Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-25 / 293. (4439.) szám
20 ^^(^•/VWAARHIRLAP 1937 december 25, szotnbat. Szentkirályi Sebestyén bucsuzása az élettől és a kassai tanácstól (Éít 1586-tól 1663-ig) Szentkirályi Sebestyén uram 5 kegyelme Kassa párosának tisztességben, becsületben megöregedett polgára, fiatalságában és java férfikorában földi és lelki kincsekben gyarapodó kereskedője, majd az utolsó évtizedekben a város nagytekintélyű feje, biró és mindenkitől bölcsnek ismert tanácsbeli mindinkább érezte, hogy az Úrtól reámért földi lét napjai már a végső és örök alkonyhoz közelednek. Tulajdonképpen nem volt beteg, de tagjai, különösen lábai elgyengültek, egész nap a karosszékben ült. Asztalhoz, ágyhoz csak botra támaszkodva és szintén őszbeborult s szintén hanyatló erejű hitvestársa támogatásával tudott csak elvánszorogni. Néha mélabus hangulat vett rajta erőt, hogy fiuk, leányok és unokák nem veszik körül, de azért boldog megelégedéssel gondolt vissza arra a majd 80 éves hosszú időre, amit e földi életében eltöltött Amint egykor hatalmas termetével karosszékébe roskadva ült, félig lehunyt szemeivel életének múltjába tekintett Látta magát, ahogy félszázaddal azelőtt, 24 éves korában apját-anyját vesztett magányos, szegény fiatal emberként Kassára került. A jó szerencse Szegedy György uram, gazdag és tekintélyes kereskedő házába vitte. E család szolgálatában és oltalma alatt indult meg folyton emelkedő pályafutása. A kor szokásaként, mint latin iskolát járt ifjút Sebestyén diáknak hivták és Szegedy uram „szolgája" lett, vagyis üzleti segédje. Szorgalmával, érett gondolkodásával és ügyességével nemsokára jobbkeze volt gazdájának, ki nemcsak boltjában vette nagy hasznát, hanem bécsi üzleti bevásárlásaira is magával vitte és gazdálkodásában különböző fontosabb teendőkkel is megbizta. Csakhamar bizalmasa lett a háznak, melynek asztalánál étkezett, fedele alatt lakott, ahogy az már az alkalmazottaknál akkor szokásban volt. Vele szemben ült úrnőjének leánytestvére, a szelíd, szép és kedves Pap Anna. aki szivét az első szerelem heves lángjára gyújtotta. Szívesen befogadták a családba és odaadták a reményteljes és mutatós fiatalembernek a leányt. 18 évig éltek boldog házasságban, amidőn nagy bánatára a nem egyszer betegeskedő asszony meghalt Meghalt gazdája, Szegedy György uram is. özvegyének és kiskorú fiának, Marcisznak (Mártonnak) ő lett a gondviselője. A nagy Szegedy- vagyont ő kezelte s az üzletet ő vezette. E magára vállalt nagy munkában vetette meg jövendő gazdagsága alapját Részletekben fizetendő 5000 frt — (na 50.000 frt — váltságért az egész üzletet minden árujával, tartozásával és követeléseivel átvette. Másodszor nősült Debreezeni János kereskedő özvegyét Bellej Borbálát vette el, aki elhalt ura hagyatékából jelentős vagyont hozott Sebestyén uram. házába, 13 év múlva ez asszonyt is magához szólította %z ur (1648). De ő nem élhetett magában széleskörű bolti, és mezei gazdasága körében. Különben is e kor nem tűrte se az agglegénységet se a még életrevalók özvegységét, lettek légyen azok férfiak avagy asszonyszemélyek. Mindenkinek be kellett állani a becsületes emberek sorába, Céhet, polgárjogot enélkül senki sem kaphatott. Ezek Bányában pedig semmi sem lehetett a vonakodó ... még csak iparát és kereskedelmét sem űzhette. Ha valakit Ígéretére mégis fölvettek a céhbe és a polgárok közé, kezest kellett állítania, hogy egy év alatt megnősül. Ha ezt.elmulasztotta, a kezes 32 márka ezüstöt fizetett büntetésül. Nősült is mindenki ész nélkül. Herczeg István Kassa előkelő polgára és bírója például nem kevesebbszer mint 6-szor. S ahogy a város krónika- írója nem minden irigység nélkül mondja: mindannyiszor hajadont vett d. E közhangulat alól Szentkirályi Sebestyén uram őkegyelme sem vonhatta ki magát Harmadszor is megházasodott s ez áldott lelkű asszonyt., Ko vács Zsuzsannát vette el, aki mostani aggságában, már szintén fogyatkozó erejével, őt nagy gyengeségében és tehetetlenségében itt most támogatja. Amikor most itt nagy gyengeségében meggörnyedve ül karosszékében, félig behunyt szemeivel maga előtt látja a három asszonyt. Az utolsót ». maga valóságában, a két elsőt képzeletében, akik az életen végigkísérték, akik mellette állottak jóban-rosszban, az élet békés örömeiben és nagy harcaiban. Mert e fél évszázad alatt nagy viharok dúltak az országban, amelyek szele, villámlása, mennydörgése Kassát és Kassa polgárait is nem egyszer megrendítette. Felujulnak e napok, hónapok és évek is emlékezetében. Tíz évig tartott Bethlen háborúsága, melynek egyik főhelye Kassa volt. Aztán jött 1. és II. Rákóczi György támadása. Aztán jöttek a magyar- gyűlölő német generálisok. Katolikus és protestáns viszálykodások, császári és erdélyi fejedelmi hadak itt kavarogtak, küzdöttek, sarcoltak körű lőtte. S a sötét háttérben % török-tatár rém, amely fc Nagy Alföld uán ide la feltörhet. Mindenlk had Irta: Dr. Kerekes György kezében az égő csóva, hogy a polgárok békés házait felgyújtsa, mindenki kezében az éles szablya, hogy a más pártbelit lekaszabolja, mindenik ágyút vontat magával, hogy az ellenállást romokba lője. Valóban nem könnyű volt e viharban megáilani s kitalálni, hogy milyen állást foglaljon a város e pártharcokban, a külső és belső ellenséggel szemben. S őneki sem lehetett kitérni e kérdés elől, mert polgártársai bizalmából mindig tanácsbeli volt és több éven át biró, kire nézett minden szem, kinek szavát leste barát és ellenség. De ö józan eszével, okos polgári körültekintéssel a városnak és önmagának minden nagyobb kárvallása nélkül megúszta e veszélyeket és csapdákat rejtő nehéz időket És ime, most itt ül élete hetvennyolcadik évében megtörtén karosszékében a közeU elmúlás sejtelmeivel. Már csak annyi erőt érezve magában, hogy a végső dolgokat szépen eÜntézze, ahogy ez a rendhez szokott polgárhoz illik. Tollat, papirt kért a dolgok megérzésén titokban környező szerelmes hitvestársától. Megírta végrendeletét s három nap múlva magához kérette Kassa város akkori bíróját és a tanácsbelieket, kiktől meghatott hangon búcsúzott el, megemlékezve a város körüli majd négy évtizedes szolgálatairól. A városra áldását kívánta, feleségét oltalmukba ajánlotta s mindenkitől bocsánatot kért, akinek valaha vétett. A városi jegyzőkönyv igy örökítette meg e bucsuzkodást: 1662 julius 3-án Kállay Eötvös Mihály biró uram előterjeszti a tanácsban: Szentkirályi uram üzente, hogy már testamentum letételét vésrhez vitte, de egy dolog volna még hátra, ezért hivatott bennünket. A tanács deliberátuma, határozata: talán valami oly dolgot fog mondani, az ki jövőben az város hasznára leszen. Elment tehát a tanács és biró uram, szólott pedig hozzájuk Szentkirályi Sebestyén uram Imigyen, amint ezt a jegyző a késő ivadékok számára szóról-szóra megörökítette: Az nemes tanácsot bíró urammal együtt megkövetem, hogy ide házamhoz kelle fárasztanom. Jut eszembe, hogy az 1609. esztendőben néhai Szegedy András uram (az akkori Bocskay-mozga- lomban nagy szerepet játszott a kassai kereskedőpolgár) igen beteges lévén e látta volna, hogy közel van halálához. Aminthogy az Is becsületes tanácsbeli ember volt, odahivatía Hró uramat magához és az nemes tanácsot és elbúcsúzott tőlök, szemben követvén mlndeniket. Midőn ideszármaztam az 1608. esztendőben, azótától fogva mindig a nemes városban laktam. Emberséges embereknél szolgáltam. Az mikor pedig azt az időt elértem volna, hogy az nemes városnak kívántatott szolgálatom, hogy az nemes tanácsházat gyakoroltam, vagyon 36 esztendeje s több is. ügy igyekeztem pedig mindenekhez magamat viselnem, hogy senkinek szántszándékkal nem vétettem volna. De heában, én is csak ember