Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-22 / 291. (4437.) szám
1 (pia I XVI. évf. 291. (4437) szám • Szerda • 1937 december 22 mi ........ mimmEmmmmmimmwmmmmmmmmnmm Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőségi Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, ^ SzloVeilSzkÓi és TUSzinSzkÓi mCl£VCir$á2 ",‘C® 'f* " eme,*L * K 1 a d 6 ^ 1 v 0 1 ® 15 félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. § ^ Prága II., Panská ulice 12, 1— emelet, Fí képes me.íéklettel havonként 2.50 Ké-val több, Politikai TlCLDÍl(lDÍO. * * TELEFON: 303-11. ® ® ESyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Kí„ ^ H H SÖROÖNYCIM', HÍRLAP, PRflHfl. Két vereség (d) —■ A karácsony előtti belpolitikai főidénynek, amikor a parlament gyorsvonati sebességgel szaladt végig az óriási uj kiadásokat jelentő költségvetésen és annak fedezeti javaslatain, érdekes és különös képe volt. Bármilyen nagy is a kormánytöbbség, a szemlélő mégis azt a benyomást érezte, hogy az ellenzék állandóan fölényben van. Olyannyira fölényben volt az ellenzék, hogy még a kormánypárti törvényhozók sem mertek máskép beszélni, csak ellenzéki hangon. Az idegen azt gondolhatta volna, hogy ebben a parlamentben nincs is kormánytámogató. A többség hallgatag volt, érezte, hogy az ellenzéknek van igaza. Csak a végaktusnál, a szavazásnál volt aztán minden félellenzéki honatya százszázalékosan kormánytámogató. Az ellenzék fölénye különösen két esetben tűnt ki: a boradó és a pártföloszlatási novella esetében. Az első esetben a kormánytöbbség kénytelen volt teljes terjedelmében átvenni a magyar ellenzék évek óta hirdetett követeléseit, a második esetben az ellenzék a benyújtás pillanatában erkölcsi-! lég lehetetlenné tette a kormány javaslatát, | úgyhogy az megbukott s a. kormány kényte-l len volt visszavonni. Ez a két eset meggyő-j zően igazolja, hogy a számbelileg jóval! gyöngébb ellenzék is rá tudja kényszeríteni! a maga akaratát a többségre, mert igazságának erkölcsi ereje meghátrálásra kényszeríti a koalíciót. Különösen tanulságos ez a két eset a magyarság szempontjából. A bortermelés háromnegyedrészben magyar ügy, a bortermelőt sújtó túlzott adóteher elsősorban a magyarságnak fáj. A magyarság egyesült pártja mindenkor a legszívósabb harcot folytatta e sérelem orvoslására, évek óta megragadott minden alkalmat, hogy a magyar álláspontot az illetékesek tudomására hozza és kiharcolja annak érvényesülését. A magyarság főkövetelése az volt, hogy minden egyes termelőnek 200 liter bort adómentesen hagyjanak meg házi használatra tekintet nélkül arra, hogy a termelő mennyit termel és hogy borát a saját vagy másokkal közös pincében raktározza-e el. A kormány- többség most kénytelen volt meghajolni a magyar ellenzék eme követelése előtt s ezt a fedezeti törvények megszavazásakor parlamenti határozatában teljes terjedelmében magáévá tette. Most várjuk, hogy mikor lesz ebből a parlamenti határozatból kormány- rendelet, mikor lesz a kormánytöbbség ünnepélyes Ígéretéből valóság. De ha valóság lesz, azt egyedül és kizárólag az egyesült pártnak fogják köszönhetni a bortermelők. A pártföloszlatási novella megbuktatása már valamennyi ellenzéki párt közös eredménye volt. A javaslat semmiesetre sem szolgálhatta volna a demokrácia érdekét s éppen antidemokratikus tartalma volt az, amelyet az ellenzék pellengérre állított. Ez a javaslat annyira lehangolta a demokrácia minden őszinte hívét, hogy nemcsak az ellenzék, de bizony még a jóhiszemű kormánytámogató polgárok is megdöbbentek a puszta benyújtás ténye fölött. Érdekes/hogy még a külföld is elcsodálkozott azon, hogy ilyen ötlet komolyan fölmerülhet nálunk. Csak egy példát hozunk föl rá. A budapesti Esti Kuiir, amelyről Prága sem tételez föl semmi rosszindulatot Csehszlovákia iránt, erről a törvényjavaslatról december 19-i számában a következőket irta: ,,Mi, akik őszintén kívánjuk a Duna völgyében élő nemzetek együttműködését és a béke és megértés szellemének győzelmét, nem nézTataréscu győzött, — de hogy/ Leírhatatlan terror a magyarok ellen a romániai választásokon Nyáradmagyaroson a csendőrök agyonlőttek három magyar választót ■ Soriiiiek • A Magyar Párt nem vesz részt a szenátusi választásokon, mert nem akarja, hogy ttbb magyar vér folyjon A kormány a szavazatok 4i, az ellenzék 59száza* lékát kapta, mégis „döntően * győzött a kormány BUKAREST. — A félhivatalos ideiglenes összeszámlálás szerint a román parlamenti választásoknál Tataréscu kormányára a Választók 41.2 százaléka szavazott s igy a román választási rend alapján a kormány biztos többséggel vonul be az uj kamarába. Második helyen Maniu nemzeti parasztpártja következik, amelyre a szavazatok 22 százaléka esett. A harmadik helyet meglepetésszerűen Codreanu vasgárdája foglalja el, amely különösen a fővárosban volt erős. A vasgárda a szavazatok tizenhét százalékát kapta. Az antiszemita Cuza-Goga csoport héts zázalékot ért el. A választásokra Romániában hatvannégy különböző párt indult s igy a szavazatok természetesen szétforgácsolódtak. Számos kis párt egyáltalán nem kapott mandátumot, igy Avarescu marsall néppártja és Junian radikális parasztpártja. A választások végső eredményét valószínűleg csak szerdán állítják össze. Számos kerületből, igy különösen Beszarábiából a hóviharok miatt nem érkezhetett jelentés, de a hátralevő kerületek már nem változtathatják meg az összeredmény képét. A pártok szónokai a választási küzdelem alatt rendkívül hevesen támadták egymást, de a választás napja aránylag mégis nyugodtan telt el. A belügyminisztérium közlése szerint a választási kampány alatt az ország különböző részén az összecsapásoknál hat embert megöltek és tizenkettőt megsebesítettek. Az ellenzék többször bejelentette tiltakozását a belügyminisztériumban és a királynál és panaszkodott Tataréscu terrorja miatt. Az eddigi becslések szerint a szavazásnál a választóknak körülbelül hetven százaléka vett részt. Kit választottak meg! A kormány valamennyi tagját megválasztották, ezenkívül Tituleseu volt külügyminisztert. Jorga tanárt, Cuzát és Gogát, továbbá a német kisebbség volt parlamenti vezérét, dr. Hanz Ottó Rcthot és az ellenzéki német néppárt vezérét, dr. Waldemar Gustot, A szociáldemokraták és a nemzeti zsidók képviselői valószínűleg nem kerül" nek be a parlamentbe. A román választási törvénynek különös rendelkezései vannak. Ha egy választási csoport megkapja a szavazatoknak több mint negyven százalékát, akkor „többségi pártnak" jelentik ki és mindenekelőtt megkapja a kamarai mandátumoknak öíven, százalékát, majd ugyanolyan arányban részesül a többi mandátumban, mint a más pártok. Az ellenzéki pártok csupán a maradékmandátumokon osztozkodhatnak, A borzalmak napja a magyar kisebbség számára KOLOZSVÁR. — A Magyar Párt vezetőségéhez az ország minden részéből érkeztek jelentések a hétfői választások során elkövetett terrorcselekményekről. A székeiyröldön a csendőr- ség példátlan terrorral akadályozta meg, hogy a székely szavazók az urnák elé járulhassanak. Több százra tehető azoknak a magyar választóknak a száma, aluliét a csendőrség súlyosan inzűltált. Ezek között több lelkész és tanító is szerepel, sőt több magyar párti jelöltet is letartóztattak. A legsúlyosabb terrorral élt a csendőrség Nyá- rádmagyaros községben. A csendőrök feltartóztatták a magyar szavazókat, akik a szavazó urnákhoz akartak menni s mikor azok jogukat követelve áttörték kordont, soríüzet adtak le rájuk. Három magyar szavazó a helyszínen meghalt, hét embert pedig életveszélyes állapotban szállítottak a kórházba. Egy ördög Gáspár nevű gazdának eltörték a nyakcsigolyáit s a szerencsétlen embert haldokolva vitték be a kórházba. Náznánfalván több embert félholtra vertek. Kiss Sándor mezőlegenyei gazdát egy csendőr szuronyával leszúrta. A gazda állapota teljesen reménytelen. Ugyanebben a faluban egy Nagy Dénes nevű gazda szintén csendőrszuronytól sei bcsült meg. Mezőpanyiton a csendőrőrmesíer három kiéhezett farkaskutyát uszított a magyar választók közé. A kutyák több embert borzalmasan összeharapíak. Dr. Biró Istvánt, a Magyar Párt jelöltjét letaríóztafcák, mert a választókat minden áron az urnákhoz akarta vezetni. Vajda- szentiván és Sárpatak községekben egyetlenegy magyar választót sem engedtek a választási helyiségekbe. Koronka községben a magyar szavazókat úgy összeverték, hogy az ut mentén maradtak eszméletlenül. Ebben a községben letar- tóztaták Fasztó György és Magyari István református lelkészeket, Gáspár Gyula petelei lelkészt és Rákosi Zoltán tanítót súlyosan összeverték, Magyaró községben Egri Jenő képviselőjelöltet szintén véresre verték, A Magyar Párt tiltakozása és gyásza Az országos Magyar Párt marostordai tagozata a véres terorra való teliintettel hétfőn este a következő nyilatkozatot adta ki: — Az Országos Magyar Párt a december 20-5 képviselőválasztások lezajlása után úgy határozott, hogy a szenátusi választásokon december hetjük szótlanul az együttműködést megnehezítő, a béke és megértés szellemét nélkülöző ilyen jelenségeket, mint amilyen a csehszlovák kormánynak ez a törvényjavaslata. Mi, akik a kisebbségi kérdésnek, határainkon kívül élő testvéreink sorsának kielégítő megoldásé: csak a legtisztultabb demokrácia jegyében tartjuk lehetségesnek, aggodalommal látjuk, ha egy demokratikus államban, amelyben nagyszámú magyar kisebbség él, diktatórikus természetű intézkedések emelkedhetnének törvényerőre. A legnagyobb veszedelmet pedig abban látjuk, ha egy demokratikus kormányzati rendszer ellentmondásba kerül önmagával. Harcot hirdetve diktatúrák ellen, dogmaként vallani a demokráciát az egyik oldalon és diktatórikus eszközöket teremteni minden demokrácia alapföltételének, az ellenzéki kritika szabadságának elfojtására a másik oldalon, olyan veszedelmes paradoxon, amelybe nemcsak egy kormány, de a békés közeledésnek egész politikája is belebukhatik.” Csodálatos, hogy amikor ez a furcsa törvényjavaslat a Ház asztalára került, a csehszlovák pártok magyar aktivistái, akiknek beszédei mindenkor csak úgy csöpögnek a demokráciától, csöndesen hallgattak. Nem jutott eszükbe még csirájában megopponálni ezt a tervet, még mielőtt a koalíció kijött volna vele a világ elé. Nekik, mint magyaroknak kétszeresen tiltakozniok kellett volna a terv ellen, mert a javaslat nemcsak a demokrácia, hanem egyben a nemzeti kisebbségek érdekei ellen való lett volna. A felelősségük tehát kétszeres. Ám amikor a saját csehszlovák pártjuk kebelében a demokráciát és a kisebbségi érdeket kellett volna vé-j deni, ők nem voltak sehol. Hagyták és helyeselték, hogy Hodza és Dérer, a magyar aktivista frakciók két pátrónusa aláírja és benyújtsa az eleve népszerűtlenségre és bukásra ítélt javaslatot. Majd meg fogjuk látni hogy januárban, amikor a javaslat újabb formában előjön, mennyire védték meg benne a demokratikus és magyar érdeket. A magyar „aktivizmus” eddig nem hivatkoz- hatik arra, hogy a kormánynál pozitív vívmányokat harcolt volna ki a magyar kisebbség számára, mert csak ígéreteket kapott a tollvonásról. .Sőt még azt sem mondhatja cl magáról —■ mint a német aktivisták —, hogy legalább megakadályozott volna olyan koalíciós terveket, amelyek a demokrácia és a kisebbség érdekeibe ütköznek, mint legutóbb a pártföloszlatási javaslat volt. Szomorú mérleg.
