Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-31 / 297. (4443.) szám

^<4443> ' ^nt<k" december 31

Előfizetési ári évente 300. félévre 150. negyedévre 76. havonta 26 KC„ külföldre- évente 450L félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kd. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kd-val több. Egyes iiSin ára 1.20 Kf, vasárnap 2.- K&

A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága IU Panská alieel2, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Hí. emelet. • • TELEFON; 303-1 1. ••

8ŰRQŐNYCIM: HÍRLAP, PRAHfl.

Goga Romániája

(sp) —■ Ami előrelátható volt, megtörtént: Romániában antiszemita é<- antidemokratikus kormány került uralomra, amely tüntet olaszbarátságával és németmintáju. „világnézeti” propagandaminisztériunct létesít. Nem tudhatjuk, soká tarthatja-e magát e kormány, ámbár előkészületei arra vallanak, hogy hamarosan többséget kíván szerezni az országban, s úgy intézkedik, hogy a jelenlegi parlament föloszlatása után az uj- rajnegválasztott parlament összeüléséig, tehát körülbelül májusig, semmi se zavarja meg tevékenységét. Azt sem tudhatjuk, nem kénysseriti-e Gogát külső és belső nyomás radikalizmusának enyhítésére (ami valószínűnek látszik), de ha a mérséklés be is kö- vetkezik, a fölszabadított szellemeket nehéz íész megfékezni, mert Goga mögött prédára éhesen várakozik a vasgárda, amelynek Goga nacionalista és antiszemita propagandája még akkor is hasznára válik, sőt elsősorban akko.r, ha Goga nem tudja megvalósítani hirdetett programját. Az első kérdés ilyen körülmények között az lesz: mi a különbség Goga és a vasgárda programja között? Nem ísok és mégis lényeges. A belpolitikában Codreanu ugyanazt a fasiszta és antiszemita élvet''vallja,, mint a miniszterelnök, csak radikálisabb szocializmussal, népibben és az alsóbb rétegek szenvedélyeinek megfelelőbben. Göga nacionalizmusa mintegy a román uriosztályok és polgárok formája, kirá'lyhü, vallásos, tradiciótisztelő s mintegy megfelel Hugenberg német nacionalizmusának. A vasgárda nem tiszteli a királyt, a nép fenségét hirdeti, az osztálytalan dolgozók álla- ipát, s gyűlöli az udvari korrupciót, azaz a hitleri programot vallja a magáénak. A külpolitikában Goga és főleg külügyminisztere, a lengyel—jugoszláv módszer híve: a dualisztikus külpolitikáé, amely igyekszik fönntartani a régi jóviszonyt a szövetségesekkel és lanyhán a népszövetségben is bentmarad, de ugyanakkor erélyesen közeledik a fasiszta blokkhoz és hajlandó vele szoros anti- bolsevista megegyezést kötni. Ezzel szemben Codreanu szakítana Franciaországgal és Genffel, s tisztára a berlin—római tengelyhez csatlakozna.

Mindebből az tűnik ki, hogy Romániában megkezdődik a hosszú bizonytalanság játéka. A király és a hadsereg Goga mögött áll s e támasz megfizethetetlen. Goga aligha fog oly ügyetlenül választatni, mint a fáradt Tatarescu s április elején megkapja a negyven százalékot. Egyetlen gondja a vasgárda marad, de talán kiegyezik vele, ámbár örökké szeme előtt lebeg majd Hu- genberg és Hitler szövetségének óvó intelme s érzi, hogy Codreanu volna a dinamikusabb erő a nemzeti-keresztények és a vasgárda szövetségében. A román belpolitikában mindenesetre a nyílt antiszemitizmus, a nyílt antidemokratizmus és a leg- kérlelhetetlenebb Racionális erőszak ideje következik el, az a fejlődés, amely régóta esedékes volt a felzaklatott országban s amelyet a komoly megfigyelők (mint az Uj Szellem nyári erdélyi számának a román nacionalizmusról értekező cikkírója) régen bejósolták, elemeztek és megmagyaráztak. E belpolitika magatartásához nem férhet kétség. A mi szempontunkból a külpolitika a fontosabb és a bizonytalanabb is. Bukarest a jövőben valószínűleg állandóan egyensúlyozni fog a „demokratikus államok” és a Berlin-Róma tengely között, mert lengyel-jugoszláv tintára reméli, hogy ezzel a politikával fontossá válik Európában

Á magyar parlament történelmi ülése

Darányi kormánya benyújtotta a titkos választójogi javaslatot

Ivády Béla lemondott a NÉP elnökségért!? A reform* javaslatot januárban tárgyalja a kéoviselöház bizottsága •

BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtökön délben rövid formális ülésre ült össze. Az ülés történelmi jelentőségű, mert ma nyújtotta be a belügyminiszter a kormány nevében a titkos választójog kiterjesztésére vonatkozó javaslatot.

A parlament folyosóin már Jóval az ülés megnyitása előtt igen élénk hangulat uralkodott. A képviselők csoportokban tárgyalták az uj javaslat részleteit. Az Est jelentése szerint a folyosókon a déli órákban az a hir terjedt el, hogy Ivády Béla, a nemzeti egyesülés pártjának országos elnöke lemondott erről a tisztségéről. A lemondás okát a lap nem. közli s a. lemondás hírét sem erősítették eddig meg.

Az ülés megnyitása előtt megjelent a folyosón Darányi Kálmán miniszterelnök alakja, akit hamarosan egy csoport képviselő vett körül. A miniszterelnök kijelentette, hagy a választójogi javaslatot több helyütt nem értelmezték helyesen és igen nagy azoknak a megjegyzéselvnek a száma, amelyek hozzá máris beérkeztek. Ezeket kellő figyelemmel fogja tanulmányozni és a kormány azokat az indítványokat, amelyek teljesíthetők, tekintetbe is fogja venni.

Néhány perccel tizenkét óra titán nyitotta meg a képviselőház történelmi ülénét Sztranyavszky házelnök. Közvetlenül ezé$ előnyökre tesz szert. A kisantant elképzeléséhez Románia ugyanúgy és ugyanany- nyira hü marad, mint Jugoszlávia —* kérdés, elég-e ez és a két délkeleti partner túlsúlya nem kényszeriti-e bizonyos módosításokra Csehszlovákia kisantant-politikáját is az egység megtartása érdekében? Magyarország felé Goga aligha mutat engedékenységet — s azt hisszük, ez a magatartás elegendő lesz ahhoz, hogy a „demokratikus'4 partnerek szemet hunyjanak a román belpolitika iszonyatosságaj fölött és demokrácia ide, demokrácia oda — ugyanolyan baráti érzésekkel közeledjenek a fasiszta Romániához, mint tették előbb. E magatartás előjeleit máris felfedezhetjük a csehszlovák kormánysajtó egy bizonyos részében.

Mert értsük meg jól. a fasizmussal, a reakcióval, az antiszemitizmussal csak akkor nem szabad szóbaállni, ha német-, olaszvagy magyarbarát Ha ez a fasizmus román és magyarellenes, ugyanolyan rajongva szeretett barát és hü szövetséges lehet, mint a demokratikusnak szintén nem mondható Sztálin. Ha Románia hü marad eddigi külpolitikájához, világnézetileg azt tehéti, amit akar, a mi demokratánk keblükre ölelik és együttműködnek vele. Ha mi például a múltban helyeseltük azokat a Rémet és olasz intézkedéseket, amelyek kedvezőek vájtak a kisebbség és a magyarság számára, helyeseltük a neküpk k?.d- vező külpolitikát, amelyet a történelmi fejlődés véletlenje folytán legújabban gyakran éppen a németek és az olaszok képviseltek, a „demokrácia” szót rutul kihasználó tényezők, gyakran a magyarnyelvű kormány- lapok is, azonnal „fasisztának”, „antiszemitának”, „reakciósnak” bélyegeztek, hiába hangoztattuk, hogy demokraták kívánunk lenni s csupán a német-olasz blokk nekünk néha előnyös külpolitikáját ismerjük el. Ez eddig lehetetlen volt. Aki jóviszonyt tg,rt fenn fasisztákkal, szintén fasiszta, mondották (s nem gondoltak arr-a, hogy aki jó- viszonybap él a kommunizmussal, még nem okvetlenül kommunista). Nos, engedtessék meg nekünk, hogy ezentúl mindazokat, akik eddig fejünkre olvasták a demokrácia kompromisszumnélküliségét é§ lehetetlennek tartották a német-olasz rokonszenveket, mi is gőzerővel és harsogva „fasisztáknak”, „antiszemitáknak” és „reakciósoknak” nevezzük. ha lehetőnek fogják tartani, hogy a demokrácia szövetkezzék Gogával és közös külpolitikai vonalon haladjon vele. Ha bizonyos magyar laptársaink nem fogják erélyesen követelni, hogy minden demokrácia azonnal szakítson a fasiszta urajmu Romániával, — akár akarja Románia a régi szövetséget, akár nem, — akkor tudni fogjuk, hogyan állunk kedves Tartuffe-jeink átkaival, amit a demokrácia nevében eddig felénk dörögtek. S előre bejósoljuk: nem fogják követelni a szakítást Romániával, nem fogják „fasisztának" nevezni Kroftát ha fenntartja a kapcsolatokat Gogával, sőt

lármába kezdett. A képviselőház végül is túlnyomó többséggel a belügyminiszter indítványát fogadta el. -v

Még Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter terjesztett be néhány kisebb javaslatot, majd Sztranyavszky házelnök a képviselőház felhatalmazáeából valamennyi képviselő nevében az újév alkalmára Szerencs ekivána- tait tolmácsolta a kormányzónak. A Ház tagjai felálltak és lelkes tapssal éltették a kormányzót.

Ezzel a képviselőház történelmi Jelentőségű ülése véget is ért s a Ház bizonytalan időre elnapolta magát.

Az ellenzék harcot kezd a javaslat ellen

Az ellenzéki pártok délutáni lapjai megállapítják, hogy az uj választójogi törvényjavaslatot a képviselőházban általánosságban elfogadják ugyan, de a részleteket illetően erős karcra készülnek. Valamennyi ellenzéki párt aggodalmasnak találja a javaslatnak egyik-másik részét, A keresztény párt még a déli órákban sürgős értekezletet tartott és elhatározta, hogy több módosítást kíván a javaslatban. Különösen az ajánlási rendszer újításaira vonatkozólag hangzottak el kifogások. Firedricb és Griger képviselők a képviselőház folyosóján kijelentették, hogy a javaslat mai formájában elfogadhatatlan.

boldogak lesznek, ha a fasiszta Románia megmarad régi külpolitikája mellett. A sors iróniája ritkán teremt ennél humorosabb helyzeteket,

Amikor pedig a demokrácia „szent őrének”, a kisantantnak második tagja is búcsút int a demokráciának, s legalább egyelőre fasisztaizüen rendezkedik be, Magyar- országon bevezetik a titkos választójogot, amely ha nem is teljesen általános, mindenesetre általánosabb és igazságosabb, mint sok nyugati választójog (például a francia, ahol nőknek nincs szavazat? joguk). Magyarország tehát döntő lépést tesz az igazi, kiegyensúlyozott demokrácia felé ugyanakkor, amikor a népfrontok kegyeltjének, a francia blokknak egyik legnagyobb állama, Románia, visszavonul tőle és megnyirbálja. A helyzet lassan olyanná válik, hogy a magyarság sokkal több joggal beszélhet demokratikus államberendezkedésről, mint a szomszédos államok legtöbbje. Ez a fejlődés, s ehez a fejlődéshez hűek maradunk mi, kisebbségi magyarok is.

Amint e szót említjük: kisebbség, megrázó erővel bontakozik elénk az a sors, amely az erdélyi magyarságra vár, ha Goga nem mérsékli programját. Bármily paradoxonnak látszik, de igaz, hogy az erdélyi magyarság a vasgárda hataloinrakerülésekar sem lett volna olyan veszedelmeknek kitéve, mint Goga fölülkerekedésével. A vasgárda német-olasz befolyás alatt áll, s a magyarság e két barátja bizonyára nyomást tudott volután érkezett az ülésterembe Darányi Kálmán miniszterelnök Széli József belügyminiszter társaságában. A kormánypárti képviselők helyükről felállva tapssal fogadták a miniszterrelnököt. A* ellenzék képviselni nagy csendben helyükön maradtak s csak itt-ott hallatszott néhány közbeszólás:

— Éljen a titkos választójog! — kiáltotta Esztergályos képviselő.

A közbekiáltásnak azonban nem volt nagy visszhangja.

Ezután Darányi Kálmán mint földművelésügyi miniszter benyujiota a mezőgazda- sági munkások kötelező öregségi és rokkantsági biztosításáról szóló törvényjavaslatot, majd Széli József belügyminiszter a jobboldal és a közép nagy tapsa és éljen* zése között a választójogi törvényjavaslatot terjesztette be.

A helügyminiszter kérte a Házat, hogy a javaslatot a közjogi bizottsághoz utalják. Rassay Károly ezzel szemben azt indítványozta, hogy az igazságügyi és a közigazgatási bizottság elé is kerüljön a javaslat, mert minél alaposabb megvitatás alá kerül a bizottságokban a javaslat, — úgymond — annál simább és nyugodtabb tárgyalás vár ható a plénumban. Antal István felszólalásában a belügyminiszter indítványát támogatta. Felszólalása közben a baloldal nagy