Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-18 / 288. (4434.) szám
4 wasm SRSSSE fpm<ÍAI-MAGÍAMl!RLAS A magyarság kulturális követelései az iskolaügyi kormányzattal szemben Esterházy János beszéde a költségvetési bizottság ülésén A színházak támogatására a jövő évre szintén fölemelt összeg, 10.3 millió korona van föl véve. Találóbb példát arra, hogy milyen rendszeresen folyik a magyar kultúra lezüllesztése, alig lehetne találni, mint éppen a szinházügy. Nem arról akarok most beszélni, hogy a magyar színészetet menynyire megrövidítik a szubvencióknál, hanem arról, hogy mikép tették lehetetlenné a magyar színészet fönnmaradását Szloven- szkón. A magyar színjátszás helyzete A magyar színjátszás hivatalos szerve a magyar Szinpártoló Egyesület. Amikor ez év tavaszán aktuálissá vált a magyar szini- koncesszió kiadása, a szlovenszkói országos hivatal ankétot hivott egybe, hogy kikérje a magyar kultúrintézmények véleményét, miképen kívánják rendezni a magyar színészet ügyét, s kit kivánnak jövendő magyar szín- igazgatónak. A Szinpártoló Egyesület is elküldte a maga megbízottait, megtárgyalták a kérdést a legteljesebb tárgyilagossággal és egy memorandumban foglalták össze álláspontjukat. Mi történt ezután? Az országos hivatal sem az ankét határozatát, sem a Szinpártoló memorandumát nem vette figyelembe, nem volt tekintettel a magyar közvéleményre, hanem politikai körök és kijárók befolyására olyan embereknek adta ki a magyar szini- kerület koncesszióit, akikkel szemben a magyar közvélemény bizalmatlansággal viseltetik. Bizonyos hivatalos köröknél a magyar színészet kérdésében nem a kulturnivó fönntartása a mérvadó, hanem ellenkezőleg, a kulturnivó lesüllyesztése. És aki ezt a fölfogást szolgálni hajlandó, az sokkal kedveltebb személy, mint aki becsületesen kíván dolgozni egy nép kultúrája érdekében. Először korlátozták a magyarországi színészek föllépését és ezzel megnehezítették a magyar színjátszás kellő nívón való tartását. Azután korlátozták a sziniidényt a két legnagyobb szlovenszkói városban: Pozsonyban és Kassán. A szubvenciókat a minimumra szállították le és a színigazgatókat a hivatalos körök a saját szájizük szerint választották ki. Kell ennél többet mondanom? Aki azt állítja, hogy a csehszlovák kormányzat támogatja a magyar kultúrát, az nézzen meg egy előadást ma és hasonlítsa össze egy, mondjuk, csak 5—6 év előtti előadással. Abból majd megállapíthatja, hogy hová süllyesztették le néhány év alatt a magyar színészetet, amelyet azután igazán nem lehet vádolni illojalitással. A népművelés fejezetének a tételét az uj költségvetésben a kétszeresére emelték föl a tavalyival szemben, azaz 4.6 millió koronára. Ebben a legnagyobb tételt az állam- polgári nevelésről szóló címletre vették föl, amiben a honvédelmi nevelés is bennfoglal- tatik, amelyet az uj törvény részben a járási közművelődési testületekre ruház át. A magyar népkönyvtárak sorsa A népkönyvtárakra 600.000 korona van fölvéve a könyvtárak támogatására. Hogy ebből mit kapnak a magyar könyvtárak, azt nem tudom, de hogy e tekintetben is sok kifogásolnivalónk van, az bizonyos. Ezeket a falusi, szerény anyagi eszközökkel rendelkező magyar könyvtárakat ellepik az állami könyvkiadóvállalatok ügynökei és drága, nem falusi könyvtáraknak való könyveket sóznak rájuk a legkülönfélébb pressziókkal és állampolgársági hűségre való hivatkozással, aminek a könyvtárügyhöz semmi köze. Ilymódon évekre megterhelik ezeknek a kis könyvtáraknak a büdzséjét, s megakadályozzák, hogy olyan könyveket vásároljanak, amelyek valóban művelődési célokat szolgálnának. Amennyire helyénvaló, hogy a csehszlovák államférfiak magasnivóju és drága munkáit megvegyék a városi könyvtárak, annyira helytelen ezeket a falusi könyvtárakra rákényszeríteni. A könyvtárkérdésnél ki kell térnem az iskolai könyvtárakra, amelyek a magyar iskolákban szintén sok kívánnivalót hagynak. Általános a panasz,''hogy a legtöbb helyen, fcőt a középiskolákban is, a könyvtárak nem működnek, hanem le vannak zárva. Ez a fontos kultúrintézmény, amelyre a szlovák iskolákban oly nagy súlyt helyeznek, a szó szoros értelmében agyon van ütve a magyar iskolákban. Főleg ahol a magyar iskola csak tagozat. Ott a magyar diákoktól a könyvtárra befolyó pénzt a szlovák könyvtár fejlesztésére fordítják. Kérjük az iskolaügyi miniszter ur mielőbbi intézkedését, hogy a nem működő magyar iskolai könyvtárak mielőbb nyíljanak meg és a magyar szülők és diákok pénze a magyar könyvtárak fejlesztésére forditíassék. Végezetül föl kell hívnom a miniszter ur figyelmét a magyar nőnevelés és szakoktatás teljesen elhanyagolt állapotára. Amíg a csehszlovák nőnevelésre a kormány hatalmas összegeket áldoz, addig a magyar nőnevelésnek a nyomát sem találjuk a költség- vetésben, úgyhogy a magyar leányok a szakoktatás terén majdnem kizárólag a csehszlovák nyelvű háztartási és más iskolatípusokra vannak utalva. Ami nincs meg A föntiekben nem térhettem ki a kulturális kérdések egész komplexumára, csak a költségvetéssel kapcsolatban mutattam ki a magyar kultúra teljes mellőzését és kisem- mizését. A csehszlovák kormánykörök arra hivatkoznak, hogy a magyarságnak vannak alsó- és középfokú szakiskoláik. Arra természetesen nem mutatnak rá, hogy mink nincsen, ami jogosan megilletne bennünket, milyen a szellem és milyenek a tankönyvek ezekben az iskolákban, s milyen gondolkozásu egyéneknek vannak alárendelve. Azonkívül elhallgatják, hogy a magyar kultúrintézmények munkája mennyi nehézségbe ütközik, s főkép nem dicsekszenek el azzal, hogy az államalakulás óta rendszereA pisa drámai hangú beszéde a nyilvános kcnzisztóriumban ,,Ugy érzem, hogy pápaságom alatt ez volt az utolsó konzisztórium..." RÓMA. — Szerdán este 6 órakor kezdődött az ünnepélyes nyilvános konzisztórium, melynek keretében a pápa az öt újonnan kinevezett bíborost a biborosi méltóság jelvényeivel feldíszítette. A konzisztóriumok termét ebből az alkalomból vörös drapériákkal díszítették fel és igen sok előkelőség jött el, hogy az uj bíborosok ünnepélyes beiktatásánál jelen legyen. Ott volt a francia, az olasz és az angol nagykövet és még igen sokan a Vatikánnál akkreditált diplomáciai testület tagjai közül és a római társadalmi élet előkelőségei. Miután a pápa kíséretével bevonult és helyét a trónon elfoglalta, az uj bíborosok, sor szerint, járultak egymás után a lépcsőhöz, ahol a pápa egyenként adta fel nekik a biborosi méltóság jelvényeit, utolsónak a biborosi kalapot. A szertartás végén Piazza velencei patriarcha, a bíborosok között a legidősebb, járult a pápa elé, hogy társai nevében is a kinevezésért köszönetét nyilvánítsa. XI. Pius pápa hosszabb beszédben válaszolt a köszönő szavakra és annak során elsősorban az öt uj bíboros eddigi nagy érdemeiről emlékezett meg. Beszéde második felében a Szentatya örömének adott kifejezést, hogy az Egyház legmagasabb testületé ilyen kitűnő értékekkel gyarapodott és hangoztatta, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy ezen a bensőséges egyházi ünnepen jelen van az örmény patriarcha is, a keleti egyház képviseletében. Az Egyház nagy és nehéz feladatairól emlékezett meg, amelyek a mostani időkben reá hárulnak s annak a hő óhajtásának adott kifejezést, vajha eljönne az az idő, amikor a szereteted alapuló szociális igazság jut uralomra az emberek fölött s megkevésbedik azoknak száma, akik esztelen és céltalan háborút folytatnak az Egyház ellen. Végül arról szólott a Szentatya, hogy a biborosi kollégium most már majdnem teljes s hogy úgy érzi, hogy az ő pápasága alatt ez az utolsó konzisztórium volt. Ennél a részénél a beszédnek a pápa annyira elérzékenyedett, hogy a biborosi kollégium szó helyett egyszer véletlenül a „konklave“ csúszott ki a száján, amely tudvalevőleg a bíborosoknak pápát választó testületé. Azzal is zárta szavait a Szentatya, hogy reméli, hogy ez a kollégium méltó utóaot választ majd helyette. Az összes jelenvoltak mély megilletödéssel hallgatták a Szentatya szavait, aki végül is apostoli áldását adta valamennyiükre. Megrendítő munkásszerencsétlenség hamm halottal A horíáii bányában íöírobbant egy dinamittötlény ■ Három munkás a kórházban vívódik a halállal ■ RIMASZOMBAT. - (Tudósítónk távirati jelentése.) Tegnap délután 3 és 4 óra között borzalmas munkásszerencséílenség történt a korláti bazaltbányában. Robbantáshoz készültek a munkások. Mincz Lajos 33 éves munkás helyezte el a dinamittölté- nyeket az erre a célra megfúrt sziklába, Nagy József 40 éves munkás pedig az előírásos faruddal gyömöszölte be azokat a nyílásba. Közben a farud eltört, mire Nagy József vasdarabbal folytatta a gyömöszö- lést. Súrlódás következtében a dinamit irtózatos detonációval fölrobban és a szerencsétlen Nagy Józsefet darabokra szaggatta. A közelben dolgozó öt munkás: a 33 éves Rak János, a 29 éves Talai Pál, a 31 éves Kubinejz Mihály, a 33 éves Mincz Lajos és a 31 éves Kulik Mihály súlyosan megsebesült. Könnyebb sebesülést szenvedett Molnár Béla 38 és Molnár György 51 éves mun- kás. A súlyosan sebesülteket beszállították a rimaszombati kórházba, ahol Rak János még este, Talai Pál pedig reggel meghalt. A többiek állapota is rendkívül súlyos. KKS Kassai foiskolás-kilturest Mécs László fölléptével szombaton este 8 órakor a Schalkházban 1937 december 18, szombat. sen ki vagyunk zárva az állami költségvetésből. Ez a valóság a kisebbségi kérdésben, legalább is magyar vonatkozásban! A magyarság kulturális főkövetelései Kulturális kívánságainkra vonatkozólag fölhívom az iskolaügyi miniszter ur figyelmét a következőkre: 1. A magyar nemzeti kisebbség az iskolaügyek rendezésére oly törvényes intézkedéseket kér, amelyek biztosítják a magyar gyermekek nemcsak magyar nyelvű, de magyar szellemű nevelését. 2. Kérjük annak az elvnek a kérész tül vezetését, hogy magyar iskolában csak magyar nemzetiségű tanerők tanítsanak. 3. Az iskolatanácsok mielőbbi fölállítását Szlovenszkón és Kárpátalján magyar tagozatokkal, illetve magyar iskolatanácsokkal. 4. A magyar kultúrintézmények részesedését az állami költségvetés erre vonatkozó tételeiből az alkotmánytörvény rendelkezéseinek megfelelően a magyar lakosság számarányának figyelembevételével. 5. Iskolaszervezés terén a 189—1919. sz. törvénynek Szlovenszkóra és Kárpátaljára való kiterjesztését, s a jogos magyar iskola- kérelmek elintézését. 6. Az anyanyelvű hitoktatás visszaállítását a magyar nemzetiségű gyermekek számára az államnyelvü iskolákban* 7. A magyarnyelvű egyetemi oktatás mielőbbi rendezését. Kulturális autonómiát Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, árról győznek meg bennünket — kisebbségi törvényhozókat —■, hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, — s ez a kulturális autonómia. Őszintén és nyíltan mondottam el mindazt, amit sérelmezünk, amit kifogásolunk és aminek az orvoslását kérjük. Mi ellenzéki képviselők csak kritikát gyakorolhatunk. A hatalom a kormány kezében van. A következő hónapok megmutatják, hogy vájjon mennyi őszinteség volt az eddig felénk és rólunk elhangzott nyilatkozatokban és vájjon valóban várható-e itt egy uj éra a kisebbségi politikában. A kormány az elmondottakból most megismerte a mi fölfogásunkat, s tudja, mit kell tennie a mi megnyugtatásunkra. Addig azonban, amíg a kormány tényekkel nem bizonyítja be, hogy velünk szemben való magatartása megváltozott és nem akar bennünket megsemmisiteni: addig — mondom —> nem lehetünk bizalommal a kormánnyal szemben és egy oly költségvetést, amely bennünket teljesen mellőz, s megfosztja népünket és kultúrintézményeinket az alkotmánytörvényben biztosított jogainktól, nem fogadhatunk el. (Vége.) Gróf Mikes Ármin elveszítette birtokpórét a román állammal szemben BUKAREST. - A semmitő szék végső fokon döntött a gróf Mikes Ármin-fMe za- balai birtok elkobzása ügyében. A Brassó közelében levő 7000 holdas birtokot, amelynek nagyrésze erdő és legelő, a román földművelésügyi minisztérium kisajátította a-zal az indokolással, hogy a tulajdonos nem tartózkodik az országban, tehát ingatlan vagyonnal nem rendelkezhet. Gróf Mikes perrel támadta meg a miniszteri végzést és a brassói törvényszék, majd a tábla is helyt adott keresetének s elrendelte a birtok visz- szaadását, tekintettel arra, hogy erdős te^ rületek nem tartoznak a kisajátítható föld- tulajdonok közé. A semmitöszék most megi változtatta az aló fórumok Ítéletét és jogerősen a román állam javára ítélte a 7000 holdas birtokol
