Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-23 / 292. (4438.) szám

8 'X>RXGAlA\\G^ARHIRLAI> 1937 december 23, csu jártok. SzmHAzlC.öi^v-Kab’RiRA Budapesti színházak „A vajda tornya“ fetajitása az Operaházban — Dohnányi Ernő ünneplése — BUDAPEST. — Dohnányi Ernő 60-ik szüle­tésnapja alkalmából az Operaház a Magyar Operabarátok Egyesülete ünnepi estjének kere­tében felújította a jubiláns mester legnagyobb szabású ünnepi müvét: „A vajda tornyá"-t. Ti­zenöt év előtt került bemutatásra ez a romanti­kus opera. Úgy látjuk, hogy a mai korszellem még intenzivebb és őszintébb érdeklődést tanúsít a mü drámai és költői értéke iránt, mert a sze- kely-magyar tárgyú mondában kifejezésre jutó sorstragédia szimbóluma közelebb került a való­sághoz. Ez az opera szintétikus mü: egyfelől sza­bad szárnyalását mutatja a legnemesebb hagyo­mányokat tovább fejlesztő, izig-vérig idealista jnuzsikuslélek vérbő képzeletének, másfelől pe­dig lelkiismeretes kézzel nyúl a népdal erdélyi forrásaihoz s művészi köntösbe öltözteti fel azo­kat. Az eredetiségek szinte hajszolják egymást: fojtott trombiták jelzik a torony megközelítésének veszélyét, édes hegedűszóló csalogatja az áldo­zatot, arpeggioszerüen mozgó klarinétok követik nyomon gyanútlan lépteit. A második képben Iva és Emelka ellentétes jellemének tükre nem­csak a szövő- és bölcsődalban, de a szembeállí­tott vonós- és fuvóskaron is tovább vetitődik. Az énekszólamok és a mesteri kézzel szőtt kórusok, különösen pedig a székely-magyar egység apo- theozisát egybefoglaló, gazdag ellenpontozatu zárókórus természetesen nyílik és virágzik az igazi egyéniség költői berkeiben. Oláh Gusztáv a ballada levegőjét ereszti szenzációs színpadi képeiben, amelyek közül a torony összeomlása olyan színpadi látványosság, amelyhez hasonlót még nem láttunk. Gyönyörűek a jelmezek. Oláh segítőtársa a rendezésben Nádasdy Kálmán, aki a tömegek nagyszerű mozgatásáért érdemel di­cséretet. A régi szereplők közül egyedül Budá- novits Mária tartotta meg szerepét. Emelkája ki­váló teljesítmény. Rigó Magda bájos behízelgő Ivája, finom ariozója keltett figyelmet. Székely Mihály vajdája monumentális, emberileg meg­indító. Losonczy György Kund ábrázolásában szinészileg is remekelt, Rősler pedig a legnagyobb sikerei egyikét könyvelheti el Tarján hősies, egy­ben gyengéd ielkületének gazdag skálájú érzékel­tetésével. Halmos János lelkes kobzosa, Laurisin Lajos megrázó Turkevi-je, Koréh Endre stíluso­san éneklő Nemeréje, Lendvai Andor gerinces kapitánya s a harcosok, a székely nők kórusai tökéletes egységbe voltak foglalva Ferencsik Já­nos energikus vezénylőpálcája alatt, amely a mü szépségeinek minden részletét hatáskeresés nél­kül, ízlésesen szólaltatta meg. YARADI MIKLÓS. Ké f utazás Henry Bernstein színmüvének bemutatója a Pesti Színházban Henry Bernstein színmüveit még a háború előtt ismerte meg a magyar színházlátogató kö­zönség. Izgalmas, hatást vadászó színpadi termé­kek voltak ezek, valósággal dramatizált riportok s hatásuk titka abban állott, hogy a szerző kira­gadott egy-egy olyan problémát, amely korának társadalmát általánosan érdekelte: a párbajmá­niát, a kártyaszenvedélyt, a zsidókérdést stb. és ezek köré komponálta meg a színpadi történetet. A téma, amit Bernstein kiválasztott, semmiség és mégis világokat mozgat: a szenvedélyes sze­relem. A festőművészt barátja bemutatja egy szép asszonynak, aki öpző és brutális férje olda­lán boldogtalan. Kétheti ismeretség után már nagy a szerelem közöttük és mert a férj hosszabb üzleti útra Londonba készül, ezt az időt arra akarják kihasználni, hogy kettesben megszöknek az álmok szigetére: Korzikába. Az utazás azon­ban az utolsó pillanatban meghiúsul. A férj Fran­ciaországban marad s valahol Normandiában tölti napjait. Az asszony nem mer elutazni Pá- risból, de azért minden idejét: éjszakáit is barát­jánál tölti. Az önfeledten boldog és gyermekes lelkületű festő kinevezi legénylakását a korzikai hotelnek, balkonját a strandnak és napok óta boldogan folyik a játék. Ám Gaston, a barát rossz hírrel toppan be: találkozott Deauvilleben a férj­jel és annak elejtett szavaiból tudja, hogy a férj rájött a dologra. Valóban telefonál a féjj. A festő állja a sarat, minden következményt vállal. A férj beleegyezik a válásba s hozzájárulását levél­ben fogja közölni. Ez a semmiség történik két felvonásban. A harmadikban, amelyben legin­kább ragyog Bernstein művészete, a könnyed játék helyét a dráma veszi át. A bosszúálló férj közli a festővel, hogy az asszony csak röviddel ezelőtt még a hü barátnak, Gastonnak a szeretője Volt. A festő ezt nem tudja megbocsátani, holott fölényes iróniával fejtegette azelőtt Gastonnak, hogy milyen ostobaságot követett el, amikor ha­sonló okból szakított Karolinnal. Már-már meg­történik a szakítás, amikor a csöndes, finom Ka- rolin öngyilkossága újból egymáshoz sodorja a szerelmeseket. Márai Sándornak egyik igen finom Írása szól a kortársainkat annyira jellemző tünetről: a me­nekülés vágyáról; Enn^JJpen aktuális Bernstein darabja, mert ez a vágy elementáris erővel feje­ződik ki benne. — Anélkül, hogy erkölcsi fel­fogását szentesitenők, — mert ez ellentétben áll egész belső meggyőződésünkkel, —- el kell is­mernünk, hogy Bernstein darabja a mélységben szánt, színpadi technikája elbűvölő, dialógusa pedig könnyed és mégis sziporkázóan ötletes, — amiben nagy része van a kitűnő fordítónak, Har­sány! Zsoltnak is. Az előadás pedig öt nagyszerű színésznek pompásan egybeillő,, művészi tudás­sal és hittel teli produkciója, olyan valami, amire (*) Asguthy Erzsébet is szerepel a Kazinczy Társaság vasárnapi teadélutánján. A kassai Kazinczy Társaság női szakosztálya december 26-án (vasárnap) öt órai kezdettel nagy műso­ros teadélutánt rendez a Schalkház nagytermé­ben. Dr. Kissóczy Józsefivé Á:guthy Erzsébet fel­olvasást tart, Lóosz József hegedűművész he­gedül, Reitter Márta zongoratanárnő kíséri, Sze­kerük Noémi két táncot táncol, majd dr. Sze- pessiné Gádor Mária, a kassai rádió magyar énekesnője magyar nótákat énekel Csiri László cigányzenekara kísérete mellett. A vezetőség kéri a közönséget, hogy számosán jelenjenek meg. (*) A vizkeleti SzMKE kulturestje. Komáromi tu­dósítónk jelenti: A galántai járás egyik legszebben dolgozó kulturegyesülete, a vizkeleti SzMKE-szerve- zet igen sikerült kulturestét tartott az iskolában, ahol színpadot is állítottak föl. A kulturestét zsúfolt ház hallgatta végig. Üdvözlőbeszédet tartott Bocz Elek tanító, a SzMKE galántavidéki titkára, majd a SzMKE énekkara énekelt többizben pompás összhang­ban magyar dalokat Somogyi József tanitó vezény­lésével. Az énekkar hanganyaga, énektudása meg­lepően jó s precíz. Szombathy Viktor főtitkár, mint vendég, tartott előadást a kultúra útjáról s olvasta föl nagy derültség mellett egy tréfás novelláját. Mar­ton Árpádné tanítónő Mécs László költészetét ismer­tette igen tartalmas, szép felolvasásában s néhány költeményt mondott el előadása során. A színvonalas, szép előadásnak nagy sikere volt. Kissimon József római katolikus káplán mélyenszántó karácsonyi be­szédet mondott „Veni, veni Emmanuel" címen, a sze- retetre buzdítván a magyar lelkeket. Novánszky Jó­zsef egy cigánymonológot adott elő, hálás tapsok és sok kacaj kíséretében. „Forog vagy nem forog" címen egy üde, mulatságos vígjátékot adtak elő a csoport műkedvelői Szolgai József, Tibenszky Anna, Nagy László és Szolga Szilveszter. Az ügyes rendezésű já­ték szereplői talpraesetten játszottak. Majd az ének­kar és Bocz Elek zárószava fejezte be a szépen si­került kulturestét (*) Operettelőadás a kassai Katolikus Legény- egylet színpadán. Kassáról jelentik: Dec. 25-én és 26lán, karácsony első- és másodnapján este 8 órai kezdettel Zerkovitz romantikus kis operettjét, az Árvácskát mutatja be a kassai Katolikus Legény- egylet szinigárdája. A címszerepet Hornyák Man­ci, Pista szerepét Marossy Lajos, Maláknét Bence Tusi, Péter bácsit Ceurilla Dezső, dr. Verest ■Seihmotzer Alajos alakitja. Továbbá a szubrett szerepében a széphangu, bájos Soltész Mancika fog bemutatkozni ezúttal először vezető szerep­ben. Végül a humorról Lengyel Feri gondosko­dik Olajos ur szerepében. A darabot Seihmotzer Alajos rendezi és a közkedvelt Engel-Kallus ze­nekart Gőbel Ignác karnagy vezényli. Karácsony másodnapján délután 3 órai kezdettel, közkívá­natra harmadszor kerül színre a Falu rosisza az ■eredeti szereposztásban. Jegyek elővételben az egyesület gondnokánál kaphatók az esti előadá­sokra 8, 6, 5, 4, és 3 koronás árban, a délutáni előadásra 6, 5, 4, 3 és 2 koronás árban. (*) Beethoven „Sors motívuma” az Igor her­cegben. Budapestről jelentik: Issay Dobrowen, a nagy dirigens, megkezdte a Magyar Operaházban Borodin „Igor hercegé”-nek próbáit. Elmondotta, hogy a mese a miagyarok bejövetelének idejében játszódik. Tatárfajta nép játszik az operában és az opera szövegéből kitűnik, hogy ez a nép em­lékeztet a kabarokra, ezek pedig a magyarok rokonai. Talán ezért van, hogy az operában több népdal szerepel és ezek erősen (hasonlítanak az erdélyi székely népdalokra. Borodin Liszt Fe- renctől kért tanácsot, hogyan érzékeltesse egy napfogyatkozásnak baljóslatú voltát s Liszt azt ajánlotta Borodinnak, hogy emlékezzék Beetho­ven Sors-szimfóniájának főmotivumára. Borodin meg is fogadta a tanácsot, még pedig olyan for­mában, hogy az operának ezen a helyén tisztán felhallatszik a beethoveni sorsmotivum. (*) Ellenforradalmi vád egy színház ellen. Moszkvából jelentik: A szovjetlapok napok óta támadják a Meyerhold-müvészszinházat, amely a szovjetsajtó szerint ellenforradalmi propagan­dát üz. A kommunista párt hivatalos lapja az­zal vádolja a művészi vezetőséget, hogy szem­behelyezkedik a kommunista eszmékkel és olyan darabokat adat elő, amelyek burkoltan trockista törekvéseket magasztalnak. Ezek a támadások kétségkívül Moszkva legelőkelőbb művészi szín­házának bezárására fognak .vezetni, túlzás nélkül illik a „tökéletes" jelző. Páger a festő szerepében bohókásan könnyed, csupa szív, csupa kedély, de a nagy percekben meg- érezteti, hogy ez csak álarc, kínzó kétségein ezekkel a mókákkal teszi magát túl. Ugyanilyen érték Muráti Lili asszonya. Talán az lenne a legnagyobb dicséret, ha egyszerűen megállapíta­nék róla, hogy igazi Parisienne. Megtölti a kis színpadot fénnyel, ragyogással és valóban ő kell hozzá, hogy szerelmese elhigyie: ott van Korzika azuros égboltozata alatt. Ráday Imre a gazdag nagykereskedő-világfiből olyan alakot rajzol, amelynek egyéni ize és zamatja sokáig elkisér. A sznobság máza alól a döntő pillanatban feltör az ember és érthetővé teszi, hogy ezt a groteszk figurát is lehet halálosan szeretni. Karolin igy szerette és Komár Júlia, aki két rövid jelenetben van a színpadon, a művészet keresetlen, tiszta eszközeivel győz meg minket ennek a szerelem­nek halálos komolyságáról. Tisztán csengő sza­vai a lélek olyan viharos szenvedélyét szorítják vissza, amelyeken már nem lehet úrrá senkisem. Bihary a házmester figurájában egy ölelni való, konfidens párisi házmestert rajzol meg. A kitűnő előadás is nagy mértékben járult hozzá, hogy a közönség nagy tetszéssel fogadta a darabot. A. —s. (*) A Magyar Kisebbség decemberi száma. A dr. Jakabffy Elemér, dr. Sulyok István és dr. Willer József szerkesztésében megjelenő ki­sebbségtudományi folyóirat decemberi száma érdekes tartalommal jelent meg. — A bevezető cikkben Jakabffy Elemér Bitay Árpádot, az el­hunyt tehetséges erdélyi kulturmunkást búcsúz­tatja, aki valamikor a kisebbségi minisztérium élén állt, ügykör nélkül, csak .azért, hogy a román kormány Genfbe jelenthesse, hogy a ma- jgyar osztály élére magyar embert tett — Dr. \ Fekete János éles szavakkal bírálja a nemzeti ’ munkavédelemről hozott uj román törvényt, mely az elhelyezkedést nemzetiségi numerus clausushoz akarja kötni, az eredetileg .,fajro­mánnak" gondolt kifejezést ugyan hivatalosan román állampolgárnak minősíti, de a valóságban rátért a veszedelmesebb útra: „a vállalatoknak, a munkaadóknak egyenkénti és egyénenkénti kényszerítésére", hogy román munkaerőket ve­gyenek fel. Árvay Árpád, dr. Páll György, dr. Parecz Béla és dr. Sáhy László hozzászólásai egészítik ki a cikket. — Dr. Kovács Árpád foly­tatja a román hozzászólások ismertetését a Ma­gyar Párt nagygyűlésével kapcsolatban és ér­dekes kommentárral kiséri. -— Dr. Duka Zólyo­mi Norbert a szlovenszkói magyar