Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-03 / 276. (4422.) szám

XY1. éyf. 276, (4422) szám » Péntek • 1937 december 3 ^$3^ . .... El őfizetési ári évente 300. félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kfc., külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi ké^es melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes stftm ára 1.20 Ké, vasárnap 2,- Ki, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelel ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON; 303 11. •« SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHft, Igaza volt-e Reisz Gyulának? Irta: R. Vozáry Aladár MUNKÁCS. — Dr. Reisz Gyula millio­mos pozsonyi ügyvéd. A Duna-banknak volt főügyésze és spiritus rectora. Milliói­ban bőven van a szegény banktisztviselők szerény javadalmazásából és állandó fize­téscsökkentéséből elvont koronákból. Több­szöri bukás után (melyben éppen a kárpáti aljai zsidóságnak volt nem kis része) 1929- ban végre nagynehezen a zsidó cionista párt cégére alatt sikerült parlamenti man­dátumot szereznie. Persze > csak címében volt a zsidóság képviselője, mert tenni sem­mit sem tett a zsidóság érdekében. A par­lamenti ciklus lejárta után pártja sietett <— nem jelölni' többet. Ma ismét csak pénze révén és szintén mint valamelyik zsidópárt „reprezentánsa" Szlovenszkó tartomány- gyűlésének tagja. Ahogy parlamenti képviselőkorában is ankább csak lehetetlen megnyilatkozásai révén szerepelt a sajtóban, úgy most is csak egy, minden eddiginél szörnyűbb megszóla­lása miatt került felszínre neve, tnely már kezdett teljesen eltűnni a feledés jótékony Homályában. Dr. Reisz Gyula a legutóbbi szlovenszkói tartományi gyűlésen azt a kijelentést tette, még hozzá szinte kérkedve és dicsekedve, hogy tulajdonképpen a zsidóságnak kö­szönhető (?) az, hogy a legutóbbi nép- számlálás alkalmából Pozsonyban és Kas­sán a kisebbségi arányszám alá esett a ma­gyarság száma! E kijelentés megdöbbentő hatást keltett mindjárt elhangzása után ott. a tartománygyülésen, de leginkább felhá­borodva vette tudomásul a magyarság és legalábbis itt nálunk maga a zsidó vallásu őslakosság is. Dr. Reisz Gyula nem gon­dolta meg, hogy mit mond. amikor ezt a rendkívül súlyos kijelentést tette és nem mérlegelte azt sem, hogy e szörnyű állítá­sával mennyit árthat elsősorban a zsidó­ságnak! Egy zsidó vallásu ember, egy zsidópárti képviselő részéről annak állítása és han­goztatása, hogy a zsidóság nemcsak elfor­dul egy néptől, melynek körében évszáza­dokon át olyan igazi otthont, biztos életet s teljes boldogulási lehetőséget nyert, mi­kor az kisebbséggé vált, hanem annak nehéz napjaiban legnagyobb érdekeit meg is rontja és megsemmisítését is elősegiti, ismétlem: ennek állítása, ha igaz volna, olyan vád volna a zsidóság ellen, melyet eddig a legvadabb antiszemita sem mert hirdetni s amely a legszertelenebb antisze­mitizmusnak szolgálhatna igazolásául <— zsidó részről! Dr. Reisz Gyula állítása ugyanis azt is mondja, hogy minden nemzet csak addig számíthat a zsidók hűségére s megbizható- ságára, mig az illető nemzetnek a kor­mányhatalom is kezében van, mig jól megy sora, mihelyt azonban a nemzetek életét is forgató sors nehéz időkkel teszi próbára, a zsidóság nemcsak azonnal elhagyja, hanem leromlását is fokozza, mert a zsidóság nem a népnek, hanem csak a kormányhatalom­nak volt hive. Ez viszont tovább menve azt is jelenthetné, hogy nincs nemzet a vi­lágon, mely bizhat a vele együttélő, általa boldogulást nyerő zsidóságnak mellette való kitartásában, hűségében és hálájában. Reisz Gyula állítása — ha igaz volna — a legfékíelenebb antiszemitizmus vádját iga­zolná mely azt hirdeti, hogy a zsidóság A hanem hadügyminiszter beszámolója Daladier szerint a Maginot-vonal bevehetetlen „Katonai egyensúly" Európában Dalbos lengyelországi utazása PARIS. — Daladier francia hadügymi­niszter, aki visszatért a keletfranciaországi erőd vonal megszemléléséről, a kamara had­ügyi bizottságában kijelentette, hogy a Ma­ginot-vonal bevehetetlen. Ennek ellenére modernizálni kell a francia hadsereget és főleg gépesíteni a gyalogságot, mert számí­tásba kell venni azt is, hogy az ellenség esetleg az északi vagy a délkeleti határon át tör az országba. A hadsereget ezenkivül arra is alkalmassá kell tenni, hogy ellentá­madásba mehessen át, A Maginot-vonal ereje 1938-ban a kétszerese lesz annak, ami 1936-ban volt. Beszédében a hadügyminisz­ter összehasonlította a francia hadsereget az olasz és a német hadsereggel, de a pontos adatokat nem hozták nyilvánosságra. Kiszi­várgott hírek szerint a miniszter Európa ka­tonai helyzetét azzal jellemezte, hogy az erők körülbelül kiegyensúlyozottak, de min­denütt megkezdődött a főseregek átszerve­zés e. A polgári törvényhozás kamarai bizottsá­ga ma kezdte meg Párisban a sajtójavasla­tok tárgyalását, mert a szenátus az eredeti javaslatokból kitörölt néhány fontos pasz- szust. így többek között azt a részt, amely szerint az uj törvény följogosítaná a kor­mányt, hogy hat hónapra betiltsa azoknak a francia újságoknak kivitelét, amelyek alá­ássák Franciaország tekintélyét. A francia külügyminiszter elsü állomása PARIS. — Delbos külügyminiszter de­cember 2-án indult középeurópai útjára és tizenhét napig lesz távol a francia főváros­tól. Távolléte alatt Chautemps miniszterel­nök helyettesíti. A hivatalos lengyel távirati iroda közli a francia külügyminiszter lengyelországi tar­tózkodásának programját. Delbos december 3-án érkezik Varsóba és négy napig marad az országban. Az államfő fogadja, továbbá Rydz-Smigly marsall, a miniszterelnök és a külügyminiszter. Delbos koszorút helyez el az Ismeretlen Katona sírján Varsóban, majd Krakóban megkoszorúzza Pilsudski sírját is. Japán katonai felvonulás Sanghaj nemzetközi negyedében Kínai ellentámadás Nankingnál • Cáfolják a Hongkong elleni terveket SANGHAJ. — A japán hadsereg nagy diadal- fölvonulást tart a sanghaji nemzetközi városon keresztül annak ellenére, hogy a külföldi ható­ságok megkísérelték a terv keresztülvite­lének megakadályozását. A nemzetközi hatóságok ugyanis kilengésektől tartanak a hárommillió kínaitól lakott városban. Ennek el­lenére hat zászlóalj japán katona, számos páncél­autó és tank fog a közeli napokban az uccákon fölvonulni. A nemzetközi rendőrség lázas előké­születeket tesz, hogy a kilengéseket megakadá­lyozza. A hivatalos kinai jelentés szerint a szecsuani erősítések Nanking alatt ellentámadásba mentek át és elfoglalták Kvanteeh városát, majd busz ki­lométerrel előnyomultak. Ugyanakkor hírek ér­keztek arról is, hogy Csangkajsek lázas sietség­gel megerősíti Nankingot és a város falai alatt rendkívül kedvező körülmények között döntő mérkőzésre készül az előnyomuló japánokkal. Illetékes japán körök megcáfolták azt a hirt, hogy a tokiói kormány a Hongkong közelében lévő szigeten 50.000 japán katonát szállított part­ra és meg akarja támadni a délkinai angol gyar­matokat. A japánok mindössze háromszáz fővel megerősítették a japán birtokban lévő szigetek helyőrségét. Németország közvetít Kina és Japán között NANKING. — Illetékes körök nagy je­lentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a kinai német nagykövet Hankauból visszatért Nankingba és ott állítólag külön­böző tárgyalásokat folytat. E tárgyalások­kal kapcsolatban ugyan azt mondják, hogy azok kizárólag a Nankingban létesíts^ semleges zónára vonatkoznak, de diplomá­ninden népnek és nemzetnek csak kihasz- íálója, élősdíje. Reisz Gyula ezt a szörnyű kijelentését lyiivánvalóan azért tette a tartománygyü- ésben, hogy a mai kormányzat iránti loja- itását igazolja és hirdesse (bizonyosan va­rrni egyéni érdekből). Biztosak vagyunk azonban abban, hogy nincs komoly ténye­zője a cseh nemzetnek sem, amely az ilyen lojalitást értékelné, érték- és időtálló hű­ségnek tekintené. Mert tudják jól a cseh nemzet komoly elemei és vezetői is, hogy milyen értékű a csak materialista alapú lojalitás, hogy milyen a lojalitása annak, aki ma megtagadja a tegnapot, aki kés 2 megrontója lenni annak, kinek tegnap még töm,jénezett, mert a kormányhatalom ak­kor még kezében volt. Reisz Gyula ezzel a hírhedt kijelentésével egyrészt nagyon lealacsonyította a zsidóságot, másrészt *— ha igaz volna —> kiszolgáltatta volna azt a mindenkori kormányhatalom kénye-kedvé- nek, mert természetes az, hogy azzal aki mindenáron csak a kormányhatalomnak a hive, a kormány azt teheti, amit akar. Reisz Gyula tehát mint zsidó képviselő a legnagyobb erkölcsi kárt akart okozni ez-l zel a kijelentésével is a zsidóságnak, mert| azt állította arról, hogy szolgalelkü, csak materialista érdekfelfogásu, hogy kész a sérelmeket szenvedők sérelmeit fokozni, a kisebbségi sorsba kerültek helyzetét meg­nehezíteni. Reisz Gyulának azonban nem volt igaza! Mert nem igaz, nem lehet igaz az, hogy a pozsonyi és kassai zsidóság oka annak, hogy Pozsonyban, Kassán 20 százalék alá került 1930 decemberében a magyarság arányszáma, hogy Pozsonyban és Kassán elnémult a magyar nyelv hivatalos haszná­lata. Lehet ugyan, hogy Pozsonyban és Kassán 1930 decemberében már valóban sok olyan zsidóvallásu őslakó nem vallotta magát magyarnak, kinek magyar még ma i$ az anyanyelve, ki még nem is régen olyan nagy magyarnak vallotta magát, de a? is biztos, hogy nemcsak ezek miatt ke­rült 20 százalékon alulra e városokban a magyarság arányszáma, mert ebben nagy szerepe volt a népszámlálás lefolytatása közismert rendszerének. És másrészt biz­tos az is, hogy a Reisz Gyulákkal szemben ciai körök azon a véleményen vannak, hegy a német nagykövet érintkezésbe lép a kinai kormánnyal a Japánnal való béke­tárgyalások megkezdésének ügyében is. Egy más jelentés arról tud, hogy Kina Turkesztánon át Oroszországból nagy­mennyiségű hadianyagot kapott. A mosz- kva—hankaui utat az orosz repülőgépek állítólag negyven óra alatt teszik meg. ott voltak — hál’ Istennek például Kassán a Hercz Ignácok, a Halmi Bélák, akik ép­pen a zsidóság hálájára és hűségére apel­láltak olyan lelkesen és példátadóan annak érdekében, hogy Rákóczi Ferenc nyughe­lyén megmaradjon a magyarság mellett az a zsidóság, amelynek magyar az anya­nyelve és kultúrája s amely a múltban olyan sok jót kapott ezen a földön a ma­gyarságtól. És ott voltak és megvannak Munkácson azok a zsidó vallásu magya­rok, akiknek 1930 decemberében tanúsított gerinces és készséges magatartása biztosit tóttá azt, hogy Zrínyi Ilona egykori váro­sában hivatalosan is tovább hangozzék a magyar szó. Reisz Gyula esztelen kijelentése tehát nemcsak szerencsétlen és káros a zsidó­ságra, hanem igaztalan is! Felháborodnak rajta és visszautasítják azt elsősorban azok a zsidó vallásu tényezők, kiknek nemzeti meggyőződése, egy nemzethez való odaál- lása nem üzleti elhatározás, hanem karak­teres öntudat, akiknek zsidósága nem poli­tikai árucikk, nem a politikai konjunktúra matériája.

Next

/
Thumbnails
Contents