voltam s az is vagvok, azért ha mig kegyelmetekkel egy társaságban voltam, valakinek kegyelmetek közül találtam valamit vétenem, azt énnekem kicsinytől fogva nagyig megbocsássa kegyelmetek. Az szent Isten vlrágoztassa kegyelmeteket s tartsa meg a város hasznára, oltalmazására s az szegény árváknak oltalmára, véd elmezésére. Kérem az nemes tanácsot, hogy az én szegény feleségemet ne hagyja holtom után, hanem amiből szüksége leszen, oltamazza az nemes tanács. Recommendálván a tanácsnak — folytatja a jegyzőkönyv — azt is mondván őkegyelme, hogy a városnak semmivel sem adós, amint testamen- tomából is ki fog tetszeni. Bíró urammal és az nemes tanáccsal kezet fogván, hasonlóképen ő kegyelmek deprectálták (megkövették), Ígérvén ő kegyelme feleségéhez való tökéletes assistentlájukat (segítségüket). Eddig a városi jegyzőkönyv. De nemcsak szépen elbúcsúzott a magisztrátustól, hanem végrendeletébe® gazdagon meg i« emlékezett a városról. Végrendeletét Szentkirályi Sebestyén uram 1662 jiuniue 30-án készítette el életének 78-ik évében. Végrendelete bevezetésében kiemeli, hogy javairól mint maga szerzeményeiről akar rendelkezni, mivel sem szüleiről, sem atyafiai- ról semmi sem maradt reá. Bőkezűen hagyományoz egyházának, amely őt küzdelmes élete folyamán vigasztalta, a váróénak, amely neki. a jövevény ifjúnak otthont, a férfiúnak becsületet nyújtott s az e’íha'ó aggastyánnak örök nyugvóhelyet ad. Hagyományoz a szegényeknek, akik nyomorúsággal küzdenek e a diákoknak, akiké a jövendő s az eltávozott öregek nyomdokaiba fognak léoni. Különös szeretettel és gondoskodással illeti hitvesét, hogy életének hátralévő idejére gondtalan létet biztos'tson neki s aki mellől moet már hiányozni fog a férfitekintély és védelem. De nem feledkezik meg földesuráról, a betegekről, atyafiairól, barátairól, szolgáiról, sőt a rabokról sem. Tulajdonképpen mindenét nemes célokra adja. Felesége is csak haszonélvező, gyermekei nem voltak. Az öreg templomra, (a kassai dómra) hagy 100 tallért- A diákoknak az iskolában 20 tallért, az ispotálybelieknek 10 tallért, a kapun ülő szegé nyéknek 3 tallért, a börtönházban való raboknak 3 tallért Hagyományoz az összes prédikátoroknak: Kyss Idám uramnak (magyar pap) 12 tallért és egy gyémántot gyűrűt Plébáüós uramnak 10 tallért. Pefchő Idám uramnak (páp) 6 tallért, Osztropa taky uramnak (pap) 6 tallért. Német káplánnak 4 tallért a szlovák prédikátornak 4 tallért, a német és magyar kántornak 3 tallért A nemes város tartózik neki 520 frt-tal, a város nak hagyja. Biró uram tartózik 105 frt-tal, ezt is a városnak hagyja. Egy rétet la. Az ispotálynak egy szőlőt hagy. Egy jámbor tudós legénynek promotiójára (felső iskolai kiképzésére) 200 aranyat, hogy jövendőben a vá rosnak szolgálna. (E 800 arany oly nagy pénz, TAMAS LAJOS: SÍNEK Átívelnek országokat havas tájon, az Alpokon. Két kitárt kar, két tüzes ér, ha ráhajlunk, épugy beszél, akár a száj, akár a szél és mint a szív, épugy dobog. Messzefutó, szép sinek, mindenki rajtatok tapos. Hidakon át, mezőkön át kemények már és hidegek, ti hordjátok a terheket. Erősnek és fiatalnak kell mindig, mindig lennetek. Mellettetek a kankalin, fölöttetek az égi kék, ne nézzetek se föl, se le, tír aj tatok messzeség, ti vagytok az acél-derék, a kötelesség őrhelyei ÖSSZEÜTKÖZÉS Mozdonyok ütköztek össze. Feketén kígyózott a füst, pirosán csurgott a vér és a meggörbült kerekek alatt kormos sapkával izzadt homlokán holtan feküdt a vonatvezető. A lárma elült, kazán kihunyt, a gőz mint pufók, ártatlan felhő szállott, szállott az ég felé, ahonnan egy szőke csillag reszketve hintette porát a heverő, roncsolt tetemre. És elmaradt az ut és elmaradt a város, a sínek hiába nyújtották messze karjukat, mozdonyok ütköztek össze: lendület, gyorsaság, sok száz kilométer • valahol sir, sir a hat gyerek és a feleség.., amelyből egy diák külföldön huzamos ideig tanulhatott. Ily nagy összeget ily célra csak a legelőkelőbbek végrendeletéiben találunk.) Tekintetes nagyságos Rákóczi Ferenc uramnak, mint Bodrogkeresztur földesurának hagy 25 aranyat, mivel kevés öröksége azon határban vagyon. (II. Rákóczi Ferenc apja volt ez. Talán Bod- rogkereszturbél származott Szentkirályi; erre mutat egy alábbi hagyomány is.) A város nemes tanácsának hagy egy ezüst aranyos gá yapoharat, mely többet ér 1013 frt-nál. (Bizonyosan a kassai híres ötvösök remekbekészi- tett munkája lehetett.) Adják el ezt, osztozzanak az árában, avagy fordítsák oda, abova akarják. Ezenkívül minden tanác-sbéli személyre 2—2 aranyat hagy. Kun Andrásnak a Gölböl nevű szőlőt 'hagyja, vessen számot a felesége (Szentkirályiné) vele. Mivel a keresztúri templomihoz való eszközöket feldúlták vala a németek, amely pohárt (ötvosmü) az öreg fejedelem, Rákóczi György adott volt neki, azt hagyja a templomra. (Rákóczinak ez ajándéka is mutatja, hogy milyen kiváló polgára volt Kassának.) Atyafiainak hagy 100—100 aranyat (nagy öez- szegek!), Pécsett laknak valami atyai ágon lévő atyafíai, de nem tudja, mert ilyeneket nem tud-. Ha compariáltat/nának (jelentkeznének), hagy nekik florémis 20-at. Egyeseknek is hagy poharat, kardot stb. így fejezi be végrendeletét: A nemes tanács vegye gondjaiba feleségemet, Kovács Zsuzsánna asszonyt. Lakjék házambair, mely holta után szálljon a városra olyanformán, hogy legyen prédikátorok lakóhelye. De ne a prédikátoroké legyen, hanem egyikről a másikra szálljon az házban való lakás (Tehát parócliia, legyen s e hagyomány is mutatja, hogy Szentkirályi uram evangélikus volt. Különben a városi tisztujitásokat tartalmazó könyv szerint Szentkirályi Sebestyénnek 1657 ben két háza is volt az első fertályban és pedig a harmadik és hatodik tizedben.) Legyen — mondja végül a végrendelet — tisztességes eltakarításom a veres toronynál való temetőbe® a másik feleségem mellett. Senkinek egy pénzzel sem vagyok adós. Ezeken kívül minden javamat hagyom feleségemnek, holta után szálljon az eorreetornak (a kassai iskolák főigazgatójának). Méz nevű szőlőm pedig holta után Kassa városára. Mihály szolgámnak hagyok fi 50. Ez a tartalma Szentkirályi Sebestyén uram végrendeletének, amely visszatükrözi egy XVII, századbeli polgár nemes gondolkodását, nagylelkű bőkezűségét. Mindenét jótékony célra hágj ja és kultúrára, mert ezidőben még nálunk sem tudományos intézetek, seim tudományos akadémia, múzeum stb. nem volt, hanem a kultúrát az egyház és az iskola képviselte. Amint a régi századok e kiváló polgára igy mindent szépen, rendben elintézett, kihullott a kezéből a toll s megbékélt lélekkel várta, ami immár elkerülhetetlen és ami lépésröl-Iópósre közelebb jön, hogy máris félig lehunyt szemeit egészen és örökre lezárja. A végrendelet Kassa város levéltárában van 19.482. oki. szám alatt. BOLEMAN ÖRÖKÖSÖK „FEKETE SAS- gyógyszeriára Alaplttatott: 1664 LÉVÁN Alaplttatott: 1664 Kitüntetve a bécsi, párlil, londoni ép stockholmi gyógyászati és hvgieniku* kiállításon, díszoklevéllel, aranyéremmel és érdemkeresztteJ Boleman örökösök gyógyszertárának Dr. SRITZER-íéle kenőcse és szappana. Ezen kiváló gonddal készített bőrápoló szerek, mint több évi tapasztalás mutatja, az arcnak i fű i dóságét, bírsonv simaságot és természetes tehetséget kölcsönöznek, eltávolítják az arcról és a kézről napsütés o oda barnaságot, fagyé* után túróssá ot, szeo'ö és máj foltot, megszűntetik a gyakran előforduló pürsenéseket, pattanásosat s egyébb bőrkiütéseket, óvakodjunk az értéktelen utánzatoktól I Hamisítások felismerése végett ügyeljünk a kenőcs tégelyén lévő sasra és köriratra: Boleman örökösök gyógyszertára. Szétküldés naponta utánvét mellett pontosan eszközöltetik, csomagolás nem lesz felszámítva. 1 tégely kenőcs ára 8 - Kö, szappan 5'- Kö
