Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-04 / 277. (4423.) szám

<PRS<SnA\AG^AtlHlRLaB 1937 december 4, szombat. A magyarság kulturális követelései az itkolaügyi kormányzattal szemben A Slovenská Liga kulturális eredményei — Niért olyan kedvezőtlen a magyarság statisztikája 7 — Kramáf szavai az osztrák népszámlálásról jog az általános polgári törvénykönyvvel egy­szerre legyen letárgyalható. A költségvetési vita gyors léptekkel közeledik befejezéséhez. A kulturális tárcához tavaly öíven szónok szó­lalt fel, ezidén a kulturális és szociális tárcá­hoz összesen tizenkettő. Az ellenzéki klubok­nak, — igy az egyesült pártnak, — már nincs beszédidejük s igy a koalíciósok kötéllel verbuválják a szó­nokokat, hogy szégyenszemre ne akadjon meg a vita. Ma is a kulturális vitában egyetlen ellen­zéki (a kommunista Hodinová) vett részt, a többi mind kormánypárti. Délután öt órakor a ház áttért a gazdasági és pénzügyi csoportba tartozó föLcTmüvelé&ügy, ipar- és kereskedelem- ügy, posta, vasút, pénzügyminisztérium e állami üzemek költségvetéseinek részletes vitájára. E csoportban az első szónok Richíer mérnök, aki egyórás beszédre jelent­kezett. Lapzáráskor a vita folyik. E csoportban beszél még Stanislav (cseh nép­párti), Zvonicek (fasiszta), Hruby (agrár), Kút (cseh liga), Eschner (cseh szoc.-dem.); Branzov- sky (fasiszta), Otáhal (lidák), Pelisek (agrár), Langer (szoc.-dem.) és Markovié (szoc.-dem.) A beavatottak úgy tudják, hogy esetleg még ma befejezik a vitát. Szombaton kilenc órakor kezdődik a plenáris ülés, ekkor a főelőadó elmondja záróbeszédét, úgyhogy tizenegyre megkezdhető a szavazás, hogy a déli vonatokkal a képviselők megérdemelt szabadságra távozzanak. A fedezeti javaslatokat a plénum csak de­cember 13-án Líiica-napján kezdi tárgyalni, vagyis a bizottságnak teljes egy hete lesz. Parlamenti prognózis A képviselőházi elnökség ma délben tar­tott ülésén megállapította, hogy a költségve­tési vita szombat délután lezárulhat. Hétfőn és kedden a költségvetési bizottság foglalko­zik a fedezeti javaslatokkal s december 9. és 10-én a plénum tárgyalná le azokat. Decem­ber 13—20. között azután a határidőhöz kö­tött javaslatok kerülnének letárgyalásra. A szenátus december 6-án tart ülést, mig december 7-e és 8-a általános pihenést fog jelenteni a sze­nátus és a képviselőház plénumának is. POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A tartománygyülés mai ülésén Dvo- rák főtanácsos felolvasott egy elnöki enunciá- ciót, amelyben Országh országos elnök helyre- igazitja a prágai Die Zeit november 30-i számá­ban Kontsek György egyesültpárti tartomány- gyűlési képviselő felszólalásával kapcsolatban megjelent tudósítást. Ezután a tartománygyülés a költségvetés egészségügyi fejezetét kezdte tárgyalni. A fejezetet Medvecky Géza előadó ismertette. Szlovenszkó tartománya egészségügyi célok­ra 56 millió koronát fordít a költségvetésben. Ebből az összegből 40 millió koronára van fedezet, ami 71 százaléknak fe­lel meg. Az előadó beszédéből megtudjuk, hogy Szlovenszkón 21 országos kórház van. Ezek fenntartása nagy összegeket nyel el, ezért az előadó panaszként említette meg, hogy az egészségügyi minisztérium az idén újból késle­kedik az országos kórházakban ápolt vagyonta­lan betegek kezelési dijának kiutalásával. Ta­valy a minisztérium tartozása már 55 millió koro­nára rúgott. Ebből 45 millió koronát nagyne- hezen törlesztettek, de már ezidén újból 23 millió korona hátrálék mutatkozik. Ez — úgymond — lehetetlenné teszi az orszá­gos kórházakban a rendes gazdálkodást. Beszéde további részében a bürokratizmus túl­kapásai ellen kel ki. Felemlíti, hogy ha például egy országos kórházban újabb betegpavillont akarnak létesíteni, akkor a bürokrácia útvesz­tője miatt hosszú idő telik ej, amig a terv meg­valósul, az iratokat háromszor is fel kell külde­(IV. folytatás.) E beszéd bevezető részeit november 27.-i, december l.-i és 2.-i számaink­ban közöltük. Iskolaépületek <— Ha csak egy futó pillantást vetünk a csehszlovák és magyar iskolaügyre, akkor azonnal látjuk a különbséget a külsőségek­ben s első pillanatra megállapíthatjuk, hogy I. vagy csak III. osztályú állampolgárok gyermekei számára építették azt. Amig a csehszlovák ifjúság részére valóságos palo­ták épülnek, modern berendezéssel és föl­szereléssel, ■— magyar iskola csak ott van félig-meddig rendes épületben elhelyezve, ahol ezt va­lamely áldozatkész község vagy felekezet állította föl. Hogy mit áldoz az állam a magyar iskola­ügyre, arra a legbeszédesebb bizonyiték a magyar középiskolák állapota. Pedig a ma­gyarok éppen olyan arányban fizetnek adót, mint a csehek vagy a szlovákok. Névelemezés —- A magyar falvakban a csehszlovák- nyelvű iskolák szervezésénél legújabban a névelemzés módszerét alkalmazzák az isko­lába való beutalásnál. Hiába kivánják a szü­lők gyermekük magyar nyelven való taní­tását. ha a gyermek neve szláv hangzású, ak­kor a szülők és a gyermek akarata elle­nére is beutalják a gyermeket a szlovák iskolába. Vannak falvak, amelyekről egyoldalúan minden szakértelem nélkül kimondták, hogy régi szlovák települések, mint például Nagy­borsa. Az ilyen helyeken hatalmi szóval be­szüntették a magyarnyelvű iskolát és a ma­Természetes, hogy ilyen állapotok és ilyen rendszer mellett, amelyekkel szemben a magyar kisebbség — megfelelő törvényes alap, cselekvési szabadság és anyagi esz­közök hiánya miatt — nem tud kellően vé- védekezni, a népszámlálási eredmények a magyarság jni Prágába a minisztériumba. Statisztikai adato­kat közöl ezután Szlovenszkó egészségügyéről. Örömmel állapítja meg, hogy nyolc esztendő alatt az országos kórházakban ötezerre emelkedett a betegágyak száma, a kezelt betegeké 30.0C0-ről 60,000-re, Mind­amellett az egészségügyi viszonyok még nem érték el azt a nívót, amely a történelmi orszá­gokban már megvan. A csecsemőhalandóság közel 30 százalékkal rosszabb Szlovenszkón, mint a Morvántuli országrészekben és rosz- szabb, mint Magyarországon, Sötét képet fest az elnéptelenedésről s azt mondja, hogy ha ez ilyen mértékben folyik tovább, úgy Szlo­venszkó egy-két évtized múlva oda jut, ahol ma Csehország van. Ennek nemcsak gazda­sági okai vannak, hanem sokkal fontosabb az erkölcsi süllyedés. A fertőző betegségekről szólva megemlíti, hogy Szlovenszkón évente átlag 4000 tifuszmegbete­I gedés fordul elő s ebből 10 százalék halálos. A gümőkór elleni küzdelem eredménnyel jár. Az utolsó tiz esztendőben tiz százalékkal, az utóbbi húsz esztendőben pedig ötven százalékkal csök­kent e tekintetben a halandóság. A tartomány legújabban erőteljes mozgalmat indított az alko­holizmus ellen is s az árvamegyei Isztebne köz­ségben üdülőtelepet létesített a megrögzött al­koholisták gyógyítására. Megindult az akció a szívbajok és az érelmeszesedés gyógyítása iránt is. Tiz szlovenszkói országos kórházban ingye­nesen vizsgálják meg és kezelik az ilyen betege­ket. Az előadó beszédét tapssal fogadták, majd rövid vita után a költségvetésnek ezt a fejezetét Í megszavazták. Déli egy órakor félbeszakították az ülést és a költségvetés vitájának folytatását a jövő hét csütörtökére tűzték ki. — o — o — gyár gyermekek minden kérelem, panasz dacára, még a szülők akarata ellenére is kénytelenek a szlovák iskolába járni. A Slovenská Liga legutolsó eredményei Éhez hasonló eseteket még alább fölso­rolok. Hogy milyen mértékben folyik a magyar falvak elszlávositása, arra nézve megfelelő fölvilágositással szolgál a Slovenská Liga legutolsó, szeptemberi kimutatása, amely szerint a Liga 1936-ban 21 uj csehszlovák- nyelvű iskolát állított föl éspedig négyet német vidéken, 17-et pedig magyar közsé­gekben. Ugyancsak 1936-ban az általa léte­sített iskolák fönntartására és építkezésekre 1,750.000 koronát adott ki. A csehszlovák- nyelvű iskolák szervezése ezidén is megsza­kítás nélkül folyik, s erre a célra ennek az évnek első nyolc hónapjában 1,270.000 ko­ronát fordítottak. Hogy ezek a hatalmas összegek nem tagdijakból gyűltek össze, az­zal, azt hiszem, mindenki tisztában van. A Slovenská Liga vezetői között számos já­rási főnököt, tanfelügyelőt, aktív politikust, tekintélyes egyházi személyeket találunk. Jellemző a mi aktivistáink gyávaságára és gerinctelenségére, hogy ez ellen nem merik kinyitani a szájukat, ellenben annál hango­sabban követelik a magyar kultúrintézmé­nyek depolitizálását, azaz, hogy mi menjünk ki onnan és ők üljenek be. Azt például ter­mészetesnek találja Schulcz Ignác, hogy ő a Masaryk Akadémiában vezetőszerepet visz, de a házilapja azonnal felhördül, ha egy magyar kulturünnepen közülünk, ma­gyar törvényhozók közül valaki megjelenik. Ismerjük ezeknek a fogásoknak a hátterét! állandó csökkenését és a csehszlovák la­kosság rapid növekedését mutatják a ma­gyar nyelvterületen. Érdekes azonban, hogy amíg a cseh tudo­mányos körök állandóan afölött siránkoz­nak, hogy a cseh vidékeken, sőt újabban — Chura egyetemi tanár megállapítása szerint — a szlovák területeken is egyre kisebb a szaporodás s Csehországban egye­nesen ijesztő a visszaesés, addig ezzel ellen­tétben éppen a magyar területen mutatja ki a hi­vatalos statisztika a szláv réteg rohamos szaporodását és a magyarság csökkené­sét, holott a magyarság szaporulata a születések és halálozások számának ösz- szehasonlitásánál kedvező képet mutat és ez a statisztika kedvező a magyarság­ra nézve. Ezért komoly ember nem fogja elhinni, hogy természetes szaporulat eredménye az, hogy a két népszámlálás közötti időben a csehszlovák lakosság száma 350 százalékkal szaporodott a fe­ledi járásban, 320 százalékkal a zselizi járásban, közel 400 százalékkal a tornai­jaiban, közel 100 százalékkal a szepsi já­rásban, majdnem 100 százalékkal a ga- lántai járásban s ugyanezen időben ter­mészetes utón csökkent a magyarság a kassai járásban 8100-ról 3500-ra, a tere- besi járásban 9000-ről 3530-ra, a szepsi járásban 20.600-ról 16.700-ra, a rima­szombati járásban 8000-ről 6000-re, a lévai járásban 15.700-ról 12.000-re, a fe­ledi járásban 29.000-ről1 25.000-re, holott ugyanezekben a járásokban a lakosság természetes szaporulata egészen kedvező képet mutat. Hogy az egyes községekben is milyen ará­nyú eltolódások történte^, erre jellemzésül csak Galánta községet ragadom ki a sok közül, ahol 1921-ben még 472 csehszlovák­kal szemben 2958 magyar nemzetiségű egyént mutat ki a statisztika, mig az 1930-as népszámlálási eredmény szerint ugyanott a csehszlovákok száma 1471-re emelkedett s a magyar lakosság 1670-re esett vissza. Amikor csak arról hallunk panaszokat, hogy a cseh és szlovák lakosság szaporo­dása megállott, sőt egyenesen visszaesett, akkor mindenki előtt világossá válik, hogy lez ,a nagy eltolódás természetes utón nem állhatott elő. Ez a megdöbbentő kép előre­veti az árnyékát a legközelebbi, 1940-ben esedékes népszámlálásra. Uraim, ez igy nem mehet tovább! Mi nem engedhetjük meg a magyar nyelvterületek ilyen rohamos elszlávosi- tását. Bár önöknek korlátlan hatalmi esz­közök állanak a rendelkezésükre, mi mégis teljes erőnkkel fogunk küzdeJni né­pünk elnemzetlenitése és elszlávositása ellen és itt nemcsak a jóérzésü csehek, hanem a külföld segítségére is számítunk. Kramáf elítélte az osztrák népszámlálást Hadd idézzem itt emlékezetükbe az el­hunyt Kramáf elitélő szavait, amelyeket az egyik ausztriai népszámlálás lefolytatásáról és eredményéről mondott 1911 január 26-án a költségvetési vita alkalmával: „Ma már világos, hogy a csehországi népszámlálás nem volt népszámlálás, hanem —1 s ezt szándékosan és megfontoltan mon­dom — egy nyilvános csalás! A mostani népszámlálás tapasztalatai szerint, amely népszámlálás egy nyilvános csalás volt, nem hiszem, hogy akadna egyetlen ember is, aki ezt a svindlit védelmébe venné. Ami itt történt, az méltatlan egy modern, civi­lizált államhoz. Az tömeges lélekrablás volt, soha nem látott méretekben. S ne higyjék, hogy használ az és hogy ezáltal a németek száma tényleg megnőtt, mert ugyan ki fogja azt nekik elhinni. Senki! És hogy a külföld ne higyje el, arról majd mi magunk gondoskodunk. Legyenek efelől egészen nyugodtak/* Mégis csak hallatlan" — folytatja to­vább Kramáf, .— ,,hogy azért, mert van­nak olyan nemzetek, amelyek hamis utón, csalás és hamisítás által akarnak nagyob­baknak látszani, mint amilyenek tényleg, ne lehessen becsületes népszámlálásunk. A statisztika által még sohase foglaltak el egy várost vagy községet. Mi nem az igazságtól félünk, hanem a hazugságtól. Ha egy járás­ban tényleg nincs meg a 20 százalék cseh, úgy rendben van. De tiltakozunk az ellen, hogyha ott a valóságban több mint 20 szá­zalék cseh van, akkor számukat hamisítás utján a 20 százalék alá nyomják s ezáltal a legfontosabb érdekeikben károsítják meg azokat a szegény embereket, akik csak csehül beszélnek." Ezeket a kijelentéseket jól jegyezzék meg és a legközelebbi népszámlálásnál adják meg a nemzeti kisebbségeknek a teljes szabadsá­got, hogy nemzeti hovatartozandóságukaf szabadon bevallhassák. (Folytatjuk.) Ko!ola a lövede'mi add pótlékának meghosszabbítása elfen PRÁGA. — A költségvetési albizottság ma reggel kezdett foglalkozni a fedezeti javaslatokkal. Az iparospárti Ostry élesen tiltakozott az uj megterhelést jelentő adók ellen. E müellenzékieskedésről azonban már tegnap megírtuk a véleményünket. Az egyesült párt képviselői klubja részé­ről dr. Holota albizottsági tag a jövedelemadó átmeneti pótléka hatá­lyának meghosszabbításáról szóló kor­mányjavaslattal kapcsolatban azt indít­ványozta, hogy e pótlékot, mely az ere­deti törvény szerint ez év végéig szedhe­tő, a jövőre ne hosszabbítsák meg. Holota azzal indokolta javaslatát, hogy a törvény a pótlékot 1937. év végéig engedé­lyezte és kimondottan átmeneti jellegűnek minősitette. A polgárok is számoltak azzal, hogy e terhes pótléktól 1937 végén megsza­badulnak. A kormány most az államvédel­mi dij alakjában még újabb pótadóval akarja megterhelni a jövedelemadót, igaz­ságos tehát, hogy a polgárok a régi „ideig­lenes" pótadótól meneküljenek, mert a meg­élhetési viszonyok semmivel sem javultak, sőt a drágaság következtében romlottak. A kormány legyen egyszer következetes, az átmenetinek minősitett adóterhet valóban szüntesse meg, amikor az átmeneti idő le­telt, mert ha ezt nem teszi, elveszti az adó­fizetők bizalmát. ii egészségügyi minisztérium 23 miié koronával tartozik Szlovenszkó kórházainak A tartomány harca a fertőzőbetegségek és az alkoholizmus ellen • • Az egészségügyi fejezet Szlovenszkó parlamentié előtt > ■ A magyarság rohamos visszaesése - a statisztikában

Next

/
Thumbnails
Contents