katolikusok követeléseiről számol be, úgy, ahogy a Modus vivendi körül történt eseményekkel kapcsolat­ban kialakultak. (*) A zselizi SzMKE vasárnap este rendezte harmadik kulturdiélutánját. Dr. Duka Zólyomi Norbert „A magyarság egységéről", Vájok Sándor „Szent István és kora" címmel tartott előadást. A két előadó rendkívül érdekes fel­olvasását az előadótermet zsúfolásig megtöltő közönség igen rokonszenvesen fogadta és az est a legnagyobb siker jegyéiben folyt le. (*) Pedagógiai évkönyv. Fenti címen jelent meg a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Művészeti és Irodalmi Társaság kiadásában egy gyűjteményes munka, amelyben kiváló szlovenszkói magyar pedagó­gusok a legfontosabb szlovenszkói magyar pedagógiai kérdéseket tárgyalják. Dr. Krammer Jenő, az évkönyv szerkesztője maga jelöli meg bevezetésében a felada­tott: „nevelésügyünk kérdéseinek rendszeres, mélybe­ható vizsgálata, hivatásunk tudatositása". Vázolja a veszélyt, hogy a nevelői munka könnyen lélektelen robottá szürkül, ha a nevelőknek nincsen kapcsolatuk a magyar élettel. A szerkesztő elhunyt édesapjának, Krammer Józsefnek 20 évvel ezelőtt megirt, „Szakfel­ügyelői tapasztalatok" cimü értekezése ma is friss erő­vel hatnak. Drien Károly a szlovenszkói magyar is­kolapolitika reformjáról ir. Dr. Szerényi Ferdinánd a természet megismerésének a fontosságáról értekezik. Wimberger Mária a rajztanitás uj útjaival foglalkozik, a normálirás előnyeivel pédig Jánoska Tivadar. Gya­korlati mintákkal Dobossyné Szpomi Anna mutatja be, hogyan lehet olykor különösebb felszerelés nélkül is az elemi iskolai tomatanitást módszeresen végezni. A tanitó falumunkájának a fontosságáról és erkölcsi feladatairól Molnár János értekezik. A szülői ház és az iskola viszonyáról pedig Fizély Imre, a pozsonyi szülői szövetség elnöke ir. A nem magyar szerzőket két értékes cikk képviseli, ezek szerzői: dr. Herbert Schiff pozsonyi származású pszichológus és dr. Hyhlik Ferenc, a pszichotechnikai országos szervező munka egyik vezetője. Az évkönyv egyik legkiemelkedőbb cikke dr. Nánay Béla debreceni pedagógiai iró nagy tanulmánya a legújabb magyar pedagógiai törekvések­ről. Az évkönyv értékes szakkezdeményezést jelent a szlovenszkói magyar pedagógia terén. (*) Küry Klára öröksége körül még mindig folyik a per. A Lészay-örökösök újabb polgári keresetét — amint Budapestről jelentik — eluta­sította úgy a törvényszék, mint a tábla, kimond­ván az ítélet indokolásában, hogy „rés judi- cata" esete forog fenn. (*) Kommunista propagandával vádolt ame­rikai filmsztárok. Kommunista propagandával vádolják Frederich March és Mary Astor híres amerikai filmsztárokat. Cox, a sanfranciskód ki­kötőmunkások szakszervezetének elmozdított fő­titkára leplezte le a két sztárt, aki szerint a hí­res színészek pénzzel támogatták a kommunista mozgalmat. Az önhibájukon kívül munkanélküli sorsba ju­tott magyarok nagy nélkülözések közölt tengői­nek. Gyermekeik ruha, cipő né’kül vannak. Te is magyar vagy! Érezd át, hogy mit jelent az, ha szenvedő testvéreink a Szent-Estére magyar kézből, magyar