Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-07 / 279. (4425.) szám

s..,> \ *3% , 1 XVI*évf# 279* ^4425^szám * ®*ec*®* *1937 december 7 Előfizetési éri évente 300. félévre 150, negyed­évre 7$, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 K£. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. l2?es izém ára 1.20 KI( vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1!., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHft. Mikszáthfalva— Jókaifalva (h. I.) SZLOVENSZKÓ. A magyar áldozatkészség magasztos példát állított elénk. Véletlenül hallgatói voltunk egy rádióközveti- tésnek, amely a most felépült^uj magyar falut, Mik- jzáthfalvát mutatta be, megszólaltatta a barlanglakás­ból piroscseréptetös, csinos (házakba költözött ma­gyarokat Itt-ott elcsukló hangokat hallottunk az uj borsodmegyei magyar faluból, igazi, szivből-lélekből jött, megható hálálkodást a magyar áldozatkészség felé. Fejünk tele van a magyar falukutatók pesszi­mizmusával és a csillogó pirosfedelü magyar házak, az uj virágos magyar falu optimizmust sugároz felénk. A mágyar fiatalság az egész magyar nyelvterületen, Erdélyben, Szlovenszkón különös érdeklődéssel figyel Magyarországra, s állást foglal csaknem minden kér­désben. Mikszáth falvára is felfigyeltünk. A félórás helyszíni közvetítés alatt megszólaltak a Szulányiak, Novak Jánosok, a többi barlanglakásból, odúból fényes, világos, egészséges házikókba költözött jzegényemberek. sokgyermekes családapák, anyák, akik az uj lakásban csaknem valamennyien a világos­ságot és a száraz jó levegőt, az egészséget dicsérik. A végén Koza István, az uj falu bírája szólt a mikro- fónba. Szinte láttuk a könnyeket, amikor elcsukló hangján, megható szavakkal mondott köszönetét Bor­bély-Maczky Emil főispánnak, a Imagyar áldozatkész­ségnek, amelynek segítségével felépült a 41 házas és 300 lelkes uj magyar falu, a magyar élet uj bölcső­je: Mikszáthfalva- Mezőgazdasági munkások szavát hallottuk a magyar rádióban és szemünk, előtt megele­venedett s a barlanglakások szenvedése, szinte ki- éreztük a szavakból azt az örömöt, amit az átköltö­zés jelentett ezeknek a szegény magyaroknak. Sötét­ből a világosságra, betegségből az életbe, az egész­ségbe költöztek át háromszázan, háromszáz magyar munkás lelkének melege szállott át‘hozzánk az éter hullámain, hogy a bjztató magyar jövőt — és ne csak a passzimizmust lássuk unosuntalan. Az élét megismerését, az uj magyar élet figyelését, a magyar gnóti seauton-t, az önismeretet valahogy úgy képzeljük el, hogy a ma divatos tájszempontu Szociográfiák ne csak az élet baloldalát, hanem a Jobbat is világítsák meg. A Márciusi Front falukuta­tó gárdája mellett valahogy újnak érezzük azt áz er­délyi hangot, amelyet Bözödi György, a kitűnő ko­lozsvári iró hallat most megjelenő társadalomkutató munkájában. Ebben az uj hangban az építés szilárd akaratát látjuk, azt a jó alapot, amely a székely- séget és az erdélyi magyarságot a „székelység jobb kapujához" vezeti. Az építő szociográfiának, a jobb jövőt látó társadalomkutatásnak ezt az uj hangját olvassuk ki Bözödi soraiból. Mikszáthfalvánál tartunk, ott kezdtük. Mikszáthnak nem emeltek szobrot, az összegyűlt adományokat téglákba, cserepekbe, földbe fektették. A szlovenszkói magyarság áldozatkészsége a komáromi Jókai-szobor- ban öltött ércbeöntött testet. A szlovenszkói magyar­ság, vele együtt a Duna túlsó partja magyarságának szive ezen a napon egyet dobogott: a közös és oszt­hatatlan magyar kultúrát Az ünnepi beszéd nagy részében a magyar ifjúság felé szólott: Jankovics Marcell Jókai szobrához idézte a magyar ifjú gene­rációt, amely, mint mondta: „a materializmus korá­ban annyi kétkedéssel néz vissza Jókai hőseire." Jókai és Mikszáth Szlovenszkóé, a szlovenszkói ma­gyarságé- Jókai Tímár Mihálya, Mikszáth jó palócai közöttünk éltek, élnek a reális valóságban is. Ezek a . regényhösök, Jókai Timár Mihályai, Garanvölgyi mérnökei, Mikszáth palócalakjai nem irreális alakok, úgy érezzük. íiogy köztünk is élnek ezek az élet küz­delmes forgatagában. Garanvölgyi ideális alakja lehet és kell is lennie a mai, keresztény és szociális be­állítottságú szlovenszkói magyar fiatalság ideáljának. Nemcsak a helyzetfeltáró, hanem a nemzetmentő ifjú­ságnak. A szlovenszkói magyar érték- és érdekvéde­lem ifjúságának. Csaknem egy időben, egy órában leplezték le Jókai frqonumeptális komáromi szobrát Mikszáthfalva be- , mutatásával. Az egyik kulturális, a másik társadal­mi é? gazdasági realitás. Kulturális valóság a komáro­mi egységes szobormsgmozcjulás, társadalmi és gaz­dasági valóság a mikszáthfalvi negyvenegy magyar tűzhely. Két közülünk való. a magyar mesemondás két legnagyobb alakja egy időben kapott maradan­dó emléket, az egyik szobrot, a másik egy falut. Nem Deíbos varsói tárgyalásai Beck szerint Prágával nehéz kibékülni A lengyel külügyminiszter tartózkodó nyilatkozata - » A gyarmati kérdés - Erősödik a lengyel-francia szövetség? VARSÓ. — Delbos francia külügyminisz­ter kívánságára vasárnap a lengyel főváros­ban nem voltak politikai tárgyalások. Az előkelő vendég megszemlélte a várost és a varsói polgármesternél ebédelt* Az ebéden megjelent Beck külügyminiszter is. Este a francia nagykövetségen volt fogadtatás. A varsói sajtó részletesen foglalkozik a gyar­mati kérdéssel és elégtétellel állapítja meg, hogy a francia közvélemény megértéssel fo­gadta a lengyel gyarmati terveket és nem zárkózik el Lengyelország kívánságai elől. Neurath „szimbólikas gesztusa" A Havas-ügynökség munkatársa részlete­sen beszámol a varsói tárgyalások eredmé­nyéről. Delbos tájékoztatta Beck lengyel külügy­minisztert a londoni tanácskozásokról, majd a két államférfiu az uj locarnói tárgyalások lehetőségét beszélte meg s Beck kiemelte azt a fontos körülményt, hogy Delbost Berlin­ben Neurath külügyminiszter üdvözölte. Beck szerint ebből az udvariassági látoga­tásból arra szabad következtetni, hogy Né­metország hajlandó cselekedetekkel is bebi­zonyítani készségét a megbékülésre. Fran­ciaországgal való szövetsége miatt Lengyel- országot minden érdekli, ami a rajnai pak­tum megkötésére vonatkozik. Delbos és Beck megállapította, hogy az európai fe­szültség enyhült. A két külügyminiszter ezután Lengyelor­szág és a szomszédos államok viszonyával foglalkozott. Lengyelország politikájában azt a gyakorlati módszert követi, hogy igyek­szik minden konfliktusnak elejét venni. Óva­kodik a súrlódásoktól és kiküszöböli minden vitából a presztizskérdéseket. Beck kijelen­tette, hogy Lengyelország előnyben része­síti a két szomszédos állam közötti közvet­len tárgyalásokat s igyekszik ezzel a mód­szerrel rendezni a zavaros ügyeket, Csehszlovákia és Lengyelország között Beck sxefint régibb keletű konfliktus vaü, ame­lyet közvetlenül elintézni rendkívül nehéz. A konfliktus gyökere a lengyel kisebbséggel való bánásmód körül fölmerült ellentétekben van. A Havas-ügynökség továbbá arról tájékoztat­ja a francia közvéleményt, hogy a varsói kor­mány távol tartja magát a kommunistaellenes paktumtól. Lengyelország üdvözölné, ha a népszövetség egyetemes jellegének megfelelően újból komoly tekintéllyé válna, de a mai körül­mények között Varsónak is tekintettel kell len­ni a genfi institúció legyengülésére. Általában a két államférfiu megállapította, hogy a francia- lengyel szövetség továbbra is a varsói politika középpontjában áll. Vasárnap délelőtt Delbos külügyminiszter fogadta a kisantant követeit, a brit nagykövetet, az orosz ügyvivőt és yala- mennyiüket tájékoztatta a Beckkel való tárgya­lás eredményéről. Növekvő fegyverkezés PARIS. — A Petit Párisién értesülése szerint a varsói kormány a Németország növekvő fegy­verkezése miatt egyre határozottabban látja a francia szövetség értékét és* kitart mellette. A Pari* Soirban Sauerwein azt írja, hogy Delbos és Beck a gyarmati kérdést részletesen letár­gyalta, A lengyel külügyminiszter kifejezte azt az óhaját, hogy Lengyelországot is meghívják a nyugati hatalmak ama konferenciájára, amelyen Németország és Olaszország vesz részt, A Temps főleg a lengyel-csehszlovák viszonnyal foglalkozik és azon a véleményen van, hogy Varsó és Prága között inkább a szovjftoro6z- csehsziovák szövetség okoz nehézséget, mint néhány határkérdés a tescheni vidéken. Lengyel politikai körökben jól látják, hogy Csehszlová­kia és Szovjetoroszőrszág szerződése a francia- orcisz szerződéshez hasonlóan semmiféléi ve­szélyt nem rejt magában, Olasz kommentárok RÓMA. — Az olasz sajtó tartózkodással ítéli meg Delbos kelet- és középeurópai útját. Jellem­ző azonban, hogy7 a lapok beszüntették francia- ellenes kampányukat. Római politikai körökben e tartózkodást azzal magyarázzák, hogy Olasz­egységet szeretnénk kommentálni, amikor Magyar- országon és itt nálunk, egyszerre, egyidöben Jókai- falvát avathatunk. Jókánk már van, nagy és gazdag magyar falunk a kanyargós Kisduna partján, merészel­jünk tovább építeni a szobor mellé még egy realitást, egy magyar Jókaifalvát. Az állam telepítési akciója már létesített Hurbánfalvát, Hodzafalvát, Stefánik- falvát, de elfelejtett Jókaifalvát épiteni, pedig jussunk lett volna hozzá. A miniszterelnök mutassa meg, hogy nemcsak ércszoborba tud adakozni, hanem Jókaifalva felépítéséhez- is hozzá tudna járulni néhányszáz hold kisajátított és még be nem telepitett volt magyar földbirtok adományozásával. A szlovenszkói magyar­ság áldozatkészsége bizonyára itt sem állna meg, a magyar tűzhelyek felépítéséből mi is kivennénk részünket Jókai szülővárosában az ércalak pompája melleit magyar nyomorúságot is láttunk, láttuk a sok i fecskefészket, a várfalakhoz rakott sárfészkeket, me­lyekben volt magyar földbirtokokról kiszorult falu-J ország meg akarja várni a legújabb angol fran­cia kezdeményezés eredményeit. Delbos nem találkozik Budapesten Kányával VARSÓ. —• A „Magyarország" cinxü lap Varsóba küldött munkatársa a sajtófogadás al­kalmával beszélgetést folytatott Delbos francia kü lügy mini szterrel. — Igaz-e, hogy Excellendád Budapestre is készül? — kérdezte a magyar újságíró a minisz­tertől. —• Valóban igaz, — válaszolta Delbos. Krakkóból Bukarestbe, onnan Belgrádba uta­zom, Belgrádiból pedig Prágába látogatok el és ez az utam Budapesten visz keresztül. A kora reggeli órákban érek Budapestre. Az újságírónak arra a kérdéséire, hogy meg- szakitja-e útját Budapesten, Deíbos igy vála­szólt: — Nem, ezt nem tehetem, őszinte örömömre szolgált volna, ha alkalmam nyílhatott volna arra, hogy találkozzam Kánya külügyminiszter úrral. Vonatom' azonban olyan kora reggeli órákban ér Budapestre, hogy nem kértem ezt az áldozatot magyar kollégámtól, amit őszintén sajnálok. Az csitrák külügyminiszter vadászmeghíitst topott Jugoszláviába BÉCS. — Bécsben olyan hírek terjedtek el, hogy Sztojadinovics jugoszláv miniszter- elnök vadászatra hívta meg Jugoszláviába Schmidt Guido osztrák külügyi államtitkárt. Illetékes helyen megerősítették a meghívás­ról szóló hirt s kijelentették, hogy Sztojadi­novics meghívása igen szívélyes hangú volt, de még tárgyalások folynak a látogatás idő­pontjáról. A jugoszláv miniszterelnök lépése Bécsben fölíünést s egyben megelégedést keltett. Eddig ugyanis a jugoszláv kormány volt az utódállamok közül a legélesebb ellen­tétben Ausztriával és az osztrák kormány­zati rendszerrel. Úgy tudják, hogy a meghí­vás nagyrészt Mussolini kívánsága volt. vitatkozunk most azon, hogy melyik a nagyobb érték, mert hiszen mindkettővel tartozott már régen a ma­gyar társadalom a nagy magyar regényírók emléké­nek. Jókai szobrának már rég ott kellett volna lennie szülővárosában, kisebbségi sorsunkban kellett össze­gyűjteni a garasokat a már régen esedékes hála le­rovására. Mikszáth palócai falut kaptak, leköltöztek a barlanglakások nyirkos levegőjéből. Mikszáthfalva ma még csillog, ragyog, az uj épületek messze kiál­tanak fehérremeszelt házaikkal, a nagy palóc mese­mondó alakjai járnak-kelnek, élnek, veritékeznek, nap- keltétől-napnyugtáig túrják a földet a mindennapi kenyérért. Jókai mosolygó, mesemondó, békebeli charme-ot visszatükröző, osillogó-villogó ércalakja is messze kiált a szlovenszkói tájakon. Hinni merjük, bízunk ábban, hogy a komáromi ünnepség valóság, kisebbségi életkeretet szabályozó uj kötelék, lelki ka­pocs a magyar szivek között A két ünnep egybeesett Legközelebb olyan ünnep­népe lakik. Láttuk a pozsonyi Óliget Zabosában lakó magyarságot is, akiket ugyanaz a nyomorúság haj­tott be a nagyváros mellé. Ezeknek a kiszorult magya­roknak szeretnénk Jókaifalvát, szlovenszkói Mikszáth- falvát, Kazinczyfalvát és még több telepet épiteni, hogy kikerüljenek a városi fészeklakásokból, ha ugyan lakásnak nevezhetjük ezeket. A Jókai-szobor leleplezése után. a kulturális való- f ság mellé Szlovenszkón gazdasági és társada’mi realitásokat kívánunk épiteni. Ez a legfontosabb \ feladata a szlovenszkói magyar ifjúságnak. De köte­lessége ennek a fiatalságnak az is. hogy az anya­országban ne csak a viharsarkokat kisérje éber figyelemmel, hanem az épülő Mikszáihfalvákat is, hogy ebből erőt merítsen a szlovenszkói jókaifalvák felépítéséhez. A mi viharsarkainkból kell ezeket az uj magyai' falvakat felépítenünk. A szobor mellé fehérremeszelt, muskátlis magyar házakat, földet, ahol a szobor mellett magyar élet sarjad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents