Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-25 / 293. (4439.) szám
12 T>EAGAI-A\\<StAR-H IRL AI> 1937 december 23, szombat. LEGVJABÉSPORT A déli kerület Bíró Testületének ülése KOMÁROM. — A déli kerület Bírd Testület© cmoat tartotta ezévj utolsó ülését, amelyen foglalkozott Kessler Dezső ügyével. A központ ugyanis megsemmisítette a volt BT előadó fölmentését és az előkészítőbizottság jelölését és elrendelte annak újra. tárgyalását- Boros Béla elnöklete mellett a kerületi bizottság alapos kivizsgálás után megállapította, hogy Keseler ..nem járt el a meg- ikiváinható poiitossággal” s bár konkrét károsodás serkit sem ért, mégis két hónapra fölfüggesztette. de .a büntetést az eddigi fölfüggesztesse! kitöltöttnek verte. — Ezután került sor az uj jelölés megöjtesére. A jelölőbizottság megfontolt tárgyalás után a következők megválasztását javasolja a közgyűlésnek: Elnök; Boros Béla, Léva: előadó: Forgács Mihály, Komárom; biz, rendes tagok: Barkó József, Léva; piecher Dezső, Érsekújvár; Hoivát-h Antal, Komárom; Weisz Pál, Érsekújvár; póttagok: Gross Samu, Érsekújvár; 'Hocihberger Sándor, Léva.. — Psityera Lajos farkasai bírót, bi ró társa, ellen elkövetett sportszerűtlen magatartása miatt a kerületi bizottság 1S38 december 3Léig bírói piükődését-ől felfüggesztette. * )f Jégkot ong-eredmények. A prágai Sparta Bukarestben a Telephon Club Románt 5:2 arányban legyőzte. W Ko.mot.aubán a DFK a Prágai Slavia együttesével 3.3 arányban eldöntetlenre játszott. A SPORTROVAT A 29. OLDALON. inni éié Régi, szép pozsonyi karácsonyok... Kocsiverseny a befagyott Dunán, ajándékhullás a Dómtéren, legendák a pozsonyi patkóról és más S2Ínek és hangulatok Uil takard — Autó piáid — Biber takard Gyapjtí ágytakaró — Teveszőr takard és a legszebb gyermek tak«rd a legidőszerűbb meglepetés. Megtekinthető vételkényszer nélkül az Agrotex-nél, speciális takaró uziet, Bratislava, Hviezdosláv-tér 30. Promenade. Vidéki rendelések a leggondosabban lesznek elintézve. Pacaszko mk a szovecszkó, ügyvédi alkalmazottak és ügyvédjelöltek POZSONY. — A? ügyvédi alkalmazottak és ügyvédjelöltek eza.kszervezete Pozsonyban e napokban. körlevelét intézett Szlovenezkó és Kárpátalja összes ügyvédjéhez. Ebben faUhrvják az ügyvédek- figyelmét az ügyvédi alkalmazottak vigasztalan helyzetére. A körlevél szerint, az alacsony fizetések és a fárasztó munka okozzák, hogy az ügyvédi alkalmazottak menekülnek az ügyvédektől' és inkább a kereskedelmi és ipari vállalatoknál keresnek elhelyezkedést. Ugyanilyen a helyzet az ügyvédjelölteknél is, akik előnyben részesítik az állami és közszolgálatokban való elhelyezkedést, vágj* az ipául vállalatokat, ahol jobb létfeltételeket találnak. — Az ügyvédi alkalmazottak és ügyvédjelöltek szakszervezete ezért, körlevelében követelj a. fizetések kollektív rendezését, a drágasári segély kifizetését és a-z úgynevezett a.ngolezombat bevezetését- Az ügyvédi alkalmazottak és ügyvédjelöltek szak- szenmzete egyben felhívást intéz az.ügyvédi tiszt- vjeélőtóhöz, szolicitátorokhoz és koucipiensekhez, hogy munkaközvetítés céljából vétessék magukat nyilvántartásba a. szakszervezetnél, amelynek címe: Pozsony, N~yergee-uoca 7„ I, emelet. Pályázatok, ösztöndíjak Magyar igazgató-tanítót állásra a következő állami népiek óján ál: Bérié. Harang’áb, Halábor. Jánosi, Barkaró (ev, ref, vallásu előnyben), Gyula, Nagy palád, Eszeny (ev. ref. vallásu e lányiban), Szálé ka (ev. ref. vall. előnyben.) Magyar szaktanítói állásra a téceői és az ungvári polgári iskolák magyar tagozatánál. Magyar tanítói állásra a következő állami népiskolánál: Bátyú, Beregszász I., Beregszász II., Jánosi, Keresztár, Vári. Záp- ezoiny, Visk, Salánk, Dereen, Fornos. Nagypalid, Kisdobrony, Nagydobrony, Botfáivá. — Az összes tanítói állásnál a pályázati határidő: január 31. A nyitraeioerjesi körorvosi állásra. Határidő: január 14. A gá.lszéesi körorvoei állásra. Határidő: január 15. A Selmecbányái közjegyzői állásra. Határidő: január 15. A közegészségügy! minisztérium állatör- vosi hivatalnoki állásra.. Határidő: jan. 15. Az érsekujvári országos közkórház sc- gédórvosi állásra. Határidő: január 8. A turócézehtmártóni Iparfejlesztő intézetnél két műszaki hivatalnoki állásra. Határidő: december 31. A közegészségügyi minisztérium az állami kórházak és gyógyintézetek részére nagyobb számú externista orvost keres egész éven át. át Kulturházak építésének segélyezésére. Határidő: január 31. Szlovenszkó országrész a mezőgazdasági főiskolák hallgatói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: l(J3ö január 81.-m Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényezoclalista és magyar nemzeti párt központja (Venfcur-u. 15.) és a pozsonyi (Köztársaeágd# 12, II.) és a rima- szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt. POZSONY, -rr A karácsonyi népszokások lassanként kimennek a divatból. A rádió, a repülőgép és az autó rohanó korszakában ezen már nem si szabad csodálkoznunk. Valahogy más emberré formált bennünket a modern élet, más az igényünk, a szokásunk, sőt mások az erkölcseink is, mint századokkal ezelőtt élt embertársainké vokak. Ripp van Winkle, az operettbeli hős, ha most ébredne fel hosszú álmából, ugyancsak megváltozott viszonyokat találna a sáros földtekén. Megdörzsölné a szemét és bizonyára sietve visszafeküdne sírjába, nem tetszene neki a mai modern élet sok-sok furcsasága, Mi már megszoktuk ezekét a furcsaságokat és lassan elfelejtjük a régmúltat, pedig ahhoz tradíciók fűznek. A karácsony ünnepe mindig az őröm és vigasság napja volt mór a régi korban is, hiszen e napon született az isteni Gyermek, a Megváltó, akinek születésnapját öröm volt megünnepelni. Tudjuk azt, hogy a fenyőfa felállítása — egy ma is érvényben lévő népszokás —- a XVII. században kezdődött Ma üres és léleknélküli a karácsonya annak, aki a legszerényebb karácsonyfát sem tudja felállítani otthonában. Pozsony város régi annáleseit nézegetve több érdekes adatot találunk karácsonyi népszokásokról, amelyekből bizony sok feledésbe is ment. Újítsunk fel néhányat, hiszen küszöbön a karácsony: cédula megmutatta, hogy kik lesznek egymáséi, Különösen a Zuckermandlin dívott az a szokás, hogy a Szentestén a leányok erősen figyelték a Duna tükrét, mert abban akarták meglátni a jövendőbelijüket (Ezekről a szokásokról egyébként Fabik József kollégánk a „Pressburger Zeitung hasábjain is megemlékezett.) A Csallóközben babona is járta A Csallóközben Karácsony estéjén betleheme- sek járnak, akiket pásztoroknak hívnak. Egy angyalból és három pásztorból áll a csoport Rendesen szűrt vagy bundát viselnek, csörgős bottal járnak és ezzel verik a taktust ének közben. Kis templomot hordoznak, amit Betlehemnek hivnak. Az egyiknél szines papiroscsillag van, amely a betlehemi csillagot jelképezi. Karácsonytól Szilveszterig tart a Betlehem-járás és ahová beeresztik őket, ékes rigmusokban mondják el a Jézuska születését. Pénzt és élelmiszert kapnak jutalmul. A csallóközi gazda házában Karácsony estéjén a fehér abrosz alá abroncs kerül az asztalra. Közepére árpát, búzát, rozsot helyez a gazda, hogy a jó Isten jó termést adjon a következő évben. Sok ártatlan babona is volt régente szokásban a Csallóközben. Néhány ezekből még ma is megvan. így karácsony estéjén akartak . megszabadulni a kellemetlen ,-háziá Hatoktól". A gazdasszony a szemetet a patakba dobta, mert ilyenkor a bolhák követik a szemetet. Éjfélkor a gazda körülszaladja egy lánccal a házát, hogy azt elkerüljék a patkányok. A tehén jó tejelő lesz, ha a gazdasszony karácsony estéjén mézes I ostyát ad neki. A gúnár nyakát mézzel kenik ^ be, hogy fiasak legyenek a tojások. A mákos- l kalácsból a patakba is dobnak, hogy a halaknak is jusson. Karácsony estéjén tilos varrni, mert a tyúkok nem lesznek jó tojók, Jaj annak, aki felé hajlik az aszatlon égő gyertya: meghal a következő évben. Megszűnik a gyermek dadogása, ha karácsonyestén kemencében összenőt cipót törnek szét a feje fölött. Az ótvaras gyermek szallagot kap ajándékba a keresztanyjától, mert attól meggyógyul. Ha hó van. behoz abból a gazdasszony egy fazékkal és felolvasztja. Mindnyájan megmossák benne a lábukat, amitől elmúlik a reuma. Ma már természetesn mosolygunk ezeken a naivságokon, azonban ezekből mégis a nép lelke tükröződik vissza.., R—y J—ő. Régi szép szokás... Igen régi szép szokás vök például az. hogy szent karácsony éjszakáján Pozsony polgármestere a városi tanácsosokkal megjelent a Szent- Márton-templomban éjféli misén. Ugyanekkor pénzt, halat és kalácsot o&ztotfak szét a szegényeknek, akik valósággal ellepték a DómSziv- és idzgbajósoknál, vese- és cukorbetegeknél, köszvényben é.s csuzban szenvedőknél egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz reggelenként éh-! gyomorra véve a beleket alaposan kitisztit-1 ja, a gyomor és a máj működését előmoz-j ditja s az emésztést és az anyagcserét lé-! nyegesen megjavítja. Kérdezze meg orvosát. 73 a jelenlegi osztrák határig, ahol forralt bor és finom sült hal várta őket. Ünnepi játékok és jászolipar A karácsonyi ünnepi játékok a XVI. században kezdtek divatba jönni. Ezeket a szomszédos Főrév községből hozták be Pozsonyba és mint emlékezetes, két évvel ezelőtt fel is elevenítették. Egy-két ilyen karácsonyi játék cime meg is maradt: „Geschbiel von dér Geburt Jesu Christi". Vagy egy másik: ,,Atam und Éva geschbiel". Nagyon híres ipar volt Pozsonyban a betlehemi jászolkésziiés. A legtöbb pozsonyi templomban ma is művészi kivitelű betlehemi jászol van kitéve karácsony hetében. A legszebbet, a XVII. szájadból származó, barokk stilü jászolt a Kapucinus-templomban láthatjuk, a legnagyobbat pedig a virágvölgyi templomban. Nagyon szép a jászol a fe- rendek és jezsuiták templomában. A Notre Da- me- és a Szent Erzsébet-templom betlehemjc spanyol stilü és csak egyetlen alak van benne: Jézus a jászolban. A „beigli^sütés Külön kell szólnunk egy másik pozsonyi specialitásról, a „belgli"-ről. a híres pozsonyi mákos- és dióspatkóról. Évszázadokon át karácsony ünnepére sütötték az Ízletes beigliket Egyes háziasszonyoknak féltve őrzött kincsük volt a készítés titka. Egy régi céhkönyvben talál juk a feljegyzést, hogy „1599-ben Fichtel Hermán böcsületes pékmester az egész céh dicséretét kiérdemelte kitűnő karácsonyi patkójával". Meg is kapta céhétől a felhatalmazást, hogy még utódai is jogosulták karácsonytól pün- j kösdig ilyen kalácsot sütni. Később a patkósütés - általánossá vált és pedig annyira, hogy az a leány, aki nem tudott patkót sütni, nem ment egyhamar férjhez. A patkó mellett a pozsonyi Zwieback, a két- | szersült is pozsonyi különlegesség volt. „Zvie- boldnak" is hívtuk. Igen gyakran a városi tanács ezzel vendégelte meg idegentől jött látogatóit. Karácsonyesti eledel volt a hal és a mákostészta, továbbá a lencseleves. Előételnek .pedig a méz, ostya, dió. Ez a szokás sok polgári családban ma is megvan. A Szentestén a vacsora ideje hét óra volt, elekor szólaltak meg a várban a mozsárágyuk. Rendes polgárember addig nem ült vacsorához, amíg a mozsarak el nem dördültek. Ostorpattogató verseny A pozsonyi fjakkerosok is érdekes szokást honosítottak meg karácsony estéjén. Este 8 órakor elegánsan, cilinderesen felültek a bakra és sürü astórpattogtatás közben vonultak végig a főuccám Valóságos művészettel kezelték egyesek az ostort, úgyhogy a felvonulásnak igen nagy közönsége volt. A városháza öreg harangja pont éjfélkor a régi időben is megszólalt. Ezt egyébként még ma is meghúzzák. D ó és gombóc Az apróbb népszokások közül felemlítjük még a következőket: Egy vödörben dióhéjat úsztattak a fiatalok. A dióhéjba cédulát tettek a játékban résztvevők nevével. Ha egy legény és egy leány diós csónakja ősz- szeütközött, azokból egy pár lett. Ha valamelyik elsüllyedt, úgy annak tulajdonosa rövidesen meghal, — mondták. A gombóc- főzés is ilyen tréfás karácsonyesti mulatság volt. A gombócba cédulákat tettek. Amelyik gombóc először jött fel, azt felnyitották és a bennelevő, UNDERWOOD STANDARD UHDERWCOD PORTABU írógépet szállít részletfizetésre is FRÖSTADT MÓR «ég eHJI¥3SLJI¥#lf 4E /Venfur ucca *«#■ Irécá.ast kölcsönadunk, vidékre is! (*) A „Theater dér Welt" magyar külön- száma. Az amszterdami Tiefland-Verlag kiadásában megjelenő, páratlan szép kivitelű „Theater dér Welt" citnü színházi folyóirat utolsó száma a magyar színjátszásnak és a budapesti Nemzeti Színház százéves jubileumának van szentelve. Cikket a Magyar Nemzeti Színházról és a színháznak a német drámához való viszonyáról német nyelven dr. Pukánszky-Kádár Jolán Lrt. Hankiss János; a debreceni egyetem tanára francianyelvü cikkben foglalkozik a Nemzeti Színház száz éven keresztüli francia műsorával. Ugyancsak Hankiss professzor irt francianyelvü cikket a budapesti Nemzeti Színháznak és a világirodalomnak a viszonyáról. Egy angol- nyelvű cikk foglalkozik a Nemzeti Színházban előadott angol és amerikai drámával. Dr. Németh Antal igazgató olasznyelvü cikke a magyar nemzeti dráma múltjával és jelenével foglalkozik. H a 1 a s s y András német cikket irt „A második évszázad küszöbén" címmel. G. T h i e s s e n hamburgi igazgató németnyelvű cikkben vázolja igen érdekesen Madách Ember tragédiájának hamburgi előadását. Jemnitr Sándor „Faust auf Gegenbesuch" cirnü, rendkívül szellemes ás érdekes cikkében beszámol arról, hogy Kari Wüsteohagen miképpen rendezte Faust előadását a Nemzeti Színházban. H. Fuhrmann hamburgi rendező ugyancsak német cikkben számol be a „Magyar színművészeti kiállításról". Az impozáns tartalmon kívül ez a füzet ötven művészi kivitelű klisében bemutatja „Az' ember tragédiája". „A roninok kincse", Vidor Hugó „Hernáni" ciraü müvének, Shakes- peare-előadásoknak, az D'Annunzio-bemutató- nak, a Faustnak, a „János vitézinek, a „Bánk Bán"-nak, a „Csongor és Tünde"-nek, Barabás, Herczeg, Anday, Kraszinszld és több előadásnak, valamint Ujházy „Missa Solemni$“-énck szccni- kumait. A Theater dér Weltet professzor dr. Kari Niessen, a világhírű kölni színházi ember szerkeszti. templom kornyékét, amelyet nem egyszer vastag hóréteg borított és fogvacogíató hidegben is türelmesen vártak az ajándékokra. Utána a városi urak a plébániára voltak hivatalosak, ahol ünnepélyesen megvendégelték őket. A reformáció idejében ez a szép szokás már elmaradt. A befagyott Dunán A XV. és XVI. században szokásban volt. hogy ha a Duna befagyott, ami akkor gyakran megesett, vállalkozó szellemű fuvarosok lovas kocsival áthajtottak karácsony éjszakáján a túlsó partra. Aki először tette meg a veszélyes utat, a polgármester megjutalmazta és utána ő maga is követte a példát a tanács tagjaival. Legutoljára 152c-Lan leélt át a polgármester ilyen módon a befagyott Dunán. A későbbi évszázadokban különféle jégünnepélyeknek volt a színhelye a befagyott Duna. Még ma is élnek öreg pozsonyiak, akik fiatal korukban az éjféli mise után többedül agukkal {elsétáltak a Duna jegén a Kristófek-vendéglőig,
