irányított csoport az ifjúság túlzó marxista rétege. Az ifjúság többi rétege nem tudott egységes befolyást gyakorolni. Az egység, amit a találkozón megteremtettek, érzelmi és jelszóegység csupán. Nemzeti szempontból nem jelenti az erők tervszerűbb együttműködését, de viszont a túlzó marxizmus híveinek az elfogadott keresztény erkölcs cs nemzeti demokrácia alapján megadja az erkölcsi jogcímet és a korlátlan gyakorlati lehetőséget a soraink közötti szervezkedésre. A határozatokba tehát nem kerültek be a szélsőségek megállapításai, ellenben a szélsőségek katonái soraink közé keveredtek. A trójai faló be- vontatása sikerült, — szól az „Erdélyi Fiatalok" című folyóirat konklúziója. Továbbá súlyos mulasztásnak tekintik, hogy a Találkozó nem foglalkozott a magyar történelmi egyházakkal, nem foglalkozott tételesen azzal, ami eddig történt az erdélyi kisebbségi magyarságban, osákis a munkásifjuság kérdéseivel foglakozott, mig a földműves nép, továbbá a székely közművelődési önkormányzat, valamint az egészségügy kérdéseit a Találkozó nem tárgyalta jelentőségéhez Mérten. A „Hitel" válasza Az erdélyi „Hitel” multévi negyedik számában —> mellyel második évfolyamát zárta — foglalkozik a Vásárhelyi Találkozó hatásával: beszámol a rajongó csatlakozásról, éipp ugy: mint az ellenvéleményről. így válaszol az ,Erdélyi Fiatalok” aggodalmaira is: ahogy írja, „a vészjelzés” kissé1 indokolatlan, a Vásárhelyi Találkozón jelenlévők s a határozatok ismerői számára érthetetlen. Mert egyetlen figyelmeztetés megokolt, nevezetesen az, amely a népesség-ügyre vonatkozik, — a Találkozó időtartama azonban erre is mentő körülmény. A „Hitel” válasza szerint „képviseleti” alapom, ahogy az „Erdélyi Fiatalok” kívánta, a I Találkozó soha meg nem valósulhatott volna. — A Találkozó „marxista” rétegét s ennek befolyását illetőleg pedig a „Hitel” utal arra, hogy a határozatokat felelős egyházi és politikai férfiak méltatták —, igy a Találkozó hitvallói aligha esküdhettek „marxista programot”, végül rámutat arra, hogy az „Edélyi Fiatalok” cimü folyóirat „vészjelzései” mellett elismerésének ad kifejezést, mikor igy ir: „Az időszerű politikai, művelődési és gazdasági kérdésekben a határozatok nagyjában megegyeznek az e kérdésekben egyházaink, gazdasági szervezeteink és a Magyar Párt legutóbbi nagygyűlése által hozott határozatokkal, továbbá lapunk többször kifejtett álláspontjával”. (Tanulságos ezen vélemények és ellenvélemények figyelése, mert nálunk is sok szó j esik a vásárhelyihez hasonló találkozó szüksé- j géről: most bemutattuk, hogy egy ilyen találkozó — amennyire messziről megítélhető — azért is részesülhet támadásban, mert határozatai nagyjában megegyeznek a találkozóról hiányzók többször kifejtett álláspontjaival...) A szlovenszkói magyarságról Hantos László a Prágában megjelenő Uj Szellem karácsonyi számában foglalkozott gazdasági történetünk áttekintésével: Az államalapító cseh nemzedék — Írja Hntos — saját tapasztalatai szerint látta, hogy mit kell tennie, hogy az uj állam nemzeti kisebbségei ne építhessék ki kisebbségi, gazdasági és társadalmi autonómiájukat. Az első csehszlovák parlament azonnal minden téren centralizálta a gazdasági életet, hogy a kisebbségek ne érhessenek el olyan gazdasági hatalmat, amely az állam politikai irányvonalát befolyásolhatná. A románok tapasztalatlanabbak voltak: a politikai centralizációban látták a kisebbségek gúzsbakötését. A csehszlovák politika ügyesebb volt: háromévszázados tapasztalat azt diktálta az uj állam vezetőinek, hogy a kisebbségeknek szabad politizálni, csak gazdaságilag nem szabad erősnek lenni. A kisebbségek ] lába alól kicsúszott a talaj, csupán a beszéd szabadsága maradt meg. — Brogyányi Kálmán — szintén az Uj Szellemben — analizálja a szlo venszkói magyar társadalom szellemét. így ir: Nálunk a magyarságot egyfelől a magyar közjogi történelem, másfelől a nyelv és az anyagi dolgok kettőssége jelenti. A csupán történelmileg felfogott magyarság az egykori uralkodó osztályok és a birtokban lévő polgárság magyarsága, amely a népet és a munkásságot csak „vezetni" hajlandó. A másik „oldal" magyarsága ugyanolyan veszedelmes. Számukra csak az az osztályok, a közös nyelv mint mechanikus érintkezési eszköz és az anyagiak