Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-05 / 278. (4424.) szám

1937 december 5, vaaásnap. zesség felhasználható* Végül javasolja az egyesült párt a 29. cikkely teljes elhagyását, amely a 350S milliós kölcsön kibocsátására hatalmazza fel a pénzügyminisz­tért. Az indokolás egyebek között ezeket mond­ja: }tMi semmiféle fegyverkezésnek nem va­gyunk hivei. Az a meggyőződésünk, hogy he­lyes külpolitika mellett ez a hatalmas összegű kölcsön fölöslegessé válik. E kölcsönnel az ál­lamadósság eléri az 50 milliárdot s ennek évi kamatterhe átlag évi 2 ntüliárdra emelkedik, amivel az állam rendes költségvetése terheltetik meg. Ez a költségvetési bevétel 20 százalékát teszi ki. Nem lehet a jövő nemzedék terhére ily óriási ütemben emelni államadósságunkat, hiszen a köztársaságban minden élő lelket ma mér 3500 korona államadósság terhel. Egyedüli segítség a kormány külpolitikai irányának meg­változtatása, amely megszabadít minket a horri­bilis hadi kiadásoktól és az ezzel járó elviselhe­tetlen terhektől, A lengyel kisebbség tárgyalásai Módii minitztere’eiikkel PRÁGA. — A lengyel szocialisták lapja v közli, hogy Hodza miniszterelnök kedden fogadja a lengyel pártok küldöttségét. A küldöttség emlékiratot nyújt át a kormány­elnöknek a lengyel lakosság követeléseiről. parim™ naptár December 6., hétfő: 10 .órakor képviselőházi költ-s ségvetéei albizottság (fedezeti javaslatok.) —jj 15 órakor költségvetési bizottság (fedezeti | javaslatok.) — 14 órakor szenátusi véderő- j bizottság. — 15 órakor szenátusi alkotmány-1 jogi bizottság, — ugyanakkor közgazdaság] I bizottság (fegyver- és Icmerjavatdat.) — löl órakor szenátusi mentelmi bizottság. — 16 j órakor szenátusi plómim. December 9., csütörtök; féltiz órakor képviselő-jj házi népjóléti bizottság. — 15 órakor kéipvi-' selőházi pJénum. Két tábor a magyar főrendi! családok felsőházi tagválasz­tásánál BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A főrangú családok felsőházi tagválasztása körül zavarok támadtak. Je­lentette a PMH is, hogy gróf Széchenyi György azt indítványozta, hogy a főrangút családok felsőházi tagságának jelölőbizott­ságát utasítsák, hogy a közszereplés alap­ján jelöltje ki a felsőházi tagokat. Gróf Ká­rolyi Gyula ezt a feltételt nem volt hajlan­dó elfogadni. Gróf Széchenyi György most ] körlevéllel fordul a főrangú családok va- jj lasztójoggal rendelkező tagjaihoz. Felszo-$ litotta őket, hogy december 7-én tartsanak j megbeszélést és állapítsák meg a főrendi 3 tagok választásának végleges rendjét s ál- j litsák össze a jelölőlistát is, A Károlyi, Gyula elnöklete alatt működő jelölőbiZott-1 ság hir szerint már elvégezte a jelölést, úgy hogy gróf Széchenyi György és barátai el- lenlistáí állítanak. Szent Györgyi Albert elutazott Stockholmba SZEGED, — Dr. Szent-Györgyi Albert tanár felesége társaságában szombaton délután eluta­zott Stockholmba. Szent-Györgyi december 10-én Stockholmban megjelenik a Nobel-dij kiosztása alkalmával rendezendő ünnepélyen és személye­sen veszi át a neki Ítélt Nobel-dijat. Mussolini ciliSie az amerikai „kiébezteiési politika" ellen RÓMA. — Mussolini cikket irt a Popolo d’Italiába és állást foglal a New York Times egyik legutóbbi cikke ellen. Az amerikai lap ugyanis felszólítja a de­mokratikus hatalmakat, hogy szervezkedjenek a Róma—Berlin—Tokio háromszög ellen és gazdasági szankciókkal tegyék lehetetlenné a németek, az ola­szok és a japánok politikáját. Mussolini tipikusan kapitalista gondolkozásnak nevezi az amerikai lap érvelését. Az amerikaiak mérhetetlen gazdagságukban kiéheztetéssel fenyegetik a szegény népeket. Nem igaz azonban — mondja a duce — hogy háborút csak pénz­zel lehet viselni, mert pénzt mindig szerezni lehet és a háborúkat az ember és a szellem viseli. Pénz és vas között már Machiavelli is a vasat választotta és Mussolini Machiavellinek ad igazat. A duce ugyan „esztelen alternatívának" nevezi a vaj és az ágyú szembeállítását, de ha egyszer a teremtő embernek választania kell a kettő között, akkor az ágyút vá­lasztja. A duce élesen kikel a vagyon igazságtalan elosztása ellen a nemzetek között s kijelenti, hogy a harc, amit a dinamikus 'hatalmak a világdemokráciák ellen viselnek, az elnyomott népek harca a világ­kapitalizmus ellen. A gazdasági háborúban való fenyegetésre a dinamikus gépeli az autarkia egyre tökéletesebb kiépítésével felelnek. Cikkének Mussolini fi következő címet adja: „A demosz kivégzése." Feloszlatták a brazíliai pártokat RIO DE JANEIRO. — Vargas elnök elren­delte a brazíliai politikai pártok feloszlatását. A rendelet az úgynevezett integralisták, a zöld- ingesek félfasiszta pártjára Is vonatkozik. Ezt a pártot annak idején a kommunizmus leküzdé­sére alakították. Kizárások a Henlein-párlból PRÁGA. — A szudétanémet párt sajtóosz­tálya nyilvánosságira hozta Henlein Komád kö­vetkező pártvezér! intézkedéseit: — A szudétanémet párt alapszabályainak 153-ik paragrafusa értelmében. — közli szösze- iint Henlein — kizárom a pártból d!r. Jónak Gusztávot, — Jonaik vonakodott a saját kifeje­zett kérelmére -általaim kiküldött BirCké Hubert, dr. Dávid Herbert, valamint Lammel Ricihárd képviselő baj társaikból álló vizsgálóbizottság előtt megjelenni és ezzel nem ismerte el a fe­gyelmi bizottságot. — Ugyancsak a szudiétané- met párt alapszabályainak 153-ik paragrafusa érteimében zárom ki a pártból Kasper Rudolfot. Kaspex az ellene a prágai Német Ház 'borozójá­ban történt ismeretes ügyből kifolyólag indított fegyelmi eljárás elismerését különböző feltételek­hez szabta és ezzel a fegyelmi vizsgálat lefoly­tatását a gyakorlatban lehetetlenné tette. Ezen­kívül a párt -és a vezetőség, ellen nyilvánosan súlyos támadásokat intézett. Ezáltal a Kasper Rudolf elleni fegyelmi vizsgálat szükségtelen­né vált. A Knorr képviselő elleni e3|járás fo­lyamatban van. — Kasper Rudolf és dr. Jónak nem voltak hajlandók -az általam kijelölt fegyel­mi bizottság előtt megjelenni. A párfchivek azon­ban joggal követelik, hogy a párt fegyelmi rend­szabályait a vezető funkcionáriusokkal szemben ugyanolyan eréllyel alkalmazzuk, mint az egy­szerű párttaggal szemben. A mozgalom és az egységes, zárt vezet ötestükt érdekében levonom ezekből a fényeidből és az egész tapasztalatból a következm'ényeket s tiszta helyzetet teremtek. Farkas István: Karácsonyi ajandéltols, Ml MM szemei! Modern rádiókészülékele (úgyszintén alkalmi vételek) ..................Ké 59'— Vi llany avagy kofíeres grammofonok.................................................Ke 39'— Ho rdozkafó írógépek (Hermes Baby, Imperial, Corona) . . Kó 79*— Erős strapa kerékpárok 3 évi jótállással, komplett.......................Kó 59'— Porszivógépek (Siemens Erha) ...............................................................Ke 69’ Fo tokészülékek (Zeiss, Agfa, Kodak, Voigtlander stb.) , . Ke 49’— Vetítőgépek és felvevökészülékek (Kodak Eumig)......................Ke 109'— Sí ntrax villany kávéíözögép......................................................................Ke 39'— Vi llanyvasaló ........................................................................................ . . . Ké 29’— Cs illárok Ke, 25'—, 35'—, 45'—, 65'—, 110 — havi részletre TECHNO FREISTADT, Brelislava, Duna-u. 47. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve! FÉNYKÉPEK A MIKULÁS Először talán mégis a soproni óvodában talál­koztam vele, ahová a kedves nővérek hívták, a „szürke apácák”. Igazán megtermett, hatalmas, fehérszakállu öreg volt, akinek a nyomában piros ruhába öltözött krampusz járt, nagy pékkosárral a hátán és virgáccsal a kezében. Mi, csacska fiúcskák remegve néztük a Mikulást, összebúj­tunk mint az ázott verebek, s a tábornok fiával, aki mellettem ült, egyszerre sirtunk nagy keser­vesen. A sírásból aztán csodálatos gyorsasággal változtunk derűbe, mert a pékkosár tartalma kia­padhatatlan forrásként ürült, narancsok, fügék, színes papirszemüvegek, krumplicukor, édesgyökér, olyan kívánatosán került ki belőle, hogy az egész óvoda zsibongó méhkashoz hasonlított, ahol ta­vaszra rajzanak az ostoba kis méhecskék. Köszö­nöm nektek, kedves „szürke nénik”, hogy ma visszagondolhatok erre az izgalmakkal telitett, de feledhetetlen, régi téli délelőttre. Másodszor csak a suhanó lépéseit hallottam. Első elemibe jártam, a lámpa éjjel is égett, apám szerette a titokzatos félhomályt, 8 a lámpa mel­lett örökmécsest égetett a Mária-szobornál is. Éj­jel váratlanul fölébredtem. Még Innen voltunk az éjfélen, mert apám olvasott. S előtte az asztalon ott ált az akkori divat szerinti szőrös krampusz, hátán a nagy cukros kosárral, mintha csak az én ébredésemet várta volna. Akkori álmomra már nem emlékszem, de a párnám könyharmatossá vált azon éjjelen. Azóta sokszor találkoztam a Mikulással. Most á kirakatok juttatják eszembe boldog gyermekko­romat, s a magam három gyermekét. Nézegetem a kirakatokat, talán éppoly szívesen, vagy még szívesebben, mint a kisgyermekek, az ezernyi ap­róság mind elven valósággá színesedik bennem, látom a fehérszakállu, jó öreget, aki éjjelenként, amikor senki sem látja, ajándékot dob be a sze­gények ablakán, s olyan jól esik most lopva meg­állni egy-egy máskor szürke bolt előtt, s gyö­nyörködni az ég egyik legszebb ajándékában, a kicsinyeket való megajándékozásban... Harminchat fiam van az iskolában. Legnagyobb része szegény, van olyan is, akit a templom ege­réhez hasoniithatok, van valamivel gazdagabb, de egészen jómódú egy sincs közöttük, négy zsi­dó Ham közül kettő „napokat” eszik, egyiknek az apja meghalt, a másiké ócskavassal kereskedne, ezekhez egyformán szólhatok, ezekkel egyformán beszélhetünk. Mondom is mindnyájuknak, hogy láttam a kirakatokat, jön a Mikulás. Kipirult vagy elképedt arcok néznek reám. Olyan szorongó a kép, mintha az is azt mintázná, hogy a saját iskolánkból egy régi épület sarkába tettek. De a furcsa elbánás csak egy röpke pilla­natra sugárzik át rajtam, mert a magam gyer­mekkorát emlézem, és szeretném, ha mind a har­minchat fiúcska egyformán érezné a Mikulás me­legét. — Akkorra talán megint lesz hó — mondja az egyik, magányos, árva fiúcska. Azért mondja, hogy elterelje figyelmemet a fájó kérdésről. —• Én fölöltözöm — ragyog a szeme egy másik­nak, — olyan jó lesz majd Mikulásnak járni! A többiek hallgatnak. Egyik-másik félve pís- lant reám, mintha a Mikulás csak az én parancs­szavamra várna, g akkor semmi baj. Látom a nagy bizalmat és a még nagyobb té­I továzást, a szivem elszorul, g arra gondolok, hogy imég akkor is milyen sóvárgó szemekkel néz rám egyik-másik, amikor közönséges bélyegeiket osz­togatok szét közöttük. A hirtelen csendből pontosan kihallom a szivek hangját: — Neked van, neked kellene törődnöd a mi Mikulásunkkal is! Mert ruhát Is, cipőt Is, tejet is, meleget Is, kül­ső és belső meleget is tőlem várnak. Tizenhatan kértek volna ruhát, cipőt, kétszerannyian meleg tejet tízóraira. Máskor, ha valamiről elbeszélgetünk, olyan nagy a zsibongás, hogy a végén lármává fajul, $ gyengéd verekedés a vége. Most ollóval kellene belőlük kinyírnom minden szót, de harapófogóval tartanák vissza. Harminchat kis magyar gyermek, legnagyobb része proletár. Az apjuk munkanélküli, az egyik elárulta, hogy karácsonyra már Ígértek nekik huszonötkoronás segélyt. Se Irkájuk, se könyvük, mert mindenkinek nem tudunk adni. Papírdara­bokra írják a német dolgozatot, de szívesen Írják, Néha azért nem készítették el a házi feladatot, mert otthon „nem volt tinta”. Talán kenyér sem volt, s hogy helyzetüket nem vizsgá­lom mélyebben, annak Is az előre látható meddő eredmény az oka. Társadalmi hely­zetképet Írni szép dolog és az utóbbi idő­ben felkapott irodalmi műfaj, de olyan nagy tár­sadalmi helyzetképet inti, mely ezer meg ezer magyar proletárgyermeken segítene, amúgy sem lehetne. Kik vagyunk mi, hol a hatalmunk, hol az anyagi eszközünk, hogy mindnyájukon segít­hessünk? Biztosan lesznek nyugdíjas jegyzők és elbocsátott vasutasok, akiknek karácsonykor sem lesz a megszokottnál jobb ebédjük. Biztosan lesz­nek magyar Iparosok Is, akik csak elmúlt kará­csonyokra emlékeznek vissza, mert kalács he­lyett száraz kenyér járja az asztalukon. Papot is ismerek, aki csak úgy tud vendéget látni, ha a falusiak hordanak össze ennivalót. Milyen gazdag Mikulás és még gazdagabb Jézuska kellene ezek­nek, hogy a jövőbe vetett hitüket — ha fokozot­tan Is — megtarthassák! — Nekem úgy sem hoz semmit a Mikulás — mondja inkább magának és nagyon szomorúan az első pádból egy kisfiú. Én meghallom a szót és elgondolkodva nézek ki az ablakon, ahonnan kopászfejü fák néznek vissza reám. S magam sem tudom miért, talán hogy nagy tehetetlenségemet leplezzem, ahogy a fákra nézek, a ml együgyü kis német dalocskánkat du- dolgatom: — Es sind zwel kiélné Fensterleln In einem grossen Haus, da schaut die ganze Welt hinein, da schaut die Welt hlnaus— Igen, benéz hozzánk az egész világ, Idelátjuk a Garamot, a Sajót, a Vágót, a Dunát és a többi folyót is, mind idebujik a vén Ipolyhoz és úgy súgják összebújva nagy panaszukat: — Minden évben kevesebb magyar gyermeket látogat meg a Mikulás— A felhők mögött Istent keresem. Milliónyi gond­ja között talán elfelejtett ránk nézni? De nem, ml, emberek vagyunk a hibásak. Valamikor elfe­lejtettük jobban szeretni egymást.* Tamás Lajos: FAGYOS MEZÜKÖN Keményre fagytak a mezők. Egyedül járok. A levegő üveg. Kibővültek a határok. Fölemelem a kezem, a melege élő pára. Vér kell és szív kell: ez a parancs máma. A viskó hó alatt alszik, az ólban vacog az álla.. A vályú előtt meghajolva száraz kórót rágnak. Lent a város pöffeszkedik és konokul hallgat, mint a bűnös, akire büntetést hiába szabnak, védekezik szénnel, bélelt bundával és géppel, függönnyel, hideget altató, központi fűtéssel. Itt állok egyedül az utón a városnak magja, akárha a koromszemet a szél elsodorja dermedő fák közé, akik állják még a vártát, hogy elhozza közéjük a melegnek álmát— Felhívás a pozsonyi magyar családokhoz Magyar könyveket a magyar gyermekeknek! A pozsonyi SzMKE iskolaügyi bizottsága az­zal a kérelemmel fordul a pozsonyi magyar csa­ládokhoz, hogy — amennyiben vannak felesle­ges régi gyermekolvasmányaik — mesekönyvek, útirajzok, ifjúsági regények stb. — azokat aján­dékozzák a SzMKE helyi csoportjának, amely ezekből a könyvekből ifjúsági könyvtárat akar létesíteni, hogy a magyar iskolásgyermekeket megfelelő olvasmányokkal ellássa. A pozsonyi népiskolákba igen sok magyar gyermek jár, akik nem jutnak hozzá megfelelő magyar könyvekhez. Pedig tudjuk, hogy számos család szekrényeiben, padláson, pincékben porladoz- nak mesekönyvek, gyermekolvasmányok, me­lyek az idővel felnőtt gyermekeik után marad­tak hátra. A SzMKE az összegyűjtött könyveket az adományozók feltüntetésével leltározza és köl- csönkönyvtárakat nyit a pozsonyi gyermekek részére. Ezért kérjük a magyar családokat, hogy e nemes célra ajánlják fel a birtokukban levő és felesleges gyermekolvasmányokat. A könyveket kérjük a SzMKE hivatalos he­lyiségébe, a Toldy-körbe küldeni. (Hoeszu-ucca 19. I. esn.) Amennyiben a könyvekért küldeni kellene, kérjük ezt a SzMKE titkárával, Császár István­nal (Ventur-ucca 15. I. em.) levelezőlapon vagy telefonon (765) közölni. A pozsonyi SzMKE r iskolaügyi bizottsága. r—wrónrniB ■m ■irrmuiyfffwirifr" mi mm mi miau ■ i—

Next

/
Thumbnails
Contents