Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-23 / 292. (4438.) szám
1937 december 23, csütörtök. T>R!C<lM-A\\GtARHlRLAI> Hatalmas beszédben bizonyította Pajor, hogy az uj adok fölülmúlják az adózok teherbiróképességét E szenátus a hat gazdasági javaslatot fs megszavazta»megkezdte karácsonyi szabadságát „A kamarást törvényes au’cnóm jogát kormányrendelettel megszüntetni nem lehetett" r PRÁGA. — Az adójavaslatok kedd esti vitájában — mint röviden jelentettük — dr. Pajor Miklós, az egyesült párt szenátora hosszabb beszédben ismertette a gazdasági helyzetet és meggyőző érvekkel bizonyította, hogy az uj adóterhek nem felelnek meg az adózók teherbiróképességének. A szenátor beszédét a gyorsirási napló alapján van módunk a következőkben ismertetni: A gazdasági helyzet - a hivatalos jelentések szerint — Tiltakoznunk kell — mondotta egyebek közt a szenátor <— nemcsak a régi adók újabb pótlékainak bevezetése, hanem a már amúgy is agyonterhelt adófizetőknek újabb adókkal való megterhelése ellen is. Tiltakoznunk kell azért is, mert a költségvetés adóbevételi tételei oly nagy összegekben lettek preliminálva, amelyek csaknem elérik a konjunktúra éveinek a bevételeit, ami azt jelenti, hogy a pénzügyi hatóságok az adók kivetése során igyekezni fognak azok magasságát elérni, vagyis olyan adókivetést fognak erőszakolni, mely a tényleges jövedelemnek és keresetnek nem felel meg. A preliminált adóbevételek magasságát a gazdasági helyzet lényeges javulásával indokolták, holott a tényleges helyzet annak ellenkezőjét igazolja. Úgy látszik, hogy a kormányzat nem veszi figyelembe a Nemzeti Bank legutóbbi jelentésének azon megállapítását, hogy a vasgyárakban, a gép-, a mechanikai, a porcellán-, a papír-, a textil-, a konfek- ciós-, a bőr- és a vegyiiparban a megrendelések apadása észlelhető és a foglalkoztatottság csökken. Hol kell segíteni? — Úgy látszik, hogy a kormányzat nem akarja hallani a kereskedelmi grémiumok országos szövetsége által 85 grémium képviselőjének részvételével megtartott ülésén hozott azon határozatot, hogy a kereskedői osztály elszegényedésének meggátiására erélyes intézkedések sürgősen szükségesek, hogy a pártpolitikai célokat szolgáló szövetkezetek adó- és egyéb kedvezménye megszüntethessék, hogy a kereskedelem alapjait támadó egységáru- és fióküzletek, továbbá a gabonamonopólium és az árdrágító kartellek megszüntettessenek és főleg közpénzekből támogatásban ne részesüljenek. Ham nSvekeíeit a kereslet és fogyasztás *— Nem hallja a kormányzat az iparkamarák azon megállapítását, hogy nem növekedett a kereslet és nem emelkedett a fogyasztás, hanem hogy az átmeneti ipari konjunktúrát csak az állami megrendelések idézték elő, s hogy az csak addig fog tartani, míg az állam képes lesz megrendeléseket eszközölni, s végül azon szomorú megállapítását, hogy az átmeneti konjunktúra nem természetes erőkből fakadt. Nem akarja elismerni a kormányzat azon szomorú tényt, hogy Szloven- szkó ipara a háború utáni nagy konjunturá- ból nem részesedett s hogy ennek folytán a gazdasági krízis idejére nem volt konjunkturális vagyontartaléka, hanem a vállalati vagyont használta el, s végül is a fejletteb és erősebb cseh ipar konkurenciája folytán végvonaglásban kiszenvedett. K'sipsrosok ssgélySdáüésa .— Nem akarja hallani a kormányzat főleg a szlovenszkói iparosság kétségbeesett segélykiáltásait, nem tesz semmi intézkedést olcsóbb hitel, moratórium engedélyezése, gyári lerakatok műhelyeinek megszüntetése, munka- nélküli segély biztosítása adó- és szociális terhek csökkentése, aggkori, betegség-, baleset- és nyugdíjbiztosítás intézményes szabályozása tárgyában. A kamarák autonómiájának elvétele — Legföltünőbb azonban az, hogy a kormányzat az iparkamarák és szociális intézmények 20 év előtt törvénytelenül megszüntetett autonóm jogait visszaállítani 10 év óta csak igéri, tudjuk, hogy azért, mert az ottani busás jövedelmű állásokkal politikai érdemeltet jutalmaz. A közgazdasági életben oly fontos adóalanyok eminens érdekeit szabályozó testületek törvényes jogait szabotálni és politikai pártharcok céljaira fölhasználni, politikai erkölcstelenség. A múlt évi költségvetés tárgyalása során törvényekr evaló hivatkozással igazoltam, hogy a kamarák törvényes autonóm jogát kormányrendelettel megszüntetni nem lehetett, hogy a kinevezett vezetőség működése törvénytelen és a hozott határozatok érvénytelenek. Az ipar és kereskedelem ezen jogos panaszainak orvoslása és törvényes jogainak elismerése helyett a kormányzat főleg a koalíciós pártok érdekkörébe tartozó mammut- szövetkezeteket nemcsak különféle kedvezményben részesíti, hanem anyagilag támogatja is és előidézi azt a helyzetet, hogy akár az agrár Kooperativa, vagy Nupod, akár pedig a szociáldemokrata Budúcnost szövetkezetek milliárdos forgalmat bonyolítanak le. — Az ország összlakossága az adózási teljesítőképességének végső határán áll, az ujabbi megterhelés a lakosság életszínvonalának süllyedéséhez, a gazdasági for- ga’om csökkentéséhez, az ipar és kereskedelem pangásához és végeredményben újabb gazdasági krízishez fog vezetni. Válsággóttékok és konjunlifuraadók - egyidejűleg — Érthetetlen, hogy a kormányzat a régi adók irabbi pótlékait 5 évre átmeneti válságpótlék címen kéri, az uj adók bevezetését pedig konjunktúra jogán igényli. Mi van tehát: válság vagy konjunktúra? Úgy vélem, csak fölfujt és igen válságos konjunktúra. *—> Hogy az uj adókat megszavazó kormánypárti törvényhozók eljárásukat valamivel indokolni tudják, mondva van, hogy az újabb adók csak néhány évig lesznek érvényben. Füssy (közbeszól): Úgy, mint a forgalmi adó. Pajor: Igen. Vannak már nekünk határozott időre megszavazott adóink, melyeknek élettartamát a koaliciós többség állandóan meghosszabbítja. A világháború idejéből származó és a háború idejére létesített jövedelmi és forgalmi adó a háború befejezése dacára nemcsak megvan, hanem állandóan növekszik. Úgy látszik, hogy a bizonytalan és háborús helyzet állandóan tovább tart. A kisebbségi kérdés — A felelős tényezők azt állítják, hogy ez a helyzet egész Európában egyformán bizonytalan és terhes. Ha igaz, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezen bizonytalan helyzet indokait kell megszüntetni, amelyek között első helyen szerepel az alkotmánytörvényben biztosított magyar kisebbségi követelések intézményes biztosítása. —- Legyen szabad e helyütt rámutatni azon igaz példára, hogy a rosszul begombolt mellényt hiába húzogatom föl-le, jcb'b- ra-balra, hiába vágom le egyik vagy másik gombját, az sohasem lesz egyenes. Ha azt akarom, hogy jól legyen begombolva, Földesi (közbeszól): Ki kell azt gombolni és újból begombolni. Pajor: Bizony, ki kell azt gombolni és újból egyenesen és jól kell begombolni, úgy hogy annak egyik szára se zavarja az öltözködés helyességét. A rosszul összegombolt Európa állandó disszonancia, bizonytalanság, elégületlenség forrása és ugylátszik, hogy a jó és helyes öltözködéshez szokott Anglia és más nagyhatalmak nem a gombot levágni, hanem Európát helyesen összegomboíni törekszenek. Az ui adókra az uj gazdagok adózzanak!- Ha a koalíciós többségnek az a véleménye, hogy a fennálló rendkívüli helyzet a lakosságtól rendkívüli áldozatot követel, úgy véljük, hogy a rendkívüli helyzet megszüntetése érdekében a rendkívüli helyzet következtében szerzett vagyonok és jövedelmek hozzák meg a rendkívüli áldozatot is. Füssy: Azoktól vegyék el, akik az államtól nagy kedvezményeket kaptak. Pajor: Mindjárt megmondom, kik hozzanak és kik tudnak áldozatot hozni. Igazságos volna, hogy ezt az á'dozatot nem a rendkívüli helyzet folytán tönkrement la- kossácr. hanem az állandóan közpénzeken támogatott maradékbirtokosok, kolonisták, állami kon- cesezionáriusok, a memmut'zövetkez tek, a monopóliumok, a kartellek és szindikátusok, a konjunkturás gazdagok, a hadiszállítók, az álláshalmozók és érdemleges munka nélkül nagy tantiémeket élvező kormánybizaliniak hozzák. Egyesült pártunk ilyen irányú javaslatát azonban a koalíciós többség elutas’totta. Megértem, mert javaslatunk őket érintette a legjobban. A AJÁNDÉKOZZON NEMES PORCELLÁNT porcellán éveken át hacguSatossá teszi házát. Az EPIAG porcelFán pedig évtizedekre. £ fi Prága ll.r Príkopy 20, Telefon 218-39 S za k ü z I e t b e n vásároljon, ahol szakemberek látják el tanáccsal A Elírom és fé’mUliárdos hi’el — Az adó’avaslatokkal csupán a rendes költségvetés hiánya van födözve. Van azonban nekünk egy rendkívüli költségvetésünk is, mely a köztársaság lakosságától további úgynevezett államvédelmi 3500 milliót követel'. A többség által megszavazott pénzügyi törvény egy szerényen meghúzódó szakasza felhatalmazza a kormányt, hogy ezt az ősz- szeget hitel utján szerezze meg. A hitel lehet külföldi vagy belföldi. Külföldi hitel lehetőségében nem hiszek, mert a ..Národní Listy“ megállapítása szerint államunk jelenlegi bizonytalan nemzetközi körülményei. exponált fekvése és nehéz geográfiai helyzete a hosszúlejáratú külföldi kölcsön megszerzése elé alig legyőzhető akadályokat gördit és igy a kormány belföldi kölcsönre lesz utalva. — Közgazdasági szabály, hogy vagyonnak vagy betéti tőkének csak oly felhasználása egészséges, ha rentábilis vállalatban uj vagyon képzéséhez vezet és a lakosság boldogulását elősegiti. Minthogy a kivántl hitel improduktív és nem rentábilis célokra kívántatik, óvakodni kell attól, hogy a belföldi vagyon túlságos állami igénybevétele a magánvállalkozás hiteligényét ne csökkentse és ne korlátozza. — Betétállományunk körülbelül 56 mil- liárdra tehető, amiből Szlovenszkóra csak 3.5 milliárd esik. A betétállományok 56 milliárdnyi összegében bennfoglaltatik a különböző köztestületek, szociális- és biztosítóintézetek nagyrészben kötött, körülbelül 24 milliárdnyi tőkéié és igy a különböző hiteligények kielégítésére és vállalatok tőkeszükségletére alig marad 30 milliárdnyi összeg. — Ha azonban figyelembe vesszük, hogy pénzintézeteink betétállományából nagy- részben állampapírok vásárlására felhasznált 1929. évbeli 11 milliárdnyi összeg 1936. évben már 14.5 milliárdra emelkedett és hogy a különböző államhitelek és államvédelmi kölcsönök ezt az összeget lényege sen emelik, azt hiszem, alapos azon aggá lyom, hogy a tervezett uj belföldi hitel a magánvállal kozás és körülbelül 2.5 millió hiteligénylő tőkeszükségletét és hiteligényeit hátrányosan fogja befolyásolni, llgy gondolom, hogy a kormánynak kötelessége lett volna a rendkívüli költségvetés 3.5 milliárd szükségletének fedezetéről őszintén nyilatkozni. A kormány hallgatása és tartózkodó magatartása mindenesetre feltűnő és az adófizető polgárságban alapos gyanút és félelmet előidézni alkalmas. A szónok végül bejelentette, hogy az adójavaslatok meghaladják a magyar adófizetők teherbíró képességét s ezért az egyesült párt azokért felelősséget nem vállalhat s azokat nem szavazza meg. Egy kárpátaljai ruszin szónok A vita végén Fcldesi Gyula ruszin autonóm földmüvespárti elutasítja a javaslatokat, mert szerinte Kárpátalja mezőgazdái a nagy szárazság következtében általában 50 százalékos veszteségeket szenvedtek és igy nincs módjukban nagyobb adóterheket fizetni. További teher a kárpátaljai közgazdaságra, hogy az ott élő cseh bivaíelnokcseládok jövedelmüknek csak a felét 'költik el Kárpátalján, megmaradó pénzüket Cseth-Morvaországba továbbítják. így évente 12—15 millió koronát vonnak el a kárpátaljai gazdasági életből. Ha a kárpátaljai közhivatalokban kizárólag ottani lakosok ülnének, ezek minden pénzüket Kárpátalján hagynák. Szóváteszi az ungvári iskolák szánalmas elhelyezését. A 330 éves Drugeth- gimnázium épületét a kormányzói hivatal, a régi reáliskola házát más állami intézmény foglalta le s a középiskolás ifjúság bérházakban tanul. Ma már az ungvári cseh lap is elismeri, hogy most, amikor Ungvár lakossága 100 százalékkal | emelkedett, ez az állapot tarthatatlan. Végül állami támogatást követel a szónok a kárpátaljai szőlőtermelésnek. Elsősorban piacról kell gondoskodnia a kormánynak. Régebben, a szőlészet, amikor a kárpátaljai szőlő Galíciában nyert elhelyezést, a gazdák számára megélhetést je’en- tett, most a must literjéért egy koronát kínáltak és senki sem gondoskodik a bor elhelyezéséről. Ha őíőle függne és piacot biztosíthatna, akkor Kárpátalján — úgymond — nem termeltetne mást, mint szőlőt, dohányt és gyümölcsöt. A hat gazdasági javaslat megszavazása PRÁGA. —- Tegnap jelentettük, hogy a szenátus a késő esti órákban megszavazta a tiz uj adótörvényt, a forgalmi adó átmeneti emelését és három fizetéstörvényt. A szenátus ezután nyomban a gazdasági javaslatok tárgyalásához látott. E javaslatokat egyenként tárgyalta a szenátus és a vitát nem vonta össze, bár az eredeti terv összevont vita volt. A kcHekíiv szerződések hatályának meg- hosszabbLásárőí szóló javaslat vitájában felszólalt Füssy Kálmán szenátor fs. Beszédét holnapi számunkban ismertetjük. Éjfél előtt, Kl2-kor olvasta Hl Souvup szenátusi elnök a szenátus idei munká á- nak statisztikáit, nmid kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánt a szenátoroknak s ezek siettek az utolsó vonatokhoz. Readlefesd tesz a Jubileumi évfcsa PRÁGA. —■ A Polední List irja: A belügyminisztérium a csehszlovák rendjelekről és címekről 1936-ban hozott törvény végrehajtására rendelet kibocsátását tervezi. Az illetékes hivatalos körök a végrehajtó rendelkezéseket 1938 február végéig teljesen elkészítik és az idevonatkozó rendeletet idejében kibocsátják, hogy az első csehszlovák rendjeleket és tiszteletbeli címeket i938-ban, a csehszlovák köztársaság jubileumi esztendejében ki lehessen osztani.
