Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-19 / 289. (4435.) szám
1937 december 19, vasárnap. tra;gaiA\a&^arhipii»x> Budapesti tevéi (Ző.) BUDAPEST. - Valahogyan a köztudatba ment át az az állítás, hogy a magyar földbirtokreform nem váltotta be a hozzá fűzött várakozást és részben ennek is köszönhető az az — bizonyos körök által mesterségesen szított — elégületlenség, amely a nincstelenek soraiban tagadhatatlanul észlelhető. A magyar földreform — nem szólva néhai Darányi Ignác ilyen irányú telepitő kezdeményezéséről — a forradalmak demagógiájában született meg és a forradalmak frazeológiájában vált aktuálissá. A forradalmak elmúltával a magyar kormány a problémát készen kapta és nem is tudott, de nem is akart a megoldása elől kitérni. így hozta meg a törvényhozás az 1920. évi XXXVI., majd az 1924. évi VII. törvénycikket, amely a nép körében jelentkező földéhség kielégítését, helyesebben csititását tűzte ki maga elé. A probléma megoldását siettette az is, hogy az utódállamokban a kormányok — persze egészen más mentalitásból indulva ki és egészen más célok érdekében és más eszközökkel — egyik legsürgősebben megoldandó föladatuknak tekintették a földreform végrehajtását. Ennek az izgalmas korszaknak, a huszas éveknek, idegölő és sok veszedelmet rejtő napjaiban — amikor félő volt, hogy az emberekből már-már kivész az az engedelmesség, amely őket szabaddá teszi és úrrá lesz fölöttük az az engedelmesség, amely rabszolgasorba dönti őket — emelkedett törvényerőre a magyar földreform, amelynek lehetnek sebezhető pontjai, de amelyikről azt állítani, hogy megbukott: legalább is meggondolatlanság. És érdekes, hogy sokan azok közül, akik ma keveslik azt az 1,207.567 katasztrális holdat, amelyet az igénylők között szétosztottak, annakidején tulradikálisnak tartották a reformot. Lehetett is valami kis igazuk. Magyarország mai területe körülbelül tizenötmillió katasztrális hold, amely bői kilencmillió áll mezőgazdasági megművelés alatt. Ha leszámítjuk a nagybirtok tér here alakított és kishaszonbérletekre fordított és az Országos Földbirtokrendező Bi róság által egyes községekben végrehajtott parcellázás céljaira szükséges területet, végül pedig az elővásárlás utján szerzett 26.364 holdat, úgy 877.000 katasztrális hold az a terület, amelyet részben házhelyekre, részben pedig a földigénylők kielégítésére fordítottak. Vagyis az összes mezőgazdasági megművelés alatt álló területnek körülbelül a tizedrésze jutott a kisemberek kezére. A reform révén — ezt itt tartjuk szükségesnek leszögezni — 411.115 családfő, a családtagokat is számítva, mintegy másfélmillió nincstelen jutott önállósághoz és földtulajdonhoz. Hogy ennek az adatnak a jelentősége még jobban kidomborodjék, megemlítjük, hogy a mai Magyarország nyolcmilliónyi lakosának 56 százaléka él a mezőgazdaságból, úgyhogy ennek a másfélmilliónyi uj egzisztenciának a megteremtése mégis csak gondolkodóba ejthetné azokat a falukutatókat, akik — megkerülve a kérdés napos oldalát — mindenütt csak az árnyat látják. Úgy látszik, csak azt keresik. Nincsen reá terünk, de nem is tartozik ennek a tájékoztató cikknek a keretébe, hogy részletesebben szóljunk a szétosztásra került 1,207.567 hold megszerzéséről, csak arra mutatunk rá, hogy a nagybirtok által leadott 15—20 százaléknyi váltságföldből 446.060 — megváltás utján pedig 431.004 — holdnyi terület szolgálta a földreform célját, háborús birtok átvétele címén viszont 149.358 katasztrális hold került elosztásra. A reform végrehajtása során olyan vidéken, ahol kis igénylő egyáltalán nem jelentkezett, ötvenöt középbirtok megalakitását engedték meg és kétszázötven azoknak az eseteknek a száma, amelyekben körülbelül tizenötholdas kis mintagazdaság és tizenöt holdon fölüli kis parasztbirtok létesült, — a többi — egymillió holdat jóval fölülmúló — terület, a közíegelőt is beleszámítva, átlagban háromholdas birtokrészekre osztva került az uj, nincstelenből lett tulajdonos kezére. Nem is beszélve a sok ezer házhelyről, amelynek adományozása önkéntelenül is fölébreszti az emberben a takarékossági ösztönt és igy szociális kihatása tagadhatatlanul nagy. Honnan merítik hát egyes falukutatók azt a tapasztalatot, hogy a földreform Magyar- országon csődöt mondott? Igyekszünk erre a kérdésre is tárgyilagosan megfelelni, mert hiszen az a célunk, hogy tiszta képét adjuk ennek a napjainkban sokat vitatott kérdésnek. A magyar állam kétszázmillió pengőt fordított a földreform céljára, helyesebben ekkora értéket képvisel az a föld, amelyet kiosztottak és amelynek árával az igénylők adósaivá váltak az államkincstárnak. Azok, akik a reform bukásáról szeretnek beszélni, arra alapítják ezt az állításukat, hogy az évek során sok kielégített igénylő lába alól kicsúszott a föld. Ez igaz. De ennek oka távolról sem az, mintha az igénylőknek teljesíthetetlen fizetési föltételeket szabtak volna, hiszen ezeken a már amugyis enyhe föltételeken éppen ebben az esztendőben enyhítettek olyan mértékben, amely már egyenesen veszélyezteti az államkincstár jól fölfogott érdekét. Annak, hogy egyesek nem voltak képesek megtartani a nekik juttatott földet, az oka az 1931-ben bekövetkezett gazdasági válság, amely többek között azzal a csapással is járt, hogy a búza 48 pengős ára általában 5—6 pengőre esett alá. Akik tehát a 27 pengő 60 fillérben lerögzített buzaértékelés alapján jutottak a földhöz, azokra nézve egyenesen katasztrofális következéssel járt a búza árának ez a szörnyű csökkenése, mert búzájuk árával nem voltak képesek földjük vételárát törleszteni, így történt azután, hogy egyesek, akik a jó években nem tettek félre semmit, kénytelenek voltak földjüktől megválni és azt takaaz4 -i sat rékos és élelmes társaiknak eladni. Egy vasúti őr például szerzett harminc holdat, melynek ma is boldog tulajdonosa. Akik elvesztették földjüket, természetesen visszaestek a zsellérsorba. De ez a körülmény sem aknázható ki a reform ellen, mert hiszen a földreformnak nem volt és nem is lehetett a célja, hogy háromholdas birto- kocskák létesítésével megfossza a nagybirtokot a munkáskéztől; azt a nagybirtokot, amely végeredményben mégis csak egyik legfontosabb tényezője az ország élelmezésének. A háromholdas birtoktipus célja többek között az is, hogy tulajdonosa, minekután megművelte a saját földjét, a szomszédos nagybirtokon napszámot vállalhasson és az igy megkeresett pénzzel törlessze az államkincstárral szemben fönnálló tartozá-G sát. Ilyen viszonyok közepette megélhetései és önállósága is biztos alapon áll. Nem hisz- \ • szűk, hogy akadhat józanul gondolkodó í j ember, aki ebben a szándékban a szociális ; érzés hiányát vagy a föld népével szemben elkövetett méltánytalanságot lásson. A földreform kapcsán az Országos Föld-1 birtokrendező Bíróság a váltságföidek né-jj melyikén a telepítéssel is megpróbálkozott, jj Az egyik ilyen telepítés, a Tolna- és Fehérmegye határán fekvő Muíh-puszta nagyszerűen bevált. Vannak vidékek, ahol a telepítés azért történt, hogy a telepek megfelelő mezőgazdasági terület birtokában idővel önálló községgé váljanak. Ilyen telep harminchét van, összesen 8969 házhellyel és közülök az egyik, Csabacsüd, amelyik az egykor a törökök által elpusztított területen épült, ma már igen szép és rendezett önálló község. Mint minden emberi alkotás, ez a reform sem tökéletes és egészen bizonyos, hogy idővel folytatni kell. Mert vannak eszmék Az idei utolsó árvíz... es intézményén, amelyen, na egyszer megindultak a maguk utján, dübörögve döngetik a társadalom kapuit és föltartóztathatatlanul törnek előre. Ám rossz szolgálatot tesz az ügynek, aki akár türelmetlenségből, akár népszeriiséghajhászásból nagy tömeget érintő ügyekben olyan szavakat ejt ki, amelyek olyan gyorsak, mint a villám, de olyan tüzet is gyújtanak, mint a villám. Ezeket az igénytelen sorokat pedig ajánljuk azoknak a falukutatóknak a szives figyelmébe, akik elfogulatlanul és jóhiszeműen foglalkoznak a nép ügyével. Nyitra határában megáradt áttörte a védőgátat és elöntötte a félig kész uj folyómedret Nagy károkat okoz az áradás az egész Nyiíravölgyben • Iszaptengerré változnak a kitűnő termőföldek NYITRA. — Rövidesen hirt adtunk már ar ról, hogy a Nyitra-folyó az utóbbi napok folytonos esőzései következtében több helyen kilépett medréből és jelentékeny kiterjedésű területeket öntött el. Az áradás egyelőre nem jelent komolyabb veszélyt, de már eddig is jelentős anyagi károkat okozott. Nagytapolcsánytól a folyó déli szakaszáig majdnem mindenütt viz alá kerültek az árterületek, sőt több helyen a szántóföldeket is ellepte a viz. Ugyancsak kiöntötték a nyitravidéki kisebb patakok is, melyek a falvak határát borították el vízzel, úgyhogy a környékbeli gazdák nagyrésze súlyos anyagi kárt szenved. Nyitra határában a város északi részén levő rétek és szántók teljesen viz alá kerültek és ugyancsak megközelíthetetlen a sziget felől a zobori ut is, mely szintén viz alá került. A város déü részén, ahol a folyó már szabályozva van, nem fenyeget az árveszély. A Hid- ucca felőli részen tegnap az ár áttörte a védőgátat. Ez a folyó régi medrét választotta el a . szabályozott uj folyómedertől, melynek munkálatai még nem nyertek befejezést. Ebben az uj mederben még sinpárok vannak lefektetve, melyeken apró vaskocsikon szállítják a kiásott földet. A védőgát átszakadása folytán a viz a. régi mederből a félig kész uj mederbe _ Ömlött, melyet teljesen ellepett. A szállító kocsik nagyrészét sikerült még idejében elvinni, a kár azonban igy is igen nagy lesz, amennyiben az uj meder még nincs kikövezve és a meder szélei sincsenek megerősítve, úgyhogy tartani lehet at tói, hogy az erős vizáramlat magával hordja í meder széleit. Közvetlenül a gátszakadás mellett van az újonnan épült betonúd is, mely teljesen készen van ugyan, de viszont a partok kimosásának veszélye itt is fennáll, úgyhogy a gátszakadásnak beláthatatlan következményei lehetnek. A viz sodra egyelőre oly erős, hogy a veszélyeztetett helyen egyelőre nem lehet megkezdeni a meder partjainak megerősítési munkálatait. A Nyitrától délre fekvő falvak határaiban, Ivánkától Nagysurányig szintén nagy károkat okoz az áradás és a termőföldek nagyrésze ezeken a helyeken is viz alá került. Egyes gazdaságokban a kár annál nagyobb, mert a viz egészen a házakig jutott el, úgyhogy a gazdasági munkások kénytelenek voltak a padlásokra menekülni, mivel a viz a lakásokba is behatolt. A nyitravidéki árvízkárosultak javára előreláthatólag segélyakciót fognak indítani, hogy a járási, illetve az országos hivataltól némi kárpótlást nyerjenek rendkívüli segély formájában. Fokozódik a íelsőnyitrai árvíz PRIVIGYE. — A íelsőnyitrai árvizveszedelem egyre fokozódik. Németpróna közelében az árvíz már a környékbeli házakat is elérte. A Nyitra vízállása több helyen több mint egy méterrel emelkedett, igy az árterületek mindenütt viz alá kerültek. Nyitranováki közelében a viz behatolt egy malomba, úgyhogy az épületet ki kellett lakoltatni. Kosztolány- nál az ár egész a vasúti töltésig hatolt. Miután a megáradt folyó több fahidat erősen megrongált, a forgalom szünetel. Különösen Bélic, Kinorány és Simony közelében okoz nagy károkat az árviz. A* egész vidék valóságos tengerré változott és több kilométeres szakaszon a megáradt folyó 5—6 kilométer szélességben hömpölyög. Nadlány községben a viz behatolt a lakóházakba. A mentési munkálatok lázas iramban folynak. Tapolcsánytól lejebb az árviz szintén hatalmas méreteket öltött s a viz több községet valósággal bekerített. Az árviz megrongálta az újonnan épített Üz- bég-arariyosmaróti vasútvonalat is. Arad az Ipoly és a Garam GARAMSALLó. — Még le sem folyt a legutóbbi áradás vize, már ismét kiáradt az Ipoly és a Garam. Az évekkel ezelőtt még kitűnő termőföldek ma iszaptengerré változtak és szomorú bizonyítékai az illetékes körök nemtörődömségének. A Zsellz—Tergenye közti országúton most újból méteres viz hömpölyög’. Nyolc község rendesen ezen az utón közelíti meg a járás székhelyét, Zselizt, de most csak kerülővel és költséges vasúti utazással juthat ceak el oda. Az ezévi kaíasztróíális jégverés s a borzasztó árvizek kétségessé tették a garamvölgyi lakosság jövőévi terméskilátásait Is. Meddig késik «még a Garam szabályozása? Két halász halálai a megáradt Vág bűi fi PRIVIGYE. — Az elmúlt napokban Puchó közelében Kopcsó Ferenc és Kopcsó Ádám testvérek halászni mentek. A két testvér a halászatról nem tért haza. A hozzátartozók rosszat sejtve az eltűnt halászok keresésére indultak. Az erősen megduzzadt Vág partján felfordult csónakot találtak, amelyen a halászok útnak indultak. így minden valószínűség szerint a két halász a megáradt Vágban lelte halálát. Holttestüket eddig nem sikerült megtalálni. ARIADNE krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májroltokat, pattanásokat és megfiatalítja, felüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és szappan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemlai és koz metikai laboratóriuma, Proéov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsekk kontó száma: Praha 82.150. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában) A spanyol kormány csapatok bekerüelSéfc Teruelt BARCELONA. — A nemzetvédelmi minisztérium jelentése szerint a süni hófúvás ellenére a kormánycsapatok tovább folytatják előnyomulásukat TerueJ vidékén. Pénteken az asztu- riai milicia számos fontos stratégiai pontot hódított meg és egy kilométerre megközelítette Teruel városát. Annak ellenére, hogy a nemzetiek előretolt állásaikat valóságos erődökké építették ki, a Gijonból jött dinamitveíő csapatok egymásután foglalták el a magaslatokat és elűzték onnét a marokkói legénységet. A kétnapos előnyomulás lehetővé tette, hogy a kormánycsapatok bekerítsék Teruelt és a várost teljesen elzárják a külvilágtól.