léteznek. Ebben a felosztásban azután elvész mindaz, ami emberség, érzésvilág, ami testvériség és ami, ha meg akarom határozni, gyakran csak metafizika, de a jelenségeiben az érzés és ösztönvilág legmélyebb területein gyökerező valóság. (Január.) B. L (*) A magyar népszínmű reneszánsza — filmen. Budapestiről jelentik: A magyar népszínmű reneszánsza a hangosfilmen indul meg, hiszen amióta a film megszólalt, sokszor hallottuk már a onégi szép színmüveket és kétségtelen, hogy Pásztor Bélának, aki most a Falu rosszát rendezte, nagyon sok érdeme van abban, hogy a népszínmű elfoglalta a helyét a filmen is. Ez már a harmadik ilyen népszínmű-filmje Pásztornak, aki azonban ezúttal produkálta a legszebbet, mert hiszen olyan sztáregyüttest szerződtetett a főszerepekre, mint Dayka Margit, Somogyi Erzsi, Rózsahegyi, Greguss, Somlay, Hossziu Zoltán, Gárdonyi, Bihari, Kürti, Tóth Böske, Pártos Erzsi, Matány és még számos kitűnő színészt,, • SPORT Nem lesz rendkívüli közgyűlés Keleten A CsAF-MLSz Intéző Bizottsága elvetette a 12 ellenzéki klub memorandumának kívánságait • Uram kapus és Galánta ügye az IB előtt ■ POZSONY, — (Sportszerkesztőségünk telefonjelentése.) A CsAF—MLSz Intéző Bizottsága tegnap esti ülésén foglalkozott a 12 kárpátaljai egyesület memorandumával, amely az uj kerületi vezetőséggel szemben bizalmatlansági álláspontra helyezkedett és rendkívüli közgyűlés összehívását, vagy pedig kerületi direktórium felállítását kérte. Az IB elsősorban formai okokból elvetette a klubok kívánságait, miután a memorandum felszerelése nem felelt meg az alapszabályok 23. szakaszának. Egyébiránt az uj kerületi vezetőség megválasztása szabályszerűen történt, a vezetőség eddig még lényeges működést nem fejtett ki és igy ellene sem bizalmatlanságnak, sem pedig törvényes eljárásnak (rendkívül közgyűlés, direktórium) helye nincsen. Az ÉSE—Rapid, Érsekújvár pályaviszály ügyében megegyezés nem jött létre és igy az IB felhívja a déli kerületet, hogy a Rapid számára a másik érsekujvári pályát tegye szabaddá. Galánfca ama kérelmét, hogy a déli kerületből a nyugati kerülethez csatolják, véleményezés végett .kiadták a déli kerületnek. Uram füleki kapus kegyelmi kérvényét a január 30. közgyűléshez továbbítják. Kocsis Jenő Ligeti-játékost birósértés miatt egy évre felfüggesztették, A pozsonyi Törekvést az IB 25 éves jubileuma alkalmából üdvözölte. A magyar birák háttérbeszoritásának kérdése a csehszlovákiai magyar játékvezetők testületé kassai kerületének közgyűlésén Méltóságteljes közgyűlés, komoy indítványok, munkaképes uj tisztikar mám KASSA. — A Csszl. Magyar Futball Birák Testületének északi (kassai) kerülete kedden este tartotta meg Kassán a Slávia-kávéház különtermében évi tisztújító közgyűlését. Árva László elnöklete mellett, amelyen a tagok igen nagy számban jelentek meg. Az elnök a BT, múlt évi munkájáról emlékezik meg objektív szavakban. Megállapítja, hogy a BT tagok — legtöbbje — a vállalt kötelezettségüknek a legnagyobb igyekezettel tettek eleget. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Czink Dezső előadó olvasta fel részletes évi jelentését, mely hü képét nyújtotta a kassal BT évi munkájáról. Katona Gyula javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a BT egész tisztikarának Árva elnökkel, Czink előadóval az élén, lelkiismeretes munkájukért. Ezután Czink Dezső olvasta fel a pénztári jelentést, mely kedvező. Utána jövő évi költségvetés megállapitása következett. A pozsonyi országos központ közgyűlésére kiküldöttként kalafoni Sándort delegálták. Majd az egyes indítványok tárgyalása következett. Spira Jenő javasolja, hogy adjon ki a központ évenkint a BT tagok részére — hasznos ismertetéseket tartalmazó — évkönyvet. Ez hosz- szabb eszmecserét kivánt, ? ebben résztvettek Heidecker, Katona, Árva, Katona Gyula. A határozat az lett, hogy a kivitel nehéz, de a központnál megteszik ebben is a szükséges lépéseket. Toporcsák István szóvá tette a magyar bíráknak a diviziós mérkőzéseken való szerepeltetésének ügyét. Ugyanis sok alkalommal itt a magyar birák (háttérbe vannak szorítva, A bejelentésihez Kalafoni. Katona, Sternberger, Árva szóltak hozzá s tették meg észrevételeiket és megállapodtak abban, hogy ezidén itt is mindent elkövetnek a hibák orvoslása érdekében. Kalafoni ama indítványa, hogy a kassai BT tagjai mondjanak le az egyesületek támogatására (*) Peéry Rezső előadása József Attiláról. Pozsonyból jelentik: Kedd este tartotta a pozsonyi magyar főiskolások Eötvös Köre 1938. évi első összejövetelét. Az irodalmi szeminárium keretében Peéry Rezső tartott magasszinvonalu előadást József Attiláról. Nagy szaktudással és a meleg szeretet hangján ismertette a halott költő művészetét és jelentőségét. Peéry uj szempontokból világította meg a halott költő helyét a magyar irodalomban és a kialakuló József Attila-irodal- mat egy értékes tanulmánnyal gazdagította. — Az Eötvös Kör egyre jobban kibontakozó munkájába a jövő hét keddjén Ivánfy Gézának a Közművelődési Szövetséget ismertető előadása kapcsolódik be. (*) Lehár-bemutató Zürichben. Érdekes Le- hár-premier volt a zürichi Operaházban, ahol „Az ideális feleséget" mutatták be parádés szereposztásban és teljesen uj szövegkönyvvel. A librettó érdekessége, hogy a harmadik felvonás Rio-Ritát, a történet hősnőjét, a nagy filmprima- donnát Velencébe viszi a „filmbiennale" káprázatos ünnepségeire, ahol a televíziós színpadi előadást is beihutatják. Ez az első eset a modern színpadi irodalomban, hogy a televízió mint színpadi téma szerepel. (*) Uj magyar operett, Budapestről jelenítik: Krasznay-Krausz Mihály „Egy kislány veszélyben" címmel uj operettet komponált, amelynek bemutatója a jövő hónapban lesz a bécsi Theatex an dér Wien színpadén. és az eddigi bírói dijak ötveti százalékáról, nagy vitát provokált és az indítvány 11:5 arányban szavazáson ment keresztül. A határozat nagy horderejű és kíváncsian várják ebben a központ és a többi kerület magatartását. (A Középkerület már igy határozott. — Szerk.) Ezután a felmentvény megadása következett, majd Czink Dezsőt kérték fel korelnöknek, aki az uj tisztikar megválasztását vezette. A kassai BT — egy kiküldött bizottság javaslata alapján — egyhangú lelkesdéssel a következő uj tiszti* kart választotta meg. Elnöknek újból a régi kiváló sportembert, Árva Lászlót. Tiszteletbeli elnökök lettek: Dr. Schütze J. (Kisszeben), Grusetzky Férne Előadó: Czink Dezső (Kassa). — Rendes bizottsági tagok lettek: Toporcsák István, Katona Gyula, Kalafoni Sándor, Dolyák Sándor (mind Kassa). Póttagok: Vrancsik István, Loyán Endre (Kassa). — A bt- róküldő bizottság tagjai: Heidecker Lajos és Eng- lánder Jenő (Kassa.) A választás után az uj tisztikar nevében Árva László köszönte meg a bizalmat és kérte a tagokat, hogy a magyar labdarugó sport felvirágoztatása érdekében vállvetve dolgozzanak. Az uj vezetőséget a kassai kerület nevében Sándor András vezetőségi tag üdvözölte lelkes szavakban, madj utána Árva elnök bezárta a mindvégig sima lefolyású, s komoly munkáról tanúskodó közgyűlést. (*) Trenker alpinista filmje. Berlinből jelentük: Luis Treriker uj filmje, amelynek dme „Hívnak a hegyek", a Matterhom megmászásának izgalmas történetéit filmesiti meg. A filmet most mutatták be Berliniben nagy sikerrel. A híres sífutó és nagyszerű rendező: Trenker. játssza a főszerepet is, A ftoztGHtyi utaz : ALFA: A forradalom szolgálatában. ÁTLÓN: Stuart Mária. (K. Hepburn.) METROPOL: A hallgatás vára. (Annabella.) TÁTRA: Viktória királynő. (A. Wohlbrück.) URÁNIA: Fehér kór. (Csapek drámája.) VIGADÓ: Fehér kór. (Bell film.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Január 12—13—14: Pajkos hercegnő. Január 15—16—17—18: A szerelem futárja. RÁDIÓ MOZI Január 13—14—15—16: Az oroszlánszellditö. Január 17—18—19: Párisi kalandok. A KELETSZLOVENSZKÓI ÉS KÁRPÁTALJAI MAGYAR SZINHAZ MŰSORA MUNKÁCSON: Péntek: Nincs szebb, mint a szerelem. Szombat délután: A szűz és a gödölye^ Szombat este: Nincs szebb, mint a szerelem. Vasárnap délután: Romantikus asszony. Vasárnap este: Nincs szebb, mint a szerelem, Hétfő: Szakíts helyettem. Operett. Kedd: Szakíts helyettem. sporthírek )( Helsinkiben lesz az 1939. évi főiskolai világ- bajnokság. Londonból jelentik: A nemzetközi fő- iekolai diákszövetség londoni konferenciáján úgy határozott, hogy a legközelebbi főiskolai világbajnokságot 1939-ben rendezi meg és ennek a világ- bajnokságnak színhelye Helsinki lesz. A téli főiskolai világbajnokságokat Lengyelországban, Zakopanéban és Krynicán tartják meg.