segítségben részesülnek! Minden­nemű ily célra szánt természetbeni (ruhanemű, lábbeli, élelmiszer, takarók stb.), vagy készpénz- adományt köszönettel fogad és rendeltetési he­lyére juttat az egyesült párt pozsonyi titkársága (Ventur-ucca 15., I. éra.). Nemzeti érdek, hogy ne hagyjuk pusztulni magyar testvéreinket és a magyar gyermeket! A magyar lelkiismeret szava kiált Hozzátok! ■MBMaagamBM (*) Az uj Poldini opera címe: Kimfy. Buda­pestről Írják: Poldini Ede uj daLmüvét, amely Kis­faludy ég Szegedy Róza szerelmes történetét vi­szi színpadra, eredetileg „Kisfaludy” címmel szán­dékozott bemutatni a budapesti Operaház. A Poldini-opera cimét most megváltoztatták, végle­ges címe „Himfy” lesz. Szegedy Rózát Rigó Magda, Kisfaiudyt Pataky Kálmán énekli. Az opera februárban kerül bemutatóra. (*) Erich Wolrgang Komgold uj operája* Becsből jelentik: Erich Wolfgang Korngold, a világhírű osztrák zeneszerző „Die Kathrin*4 címmel uj operát irt. Az uj Korngold-bemutatót Becsben tervezik és a férfifőszerepet Ján Kié- púra fogja énekelni. Kiepura egy uccaí muzsN kus szerepét játsza. , , , , ^ (*) Strauss Oszkár uj operája, a „Bozena", Strauss Oszkár Amerikában filmzenét kompo­nált, továbbá több hangversenyt adott. Nagy sikerrel szerepelt a rádióban is. Bécsbe való hazautazása közben Párisban jelen volt óriási sikerű, „Három keringő" dmü operettjének 240-ik előadásán, amelynek főszerepét Yvone Printemps játszotta. Párisban megállapodott Sacha Guitryvel, hogy a legközelebbi filmet kö­zösen Írják. Strauss nyilatkozott jelenlegi mun­kájáról és elmondotta, hogy legújabb operájá­nak, a „Bozenának" hangszerelésén dolgozik. Igazi népoperáról van szó, amely a könnyű és a komolyabb zsanér között áll. A tárgyalások az iránt, hogy esetleg a bécsi állami operában mu­tassák be, még folynak, de a newyorki Metro­politan opera is nagyon érdeklődik az uj Strauss-opexa iránt. A fiozseftpi mozik műsora: ALFA: A Z. 48. sz. elfogatóparancs. ÁTLÓN: Szerenád. (A második asszony.) LUX: Egy, kettő, három. (Laurel és Hardy.) METROPOL: Az én lányom nem olyan. (Ceató Kálmán filmje. Főszerepben Tolnay Klári, Tmai Ida, Gőzön és Kabos.) TÁTRA: A szerelem ideje volt. (MacDonaM.) URÁNIA: A király foglya. (Adélé Sandrock.) VIGADÓ: Hordubal. (Csaipek után.) A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA ÉRSEKÚJVÁR OTT: Csütörtök: Marika hadnagya. Szombat d. u.: Sárgaoitykés közlegény. Szombat este: Csodatükör. Vasárnap d. u.: Levegő rt. Vasárnap este: Csodatükör. Hétfő: Csodatükör. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Dec. 32—23: Spion. RÁDIÓ MOZI Dec. 22—23: Koronoff ékszerek. AZ UNGVÁRI MOZGÓK KARÁCSONYI MŰSORA: PASSAGE MOZI: Dec. 25—26— 27—28—23: Orgonavirágzás. Dec. 30—31: A korona tanú. Szilveszterkor és Újévkor: Dec. 31. V'9, J411 órakor és január 1., 2., 3.: Száz férfi, egy kislány. RÁDIÓ MOZI: Dec. 25—26—27—28: Kémek a Maginot-vonalban. Dec. 20—30—31: Nevetőbomba. Szilveszterre és Újévre magyar film: Dec. 81. Is9, %\\ órakor és január 1., 2., 3., 4.: Az én lányom nem olyan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents