Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-18 / 288. (4434.) szám
2 rPOT»üí ■ küTfr'1 M ■'• imiúmmM ? He^ jg^ BJ ^ g jffij* j 2^8mrs< k°^,c* KKJ Minőségben vezet! MB— bírságok 35 százalékát is. A váítóürla- pok eladásából remélt összeg címén Szlo- venszkórót az egész bevétel 40 százalékát Irányozza elő. A költségvetés e tételei mutatják az adóigazgatás tarthatatlan állapotát, mely az esetek 90 százalékában elmakacsolással és rendbírságokkal dolgozik. A bírósági ítéleti és végrehajtási illetékek nagysága és a váltóürlapok aránytalanul magas bevételi összege abban a kivételes kitüntetésben részesíti Szlovenszkót, hegy ezen a elmen vezető szerephez juttatja a köztársaság valamennyi ors ága között. Ez a vezető szeren mutatja Szlovenszkó gazdasági leromlását, mely elsősorban mezegazdesági leromlás, mert hiszen 5 loveuszkó túlnyomó részben mezőgazdaságból él. Szlovenszkó mezőgazdasági termelésének zömét úgy mennyiségben, mint minőségben a magyarlakta területek szolgáltatják és ezért a mezőgazdaságra káros intézkedések elsősorban bennünket, magyarokat sújtanak. ti sabsnamoaopílium igazi oka — Ezek között első helyen áll a tervgazdálkodás bevezetése. A gabonamonopólium nem azért kellett, hogy ezáltal segítsenek a mezőgazdaságon, hanem azért, mert az ipari kivitelre berendezkedett történelmi országrészeknek kellemetlen terhet jelentett az, hogy a kivitel útjába áll az agrárjellegű Szlovenszkó búzatermő maoryar vidéke. Ezért akadályozzák a termelést a gabonavetést zrübíek korlátozásával és azért játszották át az -értékesítést államhatósági jogokkal felruházott magántárcaságra, melynek gazdálkodására százmilliókat fizet rá az állam az adófizetők filléreiből. A mai kormányrendszerre jellemző, hogy az ilyen privilegizált társaságok a kormánypártok árny álcában húzódnak n\rg és a demokratikusnak hiresztelt pártrendszer ezeken keresztül pártérdekeket szolgáló kereseti vállalkozások rendszerévé alakul át, fimít a kartellek eddig zsebrevágtak — A költségvetés most 70 milliót vesz el a cukorkartelltől és 30 milliót a szesz-szindikátustól, mely összegek nem hárithatók át a fogyasztókra. Ezzel közvetve elismerik, hogy az előző években ezek a kedvezményezett társaságok legalább ugyanilyen összegekkel károsították meg a termelőt és fogyapzbót. Most ez a teher bizonyára csak a kiszolgáltatott termelőkre hárul. A termelő és fogyasztó közé be:ktatott ezen kereskedelmi szervezetek a költségvetés szerint milliós összegeket élveznek segély és juttatások címén. — Az állattenyésztést is elsorvasztja a svájci selejtes tenyészmarha behozatala, amely szakértők véleménye szerint nagyrészt oly állatokból áll, mely sem a svájci, sem más állambeli tenyésztőknek nem kell. A külföldi nyersanyagokból készített mii.zsír tönkreteszi a vaj termel ést és a szlovenszkói mangalicasertés tenyésztését* Szlovenszkó gazdái kétszeres hátrányban külö™ Ennek a gazdaságpolitikának súlyát nősen a szlovenszkói magyarság érzi. i 'Terményei után meg kell fizetnie az eladási piacokhoz való szállítás drága fuvardíját éppen úgy, mint ■az iparcikkek ideszáUifásának költségeit. Ezért terményeiért 40 százalékkal kisebb árat kap, mint a történelmi országok mezőgazdái, viszont szükségleteiért ugyanannyival többet fizet. Emellett egy kataszteri holdra vonatkoztatott közterhei azoknál jóval magasabbak. Megszenvedi azt is, hogy Szlovenszkó köz- útjaival csak katonai szempontok szerint törődnek a gazdasági szempontok figyelmen kívül hagyásával. Ezért esős évszakokban a kékkői járás 8—10 magyar községének lakossága nem tud a községből kimozdulni, Ilyen vidék Szlovenszkó magyarlakta területén több is van. És míg a történelmi országok úthálózatát szinte kivétel nélkül az állam tartja fenn, addig Szlovenszkón az ország, a községek és a vicinális kasszák több ezer kilométer utat kezelnek, amivel az ottani lakosság külön meg van terhelve. fi gazdaadósságok rendezésének eredménye — A gazdavédelemmel kapcsolatos többi fonák kormányintézkedés mellé méltóan csatlakozik a gazdaaadósságok rendezése. Az agrárpárt fősajtóorgánuma. a Venkov közlése szerint mostanáig 15.622 esetben kértek mezőgazdasági kényszeregy ességet. Ebből véglegesen elintéztek 6539 esetet, amiből 865 esetben sikerült az egyesség, 1334 esetben nem fogadták el a hitelezők s 4340 ügyet jogerősen beszüntettek. A sikeres kényszer egy ességek száma tehát a befejezett ügyek 13.3 százalékát teszi ki. Minden kényszeregyességnél legalább 3000 korona költséget lehet számitani, kérvénykészités, becslési költség, tárgyalások, vagyonfelügyelői költségek stb. címén. Vagyis a gazdavédelmet szolgáló gazdakiegyezési rendelet legalább 30 milliónyi költségtöbbletet jelent azon gazdáknak, akik végső menedékképpen kényszer egy ességi ajánlatot tettek. Ebből a 30 millióból 27 millió fölöslegesen kidobott pénz. Ezek után joggal lehet a gazda- adósságrendezés csődjéről beszélni, annál is inkább, mert az elfogadott kényszer- egyességek sem jelentenek minden esetben megnyugvást, mert a magas évi kvótát az adósok nem mindig fogják tudni N megfizetni. A mező- gazdasági kényszeregyességhez hasonló hatásúak a moratórium-rendietek. Azok az eladósodott gazdák, akik a moratóriumra támaszkodnak, kísérelték meg a fenyegető árverések kikerülését, az időközi adóvégrehajtásokkal fizetés- képtelenekké váltak és az eredetileg megkért végrehajtások költségeihez a moratóriumra hivatkozó halasztások, a megújított végrehajtások és a bírósági illetékek költségei csak adósságaik szaporítására szolgálták. Ha ezekről az adósságszaporulatokró! volna statisztika, annak számadatai elképesztő aadtokat mutatnának. fi gazdatank céllá — Ezek a gazda védd mi intézkedések különösen a magyar gazdaközönséget sújtják, mert annak háta mögött se bankok, se hitelszövetkezetek, semmiféle más intézmények nem állanak, amelyek rajta segíteni akarnának, vagy tudnának. Sőt indokolt az az aggály, hogy a régen beígért gazdabank, múyei a gazdaadósságok konvertálására és a teljesen eladósodott birtokok felvásárlásira kivan létrehozni a földművelésügyi kormány, egyenesen azzal a céllal alakul, hogy az eladósodott magyar földművesek birtokait újabb telepítésekre használja fel, Cnáüó icagirsr mezőgazda- sági tanácsot! — A földművelésügyi minisztérium sok millió koronát irányoz elő mezőgazdasági termelési, szervezeti és kulturális célokra. A magyar földmű vesség ebből mindössze morzsákhoz jut, mert a szétosztó szervekben és legfőképpen a szlovenszkói mezőgazdasági tanácsban nincs képviselete. Hiába termel a magyar földműves világ- viszonylatban is versenyképes gabonát, nincs szava és képviselete azokban a szervekben, ahol a földművesség ügyeit intézik. A miniszterelnök ur kisebbségi ígéretei a tulnyomólag földműveléssel foglalkozó magyar kisebbség gazdasági igényeiről teljesen megfeledkeztek. Bennünket számarányunk és gazdasági jelentőségünk alapján joggal illetne meg önálló; magyar mezőgazdasági tanács, mely hivatva lenne a mezőgazdasági kultúra, szervezeteink, szövetkezeteink ügyét irányítani és számarányunknak megfelelően az állam ilyen dmü támogatását jogosan igényelni. Meri ma a magyar gazdák adópénzéből nemmagyar mező- gazdaságfejlesztést, nemmagyar gazdakultu- rát, nemmagyar szervezeti mozgalmakat támogatnak. Jeítesnző esetek — Mint jellemző esetet kell felemlítenem, hogy a Középszlovenszkói Gázdasági Egyesületi több tanfolyamot rendez a losonci, kékkői járások községeiben. Ezekhez segélyt kért a járásoktól. A losonci járás semmit, a kékikői pedig mindössze 100 koronát adott Ugyanakkor, amikor a járások súlyos ezrekkel támogatnak nem a járás területén működő nemmagyar egyesületéket. Az 1919/210. számú törvény lehetetlenné teszi a magyar szövetkezeti központ szervezését s ugyanakkor magyarlakta vidékeken a nagy cseh szövetkezeti központok fiókokat létesite1937 december 18, szombat. műm nek. — A magyar földmüvesség részére nem adnak ki hivatalos magyar tájékoztató kiadmányokat, ezért a magyar gazda nem tudhatja, hogy mikor és milyen segélyért folyamodhat. Ha a magyar községeket árvíz, vagy más elemi csapás sújtja, csak filléres segélyeket kapnak a gazdák, holott a magyar etnikumba beágyazott telepesek a legjobb termésű években is kapnak vetőmag-, műtrágya-, gép- és egyéb segélyeket. fi bürokrácia miatt késik a szlovák reformátusok egyházmegyédnek életrehivása — Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a köztársaságban élő magyarságnak majd egy harmada, 200 ezer lélek tartozik a református egyházhoz, mig a szlovákok közül csak 18 ezer vallja magát reformátusnak. A református egyház még 1928 januárjában tartott zsinatján alkotta meg alkotmányát az akkori kormányzat kivánságai figyelemfizon gondolkodik, milyen ajándékot vegyen? Kedveseinek: a nagymamának, nagyapának, néninek, bácsinak avagy másoknak vásároljon flLPfl sósborszeszt. Ezért az ajándékért mindenki hálás lesz. ftlpa kitűnő masszírozáshoz, erősiti az izmokat és felfrissíti az idegeket. Ügyeljen, hogy bevásárlásnál valóban Elpát kapjon! bevételével s abba szószerint, minden változtatás nélkül illesztette be a szlovák egyházmegye megalkotására vonatkozó rendelkezéseket, úgy, amint azt a kormány elő irta. A kormányt a zsinaton dr. Slávik György volt miniszter képviselte, a kultusz miniszter pedig dr. Kodza, jelenlegi minisz terelnök ur volt. Az elmúlt tiz év nem volt elég arra, hogy az alkotmány jóváhagyás végett a minisztertanács elé jusson. Mert hat évet vett igénybe a magyar szövegnek a hivatalos nyelvre való lefordítása. De immár 1934 augusztus 30. óta a lefordított szöveg a kultuszminisztériumban fekszik, illetve annak pozsonyi referátusán s ma még senki sem tudja, vájjon a bürokrácia meg- érleli-e ezt az ügyet annyira, hogy a jövő év folyamán minisztertanács elé juthasson, A református egyház vezetősége tehát ártatlan abban, hogy a .szlovákok egyházmegyéje meg nem alakulhatott. És mégis ismételten fölhangzik a panasz részükről, hogy a magyar többségű egyház akadátyozza a szlovák kisebbségi igény kielégítését. Aesopusnak a farkasról és bárányról szóló meséjét juttatja eszünkbe ez a vád. A miniszterelnök urnák talán lehetne any- nyi befolyása, hogy ha már a bürokráciát nem is képes gyorsabbütemü munkára ösztönözni, hogy legalább türelemre intse az itthon és külföldön a magyarok ellen vádaskodó szlovák kálvinistákat. fi református teológia etoem&neréstnek szociális következményei — A szlovenszkói és kárpátaljai református egyház sok nehézséggel tartja fönn teológiai szemináriumát 13 éve, minden állami támogatás nélkül. Már hatvannál több volt növendéke működik mint kongruát élvező lelkész a református egyházközségekben. Ennejk ellenére sem ismeri el a kormány a szeminárium nyilvánossági jellegét, .. minek következtében az 1926. évn 103. törvény 144. § 2, pontja értelmében azok a növendékek. akik állami alkalmazottak, vagy. nyugdijasok fiai, nem részesülhetnek neveltetési segélyben, A magyar református ifjúságnak a csehszlovák államban nehéz elhelyezkednie és ha a kormány még azzal is nehezíti sorsát, hogy megvonja a lelkészt pályára készülők neveltetési járulékát, szociális föladata ellen vét, mert az ifjúságot igazságtalanul sújtja. Mint a sanda mészáros, aki máshová üt, mint ahová néz. Esy elkobzás w Az ügyészség a Prágai Magyar Hírlap mai számát elkobozta azért, mert abban egy cikk jelent meg a Munkácson Masaryk elnök halála után tartott gyászmise kapcsán ugyanezen lapban megjelent helyreigazításra vonatkozólag. Nem kívánok magával a cikkel foglalkozni, csak azt óhajtom ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódra jellemző a köztársaságban, hogy az olyan cikkért is elkobozzák lapjainkat, amelyben arról van szó, hogy egy katonai lelkész az egyházjogot nem ismeri. — A költségvetést nem fogadom el. fi szenátus megszavazta a költségvetést Pénteken, a szenátusi költségvetési vita ötödik — s ezzel utolsó napján — felszólalt még Havlín (cseh nemzeti egységpárti), aki németeknek állami szolgálatba való felvétele ellen beszélt. — Dr. Ba& (iparospárti) azt fejtegeti, hogy a középeurópai egyesülés gondolata a legrégibb politikai gondolatok s tervek egyike. — Plamíaková (cs. n. sz.) elítéli, hogy a népjóléti intézetek elbocsátják a fréjhezmenö alkalmazottaikat. — Bállá (cseh szociáldemokrata) szerint a magyar ellenzékieknek a külpolitikát bíráló szavai arra irányulnak, hogy Csehszlovákiát térítsék el a demokráciától s a fasiszta államokhoz tereljék. (!)—Rejmon (agrár) köszönetét mond a belügyminiszternek, hogy a határvidéken rendet teremtett.—Pocisk (cs. sz.~d.) azzal vádolja Tiso képviselőt, hogy az államfordulat előtt soha nem pártolta a szlovákokat. — Enhuber (szudétanémetpárti) a konjunktúrát átmenetinek, ideiglenesnek látja. — MtiUer (német szoc. dem.) a pékiparbeli alkalmazottak szociális helyzetét ismerteti. Ezután Zeman főelőadó mondta el zárszavát, majd a szenátus szavazáshoz látott s az 1938. évi állami költségvetést és a pénzügyi törvény tervezetét mindkét olvasásban megszavazta és a pénzügyminiszteri expozét is tudomásul vette. A szenátus ülése után nyomban összeültek a. szakbizottságok s munkábavették a fedezeti javaslatokat A szenátus a fedezeti javaslatok vitáját december 20-án, hétfőn 15 órakor kezdi meg. IMII IMII III I ImlH Ilii l"'llil I III |i I IMI II i 'I A teniiSMitiisicfi! esai a mentelmi ailieíSsís e élt PRÁGA — A képviselőház mentelmi albizottsága ma foglalkozott ismételten a szudéta- németpárti képviselők klubjának ama panaszbeadványával, amelyben a teplitzschönaui államrendőrség eljárását teszik bírálat tárgyává. Az ügy bizottsági előadója beterjesztette az ismert események helyszíni vázrajzát, majd lapszemelvényeket olvasott fel, amelyek az esettel foglalkoztak, végül a vizsgálat során kihallgatott rendőrségi személyek jegyzőkönyveit olvasták fel. Az albizottság legközelebb már csak újévben tart ülést.
