Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-23 / 292. (4438.) szám

Eger kéíszázoíven éve újból keresztény lété Az egri vár visszaszerzésének 250.-ik éves fordu­lójára ■■ 1687 december 17—1937 december 17 Társadalmi Élet n ^ Az Érsekújvár! és Kornyéke Magyar Akadémb kosok Köre január 5-én az Arany Oroszlán szálló nagytermében rendezi hagyományos főiskolás bálját A műsor keretében Zathurecky Ede,, a budapesti zeneművészeti főiskola tanára szerepel. A műsor kez­dete este kilenc órakor. Jegymegváltás és előjegyzés Haulik Györgynél (Andódi-ucca). Az estély tiszta jövedelmét szegénysorsu diákok tanulmányi támoga­tására fordítják. jjfcfc A Tornaijai Evangélikus Nőegylet bensőséges karácsonyfaünnepélyt rendezett az evangélikus temp- lómban. Az ünnepély rendezője Mayer Béla lelkész volt. A szegény gyermekeket karácsonyi ajándékkal látták el. — Ugyancsak nagyon szép karácsonyi ak­ciót készített elő a Tornaijai Általános Nőegylet Is a szegénysorsu gyermekek felruházására. A rimaszombati állami magyar elemi leány­iskola szőlői bizottsága most tartotta meg de­cemberi közgyűlését Makó vita Jenőné elnök lése mellett a folyó ügyek és a karácsonyi segély­akció elintézése céljából. A látogatott közgyűlé­sen. dán Lusztig Sándor orvos tartott nagy figye­lemmel 'hallgatott előadást a közismert gyermek­betegségekről. azok felismeréséről, a betegek ész­szerű táplálásáról s a higiénikus gyermekápolás- rol. A 'tannlságbs e’őaclásért a közgyűlés az elő­adónak jegyzőkönyvi köszönetét, szavazott dk A köbölkút! ÁC műkedvelői karácsony mind­két naioián mutatják be dr. Bor'ka Géza zenés vígjáték át, .a Maijiaradzsát, melynek fülbemászó muzsikáját dr. MJh-ölá Gyniszi' szerezte. Az elő­adás iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. — Rzilvészter este hagyományos bált rendez a KAC, mig az egyesület további műsorán ja miár íb-án Ifánybál, február 2 ám és 6-án szineiöadás ízereoel. A Selmecbányái Atlétikai Klub január 31-én tart­ja hagyományos szdveszterestjét. Az előkészületben lévő sportszatirák és jelenetek, az aktuális nyeremény­tárgyak kisorsolása fokozzák az érdeklődést és Sel­mecbánya környéke sportközönsége nagy várakozás­sal néz a közkedvelt szilvesztereste elé. # A pöstvéni utazók és ügynökök asztaltár­sasága, amelynek .célja az elszegényedett utazók és ügynökök támogatása, most tartotta alakuló közgyűlését a pöstyéni Metropo’-szálló kistermé­ben. Az uj egyesületnek ; (hatvan rendes s tíz pártoló tagja van. ’ „Bilafca'aó'* xre*fa a toiüiifejB sídg'fa'étan BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefcn- jelentére.) A főkapitányság politikai osztályá­nak emberei az utóbbi időben észre vették, hogy „nemzetközi bibliakutató egyesület" címein szektárius alakulat szervezkedik országszerte s annak tagjai az állam rendijét és a közbiztonsá­got veszélyeztető sajtótermékeket terjesztenek. Á nyomozás során megállapították, hogy a szek­ta hittételei általában megegyeznek a marxista ideológiával, úgyhogy nyilvánvalóvá vált, hegy a moszkvai komintern ezt a szektát használja fel agitáció céljából. A politikai osztály ez ügyben a legszélesebb körű intézkedéseket tette és már több előállítást is foganatosított. — INFLUENZA-SZÜNET TÖBB POZSONYI ISKOLÁBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Néhány pozsonyi iskolában a.z utóbbi hetekben erősebb mértékben lépett fel az influen­za-járvány. Különösen az alsóbofoku iskolákban és a középiskolák alsó osztályaiban betegedtek meg tömegesen a diákok. Néhány iskolában a növendékek 25— 30 százaléka betegedett meg in­fluenzában és angirábán. A tömeges megbetege­dések miatt a Hodza-eépiskolát, és az Orsolyák középiskoláját már a karácsonyi szünet megkez­dése előtt bezárták. Remény van rá. hogy a jár­vány 'terjedése ellanylhiul és a szünet után ismét rendesen megkezdődhetik a tanitás Pozsony va­lamennyi iskolájában. — SZEKTÁT ALAPÍTOTT A CÖLIBÁ­TUS MIATT 26 AMERIKAI GÖRÖGKA- TOLIKUS LELKÉSZ. Kárpátaljai szerkesztő­ségünk Írja: Az amerikai görögkatölikus ruszi­nok és magyarok körében nagy izgalmat kel­tett az a hír, hogy a görögkatölikus egyház ke­belébe és Takács Basii püspök fennhatósága alá tartozó huszonhat görögkatolikus paróchus, hí­veivel együtt kilépett a görög szertartásu római katolikus egyházból és a pápai fennhatóság alól magát függetlenítve, külön „ruszin görögkato­likus keleti szertartásu egyházat" szervezett. A mozgalom előzménye az volt, hogy az amerikai görögkatölikus papság kívánságára Takács püs­pök bevezette a papi nőtlenséget, hogy a papság ezáltal kidomborítja Rómához való tartozan- dóságát. E rendelkezés ellen csupán huszonhat hitközség paróchusa emelt kifogást és követel­te a régi állapot további fenntartását és elis­merését. Mivel Takács püspök ennek eleget tenni vonakodott, — miként magán értesülé­sünk szól — az elégedetlen papok egyike Pitsburghban kongresszusra hívta össze az elé­gedetlen papságot és az egyházközségek híveit, ahol kimondották a Rómától való elszakadásu­kat.. A mozgalom vezetője Csornyák Oreszt, volt püspöki adminisztrátor lett, alti most a „ruszin görögkatolikus keleti szertartásu egy­ház" megszervezésén fáradozik. Az uj szakta főpüspökévé Ádám püspököt akarta a kon­gresszus megválasztani, akinek már egyizben volt „saját egyháza", de végül is elejtették ezt a tervet, úgy hogy az uj fekkezetnek jelenleg még nincs feje. A korlátlan lehetőségek hazájá­ban ez álfából vaskarika" felekezet is követők­et talált * tagjainak^sfáma néhány ezerre rúg. m. Doria nyomban a gyűrű bezárásakor a vár körül egy mérföídnyi körzetben lábon gyújtotta föl a gabonát. Ruszten kezdetben kitörésekkel kísérletezett. Ezeket mindig véres fővel verték vissza. Ilyenkor Doria mindig a magyarokat vetette harcba és az Eger körüli csaták dicsősége elsősorban Koháry Istvánt és az alatta küzdő magyar har­cosokat illeti. I Eger bevétele után ugyan Caraffa minden érde­met magának tulajdonított, de a történetírás meg­állapította, hogy „olyan dologgal kérkedett, amiben semmi része nem volt". (Fessler.) Ko­háry, aki 36 havi fogság után szabadult Thököly fogságából, mint a hűség mintaképe — specta- culum íidei, ahogy Lipót nevezte — nyomban harcba szállt a török ellen, parancsnoka volt a Buda alatt táborozó magyar hadnak, majd a visszahódított Buda parancsnokságát vette át és Budáról jött 2000 főnyi bányavidéki hadával Eger alá. Visszaverik a kitöréseket A törökök első kitörését Semsey András ónodi kapitány verte vissza. Huszárjai a kapuig nyom­ták vissza a törököt és „oly dühösen vágták őket, hogy a védők szemeláttára kaszabolták szét darabokra, egyet sem hagyván közülük életben." A második kitörést sokkal nagyobb erővel kísérelte meg a török. Most Koháry maga szállt vele szembe. Egész a kapuig üldözte őket. Egy a várfalról jól irányzott golyó a jobbkarját megsebesítette. A felcser hibásan kezelte a sebet, de Koháry nem távozott a táborból. Hosszú élete végéig sínylette ezt a sebesülést, mert Becsben még jobban elrontották a baját, keresztülvágták az ideget és karját többé nem használhatta. Ezentúl tollbamondta a verseit. Amikor pedig 1715-ben országbíróvá választot­ták, külön törvényt kellett hozni, hogy nevét pecsétgyűrűre vagy ezüsttáblába véséssé és igy üsse alá az iratokat. Borzalmas éhínség,., A kitörések nem sikerültek, az éhség mindi- kább erőt vett a védőkön és megtörte a leghősibb lejküeket is. Egykorú feljegyzés szerint a tehe­tősebbek egy darabka kenyérért szívesen meg­adtak volna 30 forintot is. Füveken, gyökereken éltele, macska- és kutya- husi ettek, majd a patkány került sorra, aztán férgekkel és megfőzött szíjjal, bőrrel csiilapi- toíták kinzó éhségüket. Lassanként szökdösni kezdtek. Caraffa életirója igy ir: „Mind a városbeliek, mind a katonák sor­vadásban elfonnyadva az életnek oly bágyadt je­lét adták, hogy már mozogni és suttogni is alig bírtak. Gyakori átszökéssel segítettek magukon, sőt sokan a halált választották." Ha már a védők ennyire éheztek, milyen ret­tenetes kínokat állhatták ki a szerencsétlen fog­lyok, akik a Tömlöcbástya alatt három méter­nyire a föld színétől épített borzalmas földalatti cellákban sinylődtek. A török a várban 100 év alatt csak egy lejárót és 46 börtönt épített, amelyek mindegyikébe 20—30 foglyot, dugott. Hatméteres fal zárta be a szerencsétleneket, a szabadulás egyetlen útja az a kőcsatorna volt, amelyen az összetört hullákat bocsátották a nagy domb alatti üregbe. Ismerjük egy ilyen szeren­csétlen rab levelét a megszállás idejéből: „Az éhség miatt már járni sem tudok, mert pünkösd óta semmi eledel sem adatik nekem. Háromszáz keresztény rabok sínylődünk itt, de sokkal na­gyobb azoknak a száma, akiket a nyomorúság már elveszített." Megtörik az ellenállás Az éhség lassanként lebirta az ellenállók ere­jét. Ruszten pasa ugyan mindvégig kitartott amellett, hogy az utolsó emberig védelmezni kell a várat, feleskette embereit erre és Caraffa első leveleit el sem fogadta. Az augusztusi nagyhar- sányi csata után Caraffa négy elfogott janicsárt küldött be a várba, hadd mondják el a basának, hogy nincs semmi remény: a nagyvezir veresé­get szenvedett, az északi tábor felbomlott, a Szerémség már nem a félholdé. A basa nem akarta meghallgatni a beszédüket, de azt nem akadályozhatta meg, hogy a vár védőivel ne álljanak szóba és rémhíreiket széjjel ne terjesz- szék. A várőrségben lassanként két csoport ala­kult ki és mind jobban növekedett azoknak a száma, akik hódolás mellett kardoskodtak. Vezetőjük az az Olaj-bég volt, aki az átadás után Egerben maradt és mint Báthori László föl- desur élt néhány évig Magyarországon. Amikor Caraffa újabb levelet küldött, amely beszámolt a katonai zendülés kitöréséről, az északi tábor tel­jes felbomlásáról, Erdély elvesztéséről, Ruszten végső kétségbeesésében fel akarta gyújtani az üregekben felhalmozott lőport. De már zendülésig fokozódott a hangulat, fegy­veresek állták körül és fenyegetőzve követelték a vár átadását. Rusztennek meg kellett kezdenie az alkut. Nyolc pontból álló egyességet kötöttek, amely­ben Caraffa biztosította a várőrség szabad el­vonulását. Alsó és felső fegyverzetüket magukkal vihetik. Akik maradni akarnak, maradhatnak, megtartják földjüket, házukat, birtokukat. Maradhatnak a renegátok is, akik keresztényből lettek törökké. A várőrség mellé Caraffa 400 lovast ad, akik fe­dezik a Váradig való elvonulást. A vár föladása Ruszten nem érte be Caraffa aláírásával. Ta­lán visszaemlékezett az 1595. évi hitszegésre, amidőn az Egerbe bevonuló török tömérdek né­met, cseh és vallon zsoldost koncolt fel. Követel­te, hogy Lipót is erősítse meg a szerződést. De­cember 12-én futár indult Pozsonyba, ahol az udvar akkoriban tartózkodott, mert december 9-én koronázták meg gyermek Józsefet, Magyar- országnak első örökös jogon való Habsburg-ural- kodóját. Négy nap alatt fordult a követ. December 17-én déli 11 órakor az ostromlók a makiári kapunál sort alkottak, Caraffa felvonult magyar és német főtisztjeinek társa­ságában. Ruszten pasa felemelt fővel vonult el a hódítók előtt, de Caraffa hozzálépett és tisztjeivel együtt ven­dégül hívta. Becses ajándékokat is adott neki, három szép paripát, mire a pasa annyira meg­hatódott, hogy neki adta poharát. „Tudom, — úgymond, — hogy sokan törnek az életedre, ez a pohár megvéd a mérgezéstől!" December 17-én vonultak be a csapatok a fel­szabadított várba. Az első magyarok, akik lábu­kat az uj életet kezdő Egerbe tették — a hős magyar katonák és három visszatért ferencrendi szerzetes, Palásti András és társai voltak. Más­nap Palásti András abban a mecsetben, amely­ből később a jezsuita-templom lett, ünnepélyes Te Deum-ot mondott... Magyarrá vált törökök A törökök valahogy nagyon megszerették Egert és a magyar életet. A 6000 védőből 600 ittmaradt családjával együtt és ezek voltak az uj Eger első lakói. Mindnyájan tudtak magyarul. Evvia Cselebi mondja, hogy Eger, Győr, Esztergom és a többi török vég­vár őrsége mind kitünően beszélt magyaruL Magyaros öltözetben jártak, sűrűn koccintgattak a magyarokkal és amint az 1625. évi 12. törvény­cikk mondja: „Szittya és muzulmán egy pohár­ból ittak és együtt dicsérték Jézust és Mohame­det." Ez a 600 török felvette a kereszténységet, de némelyik megtartotta török nevét is, úgyhogy Eger családjai között még ma is találunk olya­nokat, amelyeknek török eredete fölismerhető. Főtörökök is voltak az ittmaradottak között, mint amilyen egy derék hodzsa volt, a többi tö­röknél tanultabb, bölcsebb, józanabb és erénye­sebb ember, aki jóstehetséggel is meg volt áldya. Régi hivatásának megfelelően a Pap vezeték­nevet vette fel és mint Pap Dávid vált hasznos polgárává az uj Egernek. Noszvaj török földes­ura a Noszvay Ferenc nevet vette fel s annyira buzgó kereszténnyé vált, hogy a minoritáknak telket adott.' Olajbég, akinek 20 faluja és 6 mal­ma volt, mint Báthori László magyar nemességet kapott s néhány év múlva megkapta a hűtlenség miatt elitéit Vay Abrahám borsodi birtokait. Ez volt a jutalma annak, hogy Ruszten pasát a vár átadására kényszeri tette. Egy évtized. múlva azonban megfogta a lelkét a honvágy, eladta bir­tokait és visszatért hazájába. Az uj Eger Az uj keresztények egyideig külön felekezetet, külön osztályt alkottak Egerben, mig meg nem szűnt velük szemben a bizalmatlanság. Ekkor el­vegyültek a város többi polgárságában. Maradt még a hódítók táborából 150 főnyi rác és görög renegát Eger falai között. A török időben mar- kotányosok voltak. Semmi bántódásuk nem esett, sőt görögkeleti vallásukat is szabadon gyakorol­hatták. Számuk a 18. század folyamán egyre csökkent s ők is felszívódtak a nagy kohóban. Költő is került ki közülük: Vitkovics Mihály. A régiek közül senki sem tért vissza. Lipót ki­rályi szabadalmakkal láta el a várost és pátensé­nek hatására a végvárakból sok öreg vitéz gyűlt össze Eger falai között. De még igy sem indul­hatott meg a polgári élet és ezért német földről hoztak telepeseket. Eger földjének ereje ebből a vegyes konglomerátumból gyúrt össze egy min­den izében nemes magyar várost. A felszabadult Eger külső jellege is török volt. Szent templomok helyett mecsetek nyúltak az égnek, a zegzugos sikátorokban török faházak és vakablakos házak hirdették a török építési rendszertelenséget. Egy évszázad nagy magyar püspökei változ­tatták ezt a rendszertelen háztömböt szép és 1937 december 23, csütörtök. kedves városává, a magyar Athénné, ők vol­tak Eger békés hősei. A végbeli élet azonban megszűnt. Egykorú hireS székesegyházában, mely Magyarország „legfé­nyesebb székesegyháza* volt, 1703 február 28-án még zúgtak a harangok, amikor Rákóczi Ferenc bevonult a várba. Ma csak egy pillér van meg oszlopai közül, amelyen István király szobra áll. Ütött a végbeli élet utolsó órája! Bécsben elhatá­rozták, hogy a régi magyar végházakat lerontják, nehogy a „rebellisek" fészket verjenek bennök. Eger is azok között volt, amelynek bástyáit ágyukkal törették, robbantották, árkait ezer és ezer paraszttal temették be. Három vármegye népe hordta le Eger büszke falait, de Eger csilla­gai örökké fényeskedni fognak a magyar ég bol­tozatán! mSTORICUS. — Vége — Az uj londoni főpolgármester Sir Harry Twyford, London uj lordmayor- ja a nyár folyamán — mielőtt hivatalát átvet­te — Pöstyán-fürdőn tartózkodott gyógykeze­lés céljából. Pöstyénből tett kirándulásokat és Szíovenszkó több városát is meglátogatta. Ut­jain Winter Imre pöstyéni! fürdőigazgatió kí­sérte, akinek most az ünnepek alkalmából saját­kezű aliárásával ellátott fényképet küldött. Az itt közölt képen Sir Harry Twyford a lord- mayorok tradicionális öltözékében látható. — A SZITNYÁN LÉVŐ TURISTAMENHAZ a téli szezonban is a sizők rendelkezésére áll. A sel- meci hegyek hóviszonyai nagyon kedvezők. — MINIMÁLIS ARAK A POZSONYI FODRÁSZ- IPARBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A pozsonyi fodrásziparban prágai mintára már régebben folytak a tárgyalások a minimális tarifa megállapítása és az alkalmazottak kollektív szerződé­sének megkötése tárgyában. Szerdára virradó éjszrka hajnalig tartó viharos ülésén végül a pozsonyi bor­bélymesterek megegyeztek mindkét kérdésben. Az uj minimális tarifa szerint női fodrásztermekben a jövő­ben a következő és minimális árak lesznek érvényben; vasondolálás 4 Ke, hajnyirás 4 Kő, hajmosás 6 Kő, vizondolálás 12 Ké, szőkítés 30 Kő, hajfestés rövid hajnál 45 Kő, különben 70 Ke, a baj utánfestése 35 Ki, szemöldökfestés 6 Ki, szempillafestés 8 Ki, manikür- özés 5 Ki, nyakkiborotválás 1 Ki, szemöldökkiborot- válás .1 Ki, tartósondolálás 40 Ki, érzékeny hajnál 80 Ke. Férfifodrászok díjszabása: egyszerű borotválás minden nélkül 2 Ki, kölnivíz, krém, stb. külön-külön, 50 fillér, hajnyirás 4 Ki, fejborotválás 4 Ki, bajusz­sütés 1 Ki. A minimális árak benemtartását 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel s hathőnapi el­zárással és esetleg az iparjog elvonásával büntethetik. A minimális árak megállapítása főleg a kis borbély­üzemeket érinti súlyosan, mert ezeknél eddig egy ko­ronáért, sőt egyes helyeken 50 fillérért is borotváltak. Ez ezentúl tilos lesz. A kollektív szerződésben nagy­részt az alkalmazottak kívánságait fogadták el a mes­terek. Újítás az, hogy a borbélyinast felszabadulása után félévig köteles régi mestere rendes fizetéssel ma­gánál tartani. Az uj rendelkezések hatósági jővái hagyás után január 15-én lépnek életbe. — AZ ELHANYAGOLT KÖZSÉGI KUTm Rimaszombatból jelentik: Drábarkó község egyet­len közkutjának rendbehozását már többizben rendelte el a járási hivatal, sőt e célra megfele­lő segélyt is megszavazott, azonban mindennek dacára az elöljáróság cen gondoskodott a kút bekerítéséről s ezév októberében egy két és fél­éves fiúcska áldozata lett az elöljárók mulasztá­sának. A lefolytatott hivatalos eljárás kétségte­lenül megállapította Chovanecz Pál községi bii ró és Svincsák Márton helyettes gondatlansá­gát, aminek folytán a rimaszombati kerületi bíróság vádtanácsa mindkettőjüket vád alá he­lyezte, rajtuk kívül azonban vád alá helyezte a kutbafult kisgyermek édesanyját, Kunstár Ka­talint is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents