Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-19 / 289. (4435.) szám
Két mozgalmas év A szudétanémet képviselők is tárgyaltak a banda kuiigyminis2terrel Delbos elutazott Prásábói A szombat délelőtti saitőfogadtatás *■• Krofta szerint Csehszlovákia hallandó kéiokteli szerződéseket kötni * Delbos „Franciaország meghosszabbításának" nevezi Csehszlovákját Német-csehszlovák sajtóbéke előtt? PRÁGA. — Delbos francia külügyminiszter szombaton délben 12 óra 20 perckor elutazott Prágából. Mint érkezésekor, most is nagy tömeg gyűlt össze a Wilsón-pályaudvar környékén és kivonult az iskolás fiatalság is, hogy elbúcsúzzék a párisi vendégtől. Az elutazás előtt Delbos külügyminiszter a francia követségen fogadta a sajtó képviselőit. A sajtófogadtatáson jelen volt Krofta csehszlovák külügyminiszter és La- croűr. francia követ is. Delbos mindenekelőtt meleg szavakkal megköszönte a lakosság rokonszeevét, majd a csehszlovák államférfiakat ünnepelte és megállapította, hogy az összhang tökéletes Prága és Páris között. A világsajtó Delbos szerint megértette utazásának jelentőségét. — A barátságot akartuk manifesztálni — mondotta Delbos — és e barátságok révén az európai feszültségek enyhülését akarjuk előidézni. A prágai utazásra tulajdonképpen nem is volt szükség, mert az összhang egyébként is teljes a két hatalom között. Ennek ellenére mégis hasznos az ilyen ösz- szejövetel, mert vannak érzelmek, amelyeket ki kell nyilvánítani, ellenkező esetben mindig akadnak elemek, amelyek félremagyarázzák a hallgatást. Delbos ezután tévedésnek minősitette azt a hirt, hogy a csehszlovák kormány vagy a francia kormány kölcsönösen memorandumot adott át egymásnak. Ilyen memorandumokra nincs szükség szerinte. A két hatalom reméli, hogy hamarosan más hatalmakkal is sikerül a békés viszonyt kimélyiteni. —- Hűek maradunk elveinkhez, de barátságban akarunk élni az egész világgal, Éppel* ezért meg kell értenünk mások gondolkodásmódját is és szerinte cselekedni. A kulturális jóviszony Franciaország és Csehszlovákia között jo és a kereskedelmi viszonyról ugyanez mondható. Delbos ezután mosolyogva fordult Krof- tához: — Franciaországot nem fogják azzal gyanúsítani, hogy az urat akarja játszani s épp azért nyugodtan kimondhatom, hogy szoros barátságunk alapján Csehszlovákiát tulajdonképpen a meghosszabbított Franciaországnak nevezhetnek. Az egyetértés abban is megnyilvánul, hogy mindkét állam tiltakozik minden ideológiai blokk ellen és az általános együttműködésre törekszik. Krofta búcsúszavai A hivatalos íelenfés Delbos után Krofta csehszlovák külügyminiszter nyilatkozott. Kijelentette, hogy mindenben aláírja francia kollégájának szavait. — Csak azt akarom hozzáfűzni, — folytatta Krofta —, hogy bizonyos hírek szerint csehszlovák külpolitikánk iránya megváltozik. Azt állítják egyes körök, hogy a kollektív biztonság gondolatát fel akarjuk adni és helyébe a kétoldali szerződések elvét helyezzük. Ez a nézet félreértésen alapszik. Csehszlovákia régóta köt már bilaterális szerződéseket és Németországgal1 is kötött már ilyeneket, mint például a locarnói arbitrázs-szerződést. Ha tehát a jövőben kétoldali szerződést kötünk valakivel, ez nem jelenti külpolitikánk irányának megváltoztatását. E szerződések előfeltétele csupán az, hogy összhangban legyenek nemzetközi kötelezettségeinkkel. Ha szabályozzuk sajtóügyeinket a külfölddel, akkor ez még nem paktum, hanem csak megegyezés. Szomszédok között mindig vannak ellentétek, amelyeket szabályozni kell. Kundt és Pfrogner Delbosnál A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: — A december 16-án Krofta külügyminiszternél rendezett fogadtatás alkalmával saját kívánságukra bemutatták a francia külügyminiszternek Kundt képviselőt és Pfrogner szenátort, a szudétanémet párt tagjait. Az eszmecserében, amit e politikusok Delbosszal folytattak, szóbakerültek az állam védelméről szóló törvény szigorú intézkedései, főleg azok, amelyek a határmenti lakosságot érintik. Delbos megjegyezte, héíjy nem avatkozhat Csehszlovákia belügyeibe. Csupán azt kívánja, hogy a csehszlovák állam egysége megerősödjék. Ez a kívánság természetes egy szövetséges és baráti állam részéről. A szudétanémet párt két képviselője ezután kijelentette, hogy pártjuk nem tervez semmit az állam egysége ellen. Kifejezték azt az óhajukat, hogy Delbos minél előbb előmozdítsa a Berlin és Páris közötti közeledést, mert ha ez megtörténik, akkor e közeledés kedvezően befolyásolja a csehek és németek viszonyát a csehszlovák köztársaságon belül is. Delbos francia külügyminiszter látogatásáról pénteken este hivatalos jelentést adtak ki. A jelentés mindenekelőtt megállapítja* hogy Delbos december 16-án és 17-én számos megbeszélést folytatott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel. E beszélgetések folyamán érintették Csehszlovákia és Franciaország viszonyának kérdéseit, valamint az általános európai problémákat. A konferenciák a vélemények és a nézetek teljes azonosságát igazolják. A két állam politikája a jövőben alkalmazkodni fog- a nemzetközi eseményekhez, de hü marad közös elveihez, amelyek eddig is beváltak. Mindkét állam tehát hü marad a népszövetség gondolatához is. A tanácskozó államférfiak belátták, hogy Európa békéjét és biztonságát csupán a népek általános együttműködése idézheti elő, valamint az, ha az államok kölcsönösen tekintettel vannak egymás jogaira és kötelese ségeire. A két állam Európa békéjének érdekében minden olyan akciót támogatni hajlandó, amely a szomszédos népekhez való közeledéshez vezet. Az államférfiak szerencsét kívántak egymásnak a kisantant szolidaritásához és törekvéseik kontinuitásához* amelyek arra irányulnak, hogy a szomszédokkal békés együttműködést idézzenek elő, *A francia—csehszlovák viszonyról megállaz Ipitoííák, hogy tökéletes és szívélyes. E1 hali tározíák, hogy a gazdasági viszonyt kibővi- | tik. Mindezek a tanácskozások azt a meg- l győződést érlelték meg az államférfiakban, hogy az együttműködést folytatni kell, mert az eddig is hasznosnak mutatkozott és alkal-: más az európai béke megőrzésére. Berlin meg van elégedve? BÉCS. — A nemzeti szocialistákhoz közelálló Wiener Neueste Nachrichten azt jelenti Berlinből, hogy a német illetékesek kedvezően ítélik meg a prágai francia—i csehszlovák tárgyalások eredményét. Az elmúlt napokban a német közvélemény még rendkívül Prága-ellenes volt, főleg a párf- föloszlatási törvény megszigorítására vonatkozó javaslat miatt, addig most bizonyos fordulat állapítható meg. Delbos és Krofta pohárköszöntőit jóindulattal ítélték meg Berlinben. A Deutschdiplomafische Korres- pondenz nézete is tartózkodó és egyelőre még nem foglalt állást a prágai eredményhez. (d) Két esztendő múlt el már a nevezetes december 18-ika óta, amikor a prágai vár Ulászló-termében dr. Benes Eduárd vette át a köztársaság vezetését Masaryk államalapító elnök kezéből. Nevezetes fordulót jelent ez a változás az ország életében minden vonatkozásban. Már két év távlatából is látható, hogy az uj államfővel egészen uj korszak kezdődött, mely lényegesen eltér az előző tizenhét esztendő egész arculatától. Nem az uj személy teszi ezt, mert hiszen Benes mindenben Masaryk irányvonalának folytatója kívánt lenni, hanem az általános európai helyzet is körülbelül a személycserével egyidejűleg kezdett egész uj formákat fölvenni. Masaryk 17 esztendeje Csehszlovákia számára a szerencsés csillagzat alatt alapított állam stabilizálásának korát jelentette. Úgy látszott, hogy Európában megkövese- dik a versaillesi alapokra épült genfi rendszer, s Franciaország mindenhatósága és a kisantant túlereje a külpolitikai konjunktúra nyugalmas érzetét biztosította Prágának. Ami változás egyes országokon belül ki- sebb-nagyobb zajjal végbement, nem érintette Csehszlovákia hatalmi helyzetét és szö- vetségesí értékét. A külpolitikai gondtalansággal párhuzamosan a többség alig akart tudomást venni nemzetiségi kérdésekről, legföljebb akadémikus viták folytak Genfben és akadémikus értékű Ígéretek hangzottak el idehaza, de minden maradt a régiben. Ugyanígy nyugalmasan vártak a nemzetközi szerződésben megígért kárpátaljai önkormányzat megvalósításával. A kényelem évei voltak. Ám körülbelül Masaryk aktivitásának megbénulásával egyidejűleg mozgásba jött a mozdulatlan versaillesi világkép. Az archimedesi pont, amely nyugalmi helyzetéből kimozdította: a lefegyverzés kérdése volt. Több, mint egy évtizeden át vitáztak Genfben a lefegyverzésről s közben az állig fölfegyverzett győztes államok lefegyverzés helyett biztonságukról beszéltek, mig a hosz- szu vita végén Németország ultimativ formában élére nem állította a dolgot: vagy hajlandók a győztesek teljesíteni a versaillesi békeszerződés betűjét, vagyis azt az ünnepélyes Ígéretüket, hogy ők is arra a fokra szerelnek le, mint a lefegyverzett Németország, vagy pedig, ha ezt a kötelezettségüket megszegik, akkor Németország is érvénytelennek tekinti magára nézve a békeszerződés lefegyverzési kötelmét s ugyanarra a fokra fegyverkezik föl, mint a volt győztesek. A hosszú genfi vita vezetője éppen dr. Benes volt, aki nagy taktikai képességeivel sok hosszú esztendeig el tudta huzni a döntést s ezzel megőrizte a versaillesi rendszer haszonélvezői számára a számukra kedvező katonai és diplomáciai erőviszonyok előnyeit. Ez elhúzó taktika megerősítésére juttatta be dr. Benes, mint a népszövetség elnöke, Oroszországot Genfbe. Ám Németország kilépésével a benesi külpolitika eme fejezete lezárult. A versaillesi világkép mozgásba jött, uj erőcsoportokra, tengelyekre hullt szét. Á régi rendszer megmentésére utolsó kísérletként Barthou be akarja keríteni Németországot, de Varsó egy időre kiugrik a vasgyürüből. A strezai front kísérlete sem tudja megmenteni a régi hierarchiát, a népszövetség tovább lazul s Olaszország is dacol Genffel s meghódítja Abesz- sziniát. Franciaország vezetőszerepét erősen sántává teszi a francia belpolitikai népfront, s ez a népfront a francia és a kisantant szövetségi rendszert a vörös Moszkva bekapcsolásával egészíti ki. Ilyen forrásban lévő, bizonytalan nemzetközi állapotokat örökölt dr. BeneS, amikor átvette az állam vezetését. Egy más Európával állt már szemközt, mint Masaryk s az uj külpolitikai föladatok uj módszereket kívántak. De a belpolitikai örökség is lényegesen más volt. 1935-ben a választásokon az ország legerősebb pártja egy német párt lett, ami már maga szimbolizálta a nemzetiségi kérdés előnyomulását. Az uj elnök érezte, hogy az uj külső és belső viszonyok közt az eddig harmadrendűként kezelt kisebbségi kérdés elsőrendű égető problémává fog válni. Elnökkéválasztása előtt ezért szinte főföladatának tekintette, hogy kisebbségpolitikai programot adjon. Ezt tette meg híres brüxi beszédében. Ugyanakkor a magyar kisebbségi kérdés iránt is személyesen érdeklődött, tájékozódott a magyarság főkö-t vetélései iránt s az előterjesztett pontokat az alkotmány keretei közt teljesithetőknek mn nősítette. Erre való tekintettel a magyarság törvényhozói bizalmat előlegeztek neki ég rászavaztak. Ez volt az első eset, hogy az államfő a magyar kérdés megoldására iá gondolt, de a másik oldalon is ez volt az elsq Mai számunk a Képes Kéttel 24 oldal — Ara 2’- KI ' Ma; Kis Magyarok lapja / XVI évf. 289. (4435) szám • Vasárnap • 1937 december 19 Előfizetési ári évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőségi Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Kt.. külföldre; évente 450, SzloVeJlSzkÓÍ és rUSZlTlSzkÓi TTlClgUCirság »licet2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • _ . . ** Prága II* Panská ulice 12, lü. emelet fl ké’^es melléklettel havonként 2.50 KC-val több. pOlÍtlKCLÍ 1\CLpÍÍQp]Oi • • TELEFON; 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Itt, vasárnap 2.— Itt. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHft.
