Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-29 / 295. (4441.) szám

^T^gM-MAC.^ARHlRLAP s Hírek I December Ml V Szerda I iilUSiiWlttil! Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetés? dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által ldállitott elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. r 1937 december 2% szerda* ÜNNEPEK Óh ünnepek, ti ünnepek, Nincs már örömem bennetek, Hogy megváltoztatok! Pedig egykor, hogy vártalak, S már csak titeket áldalak, Csöndes hétköznapok. óh ünnepek, ti ünnepek, Nem is tudtam, hogy terhetek Mint harang olyan nehéz. Te dráfra völgy, te drága hegy, Rátok csak kísérteni megy Már az emlékezés. És minden kettős ünnepen Kettős bubánat van velent, Mélyen szivembe vág. És erdők árnyai megett Könnyes kendőkkel integet Két eltűnt ifjúság. FALU TAMÁS. — vi. györgy rádiószózata. Londonból jelentik: Karácsony napján dél­után 4 órakor középeurópai idő szerint VI. Győfgy angol király rövid rádióüzenetet in­tézett birodalma népéhez. A király beveze­tőben atyjának rádióbeszédeiről émlékezett meg, majd mint a koronázást követő első karácsony alkalmából, a királyné nevében is háláját fejezte ki birodalma népeinek e felejthetetlen év során tanúsított szeretetük- ért és hűségűkért. Szólt a király az ellensé­geskedés és a félelem árnyairól, amelyek a világ különböző részeire borulnák, majd be­szédét igy fejezte be: ,.Forduljunk mindany- nyian a Karácsony üzenetéhez, amely bé­két és jóságot hoz nekünk. Cselekedjünk úgy, hogy végül is ez a szellem diadalmas­kodjék.” A király végül az angol birodalom alattvalóinak jó egészséget és boldogulást kívánt az Isten áldásában elkövetkező évékre. — DARÁNYI RÁDIÓBESZÉDET MOND SZILVESZTERKOR. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Darányi Kálmán magyar miniszterelnök Szilveszter napján rádiőszózatot intéz a magyar nemzethez. A magyar miniszterelnök beszédének közvetí­tését a budapesti rádió délután fél öt óra­kor kezdi meg. — ANGOL DISZKARDOT KAP FA­RUK KIRÁLY. Londonból jelentik: Az egyiptomi hadsereg Angliában készült disz- kardot ajánl föl az ifjú Faruk királynak nászajándékul. A kard szinarany markola­tát igazgyöngyök, gyémántok és egyéb drá­gakövek borítják. — HIBAIGAZÍTÁS. Sziklay Ferencnek a karácsonyi szám 9. oldalán közölt verse cí­méből elnézésből az „Az“ névelő kimaradt. A cím helyesen igy olvasandó: ,,Az egy- íálentumos szolga számadása.” — AZ OBERAMMERGAIB SZENT NI- CODÉMURS TRAGÉDIÁJA Oberammergau- bói jelentik: Josef Mayr, az oberammergatá ün­nepi játékok egyik népszerű paraszt színésze, aki Szent Nioodémust alakította 1930-ban és 1934- ben a passiójátékok során és a játékok rende­zője volt, tegnap halálos sibalesetet szenvedett. A 39 éves ember Oberammergau mellett síelt, ugrása nem sikerült és siléce a szivébe fúródott. — VÉGRE FELÁLLÍTHATÓ A HŐSÖK EMLÉKMŰVE RIMASZOMBATBAN. Ri­maszombatból jelentik: A rimaszombati hősök emlékművének felállítását közel egyéves huza­vona után az országos hivatal végre engedélyez­te a az erre vonatkozó építési engedélyt e na­pokban már ki is kézbesítették a rimaszombati ■emlékmíibizottság elnökének-. Szegénység és gond a dunai halászok Aázaiáfán in Haldoklik a dunai halászait eltűnik egy magyar ősfoglalkozás ■»■ Ezer és ezer magyar halász-család nyomorog CSALLÓKÖZ. — Benne vagyunk a télben. Észak felől hideg szél süvölt végig a csallóközi síkon. Itt benn az autóbuszban elég meleg van. Szállingózó hópihék lassan, szinte észrevétle­nül fehérre festik a tájat Elsuhanunk a szent- antah kolostor komor falai alatt. Mellette terül el Bacsfa, behavazott házikóival. Letérünk egy mezei útra és néhány perc múlva már feltűnik Doborgjaz. A töltés aljában halászok házai hú­zódnak meg. Itt-ott az ablakokból petróleum- lámpa vigasztalan fénye szűrődik kifelé. Kiszál­lok, míg az áutóbusz rohan tovább Paka felé. *' Khin Lajos halászmester, a dunai halászok kö­zel nyolcvanéves nesztorát Dévénytől Szulináig minden vizenjáró ember ismeri Tudják róla, hogy harmincnyolc fuldoklót mentett ki eddig a hul­lám sírból, de ő nem az az ember, aki a hivatalos elisme­résre igényt tartana. A viharedzétt aggastyán még most is megtfogja a munkát Esőben, jégben, árban küzdenek a magyar ha­lászok a mindennapi kenyrérét. Ez a kenyér tán a legnehezebb, — súlyos fáradalmakkal és élet­veszéllyel van összekötve és nagyon — sovány. Lajos bácsi az elmúlt évek alatt sem változott meg. Bajusza fehér, arca piros, tekintete •— mint a vízi foglalkozásúaké — nyílt. — Hát fiam — feleli arra a kérdésemre, hogy miként vannak, mi újság? — semmi jót nem tu­dók mondani. Csak küzködünk, keservesen. Még soha ily rosszul nem mént a dolgunk. A hal egyre kevesebb és a nyomorúság oly nagy. hogy nem is tudom, mi lesz velünk... A betevő falatot nem tudjuk megkeresni ..« — Miért? — kérdem. A tilalmi rendelkezések miatt nincs — kenyér Április 1-től jutiius 1-ig áll a halászati tila­lom, téhát a húsvéti ünnepek előtti idő is bele­esik, amelynek böjti jellege folytán erős keres­let van a hal iránt és merthogy tilalmi idő van, mi halat nem foghatunk és a kereskedők kénytelenek halat hozatni. Magyarországon e kérdést olyannyira méltányo­san kezelik, hogy a böjti időszakra és a nagy­hétre való tekintettel a tilalmi időt az április 20. és junius 1-e közti időre állapították meg. De ez még korántsem minden. Eltiltották a fenékhorog-halászatot, amely a hivatásos halászok legnagyobb részének egyedüli keresete volt. A civilizált dunaszákaszon a hálós halászat már alig-alig jár eredménnyel, belőle megélni nem lehet, úgy, hogy a fenékhorog eltiltása súlyos csapást mér a mi foglalkozásunkra. Magyaror­szágon éppen szociális okokra való tekintettél nem tiltották el a fenékhorog használatát. Az éjjeli' halászat hónapokra való eltiltása szintén végzetes intézkedést jelent ránk nézve, mert a nappali nagy hajóforgalom miátt napközben a munkánk nem jár eredménnyel, inkább csak idő­töltés. Kipusztul a halállomány — A Dunának valamikor oly dúsgazdag hab állománya a teljes kipusztulásra van ítélve. Többnyire fehér halat fogunk, abból még van valamelyes mennyiség. Márna is akad, de alig egytizede annak, amennyi a háború előtt volt. A nemes halak már jóformán teljesen kivesz­tek. Pontyból, süllőből és harcsából egyenként 5—10 kilót, csukából pedig vagy egy métermá­zsára valót fogunk fejenként és évente. A har­csa is kiveszőiéiben van nálunk, alig 5—6 kiló­sak kerülnek a hálóba, pedig huszonöt évvel ez- előtt még 68 kilósat fogtam. Kecsege már egy­általában nem mutatkozik, legfeljebb Komáro­mig jön fel. Az utolsó vizákat 1862-ben, illetve 1917-ben fogták a csallóközi partokon, A régi jó idők.., „Mikor még céhekben szabadultunk fő!" — Az ám! Mi még céhekben szabadultunk fel! A halászmesterek fölött állt a céhmester, efölött pedig az atyamester, lígy, mint akkor, az igazi halász még manapság is maga csinálja a szerszámát, csak a hálót veszi, de ezt Is szét­darabolja és saját belátása szerint varr ja össze, hogy forrni* legyen. Ki van szabva, hogy hány szemnek kell benne lennie. A tudósok szerint a halászat őstermelő ág, de mi iparnak tartjuk. Többféle csoport szerint dolgozunk. — (Mondja el, Lajos bácsi!) — Elmondhatom. Elsősorban a halászok. Igenis, jól mondtam: a halászok. Akik a nagy- hálóval dolgoznak- Azután jönnek a táplizók. Gránittáplizóknak hivjuk őket. Következnek a horgászók. Ezek 5—600 méterenyi hosszú zsi­nórral dolgoznak. Vannak még a vörsézők. Ko­sarakkal fogják a halat, de csak az időhöz mér­ten dolgozhatnak, többnyire tavasszal. Sokkal ritkábbak már a kccások. Ezek nagy „A" betű formájú, másfél méter magas rudállványra kötve vonszolják a zsákhálót, amely csúcsban végző­dik. A csallóközi öjregdunán, kivéve a magyar­országi Ásvány község vizeit, már alig akad egy-egy belőlük. Egy halászmesterrel többnyire la—15 ember dolgozik. A Balatonon „bokori­nak hívják az ilyen csoporott, nálunk bandának. Halászbanda. Bizony, nagyon bealkonyul a ha­lászatnak. Vagy harminc esztendővel ezelőtt sok helyen 40—50 méternyi mélységek voltak a Dunában, most pedig mélységnek szárúit, ha egyes helyeken tizméterés viz áll. A halászathoz pedig mély viz kell, de a vizeket a halászat részére jóformán teljesen tönkretette a szabályozás. Az ivarzári helyekét béöntötte a viz, vagy pedig elvitte az ár. A halak szaporodása is egyre gyengébb. Nincs rendes ivarzási hely és emellett a rossz időjárás, meg a mély víz akadályozzák a hala­kat az ivarzásban. Ivarzás után három hónapra is találni oly halat, amely nem tudta elereszteni az ikráját és elpusztult, óriási kárt jelent még a halállományra a po­zsonyi csatornák és gyárak szennyvize, különösen utóbbiak káros ásványi tartalmának fertőző hatása a Duna vizére .miáltal napjában ezrével pusztul a hal. Az idők mélyébe merült halászcsaládok Még sokáig elbeszélgetünk. Lajos bácsi el­mondja, mint oszlott fél először a pozsonyi, majd a dévényi, utána a somorjai halászcéh, amikor Tisza Kálmán a nyolcvanas évek táján a szabad ipart behozta. Régi halászhistóriák, egy elmúlt régi világ emléke éled fel szavaiban. Már alig van nyoma a régi, híres halászcsalá- doknak. Teljesen kiveszőben van ezen eredeti Luhacsovicei ásványvizek, inna ációs 8Ó és a „MIN E RÁLKV” pasztillák a házi kezelés l3<3jobban bevált eszközei. Minden drogériában és gyóq/szertában kapható. 45 magyar ősfoglalkozási ág. Nemcsak Itt, másfelé is. A vizek néhai urai talpig becsületes, egye­nes emberek voltak. Már csak leszármazottaik élnek. A régi időkben, amikor még számos hat­van éven felüli, fehérszakállas halász húzta jó erővel a hálót. A régi magyar dunai halász ugyanis, ha elérte hatvanadik esztendejét, a ha­gyomány szerint köteles volt szakálla! meg­hagyni. A halvédelem a hivatalos tényezők részéről meglehetősen eí van hanyagolva. A hivatásos halász kíméli a ha­lat, mig a más területbérlő tisztán aiz üzleti alapra és a jövedelmezőségre fekteti a fősulyt. ami a halállománynak nagy kárára van. Egyes sporthalászok ellen is súlyos panaszok merül­nek fel, mert akadnak esetek, amikor ezek di- namittal halásztak és ezen embertelen és tör­vényileg tiltott mód folytán a hal állományban, igen nagy kárt okoztak. Ezt természetesen nem vonatkoztathatjuk a valóban sportszerűen eljá­ró és halállományra tekintettel levő sporthalá- szókra. Súlyosak azonban a panaszok oly fen-* ál'ló esetkre, amikor a régi hivatásos halászt el­ütik addigi bérletétől, amelyet laikusnak ítél­nek oda. Érthetetlen még az körülmény is, hogy amidőn az orvvadászok ellen oly szigorú törvényes rendelkezések állnak fenn, miért nem terjesztik ezeket ki az orvhalászokra is? Ez idén megalakult a Szlovenszkói Hivatásos Halá­szok Országos Szövetsége, azon célból, hogy egyrészt a hivatásos halászati ág érdekeit megvédje és képviselje, másrészt a halállomány megóvásának megfelelő intézkedé­sek szorgalmazásával és egyúttal a belföldi haj­fogyasztás emelésének propagandájával a köz­nek szolgálatot tegyen. Kívánatos volna, ha az illetékes fórumok ezen országos szövetséget bíz­nák meg a halászat és a halállomány védelmé­nek kiilsőképviseíetével, annál is inkább, mert a jelenlegi állapotok odáig fajulhatnak, hoory Csehszlovákia rövidesen a legteljesebb mérték­ben külföldi halimportra szoroulhat. Csónakon a kormomnak támadásánál A konmorán, vagy kárókatona, illetve csal­lóközi nevén gyöngyvér vagy száz éve honoso­dott még a csallóközi vizeken, addig a végte­len tengereken volt az otthona. Hogy ezek a nagy vizimadarak mily iszonyú pusztítást vé­geznek a halállományban, arról saját szemem­mel győződtem meg. Csónakba szálltunk és csendes evezőcsapá­sokkal lefelé eveztünk. Alig félóra múlva nagy zaj gás t hallunk a fejünk fölött. Több egymás- utáni hosszú vonalban szárnyaltak a magasban a kormoránok. Az első vonal lecsapott a víz­re. A második vonal tulrepüit. így folyt a va­dászat. Rézsutosan repültek a széles öregduna partjai felé és nem valótlanság a halászok azon állítása, hogy a halak szárnyas támadóik előli félelmükben a szárazra futnak. Mert a íankás parton rendszerint a gémek raj­vonala gubbaszt és sűrűn beiefcapdos a sekély vízbe, összedolgoznak a kormoránokkal. Utób­biak oly falánk ok, hogy naponta átlag és fe­jenként 3—4 kiló halat esznek. Falánkságukban pillanat alatt nyelik el prédájukat, amely — némelykor megesik — felhasitja a gyomrukat A komorénak által okozott kár csupán egyik­másik nagyobb halbérleti területen évente 40- 50 métermázsára is tehető. Vadászatuk súlyos akadályokba ütközik, mert a kiadott rendelke­zések szerint a fészkük közelében tilos őket elpusztítani, márpedig nappal a vizen vannak és csak estére, vagy éjszakáfa térnek vissza ta­nyahelyükre, ahol ezerszámra fészkelnek, igy különösen Püspöki és Bódék közeliében. A teájuk kitűzött hivatalos vadászat nem sok kárt tesz bennük, mert arra az időre egysze­rűen — elköltöznek. W Este van már. Belemeredek bornáljba. Néhányszáz lépésnyire előttem sötét osfk A parti erdőségek. Ahol a esik megszakad, ott a kijáró az öregdunára, ahonnan áldandó, mély zugás halatszik. A nagy viz, amely megkezdte ismét a jégtáblák hordását. Az innenső ágak már be vannak fagyva. Az öregduna zajlik... CSÁSZÁR ISTVÁN. — POROSZ-OROSZ HERCEGI NÁSZ. Doorriból jelentik: Vilmos ex császár beleegye­zett, hogy legkedvesebb unokája. Lajos Ferdi- nánd porosz herceg nőül vegye Kyra nagyher­ceg másodszülött leányát. Az esküvő napja még nincs kitűzve. — FÜLEK JÓTÉKONYSÁGI MOZGAL­MA. Tudósítónk jelenti: Fülek község elöljáró­sága a község kulturegyesületeivel karölt­ve nagyszabású karácsonyfaünnepély-sorozatot rendezett. Az ünnepélyek tiszta jövedelmét 3 szegénysorsu iskolásgyermekek felruházására fordították. Az ünnepélyeket a hősök emlék­oszlopánál felállított karácsonyfa alatt rendez­ték. Az ünnepélyek jelentőségét Szilágyi Bernát ferencrendi házfőnök méltatta. A fülek! magyar dalárdák egyesült kara Kudlák Pál vezényleté­vel alkalmi énekeket adott elő. A ’SzKIE szava­lókórusa, valamint Simon Magda és Szlosziár Pál szavalatai őszinte sikert arattak. A munkás- fuvószenekar gyönyörű karácsonyi dalokat adott elő. Az ajándékok kiosztása csütörtök este ment végbe. Ennek során Fülek község, a katolikus, az evangélikus és a református nőegy­let külön-külön osztották ki az ajándékokat és 375 gyeremeket s 35 felnőttért ruháztak fel, va­lamint 720 gyermek közt osztottak ki cukorkád gyümölcsöt és egyéb kisebb ajándékokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents