Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-22 / 291. (4437.) szám

1937 december 22, szerda. TOSGAI-MAfifeAR-HlRIiAP ttÉamsamaámM Füssy: Ha tőlünk oly sok adót követelnek, akkor argók meg nekünk is a jussunkat! fl szenátus a tödözet! la vasiatok u'án az úgynevezett gazdasági javaslatokat tárgya'ja - - - A szövetkezeti mauimutváta átok edókedvezmínyei - Kit keüene megadóztatni a kisember helyett! Füssy Kálmán iiesiéie •—' Nagyon sokszor hallottuk a tételt — mondotta egyebek közt a szenátor —kü­lönösen ellenzéki oldalról, hogy erődítmé­nyek építése és ágyuk gyártása helyett a kormánynak jó belpolitikai intézkedésekkel kellene munkálnia a nemzeti kisebbség meg­békélését. Kormányoldalról rendesen az volt Minden fontosabb testi szerv életerejének és teljesítőképességének fokozására a Saratica-viz rendszeres fogyasztása a legalkalmasabb, mivel nagymérvű magnéziumot és más gycgysót tartal­maz. (2—3 kanál háromszor naponta.) 8476 ■n— ■■írni — — i — i in ———• a kurta válasz, hogy itt a kisebbségek úgy el vannak látva minden földi jóval, mint se­hol a földkerekségen. Törvényhozó társaim eléggé részletezték, mi mindenünk hiányzik nem is a boldogságból, hanem a kisebbségi létminimumból s igy most csak két lapsze­melvénnyel akarom illusztrálni, hogy mi a magyar Csehszlovákiában. —' A Prazsky List november 30-i számá­ban első oldalon kiabáló címek alatt olvas­suk: ,,A diákok 90 százaléka bukik — Tud er­ről az iskolaügyi miniszter? — Az érsekuj- vári reálgimnáziumban uralkodó viszonyok borzalmasak. 120 diákból csak 16 megy át,: vagyis teljes 90.7 százalék megbukik. Állítólag va.n valami bizalmas rendelet,; amely ebben az intézetben a magyarok-; nak lehetővé teszi, hogy átmenjenek, migj a csehek és szlovákok megbuknak. Bor-' zalmas, hogy a viszonyok hová fejlődtek. Mig ÁLLAMUNK ELLENSÉGEI, a MÁGYAROK és NÉMETEK a MI PÉNZÜNKÉRT tanulnak, addig a mi embereink napszámosok lesznek, akik el­lenségeik jólétéért agyondolgozzák ma­gukat. Mert nem hisszük, hogy a magyarok és né­metek százalékokkal tehetségesebbek volná­nak a cseheknél és szlovákoknál.” így ir cseh lap a csehszlovák köztársaságbeli nem­zet állítólagos megbékülése évében. Pausálisan a köztársaság ellenségeinek fcilyegzi egy cseh ujságiró a német és ma­gyar nemzetiséget. És Uraim, nincs bíróság, amely előtt a ma­gyar, a német kisebbséghez tartozó ember ezt az utszéli piszkolódást megtorolhatná. \ így van megvédve a magyar és német ki- ' sebbség. Egy antiszemita cikk Hogy azonban ne gondolják azt, hogy ez szórványos, egyedülálló eset, ime szolgálok rögtön egy másikkal. Négy nappal később, a Polední List december 4-iki számában ugyancsak első olda’on hatalmas, vörösen ordító cim alatt: „Hogyan keletkezik ná­lunk a diákoknál az antiszemitizmus” oly antiszemita cikket olvashatunk, hogy — bátran merem állítani — annak párját nem találjuk a legzsidóelle- nesebb állam okban sem. Hosszú volna az egész cikket idézni, csak az alcímeket ol­vasom fel: Az orvosi szakon sok a zsidó hallgató — Fekete tőzsde a kikölcsönzött könyvekre — A palesztinai egyetem tanter­me — Kedvezményes áru és szabadjegyek a vasutakon vagyontalansági bizonyítvá­nyok alapján — A zsidónak nem szabad zsidó hullát boncolnia. Ebben a zsidóellenes dühtől csepegő cikk­ben olvassuk egyebek között, hogy a szlo- venszkói és kárpátaljai zsidó kereskedők a kisiparosok gyermekei valami módon sze­génységi bizonyítványokat szereznek s an­nak alapján ingyen vasúti jegyet kapnak és mindez: ........túlságosan szembeötlő példája a zsidó praktikusságnak”. Öt nap alatt két ilyen nemzetiségi gyülötettől csepegő cikk lát napvilágot a csehszlovák köztársaság fő­városában megjelenő lapokban. De ilyen példát könyvszámra idézhetnék. A miniszterei-1 nők ur csinált állami jogügyi tanácsot, nagyon! hálás dolog volna ezt jogügyi tanácsot meg- ■ bizni egy terv kidolgozásával, mely az ilyen nemzetiség- és vallásellenes izgatásoknak vé­get vetne. Egyelőre minden kétséget kizáró módon bizonyítottuk, hogy a magyar, a német, a zsidó kisebbség a cseh­szlovák köztársaságban oly helyzetben van, hogy abban akármilyen ismeretlen ripacs uj­ságiró büntetlenül és megtorlatlanul beletöröl­heti a lábát. Már pedig az ilyen államban, ahol ez fennáll, alig beszélhetünk belső konszolidációról. A fölszerelis A szónok ezután a szomszédokkal való ba­rátságos politika szükségét hangsúlyozta, majd igy folytatta: — Azt halljuk folyton, hegy az ágyukat és a gépfegyvereket a béke védelmére veszik, csi­nálják. Én csak annyit tudok, hogy a szántó­gépet a szántásra, a cséplőgépet a cséplésre, a daráló malmot darálásra és az ágyút avégett veszik, hogy lövöldözzenek vele. És a kormány megfeledkezik egy fontos mozzanatról: arról, miként volna előteremthető a szükséges pénz, ha már mindenáron fegyverkezni kell. — A csehszlovákiai gyáriparosok központi szövetsége elnökségének legutóbbi ülésén a kijelentése, hogy „mindent rendben talál­tunk", mert hiszen ez egyszerűen nevetséges. Az ilyen állami gazdálkodási módszer, amelyben az ál­lami költségvetés egyharmadrészét ilyen ellen­őrzés mellett adják ki, demokratikusnak egyál­talán nem mondható, az legalább egyharmad- részben parancsuralom. A fegyverkezésre enge­délyezett állami pénzek könnyelmű felhasználá­sát mutatja, amennyire azt módunk van megítél­ni, hogy kizárólag cseh nemzetiségű munkások nyernek alkalmazást az erődítmények építésénél éspedig a nemzetvédelmi miniszter ur pártjabeli kisgazdák és törpegazdák. így tudomásom van egy négy tehénnel, pár lóval gazdálkodó cseh földművesről, aki ero- di'ményépitési munkálatokról hazajön, kéthe­tenként 700—800 koronát tesz be rendszere­erelyesen követelte az állami kiadások reví­zióját. Rész'e'es elszámolás Mégis csak furcsa, sőt hallatlan, hogy évente 3—4 milliárdot fordítanak fegyverkezésre úgy, hogy a költségvetésbe beállítanak egy tételt, vagy külön füzetbe kinyomtatják, hogy „fegy­verkezésre 3 milliárd” s ezzel vége. A részletezést nekem nem pótolhatja a parla­menti takarékossági bizottság néhány tagjá­nak kétnapos kirándulása és egy képviselőnek hogy rövidesen úgy felfegyverzi a hadsereget, hogy az maga állam lesz majd az államban. Hi­szen már ma is úgy állunk, hogy a mili tarizmus be- fészkelődött a csehszlovák bíróságba a pol­gári-katonai vegyes tanácsok alakjában. A közigazgatásról pedig beszélni is kár. fiz állami kiadások revíziója — A fedezeti javaslatok tárgyalása során nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldal­ról is igen sok életrevaló tervet hallottunk, hogy mamaaBBa— ecn a takarékba. Itt egyenesen felíolakszak a kérdés, hogy ami­kor a munkanélkülieinkkel nem tudunk mit csi­nálni, miért nem vonultatja be a nemzetvédelmi miniszter a tartalékos munkanélkülieket és miért nem végezteti legalább a szakképzettsé­get nem igénylő munkálatokat saját rezsijében. Nem is beszélünk arról, hogy legalább az ágyugyártás államosításával mi­lyen összegek volnának megtakaríthatók. Hiszen a brünni fegyvergyár tudomásunk sze­rint kitünően bevált Pótadőhalmozás a Jövede’emadóhoz — Államvédelmi dij... A jövedelemadót fi­zető polgárok fizetik. Tehát mindenki, aki egy­általán adót fizet Voltak oly boldog idők, ami­kor a pénzügyminiszter ur itt s helyen azt igye­kezett megígérni, hogy a jövedelemiadó nem szolgál soha semmiféle pótadó vagy pótlék kivetése alapjául. Ennek pont tíz éve. Tiz év alatt a jövedelemadóhoz bevezették 1. a rendkívüli jövedelemadó-pót­lékot, 2. a hadmentességi dijat és most 3. az államvédelmi dijat Mit is beszéljek egyebet miniszteri ígéretekről? „Átmeneti adók" — melyek állandóak »— A forgalmi a dó-pótlekot ismét meghosz- szabbítják, bár az. eredeti forgalmiadét is átme­netinek tervezték. Legfőbb ideje volna, hogy a pénzügyi kormány az adótörvények balga indo­kolásánál hagyná el az örökös frázist: „Ezt az adót csak átmenetileg vezetjük be ennyi meg ennyi évre/* Félmilliirtieiüi adókedvezmény a szövetkezeti mamiit alvállalatoknak ■— A forgalmiadó kérdésénél nem hagyha­tom szó nélkül kisiparosaink és kiskereskedőink szélsőségesen válságos helyzetét. A helyzetük annyira rossz, hogy még a miniszterelnök ur sem 1 fcísantant januárban továbbfolytatja tárgyalásait Magyarországsai! PRÁGA. — A cseh nemzeti szocialista „Telegraf” budapesti keltezésű cikkben a következőket írja: „Jól tájékozott körökből nyert értesülés szerint a kisantant és Ma­gyarország államférfiai között félbeszakadt tárgyalásokat január elején folytatni fogják. Ezt az információt kapta álíitóíag Delbos francia külügyminisztertől báró Apor ma­gyar meghatalmazott miniszter Delbos bu­dapesti tartózkodása alkalmával. Delbos — mondja az információ a továbbiakban — közölte a magyar diplomatával, hogy azon­nal a romániai választások befejezése után fölveszik a tárgyalások fonalát Romániával j! a kisantant és Magyarország közötti tanács­kozások folytatása érdekében.” Górlng kollektivlzálja a német közgazdaságot N ttes Síisisé magáncég ■ Állami ellenőrzés mány nem bürokratikusán, hanem a felelős­ség tudatában ellenőrizni fogja a közgazda­ság fejlődését Az első föladat, hogy a né­met közgazdaság megvalósítsa a nagy kol­lektív célokat és ne fölöslegeket teremtsen. Göring, az uj gazdasági diktátor éppen ezért nagy különbséget fog tenni az olyan gazda­sági csoportok között, amelyek egoista érde­keknek szolgálnak s olyanok között, ame­lyek mindenekelőtt a köz érdekeire vannak tekintettel. próbálta bebeszélni, hogy a kisiparosok sora jól menne, noha egyébként mindent elkövetett, hogy a munkások, a magán- és közhivatalnokok sors­javulását velünk itt elhitesse. Felhívom a pénzügyminiszter ur figyelmét sa­ját hivatalnokainak, a prágai adóhivafcalno- keknak a memorandumára, melyben kimutat­ják, hogy a nagy szövetkezed manunutválla- latok, amelyeknek semmi közük már az önse­gélyezés alapján álló szövetkezetekhez, évi forgalma meghaladja a 10 milliárdot és hogy csak a forgalmiadó-kedvezményeik elérik a félmilliárdot Hogy miért nem keres a pénz­ügyminiszter ur itten pénzt, az bizony érthetet­len. A szövetkezeti mammuttőkét természete­sen védi az a körülmény, hogy a politikai pár­tokat pénzeli. Mindez azonban nehezen hoz­ható összhangba az adóerkölccsel és megmon­dom: a törvényhozó politikai erkölcsével is, A kisiparos és a gyári lerakatok, meg egységára üzletek — A kisiparos teljesen védtelenül áll nemcsak az adóvégrehajtóval s az adókivető referenssel szemben, hanem a történelmi országokból Szlo- venszkón és Kárpátalján letelepedett gyári lera- katokkal és a kisebb városokban is terjeszkedő ÓVJUK [KÉSZSÉGÜNKET! A VESE, hugyszervek, epe s kivált­képen hólyagba jóknál és mindennemű rheumatikus bántalmaknál kiváló gyógyhatású a CIGELKMPOLLO alkalikus, lithiumos gyógyvíz. Vértisz- titó, savoldó. Kitűnő borviz. „C!GEIM“ forrásvállalat, BARDEJOV PRÁGA. — Jelentettük röviden, hogy Füssy Kálmán, az egyesült párt szenátora hétfőn este lapunk zártakor nagyszabáiti beszédet mondott a szenátus födözeti vitá-j jában. A magyar szenátor alább ismerteteti beszédében behatóan bírálta a kormány gazdasági politikáját. BERLIN. — A „Négyéves terv” című lapban Göring cikket irt, amelyben beje­lenti a német közgazdasági élet teljes átszer­vezését. Schacht a gazdasági testületek ön- kormányzatát vezette be, mig most minden gazdasági testület állami ellenőrzés alá ke­rül. Göring kijelenti, hogy a jövőben úgy szervezi meg az állami gazdasági életet, hogy egyetlen intézmény sem fog üresen futni vagy fölöslegesen dolgozni. A kor-i

Next

/
Thumbnails
Contents