Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-25 / 293. (4439.) szám

t937 december 25, szombat. Hírek Sziklay Ferenc: Egy tálentumos szolga számadása Máté év. XXV. 14.-30. Megtérek én Is, hogyha hívsz, Uram! Én is választott embered voltam, Ha nem Is szántál nagyra, köszönöm: Egy tá’entumot Mégis osztottál nékem a sorban. íme, megadom. Amennyit kaptam. Se többet, Uram, se kevesebbet. Hogy nem aranyban, de aprópénzben, Bocsáss meg érte! ... Egy tálentummal ki, mit Is kezdhet? Gazdagnak kevés, — szegénynek sok volt. Kínáltam ennek, ajánltam annak, Ez gúnyolt véle, az meg félt tőle... Akik magáért Veszik a jót, de kevesen vannak! Kincsed, ne gondold, hogy tán elástam! E'osztogattam! Lelkiszegénynek, Árva gyereknek, — kamatja nélkül! S hogy visszanyerjem, Körmömmel estem a tele vénynek. Törtem az ugart. Ott is vetettem, Höl tudtam, másnak lesz aratása... Ne fizz el, Uram, örök sötétre, Hogy hasznod semmi... Tán mégsem éltem egész’ hiába!... * KEDVES Olvasóinknak, Előfizetőink­nek, Hirdetőinknek, Munkatársaink­nak, Tudósítóinknak és lapunk minden Barátjának örömteljes, boldog ünnepe­ket kívánunk. tAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA december 28-án (Prágában hétfőn este, Szlovenszkón kedden reggel) jelenik meg. : jv.;/ '- "V * SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK A DIPLOMÁ­CIÁI SZOLGÁLATBAN* A Národní. Politika értesü­lése szerint a diplomáciai szolgálatban 4 legközelebbi jövőben lényeges személyi vajto^ásö^ várhatok/Gifs^ belgrádi kpvet nyagdijáztatását'kérte.' Ugyanígy nyug­díjba vonul Süni Árital 'mrni'szférl tanácsos; a politikai' osztály keleti- alosztályának' feje, valamint Vodvárka János osztálytanácsos, az utlevélosztály volt feje. Ezek mindhárman már átlépték a korhatárt, mert túl­vannak a hatvanadik életévükön.-. Bernből Bécsbe he­lyezik át Künzl-Jizersky követet, aki február Lével kezdi meg működését uj állomáshelyén. Az ö eddigi helyre Strér Bogdán, a külügyminisztérium elnöki osz­tályának fejét, nevezik ki, utódja pedig Rejholec követ lesz, a poltikai osztály eddigi feje. Még nem történt döntés arra vonatkozólag, hogy ki lesz a politikai osz­tály vezetője és s kit küldenek követnek Belgrádba. Ugyancsak betöltésre vár a chef du protocol tisztsége, amely ‘Strimpl követ halálával megürült ~ A SOKGYERMEKES ANYÁK FÖL- VONULTAK MUSSOLINI tLöTT. Ró­mából jelentik: Tegnap délben a Venezia- palotában Mussolini miniszterelnök elé ün­nepélyesen fölvonultak a 95 olasz tarto­mányból azok a házaspárok, amelyeknek a fasiszta anya- és gyermekvédelmi szervezet megalapítása óta a legtöbb gyermekük szü­letett. A Duce az úgynevezett királyi terem­ben fogadta, a 95 házaspárt, többnyire egy­szerű földműves- vagy munkásembereket. A régi időben ebben a teremben a pápák a külföldi uralkodókat vagy követeiket fogad­ták. A legtöbb házaspárnak 1926, vagyis az említett szervezet megalakulása óta nyolc- tiz gyermeke született. A Duce lelkes beszé­det intézett a házaspárokhoz, majd mind­egyiknek ötezer lírát tartalmazó borítékot nyújtott át.- HAZAÉRKEZETT RöDER MI­NISZTER. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Röder Vilmos magyar hon­védelmi miniszter csütörtökön délelőtt Olaszországból visszaérkezett Budapestre. A magyar miniszter, mint ismeretes, közel két hetet töltött Olaszországban.- ELJEGYZÉS. Rohringer Erzsi (Kas­sa) és dr. Sziklay László (Nyíregyháza) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)- BEIKTATTÁK AZ UJ POZSONYI KANONOKOT. Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonon jelenti: Jelentette a PMH, hogy a Szentszék dr. Buzalka Mihály pá­pai prelátust a megüresedett pozsonyi ka- nonoki stallumba nevezte ki. Dr. Buzalka Mihály ünnepélyes beiktatása ma volt a pozsonyi Dóm-tetpplomban. Az uj kanono­kot fényes egyházi ünnepség keretében Je- Szepák Gábor prelátus-kanonok iktatta be hivatalába­Egy dinamikus nagyhatalom — Milyen gazdasági, politikai és szellemi erők mozgatják Japán kinai hadjáratát? — (*) PRÁGA, — A Japán-kínai háború megr rendítő külső eseményei mögött olyan nagy­szabású viliágtörténeCimi esemény játszódik le, amelynek (kihatását késői nemzedékek fogják csak igazán, érezni. A XIX. század egyik nagy eseménye az volt, hogy Oroszország belépett az európai hatalmak sorába s bizonyos tekintet­ben elfoglalta az Izüiám hélyét, mely évszázado­kon át döntő befolyást . gyakorolt az európai politikára s amelynek hatalma a múlt század folyamán végkép lehanyatlott. Most uj ázsiai birodalom lép az európai ha­talmak küzdőterére: Japán, Hatalmas versenytárs, amely a modem kapita­lista imperializmus követeléseivel 'és eszközeivel lép föd s ugylátszilk nemcsak Ázsiát fogja ho- va-tovább saját érdekkörébe vonni, hanem a távoli tengereken is éreztetni fogja hatalmát Angliával, Franciaországgu!, Amerikával, a vi­lág vezető három nagykapitalista hatalmával szemben. Vegyük alaposabban szemügyre, melyek azok a belső erők, amelyek japán ha­talmi dinamizmusát táplálják? A japán ipar ottenzivája Japán gazdasági hatalmáról úgy tudunk leg­tökéletesebben képet alkotni magunknak, hogy­ha a kiviteli index adatait vesszük szemügyre. Köztudomású, hogy a japán ipar nemcsak a hozzá közelálló ázriai piacokon, de Európában és Amerikában is komoly versenytársként lépett föl az európai és amerikai nagyiparral szem­ben. Japán a világ egyik legnagyobb gyapot- termelője. 1935-ben 876 millió yen értékű gya­potot termelt s ennek 57 százalékát, 496 miliő yen értékben exportállták. A legújabb adatok nem ismeretesek, mert már az 1936-os külke­reskedelmi statisztikák az úgynevezett hadiel­lenőrzés retortáján keresztül kerültek nyilvá­nosságra s ennél fogva' megbízhatatlanok, de a -korábbi évekre vona'Jkozó adatok is mutatják a japán export-offenziva erejét, ami elsősor­ban az angol textilipar tévőikéiért hegemó­niáját fenyegeti. Az angol szövet, még pedig nem az a minő­ség-áru, amit mi ismerünk angol-szövet néven, hanem az egész silány gyarmati holmi.; Anglia egyik legnagyobb üzlete volt az ázsiai, piacon. Kínát Lancashire öltöztette egészen addig, amig Oszaka irtózatos erejű gazdásági ex­panziója a legtöbb piacról ki nem szorította, apám egész kivitelének 24 százaléka textiláru. Pedig, míg az angol szövetiparban már a mulit század elején megjelennek a mechanikád gé­pek, addig Japán szövőipara csak 1863-ban ke­letkezett. 1933-bam Japán túlszárnyalta. Ang'ia gyapot- és olcsó szövetáru-kivíteiét' ,-s benyo­mult az angol gyarmatokra. A japán gyápc/ki- Vitel legfontosabb piacai: Brit-India. - '(a kiváltéi .húsz százalékát ve;,zi föl), HölJand-India, Mandzsukon, Egyiptom és Sziámi. A gyapct- cikkek mellett Japán legfontosabb kiviteli cikr ke a nyersselyem, ebben az iparában' • lehet mondani — Japán eflső helyen áll, mert az egész világtermelés nyolcvanszázaléka a ke­zében van. 1935-ben a selyemkivitél az egész japán export­nak 16 százalékát érte el, 387 millió yen érték­ben. A japán nyersselyem legfontosabb piaca az Egyesült Államok, maga Japán meglehető­sen kevés selymet használ el. Japán találmány az a tiszta és müselyembői készült keverék- anyag, amiből az újabban közkedvelt puplin- ingek készülnek. Ebből] 1935-ben 102 millió yen értékű árut exportált Japán külföldre. Jel- 'emző japán ipari expanziójának erejére a mü- selye reprodukció fejlődése: 1930-ban a világ müselyeimtermelésének 9 százalékát produkál­ták Oszaka gyárai, öt évvel később m:ár 23 szá­zalékát. A japán müselyam-termelésnék több mint 40 százaléka megy külföldre. Rendkívül erős a japán kémiai ipar is, évente keréken egy- műliárd yen értékű árut produkál, amelyből 170 millió yen külföldre kerül. A híres japán porcellánipar aránylag kis tétellel szerepel- az export-cikkek között, összesen 74 millió yen értékű porcéként: visznek ki évente az ország­ból. A japán bányaipar évi termelési értélre meg­haladja a félmilliárdot s ebből mintegy 121 millió yen érték kerül külfpldre, viszont e tekintetben Japán behozatalra szorul, össze­sen 627 millió yen értékű bányaterméket kénytelenek évente külföldön vásárolni, apán, köztudomás szerint, rendkívül szegény nyersanyagforrásokban, különösen, ami a nehéz­iparához szükséges ércet illeti. Ére-íermelése nem haladja meg az évi száz­millió tonnát, ennek is tiz százalékát Korea adja. A legtöbb nyersanyagot Kínából és Ausztráliá­ból hozza be. íme, egyik magyarázata annak, hogy a japán hatalmi expanzió miért irányul ré'zben Kína, részben Ausztrália felé. Ezek Japán gazdasági expanziójának hajtó­erői. ÁUig fegyverben Nincs még egy hatalma a világnak, amelyben annyi dinamikai erő lenne, mint Japánban. Ha valaha megírják: majd a’huszadik század tör­ténetét, egészen bizonyos, hogy a mostani évtizedet, a harmincas éveket a japán expanzió korának fogják elnevezni, mert Japán mozgása szabadította föl Európa dinamikus erőit is. 1931 -ben kinyujtózott Csang-Csungig és Ch ar­amig, tehát behatolt Mandzsúria szivébe. Egy évvel később déli irányban nyomult előre egészen Mandzsúria nyugati határáig és a kí­nai nagyfáiig. Ma félreismerhetetlenül Szingapcxre, Holland - India, Ausztrália és Havai felé mutat a japán előrenyomulás nyila. Az ilyen méretű hóditópolitikának természe­tesen irtózatos fegyveres erőre van szüksége. A japán hadsereg 1930 január Lén 230 ezer emberből állt, 1936-ban az úgynevezett száraz­földi békehadsereg létszáma már 345 ezer em­berre emelkedett, eihez hozzá kell számítani a japán és félmandzsu hadsereget, amely Mand- zsukuoban állomásozott s amelynek létszáma körülbelül 100 ezer ember. Hat, úgynevezett békeév alatt a japán had­sereg létszáma tehát — azt lehet mondani, hogy megkétszereződött. Azóta nem hoztak katonai adatokat nyilvános­ságra s a jelenlegi japán katonai haderő szám­adatait illetően csak kombinációk ismeretesek. Hat év alatt a japán gépfegyverek száma 4100-ról 7000-re, tábori ütegek száma 500-ról 960-ra, nehéz ütegeké 352-ről 414-re nőtt, a legnagyobb fejlődést mutatia a tankállomány, amely 80-ról 700-ra, továbbá, a páncáíkocsik, amely 50-ről 300-ra 5 az elsőosztályu harci re­pülőgép, amely 500-ról 1200-ra emelkedett. Éhez hozzá kell számítani a hatalmas tartaléko­kat, amikről természetesen egyetlen állam sem közölt még 1936-ig sem hivatalos adatokat. Mindenesetre tekintetbe lehet venni a japán fegyverkezési ipar kapacitását, amely 1935-ben 10 ezer ágyú, 150 ezer gépfegyver, 3 millió lőfegyver, 600 repülőgép, 9000 repülőgépmotor és 1600 tank elkészítésére volt képes évente* A fokozott fegyverkezési ütemmel és a had­sereg létszámának emelésével kapcsolatban me.gr- történt a hadsereg átszervezése, illetőleg kie­gészítése és modernizálása is. Újonnan létesí­tették egy motorizált hadosztályt, négy gyalo­gos hadosztályt, egy nehéz tüzérségi ezredet, 14 könny-ü üteget, amelyet a már meglévő tü­zérségi ezredeík keretében helyeztek el, azonkí­vül 7 repülőezredet osztottak be a különböző hadosztályokhoz és 15 harcikocsi- és tankez- redet. A Formozában állomásozó hadsereg lét­számát megkétszerezték. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a je­lenlegi kínai hadjáratra 1931 óta tervszerűen •készült föl Japán. Harc a gyarhmtokért A nagyszabású fegyverkezési program ter­mészetszerűleg ;uj.. nyersanyagszükségleteket tá­masztott s. Japánnak, az eddiginél iis nagyobb mértékben kellett gondoskodni nyersanyagok­ról és félkészitményekről. Japán szükséglete e téren 1935-ben 2.7 millió tonna nyersvas, 4.5 ■millió tonna nyetsaoél, 3.5 millió tonna gépal­katrész volt. Ugyanakkor az 1938-as úgyneve­zett nagy prosperity-év megfelelő számadatai a következők voltak: 1.3 millió tonna, 1.9 millió tonna és 1.7 millió tonna. Ezekből az adatok­ból is kitalálhatták volna a nagyhatalmak, hogy Japánnak nagyszabású katonai tervei vannak. Japán alumínium-termelése 1936-ban 13 ezer tonnára emelkedett, amivel a belföldi szükség­let majdnem teljesen fedezetet nyert. A hadi- szergyártás szempontjából rendkívül fontos fé­mek behozatala is rohamosan emelkedett ezek­ben az években: a rézbehozatal 1933-tól 1936-ig 17 ezer tonnáról 69 ezer tonnára, az ólombeho- zatal 67 ezer tonnáról 94 ezer tonnára, a cinn- behozatal 3.5 ezer tonnáról 4.4 ezer tonnára és a cinkbehozatal 37.8 ezer tonnáról 41.3 ezer ton­nára emelkedett. Mindezek elsősorban a hadi­szergyártás szempontjából fontos nyersanya­gok. A szénfogyasztás 1932-től 1936-ig 33 millió tonnáról 40 millió tonnára emelkedett Ilyen méretű fegyverkezés természetesen csak a legnagyobb pénzügyi erőfeszítés mellett lehetséges s nem titok, hogy Japán már évék óta egész költségvetésének felét fordítja kato­nai kiadásokra. Az 1928-29-es költségvetési év­től az 1932—33-as költségvetési évig a katonai kiadások 28 százalékról 35 százalékra emelked­tek, azóta minden évben fokozódott a fegyver­kezési kiadások arányszáma a költségvetés más tételeivel szemben, mig 1936-ban elérte a 46 százalékot. Az 1935—36-os japán költségvetésiben a szá­razföldi hadsereg és légihaderők részére 493 millió yent, a tengerészeti kiadásokra 530 millió yent. irányozott elő a kormány,. A háborús párt és mozgatói Japán politikai életének távoli figyelője is tudta, hogy a háborús párt szinte napről-napra nagyobb befolyásra tett szert. Számos belpoli­tikai krízis játszódott le az országban, nem egy fegyveres puccs. Az összes kísérletek mögött ott volt az úgynevezett háborús párt, amely az ország lakosságának nagy többségét maga mö­gött tudja. Annak ellenére, hogy a császár mindmáig megákadályozta, hogy kimondottan háborús kormány kerüljön uralomra,' a hatalmas hivatalnoki szervezet majdnem teljes egészében a háborús párt kezébe került. • A polgári közigazgatás 337.974 és a katonai és tengerészeti közigazgatás 96.724 hivatal­noka majdnem kivétel nélkül tagja a háborús pártnak. Ugyanez .vonatkozik & 150 ezer főnyi rendőr-' ségreí urürhez meg hozzá-kell'Számítani a rend­kívül ..kiterjedt titkos -rendőri, ■ szervezetek tag,- jait, mintegy .65—-70 ezer embert. Ez a hatalmas szervezet, mint egy ember vallja- magáénak az Araki tábornok könyvében kifejtett nézeteket „Japán távolkeleti, küldetéséről.'*' Japán vezető politikusai nem saját nézeteik szerint kormányoznak, hanem kénytelenek al­kalmazkodni a háborús párt diktatúrájához. Hirota, aki egyike Japán legkiválóbb jogászai­nak s aki Amsterdamban és Moszkvában volt követ, mielőtt a külügyminisztérium élére ke­rült volna, engedelmes eszköze annak a polit- kának, amit Araki és Terauchi tábornok diktál. Terauchi tábornok, a hadügyminiszter évekig volt Berlinben és az úgynevezett német katonai metódusok alkalmazója a japán hadseregben. A jelenlegi kínai hadjárat tehát többé-ke- vésbé a német haditechnika nagy vizsgája is. Ami európai szemlélő szempontjából azért is érdekes, mert köztudomású, hogy az ellenfél', vagyis a kínai hadsereg meg orosz befolyás alatt áll és orosz katonai metódusokhoz igazo­dik. Leghatalmasabb alakja azonban Japán há­borús politikájának Kamin herceg, akiről általá­ban kevset írnak az európai, lapok s aki a hát­térből irányítja szinte diktátort hatalommal a há­borús párt politikáját. A hetvenegyéves herceg az egyik leghatalmasabb ember Japánban, be­folyása Hirohito császárra és az egész- udvarrá épenolyan nagy, mint hiveüiek száma a tiszti karban. 1921-ben. amikor a jelenlegi császár trónörökös korában európai tanulmányúton volt, ő kísérte s azóta egyik legbizalmasabb ta­nácsadója. A saint-cyri francia katonai iskolá­ban nevelkedett s ő a katonai párt tulajdonké- peni feje. A becsület fanatikusai Köztudomású, hogy Japán társadalmi életé­ben a katonatiszti osztály nagy szerepet ját­szik s hogy nincs még egy modern nemzet, amelynek közszelleme annyira át lenne hatva katonai ideáloktól, mint a japán. Hogy ennek a harcias szellemnek is szerepe van Japán hó­ditó politikájában, nem szorul bővebb magyará­zatra. Tévedés azonban azt hinni, hogy a so­kat emlegetett japán katonatiszti osztály egyet­len ősi nemzetség sarjaiból áll. A japán tisztikar teljesen demokratizálódott az elmúlt két-három évtizedben s igaz ugyan, hogy ősrégi, katonai-nemesség, az úgyneve­zett szamurai-osztály tagjaiból kerül ki még ma is a tisztek legnagyobb része, de nagyon sok munkás- és parasztivadék is van a tiszti karban. Mindenesetre a japán társadalom elitje ma is a hadsereg. A gyermek, akit szülei katonai pá­lyára szánnak, kora ifjúságától spártai neve­lésben részesül, ősi nemes tradíciók szélié mé­hen. Rengeteget kell tanulnia, kemény vizsgá­kon kell átküzdenie magát s ami .a legfonto­sabb: olyan fegyelemre, nevelik, amit áz euró-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents