Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-22 / 291. (4437.) szám

1 (pia I XVI. évf. 291. (4437) szám • Szerda • 1937 december 22 mi ........ mimmEmmmmmimmwmmmmmmmmnmm Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőségi Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, ^ SzloVeilSzkÓi és TUSzinSzkÓi mCl£VCir$á2 ",‘C® 'f* " eme,*L * K 1 a d 6 ^ 1 v 0 1 ® 15 félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. § ^ Prága II., Panská ulice 12, 1— emelet, Fí képes me.íéklettel havonként 2.50 Ké-val több, Politikai TlCLDÍl(lDÍO. * * TELEFON: 303-11. ® ® ESyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Kí„ ^ H H SÖROÖNYCIM', HÍRLAP, PRflHfl. Két vereség (d) —■ A karácsony előtti belpolitikai fő­idénynek, amikor a parlament gyorsvonati sebességgel szaladt végig az óriási uj ki­adásokat jelentő költségvetésen és annak fedezeti javaslatain, érdekes és különös ké­pe volt. Bármilyen nagy is a kormánytöbb­ség, a szemlélő mégis azt a benyomást érez­te, hogy az ellenzék állandóan fölényben van. Olyannyira fölényben volt az ellenzék, hogy még a kormánypárti törvényhozók sem mertek máskép beszélni, csak ellenzéki hangon. Az idegen azt gondolhatta volna, hogy ebben a parlamentben nincs is kor­mánytámogató. A többség hallgatag volt, érezte, hogy az ellenzéknek van igaza. Csak a végaktusnál, a szavazásnál volt aztán minden félellenzéki honatya százszázaléko­san kormánytámogató. Az ellenzék fölénye különösen két eset­ben tűnt ki: a boradó és a pártföloszlatási novella esetében. Az első esetben a kor­mánytöbbség kénytelen volt teljes terjedel­mében átvenni a magyar ellenzék évek óta hirdetett követeléseit, a második esetben az ellenzék a benyújtás pillanatában erkölcsi-! lég lehetetlenné tette a kormány javaslatát, | úgyhogy az megbukott s a. kormány kényte-l len volt visszavonni. Ez a két eset meggyő-j zően igazolja, hogy a számbelileg jóval! gyöngébb ellenzék is rá tudja kényszeríteni! a maga akaratát a többségre, mert igazsá­gának erkölcsi ereje meghátrálásra kény­szeríti a koalíciót. Különösen tanulságos ez a két eset a ma­gyarság szempontjából. A bortermelés há­romnegyedrészben magyar ügy, a borterme­lőt sújtó túlzott adóteher elsősorban a ma­gyarságnak fáj. A magyarság egyesült párt­ja mindenkor a legszívósabb harcot folytatta e sérelem orvoslására, évek óta megragadott minden alkalmat, hogy a magyar álláspon­tot az illetékesek tudomására hozza és ki­harcolja annak érvényesülését. A magyar­ság főkövetelése az volt, hogy minden egyes termelőnek 200 liter bort adómente­sen hagyjanak meg házi használatra tekin­tet nélkül arra, hogy a termelő mennyit ter­mel és hogy borát a saját vagy másokkal közös pincében raktározza-e el. A kormány- többség most kénytelen volt meghajolni a magyar ellenzék eme követelése előtt s ezt a fedezeti törvények megszavazásakor par­lamenti határozatában teljes terjedelmében magáévá tette. Most várjuk, hogy mikor lesz ebből a parlamenti határozatból kormány- rendelet, mikor lesz a kormánytöbbség ün­nepélyes Ígéretéből valóság. De ha valóság lesz, azt egyedül és kizárólag az egyesült pártnak fogják köszönhetni a bortermelők. A pártföloszlatási novella megbuktatása már valamennyi ellenzéki párt közös ered­ménye volt. A javaslat semmiesetre sem szolgálhatta volna a demokrácia érdekét s éppen antidemokratikus tartalma volt az, amelyet az ellenzék pellengérre állított. Ez a javaslat annyira lehangolta a demokrácia minden őszinte hívét, hogy nemcsak az el­lenzék, de bizony még a jóhiszemű kor­mánytámogató polgárok is megdöbbentek a puszta benyújtás ténye fölött. Érdekes/hogy még a külföld is elcsodálkozott azon, hogy ilyen ötlet komolyan fölmerülhet nálunk. Csak egy példát hozunk föl rá. A budapesti Esti Kuiir, amelyről Prága sem tételez föl semmi rosszindulatot Csehszlovákia iránt, erről a törvényjavaslatról december 19-i számában a következőket irta: ,,Mi, akik őszintén kívánjuk a Duna völgyében élő nemzetek együttműködését és a béke és megértés szellemének győzelmét, nem néz­Tataréscu győzött, — de hogy/ Leírhatatlan terror a magyarok ellen a romániai választásokon Nyáradmagyaroson a csendőrök agyonlőttek három magyar választót ■ Soriiiiek • A Magyar Párt nem vesz részt a szenátusi választásokon, mert nem akarja, hogy ttbb magyar vér folyjon A kormány a szavazatok 4i, az ellenzék 59száza* lékát kapta, mégis „döntően * győzött a kormány BUKAREST. — A félhivatalos ideigle­nes összeszámlálás szerint a román parla­menti választásoknál Tataréscu kormányá­ra a Választók 41.2 százaléka szavazott s igy a román választási rend alapján a kor­mány biztos többséggel vonul be az uj ka­marába. Második helyen Maniu nemzeti parasztpártja következik, amelyre a szava­zatok 22 százaléka esett. A harmadik he­lyet meglepetésszerűen Codreanu vasgár­dája foglalja el, amely különösen a fővá­rosban volt erős. A vasgárda a szavazatok tizenhét százalékát kapta. Az antiszemita Cuza-Goga csoport héts zázalékot ért el. A választásokra Romániában hatvannégy kü­lönböző párt indult s igy a szavazatok ter­mészetesen szétforgácsolódtak. Számos kis párt egyáltalán nem kapott mandátumot, igy Avarescu marsall néppártja és Junian radikális parasztpártja. A választások végső eredményét valószí­nűleg csak szerdán állítják össze. Számos kerületből, igy különösen Beszarábiából a hóviharok miatt nem érkezhetett jelentés, de a hátralevő kerületek már nem változ­tathatják meg az összeredmény képét. A pártok szónokai a választási küzdelem alatt rendkívül hevesen támadták egymást, de a választás napja aránylag mégis nyugodtan telt el. A belügyminisztérium közlése sze­rint a választási kampány alatt az ország különböző részén az összecsapásoknál hat embert megöltek és tizenkettőt megsebesí­tettek. Az ellenzék többször bejelentette til­takozását a belügyminisztériumban és a ki­rálynál és panaszkodott Tataréscu terrorja miatt. Az eddigi becslések szerint a szava­zásnál a választóknak körülbelül hetven százaléka vett részt. Kit választottak meg! A kormány valamennyi tagját megvá­lasztották, ezenkívül Tituleseu volt külügy­minisztert. Jorga tanárt, Cuzát és Gogát, továbbá a német kisebbség volt parlamenti vezérét, dr. Hanz Ottó Rcthot és az ellen­zéki német néppárt vezérét, dr. Waldemar Gustot, A szociáldemokraták és a nemzeti zsidók képviselői valószínűleg nem kerül" nek be a parlamentbe. A román választási törvénynek különös rendelkezései vannak. Ha egy választási csoport megkapja a szavazatoknak több mint negyven százalékát, akkor „többségi pártnak" jelentik ki és mindenekelőtt meg­kapja a kamarai mandátumoknak öíven, százalékát, majd ugyanolyan arányban ré­szesül a többi mandátumban, mint a más pártok. Az ellenzéki pártok csupán a mara­dékmandátumokon osztozkodhatnak, A borzalmak napja a magyar kisebbség számára KOLOZSVÁR. — A Magyar Párt vezetősé­géhez az ország minden részéből érkeztek jelen­tések a hétfői választások során elkövetett ter­rorcselekményekről. A székeiyröldön a csendőr- ség példátlan terrorral akadályozta meg, hogy a székely szavazók az urnák elé járulhassanak. Több százra tehető azoknak a magyar válasz­tóknak a száma, aluliét a csendőrség súlyosan inzűltált. Ezek között több lelkész és tanító is szerepel, sőt több magyar párti jelöltet is letar­tóztattak. A legsúlyosabb terrorral élt a csendőrség Nyá- rádmagyaros községben. A csendőrök feltartóz­tatták a magyar szavazókat, akik a szavazó ur­nákhoz akartak menni s mikor azok jogukat köve­telve áttörték kordont, soríüzet adtak le rájuk. Három magyar szavazó a helyszínen meghalt, hét embert pedig életveszélyes állapotban szállí­tottak a kórházba. Egy ördög Gáspár nevű gaz­dának eltörték a nyakcsigolyáit s a szerencsétlen embert haldokolva vitték be a kórházba. Náznánfalván több embert félholtra vertek. Kiss Sándor mezőlegenyei gazdát egy csendőr szuronyával leszúrta. A gazda állapota teljesen reménytelen. Ugyanebben a faluban egy Nagy Dénes nevű gazda szintén csendőrszuronytól se­i bcsült meg. Mezőpanyiton a csendőrőrmesíer három kiéhezett farkaskutyát uszított a magyar választók közé. A kutyák több embert borzal­masan összeharapíak. Dr. Biró Istvánt, a Magyar Párt jelöltjét letaríóztafcák, mert a választókat minden áron az urnákhoz akarta vezetni. Vajda- szentiván és Sárpatak községekben egyetlenegy magyar választót sem engedtek a választási he­lyiségekbe. Koronka községben a magyar sza­vazókat úgy összeverték, hogy az ut mentén ma­radtak eszméletlenül. Ebben a községben letar- tóztaták Fasztó György és Magyari István refor­mátus lelkészeket, Gáspár Gyula petelei lelkészt és Rákosi Zoltán tanítót súlyosan összeverték, Magyaró községben Egri Jenő képviselőjelöltet szintén véresre verték, A Magyar Párt tiltakozása és gyásza Az országos Magyar Párt marostordai tago­zata a véres terorra való teliintettel hétfőn este a következő nyilatkozatot adta ki: — Az Országos Magyar Párt a december 20-5 képviselőválasztások lezajlása után úgy határo­zott, hogy a szenátusi választásokon december hetjük szótlanul az együttműködést megne­hezítő, a béke és megértés szellemét nélkü­löző ilyen jelenségeket, mint amilyen a cseh­szlovák kormánynak ez a törvényjavaslata. Mi, akik a kisebbségi kérdésnek, határain­kon kívül élő testvéreink sorsának kielégítő megoldásé: csak a legtisztultabb demokrácia jegyében tartjuk lehetségesnek, aggodalom­mal látjuk, ha egy demokratikus államban, amelyben nagyszámú magyar kisebbség él, diktatórikus természetű intézkedések emel­kedhetnének törvényerőre. A legnagyobb veszedelmet pedig abban látjuk, ha egy de­mokratikus kormányzati rendszer ellent­mondásba kerül önmagával. Harcot hirdetve diktatúrák ellen, dogmaként vallani a de­mokráciát az egyik oldalon és diktatórikus eszközöket teremteni minden demokrácia alapföltételének, az ellenzéki kritika szabad­ságának elfojtására a másik oldalon, olyan veszedelmes paradoxon, amelybe nemcsak egy kormány, de a békés közeledésnek egész politikája is belebukhatik.” Csodálatos, hogy amikor ez a furcsa tör­vényjavaslat a Ház asztalára került, a cseh­szlovák pártok magyar aktivistái, akiknek beszédei mindenkor csak úgy csöpögnek a demokráciától, csöndesen hallgattak. Nem jutott eszükbe még csirájában megopponálni ezt a tervet, még mielőtt a koalíció kijött volna vele a világ elé. Nekik, mint magya­roknak kétszeresen tiltakozniok kellett volna a terv ellen, mert a javaslat nemcsak a de­mokrácia, hanem egyben a nemzeti kisebb­ségek érdekei ellen való lett volna. A fele­lősségük tehát kétszeres. Ám amikor a saját csehszlovák pártjuk kebelében a demokrá­ciát és a kisebbségi érdeket kellett volna vé-j deni, ők nem voltak sehol. Hagyták és he­lyeselték, hogy Hodza és Dérer, a magyar aktivista frakciók két pátrónusa aláírja és benyújtsa az eleve népszerűtlenségre és bu­kásra ítélt javaslatot. Majd meg fogjuk lát­ni hogy januárban, amikor a javaslat újabb formában előjön, mennyire védték meg benne a demokratikus és magyar érdeket. A magyar „aktivizmus” eddig nem hivatkoz- hatik arra, hogy a kormánynál pozitív vív­mányokat harcolt volna ki a magyar kisebb­ség számára, mert csak ígéreteket kapott a tollvonásról. .Sőt még azt sem mondhatja cl magáról —■ mint a német aktivisták —, hogy legalább megakadályozott volna olyan koa­líciós terveket, amelyek a demokrácia és a kisebbség érdekeibe ütköznek, mint leg­utóbb a pártföloszlatási javaslat volt. Szo­morú mérleg.

Next

/
Thumbnails
Contents