Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-05 / 278. (4424.) szám

«re«<ra-.MAo^aftHiRLax> 17 1937 december 5, vasárnap* »ERS<ra-.MAfi&flftHIRLAg A kínai hadjárat csak Xészüi a világ tejgnaéyobb tengeri háborúja — Egy angol folyóirat feltűnésekeltő cikke a Csendes-óceán jövőjéről — M 3135 17/10 Brazíliába, Uruguayba, Argentínába, Paraguayba és a többi délamerikai LONDON. — Az egyik legnagyobb an­gol folyóirat, amely főleg katonai és külpo­litikai dolgokban rendkívül tájékozott, fel- tünéstkeltő cikket közölt a jövő háborújá­ról. A cikkíró szerint mind a két háborús esemény, ami ebben a pillanatban nyugta­lanítja a világ közvéleményét, tulajdonképpen előcsatározása a jövő há­borújának, amely elsősorban tengeri há­ború lesz. A spanyol polgárháború és a kínai hadjá­rat kimenetele döntő hatással lesz a jövő háborúra. A beavatottak előrelátták, még a washingtoni tengeri egyezmény lejárta előtt, hogy kikerülhetetlenné válik olyan méretű tengeri fegyverkezés, ami előbb vagy utóbb háborúra vezet a versengő nagyhatalmak között. 1936 december 31-én járt le a wa­shingtoni egyezmény, de ekkor már egyet­len egy hatalom sem tartotta be rendelke­zéseit. Talán leginkább még Anglia, de már Angliában is minden megtörtént a nagyará­nyú tengeri felfegyverzés előkészítésére. Amikor még a déli tenger szabad volt Az egyezmény ellen — mint ismeretes — a japánok intézték az első támadást. Japán hangoztatta, hogy sérti nemzeti büszkesé­gét, hogy ugyanakkor, amikor Angliának és Amerikának a washingtoni egyezmény 525 ezer tonnát engedélyezett páncéloshajókra, Japán mindössze 300 ezer tonnára kapott engedélyt. 1934 december 29-én az összes formasá­gok szigorú szemmeltartása mellett Ja­pán két évre fel is mondta a szerződést B minthogy áz időközben megindított tár­gyalások flém vezettek eredményre, immár egy év óta a Csendes óceánon semmi nem korlátozza á hatalmak fegyverkezését. Japán a fegyverkezési versenyből két ok­ból nem veheti ki részét olyan mértékben, mint ahogy a nagyhatalmak elvárták. Elő­ször is leköti erőit a kinai vállalkozás, má­sodszor pedig tengeri hadereje főleg defen­zív célzatú. Japánnak arra kell ügyelnie, hogy a környező tengereket és a keletázsiai partvidéket uralja. A mostani katonai vállalkozásnak ugylát- szik az a célja, hogy egy esetleges nagy tengeri háború esetén a keleíázsiai par­tokról ne érhessék meglepetések. A japán tengeri haderő főleg könnyebb páncélosokból, torpedóhajókból és buvárha- jókból áll. Japánnak az a célja, hogy egy esetleges amerikai vagy angol flottatáma­dás ellen mennél tovább tudjon védekezni s mennél erősebb támaszpontjai legyenek a Csendes óceánban. Az egész csendesóceáni sztratégia leg­főbb problémája egyébként is a jó védel­mi pontok létesítése. A kínai tengeren Japán pozíciója eleve biz­tosabb már csak azért is, mert Japán köze­lebb fekszik ehhez az esetleges harctérhez, mint Anglia vagy Amerika. Nem szabad el­felejteni, hogy a washingtoni egyezmény egyik alapvető pontja az volt, hogy az öt nagyhatalom kölcsönös megsegítést ajánl egymásnak s hogy nem létesítenek a Csen­des óceán nyugati részén flottabázisokat. Hawaitól Kínáig valóban nem is volt egyet­len védelmi pont sem, a déli tenger teljesen szabad volt. Amerika helyzete Egészen 1936 végéig betartották a hatal­mak a washingtoni egyezménynek ezt a rendelkezését s például Anglia lemondott arról, hogy Hongkongot megerősítse, távol­keleti flottabázisa, Singapore az úgyneve­zett egyezményes terület határán kívül fek­szik. Pearl Harbor és Singapore között nincs sem amerikai, sem angol tengeri vé­delmi bázis. Egyedül a japánoknak, akik itt otthon vannak, állott módjukban tengeri erődítményeket építeni s valószínűleg azért is fogadták a tengeri egyezménynek ezt a pontját élénk örömrivalgással 1922-ben. A japánok helyzete ebben a pillanatban a két nyugati nagyhatalommal szemben rendkívül kedvező. ' Erős flottabázissá építhetik ki Formozát, a Yap vagy a Marianne-szigetet s innen na- talmukba keríthetik a Fülöp-szigeteket. Ugyancsak flottabázist építhetnek a kuriliai szigeteken s innen az Amerika Ázsia kö­zötti tengeri útvonalat ellenőrizhetik. Különösen kedvezőtlen az Egyesült Álla­mok helyzete. Nem is gondolhatnak arra, hogy a Fülöp-szigeteken tengeri védelmi pontot rendezzenek be, mert 1946 julius 4-ig mozgási szabadságuk a szigeten rend­kívül korlátozva van. Legfeljebb Guam sziget megerősítésére gondolhatnak s ugylátszik, ezt meg is fogják valósítani, minthogy a Guam szi­get sztratégiai szempontból igen kitünően fekszik. A sziget ugyanis pontosan az Amerika— Ázsia és Japán—Ausztrália útvonal közép­pontjában van. Ebben van mindenesetre a legnagyobb veszély, minthogy a sziget megerősítése inkább offenzív, mint defen­zív jellegű s Japán egészen bizonyosan ba­rátságtalan gesztusnak venné. Amerika pe­dig ebben a pillanatban, elsősorban üzleti érdekből el akar kerülni minden konfliktust Japánnal. Az angol védelmi lánc Japán ellen Az angolok megerősíthetik Hongkongot, s ezt valószínűleg meg is teszik abban a pillanatban, amint a japánok kiépítik For­mozát. Természetesen éppen ennyi joggal mondható az is, hogy a japánok megerősí­tik Formozát, amennyiben az angolok meg­kezdenék Hongkong katonai átszervezését. Egyelőre azonban az angolok még csak Singapore kiépítésével foglalkoznak. Itt játszódott le egyébként a nagy tavaszi an­gol tengeri hadgyakorlat. Singaporenak rendkívül fontos szerepe van az angol védelmi láncban. Védi In­diát, elzárja a japán flotta útját Európa felé és lehetetlenné teszi a japán táma­dást Ausztrália ellen. A három érdekelt nagyhatalom egyelőre csak defenzív munkálatokkal foglalkozik, a közvetlen háborús veszély tehát még nincs itt. De például japán katonai akciója Kí­nában már veszedelmes offenzív hadmoz­dulat s nem lehetetlen, hogy olyan fait- accompli elé állítja a Csendes óceán part­vidékének valamelyik pontján a többi nagy­hatalmakat, hogy kikerülhetetlenné válik a konfliktus. Mindenesetre sok minden függ a negyedik partner, Szcvjetoroszország magatartásától. A szovjet távolkeleti politi­káját sürü homály fedi. És a szovjet? Mindenesetre rendkívül érdekes ebből a szempontból az az először fantasztikusnak államba gyorsan és kényelmesen utazhatik az angol hajóstársaság hajóin. Prospektussal és költségvetéssel késiseggel szolgál ROYAL MAIL LIMES, LIMITED Praha ll.y Vádavské nám&sti 72./4. í ______ lá tszó terv, ami főleg norvég lapokban lá­tott napvilágot, hogy tudniillik Szovjet- oroszország északsarki ,.tudományos" ex-, pedicióival elsősorban azt akarja elérni, hogy katonai összekötőkapcsot létesítsen Amerika és Szibéria között. Norvég lapok­ban egészen komolyan foglalkoznak azzal a kérdéssel például, hogy a jövő háborúban a Murman:k-part is hadszíntér lesz. Tény az, hogy az északi tengeren újabban sűrűn bukkannak föl titokzatos páncélosok, buvárhajók és torpzdórombolók, amelyek­nek egyrésze a német, a másik része orosz eredetű. Számos jel mutat arra. hogy Oroszország számol egy távolkeleti konfliktusban Né­metország váratlan akciójával. Az orosz flotta keleti tengeri útja nagyon nehéz, vi­szont egy Oroszországgal ellenséges hata­lom könnyűszerrel blokád alá foghatja a szűk finn öbölt és elzárhatja a KronstadU bán állomásozó orosz flotta útját. a kassai magyar cserkészeknek Dr Charvát professzor, a csehszlovák cserkészvezér két meleghanga levélben dicséri a magyar cser- készek legyetmezeltségéi és tökéletes nevelését KASSA —• (Szerkesztőségünktől.) A kassai magyar cserkészeket igein nagy kitüntetés érte: a Csehszlovák Cserkészszövetség vezére, dr. Charvát József, a prágai Károly egyetem orvos­professzora két levélben Is a legmelegebb hangú elisme­réssel nyilatkozik a magyar cserkészek kivá­ló fegyelmezettségéről és képességeiről. Dr. Charvát, aki Benes elnök utódja a Csehszlo­vák Cserkész-szövetség vezényletében, néhány héttel ezelőtt járt Kassán, hogy szemlét tartson az itteni cserkészek felett. A cserkészvezér tisztele­tére ez alkalommal estély volt a Schalkház nagy­termében és ott dr. Charvát nagy beszédben mél­tatta a cserkészmozgalom egyre nagyobb jelentő­ségét. Másnap délelőtt hatos sorokban álltak fel a cserkészek végig a Főuccán, dr. Charvát végig­járta az összes csapatokat, átvette a jelentése­ket, majd a színház előtt a helyi vezetők tár­saságában végignézte a cserkészek felvonulását. Délután nagy megbeszélés volt, amelyen a lég,ki­sebb őrsvezető is véleményét nyilváníthatta. Mi­kor a prágai cserkészvezér vasárnap este eluta­zott Kassáról, minden parancs nélkül nagy cso­port cserkész — közöttük a legtöbb magyar cserkész volt — jelent meg az állomáson és spontán, meleg ünneplésben részesítette a cser­készvezért. Dr. Charvát nem titkolta, hogy mennyire meglepte a magyar cserkészek meleg ragaszkodása és bizonyára a búcsú hangulata is nagyban hozzájárult, hogy dr. Charvát mindkét levelében oly közvetlen és őszinte elismeréssel emlékszik meg a magyar cserkészek erényeiről. Az első levél a kassai fekőipariskola igazga­tóságának szól, szószerinti fordításban a követ­kező szöveggel: » „Egy héttel ezelőtt alkalmam volt szemlét tar­tani Kassán a szlovák és magyar cserkészek fe­lett, mely utóbbiak közül oly nagy számban van­nak az önök intézetében. Engedje meg nekem az Igazgatóság, hogy megköszönjem diákjaiknak a cserkészetben való hathatós részvételét és sze­ren csekivánataimat fejezem ki a felsőiparis­kolai csapat fegyelmezettsége és ama tökéletes nevelés fölött, amelyet az intézet diákcserké­szeinél tapasztaltam." A második levél Bors Kálmán felsőipariskolai tanárnak, a kassai magyar cserkészek főparancs­nokának szól, E levél szövege: „Ma jutottam hozzá, hogy Neked és cserké­szeidnek őszinte szívvel megköszönjem nemcsak a fogadtatást, amelyben látogatásom alkalmá­val Kassán részesítettek, hanem azt is, hogy oly helyesen fogjátok fd és hajtjátok végre a cserkésznevelést Azt hiszem, hogy a cserkészet a legjobb eszköz az ifjúság nemzetiségi és val­láskülönbség nélküli, jóakaratu összefogásának megteremtésére, a jövő generáció boldogabb életének előkészítésére. Neked köszönöm azt, hogy cserkészeiddel ezért az eszméért dolgozol és szerencsét kívánok az eddigi eredményhez. Cserkésző dvözletet küld Neked és valamennyi testvérnek dr. Charvát," Bors Kálmán érdeme A hét levél nobilis és meleg hangja őszintén megmutatja, hogy a kassai magyar cserkészek valóban erős hatást gyakoroltak, dr. Charvát professzorra. A levélirón kívül a kassai magyarság sem feledkezik meg Bors Kálmán nagy érdemeiről, aki — amint a le­vél címzéséből kitűnik — most lett a kassai magyar cserkészek főparancsnoka. Alig négy évvel ezelőtt kezdődött meg Kassán Bors tanár vezetésével a magyar cserkészek, új­jászervezése és ma már a magyar cserkész- csapatok oly eredményes fejlődést mutatnak fel, hogy a prágai cserkész vezér, aiki a fenti két levelet irta, « a szemle alkalmával is spontán, a legmele­gebb szavakkal külön dicséretben részesítette a magyár csapatokat és azt mondotta, hogy hasonló szellemet és fegyelmet csak az angol cserkészek körében tapasztalt Eddig három magyar cserkészszervezet műkö­dik Kassán: a Kund cserkészcsapat amely a fel­sőipariskola mintegy nyolcvan növendékét öleli fel (közöttük két felnőttekből álló Rower-csa- pat), a Széchenyi cserkészcsapat, amelyben a magyar reálgimnázium filu és leánynövendékei vannak külön csoportokban megszervezve és a Kazinczy cserkészcsapat, amely Hala parancs­nok vezetésével minden magyar iskola növen­dékeiből toborzódott. Közöttük van két falka elemi iskolás „farkaskölyök" s ezek különösen nagy sikert arattak kedves és fegyelmezett meg­jelenésükkel a felvonuláson. A gimnáziumi Szé- chenyi-csapat fiucsoportját Duruttya tornatanár, leánycsoportját Hanka tanárnő vezeti. Most van megalakulóban az Orsolya-zárda leánycserfcész- csapata Szent Erzsébet elnevezés alatt és a Bocskay fiuc-sezkiészcsapat, amely az eddig be nem szervezett iskolák növendékeit gyűjti tagjai közé. Eddig mintegy ötszáz magyar cserkész van Kassán, de a szervezés oly gyors tempóban folyik tovább, hogy jövőre már bizonyára meg fog duplázódni ez a szám. A vezetőség legnagyobb gondja a végleges cser- készotthon és az önálló gyakorlótér létesítése. Az ideiglenes cserkészotthont nemrégen avatták fel, de máris uj helyiségek után néznek, mert a növekvő mozgalomban ez az otthon szűk­nek bizonyul. Az önálló gyakorlótér létesítése igen nagy fontosságú, mert a magyar cserké­szeknek igy lesz módjuk arra, hogy saját gyakorlóterükön nyerjék el a szükséges kiképzést, amelyet már a törvényes védelmi nevelés szabályai is előírnak, A városvezetőség magyar képviselői mindent elkövetnek, hogy a magyar cserkészek számára hamarosan megszervezzék az önálló gyakor­lóteret, * Bajtársi összefogás Megkérdeztük Bors Kálmántól, a kassai ma* gyár cserkészek újonnan kinevezett főparancs­nokától, hogy mint vélekedik a magyar cser­készet céljairól, * — A mi mozgalmunkban a magyar élet folytonosságának biztosítását látom, — mondotta a lelkes cserkészszervező. — A magyar ifjúságnak fokozottan szüksége van arra, hogy az iskolán kívül is » bajtársiasan összefogjon, a cserkészmozgalomnak az egész világon érvé­nyes nemes eszméi alapján. Ezért teszünk meg mindent, hogy a magyar cserkészet fejlődjön és erősödjön Kassán. Igyekszünk a társadalom min­den rétegének érdeklődését felkelteni, a rokon- szenvet'megtartani. Az idén megismételjük a ma­gyar cserkészbált is, amely a reprezentatív Magyar Bál mellett a kassai magyarság népszerű, demokratikus ünnepsége és amely tavaly is igen nagy tömegeket vonzott, A magyar cserkészbál januárban lesz, közvetle­nül a Magyar Bál után. A múlt évi bál anyagi eredményéből is tekintélyes felszerelést szerez­hettünk be, arra számítunk, hogy az idén még na­gyobb mértékben kiépithetjük táborfelszerelé­sünket. ■ Kassán tehát sokoldalú s agilis munka folyik a magyar ifjúság körében az egész világon oly szépen bevált cserkészmozgalom kiépítésére, amely a kisebbségi nemzetsorsban külön értek* met és jelentőséget kap.

Next

/
Thumbnails
Contents