Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-08 / 280. (4426.) szám

mm J XVI. évf. 280. (4426) szám • Szerda • 1937 december 8 Előfizetési árt évente 300. félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450. £ SzloVeUSzkÓÍ és TUSZinSzkÓi mCLPUCirság félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ^ ° fl kév>es melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. pOLÍtÍKQ.Í TlCipilCípjCl Eg/es nem ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-- Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská B I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFONI 303-1 1. • • SŰRGÖNYCIM H I R L fi P, P R fi H fi. A japánok a kínai főváros előli Csangkaiszek elmeneküli Nanklngból Az utolsó ellenállás - Japán ui kínai kormányt alakii? - Nöiiekuő ansol-iapán isiiül ség Keresztény unió (BI) — Bangha Béla, a magyar katolikus élet egyik vezetőegyénisége ez év februárjá­ban nagy föltünést keltő cikket irt a Ma­gyar Szemlébe: amint ismeretes, Bangha a „keresztény unió” gondolatát vetette föl, ami annyit jelent, hogy a négyszáz év előtt kettészakadt kereszténység — a katolikus- ság és protestánsság — újra eggyéforrjon, szűnjön meg az „elvált házasfelek” külön­élése, hiszen a négyszáz év amugyis lefa­ragta az ellenszenvet és indulatot, s ma már lelkileg távolról sem létezik a régi nagy űr vágy távolság katolicizmus és protestantiz­mus közt, hiszen a keresztények fölött á krisztusi gondolat leng, nemcsak vallásban, hanem kultúrában, civilizációban, az emberi élet alapvető fölfogásában. Bangha Béla a Magyar Szemle legújabb számában .közismert írásának közismert visszhangjával foglalkozik. A lapunk hasáb­jain már ismertetett cikk jelentőségében és érdekességében semmivel sem marad az elsős mögött. Sőt, talán érdekesebb, mert a „ke­resztény unió” eszméjének fogadtatásával foglalkozik; már nemcsak a keresztények egy­ségét áhitó lelkes ember magányos töpren­géseit, óhajait adja, hanem az első gyakor­lati ütközetben részt vett eszme sorsáról ad -beszámolót. Bangha újabb cikkében főleg a komoly protestáns részről elhangzott vála­szokkal foglalkozik, többek közt Ravasz László ref. püspök hozzászólásával. Ravasz László volt az, aki a legrészletesebben fej­tette ki a protestáns állásfoglalást a keresz­tény unió kérdésében. Ő is érezte a kor han­gulatát, ami kedvez a keresztények össze­fogásának, hiszen napjainkban nemcsak a katólicizmus vagy protestantizmus, de a ke­reszténység maga, mindenestül: egyházi és "világi vonatkozásokban a legnehezebb meg­próbáltatások felé sodródott, mért az embe­riség á szörnyű háború erkölcsi romlásával a keresztény lelkiséget tépázta meg, a ke­resztény életet tiporta el, nemcsak a háború embert gyilkoló bombáival, de a háborút követő idők embert gyilkoló közszellemével is. A kereszténység ma minden oldalról el­lenségekkel van körülvéve, istentagadás, uj- pógányság éledezik, csupa olyan elem arat sikert, amely nem az emberiség egységét és békéjét mozdítja elő, hanem az ellentéteket szítja és domboritja ki. Ma szinte már ne­vetséges Európáról beszélni úgy, ahogy va­laha szellemi értelemben szó volt róla, mert a földrajzi Európán kívül ma alig létezik valami európai egység, amit nyugodtan és bizalommal lehetne valóban „egységnek” érezni. S tagadhatatlan, hogy éppen a ke­reszténységre vár az a föladat, hogy akár Európában, akár világszerte a fölbomlott egységet visszaállítsa. De a katolikus—protestáns unió távolról sem oly egyszerű, mégha á kor hangulata és parancsa annyira mellette szól is. Négyszáz év múltja és tradíciója választja el a keresz­tényeket egymástól. És ha forradalmi, har­cos lendülettel született is meg a kettéválás, ma távolról sem a harcot provokáló kedv vagy ellenséges magatartás az, ami az uniót nehézzé teszi. Ma a megállapodott békés helyzet a legnagyobb akadály, hangozzék ez bármily paradoxul. A harcos kettéválásból békés egymásmellettélés lett. E békés vi­szony teremthette az „unió” gondolatát is, mert senki sem pendítette volna meg az egyesülés lehetőségét, ha viszály, feszültség jurálkodna protestáns és katolikus közt. És SANGHAJ. — Jólinformált körök jelen­tése szerint Csangkaíszek marsall feleségé­vel kedden reggel repülőgépen elmenekült Nankingból. Ezt a hirt később más források is megérősitetíék. Csangkaíszek, a kínaiak főparancsnoka állítólag Nancsanba, Kianszi tartomány fővárosába repült. A japán légi haderő kedden reggel álta­lános támadást intézett Nanking ellen. Ez volt a 115. repülőtámadás a konfliktus ki­törése óta a kínai főváros ellen. PRAGA. — Hodza miniszterelnök ked­den a miniszterelnökség palotájában fogad­ta a lengyel pártok kiegyezési bizottságát. A küldöttségben a cseh néppártot Buzek és Berger lelkész, a lengyel szocialista pár­tot Badura tanár és Kőtárba titkár, a pa­raszt katolikusok szövetségét Wolf nemzet- gyűlési képviselő és Junga országos képvi­selőtestületi tag képviselte. Wolf képviselő ismertette a lengyel1 kisebbség helyzetét, Buzek előterjesztette a lengyelek kívánsá­gait, amelyeket a miniszterelnöknek átnyúj­tott emlékirat tartalmaz. Badura tanár rá­mutatott arra, hogy e követelések teljesítése úgy a lengyel kisebbség, mint a csehszlovák demokrácia szempontjából feltétlen szüksé­ges. Junga fölhozta a lengyel mezőgazdák kí­vánságait. Berger lelkész mindenekelőtt a lengyel evangélikus egyház alkotmányának jóváhagyását kérte. Valamennyien hangsú­lyozták a lengyel nép lojalitását a köztársa­épp ez évben, az unió fölvetésének évében számos testvéri megnyilatkozás történt a magyar protestánsságot jelképező Debrecen és a magyar katolicizmust szimbolizáló Pan­nonhalma közt. S hogy igy, minden erőltetés nélkül bontakozott ki a magyarok körében a keresztény testvériség gondolata, ez nem kis mértékben arra vezethető vissza, hogy a magyar protestantizmus megmaradt törté-* neti eredeteiben, négyszáz év alatt nem ka­nyarodott oly messze a reformátorok egy- házjavitó elképzeléseitől, mint esetleg má­sutt, — ezt a szempontot, mint biztató és kedvező jelt említi meg Bangha páter is újabb tanulmányában. És biztos, hogy a ma­gyar protestáns és katolikus lélek közt soha­sem támadt oly nagy ür, mint például a cse­heknél az olmützi katolikus és a tábori hu- szitá lelkűiét, közt. E?t a magyar jelenséget nem szabad szem elől téveszteni. Ha a magyar protestánsok hűek maradták reformátoraik elveihez, ak­A japán császári főhadiszállás kedden délben hivatalos jelentést adott ki, amely szerint á japán haderők a következő váro­sokat foglalták el Nanking környékén. Északkeletén Csihisziaszant, amely hely ti­zennyolc kilométerre van Nankingtól, délen Szinglungsant (8 kilométer), délkeletre Fangsant (15 kilométer). A Dömej-ügynökség közli, hogy a japán csapatok hétfőn este 19 órakor elfoglalták az úgynevezett Biborhegyet, amelynek íete­ság iránt és azt a meggyőződésüket, hogy kívánságaikat a csehszlovák köztársaság al­kotmánya keretében lehet teljesíteni. A miniszterelnök válaszában elismerte, hogy a fölhozott kívánságok nincsenek el­lentétben a csehszlovák alkotmánnyal s ki­jelentette, hogy mindezeket a február 18-i kisebbségpolitikai alapelvek értelmében a kormány mérlegelés tárgyává teszi. A miniszterelnök örömének adott kifejezést, hogy a kiegyezési bizottság egységesen lép fel a Csehszlovákiában élő lengyel nemzetiségű pol­gárok szószólójaként és felelősséget is vállal egységesen a tárgyalásokért. Különösen méltá­nyolja azt, hogy ez a bizottság saját jószántából kezdeményezte a közeledést*' A kormány elnöki kihallgatást Kőtárba titkár köszönő szavai fejezték be. Kőtárba kiemelte, hogy á kiegyezési bizottság a demokráciában látja az egyetlen útját annak, hogy a köztársa­ság lengyel lakossága elérhesse jobb jövőjét kor az idők során csak közeledés jöhetett létre protestánsok és katolikusok közt. Mert a katolikus egyház a Borgiák és Mediciek után a reformpápák egész sora alatt, Ötödik Piusztól Nyolcadik Orbánig, maga is „re- formálásí” folyamaton ment keresztül. Föl kell jegyezni ezeket, a minden keresz­tényt egyformán érintő adatokat, amelyek az egység és együvétartozás gondolatát erő­síthetik. Bár tudnunk kell, hogy a „keresz­tény unió” bármennyire indokolt is elvileg és gyakorlatilag, rengeteg akadályba ütkö­zik és nem is forszírozható, — igy látja Bangha is a fölvetett eszme nyomán kelet­kezett visszhang mérlegét. De ez távolról Sem jelenti az eszme kudarcát. Sőt. A disz­kusszió megindulása csak örvendetes tünet lehet, mert arra ösztönöz, hogy mindenki foglalkozzék e gondolattal s ki-ki magában rájöjjön áz oktalan ellentétekre, amelyek annyi viszály csiráit rejtik, s annyi bajt ökoinak hétköznapi életünkben. A reformá­jén van Szunjatszen síremléke. Csangcsensi, á nankingi helyőrség parancsnoka értesítette a városban lakó külföldieket a japán csapa­tok közeledéséről. A külföldiek erre néhány újságíró kivételével elhagyták a kínai fővá­rost. Konoje herceg japán miniszterelnök, Hi- rota külügyminiszter, Sugijama hadügymi­niszter és Yandi tengerészetügyi miniszter kedden megbeszélést tartott, hogy azzal a kérdéssel foglalkozzék, mihez kezd Japán Nanking elfoglalása után. A konferencia után a külügyminiszter a császárnál audien­cián jelent meg és beszámolt a helyzetről. Félhivatalos körök úgy értesültek, hogy a kínai főváros elfoglalása után a japán kor­mány ünnepélyes nyilatkozatban visszavon­ja elismerését a jelenlegi kínai kormánytól ás kínai ellenkormányt alakit. Általános támadás Hanking ellen TOKIO. — A japán csapatok megszál­lották Nanking külvárosainak valamr.r.nyi stratégiailag fontos pontját és kedden reg­gel általános támadást intéztek a város el­len. Mit vesztett Anglia? LONDON. — Mig a japánok Nanking kapui előtt állnak, az angolok több erélyes tiltakozó jegyzéket intéztek Tokiohoz. Az elmúlt napokban Sanghajban és másutt any- nyi súlyos incidens történt, hogy a viszony London és *Tokio között ismét feszültté vált. A brit kormányt nyugtalanítják ezek az in­cidensek és azon a véleményen van, hogy a japánok szántszándékkal nem tájékoztat­ják az angolokat terveikről, mert igy akar­ják megszerezni Sanghajban .az összes ellen­őrző jogot és Kína teijes kikapcsolását a ke­reskedelemből. A távolkeleti helyzetnek rendkívül kelle­ció és a kettéválás sem született egyik nap­ról a másikra. Hosszú történelmi folyamat érlelte meg az eseményeket. Ma, úgy lát­szik, egy ellentétes folyamat hajnalát éljük és könnyen indíthatunk el egy uj történelmi folyamatot. A történelemben sohasem vol­tak véletlenek, mindig okozati összefüggés, logikus láncolat volt az események költ. És az sem lesz véletlen, hogy éppen napjaink­ban vetődött föl a „keresztény unió” gondo­lata. Aki a veszélyeztetett keresztény civilizá­ciót szivén viseli, az másképp nem fogad­hatja a „keresztény unió” gondolatát, mint hogy a testvéri megértés szellemében igyek­szik majd kiküszöbölni minden súrlódást, amit a felekezeti különbözőség magyar és magyar, keresztény és keresztény közt okoz­hat. Ma nem juthatunk messzebbmenő konk­lúzióra. De mily sokat jelent ez is: ha gyara­podni fognák a békés szózatok nyomán a békés cselekedetek, A lengyel kisebbség képviselői átadták nemzeti követeléseiket Hodza miniszterelnöknek

Next

/
Thumbnails
Contents