Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-15 / 285. (4431.) szám

^Ra&ai-AVac&ar-hí rpap 7 1937 december 15, szerda* Harc a nagyhatalmi Polio szappan minden mosáshoz. 1 — A RÍM ÁSZÉ CSI VASÚTI SZEREN CSÉTLENSÉG A BÍRÓSÁG ELŐTT. Rima­szombatból jelentik: Ez év május 14-én, mint is­meretes, súlyos természetű vasúti karambol tör­tént a rimaszécsi állomáson, amelynek következ­tében a Tornaija felé induló motorosvonat ki siklott s négy utas súlyosan, tizenhárom pedig könnyebben megsebesült. A szerencsétlenséggel kapcsolatban Bittner Károly szolgálattevő for­galmi tiszt, valamint Hupka István és Bráz János altisztek ellen büntető eljárás indult gondatlan­ságból okozott forgalmi baleset dmén, amelynek során Bittnert 2000 korona pénzbüntetésre, vagy behajthatatlanság esetén 20 napi fogházra, Hup- kát pedig öthavi fogházra Ítélte a rimaszombati kerületi biróság. Bittner büntetését kétévi, Hup- káét pedig háromévi próbaidőre felfüggesztették A harmadik vádlottat bizonyítékok hiányában felmentették. Karácsonyi vásári Érsefcnjvárotfc a Stefanfk*ntl Tátraháiban dec. IS.—23.-lg bemutatom iparművészeti munkáimat. Karácsonyfát pótló ad­venti gyertyákat, pazar asztali díszeket, ünnepi kandelábereket, Bcthlchemet, djszoszlopokat, virágkosarakat, karácsonyi temetői koszorúkat. MEGRENDELHETŐK: menyasszonyi csokor-újdonságok é» más ünnepi- és alkalmi virágmunkák 24 órán belül szállíthatók, Művészi munkáim országszerte ismeretesek, mind eredeti dolgok, németországi tanulmányaim eredményei, nem tucatmuuka, min den egyes darab csak egy példányban készül. Megtekinthetők 8-20 óráig. Taubinger Irén művészi vírágmunkák tervezője és készítője — HALÁLOS SZERENCSÉTLENSÉG A NAGYUGRÓQ ÁLLOMÁSON. Nyiláról je­lentik: Hétfőn délután végzetes szerencsétlenség történt a felsőnyitrai Nagyugróc község vasúti állomásán. Vaimkó János környékbeli munkás oly szerencsétlenül zuhant iki a robogó vonatból hogy a kerekek aló (került, melyek keresztülgá­zoltak rajta. A szerencsétlen ember azonnal meghalt. A szerencsétlenség ügyiében azonnal [Vizsgálat indult annak megállapítása végett, hogy kit terhel a felelősség a munkás haláláért xx A szezon legjobb rádióját csak ott ta­lálhatja meg, ahol valamennyi között válo­gathat. Ezen az alapon vezetik a pozsonyi Quastler-cég rádióüzletét, amelyben a leg­különbözőbb tipusu készülékek kaphatók és a rádió-áruházhoz egy legmodernebben be­rendezett rádiómühely csatlakozik. — GÁZOLÓ FELEDI GAZDA. Rimaszom­batból jelentik: Verkin János feledi szlovák te­lepes beborozott állapotban, erős tempóban haj­totta kiétfogatu szekerét a feledi nagyáhomás fe­lé, miközben a járdára kanyarodot és az ott ha­ladó Bencze Pál 70 éves feledi vasutast elgá­zolta. A szerencséden ember jobblábát törte a gázolás következtében. Verkin, mintha semmi sem történt volna, a legnagyobb lelkinyugalom- mal kocsi zott tovább a szerencsétlenség szín­hely éröl. Gondatlanságból Okozott súlyos testi sértés címén a rimaszombati kerületi bíróság Vádtanácsa most vád alá helyezte a gázoló szlo­vák gazdát, mert heigazolást nyert, hogy nem­csak be volt borozva s meg nem engedett se­bességgel hajtott, hanem szabálytalan oldalon hajtotta kocsiját s az előírásoknak megfelelően nem volt ellátva lámpával Jtíiért követeI Sengyetorsxág gyarmatokat? Tíz év múlva több lakosa Jesz Lengyelországnak, mint Franciaországnak ••« Gyarmatpolitika és zsidókérdés Ax orvosok Ixzadás ellen a SUCHOlilIV spec. gyögykrémet ajánlják Kapható drogériákban, gyógyszertárakban, vagy közvetlenül SUCHOLIN-nál, Trencsénben. — BETÖRÉSEK. Nyitráról jelentik: Ferdi­ná.nd Pál réceénvi kereskedő üzletében betörők jártak ée nagymennyiségű konfekciós árat loptak el. A kár meghaladja a 7.000 koronát. A betörők egyike át is öltözött a betörés színhelyén és öreg rúnáit otthagyta az üzletben. A csendőreég nyo­mozást indított. — Reisz Henrik baziui borke­reskedő lakásában éjnek időjén betörők jáTtak. Feltörték a szekrényeket s mintegy 1.800 korona értékű különféle tárgyat, vittek magukkal. ■■— A ISyitra melletti Berencs községben az utóbbi na­pokban több vakmerő magtárfosztogatás történt. Betörtek a Gazdasági Szövetkezet áruraktárá­ba, továbbá Weisz Dezső, Csányi István és két másik gazda magtárába is. A csendőrség keresi a vakmerő magtárfosztogatókat. — A POZSONYI VILLAMOSVASÚT TRAM­BUSZUTJAI DECEMBER HÓNAPBAN. December 19-én Bécsbe 30 korona. December 23-án Bécsbe 30 korona. December 24—2ő—26-án^ Budapestre 50 korona. December 24—'25—2(5 án Schneebergre (Ausztria) 67 kötőn a. December 31—január 1—2. Budapestre 90 korona. December 31-én (Szilvesz­ter) Béc&be (ind. 17.30, vissza^ reggelre.) Külföldi utaknál közös útlevél. Jelentkezni lehet: a po­zsonyi villamos vasút igazgatósága (Rasin-ut 1., tol. 218.), Cedok (Cáriton-szálló, tél. 454.) és Via (tóavoy-szálló.) i VARSÓ. - (MTP) Delbos francia kül ügyminiszter varsói látogatása alkalmával szóbakerült Lengyelország gyarmati követe­léseinek kérdése is. Az európai közvélemény bizonyos szkepszissel, sőt némely helyeken elnéző mosollyal fogadták ezt a hirt: fiatal ország s máris gyarmati követelésekkel áll elő. Lengyelország számára a gyarmatkér­dés azonban nem hatalmi terjeszkedést je­lent. Fejlődési viszonyai olyanok, hogy ki­kerülhetetlenül gyarmatszerzésre kell gon­dolnia. 1951-ben Lengyelországnak 41.4 millió la­kosa lesz, ugyanekkor Németország lako­sainak száma 66.5 millió, Olaszországé 49.5 millió, Nagybritánniáé 46.5 millió és Franciaországé 38 millió lesz. Tizenöt év múlva tehát lakosainak számáig tekintve, Lengyelország nem tartozik többé az úgynevezett középhatalmak sorába, ha­nem az egyik legerősebb nyugati nagyhatal­mat is túlszárnyalja. Vessünk most egy pil­lantást Lengyelország népsűrűségének kér­désére is, ami a gyarmati követelések jogos­sága szempontjából döntő szerepet játszik: 1901-ben 70 ember lakott egy négyzetkilo­méteren, 1936-ban 80 s 1951-ben ez a lélek- szám már 92 lesz. Ez a népsürüségi arány­szám Lengyelország mezőgazdasági vidékei­re vonatkozik, ugyanakkor más országok mezőgazdasági lakosságának népsűrűsége a következő arányszámok szerint oszlik meg: 62.1 Magyarországon, ahol Lengyelország után mindjárt a legnagyobb a mezőgazda sági népsűrűség, Németországban 47.7 és Dániában 34. Már most majdnem mégegyszer olyan sürü Len­gyelország mezőgazdasági lakossága, mint Németországé, Negyven év alatt több mint öt és félmillió kivándorló A hivatalos lengyel körök gyarmati köve­teléseiket a kivándorlási statisztika adataival is támogatják. Negyven év alatt. 1895-től 1935-ig 5 millió 704 ezer ember vándorolt ki az ország 35 millió lakosából, ami annyit jelent, hogy évente közel más­félszázezer embernek kellett elhagynia ha záját ugyanakkor, amikör például az angol kivan dorlók száma ebben az időben évente alig haladta meg a százezret. A népsűrűség mellett, amely egyre meg oldhatatlanabb problémák elé álitja a kor mányzó köröket, Lengyelországot gyarmati követeléseiben jogos nyersanyagigényei is támogatják. A lengyel ipar szempontjából fontos nyers­anyagok legnagyobb része hiánj^zik az or­szág természeti kincsei közül. Száz százalékban hiányzik Lengyelország­nak az arany, az alumínium, a nikkel, a cinn, a gumi, a gyapot és a juta. 99 százalékban a réz és az ezüst, 95 százalékban a mangán­érc. Lengyelország vasércet importál és sze­net exportál. Hogy az ipar nyersanyagszük­ségleteit fedezni tudja, Lengyelország kény­telen évente 500 millió zloty értékű nyersanya­got vásárolni. Ezek azok az érvek, amikre a lengyel sajtó állandóan hivatkozik s amiket különö­sen most, Delbos varsói látogatása alkalmá­val sokat hallottunk. Lengyelország — han­goztatják — nem követ imperialista politikát, de létszükségleteinek parancsa előtt nem ha­ladhat el becsukott szemmel. Három fiatal lengyel tiszt világgá indul... Ezek a lengyel szempontok. Más oldalról viszont érthető, hogy ha azok az államok, amelyek hatalmas gyarmatbirtokokkal ren­delkeznek, hallani sem akarnak arról, hogy Olaszország és Németország mellett most még egy európai országnak elismerjék gyar-j mati követeléseit, A 19. század folyamán,* amikor az európai nagyhatalmak tengeren­túli birtokaiknak javarészét szerezték, tehát a nagy gyarmati expanzió korában Lengyel- ország egész területe három hatalom: Po­roszország, Ausztria és Oroszország között volt fölosztva. 1918-ban a helyzet gyökerestül megvál­tozott, nemcsak föltámadt az uj Lengyel- ország, de az ifjú állam biztosította a ma­ga számára a tengeri kijáratot és igyeke­zett a tengeri ut kereskedelempolitikai le­hetőségeit — amennyire csak lehet — ki­használni. így jön meg a gyarmati étvágy. A gdyniai kikötőben állomásozó kicsi, de talán Európa legmodernebb hadi flottája mutatja, hogy Lengyelország a Keleti tengeren elsőrangú szerepet játszik. Nemhivatalos lengyel kiküldöttek már 1919—20-ban azzal a Céllal kalandozták be az egész világot, hogy Lengyelország részé­re alkalmas telepítési vagy gyarmati terüle­teket keressenek. Különösen Délamerika és Észak- és Középafrika iránt érdeklődtek a lengyelek. Három fiatal katonatiszt: Lepecki. Fularski és Zarchyta főhadnagy éveken ke­resztül tanulmányutakat végeztek a tenge­rentúli országokban. Lepecki főhadnagy Pil- sudszki közvetlen környezetéhez tartozott, a fiatal lengyel katonatiszti kör egyik legagili- sebb tagja, persze őrnagy lett belőle s leg­utóbb Pilsudszki adjutánsa volt, a marsall halála óta pedig mint miniszté­riumi osztályfőnök a lengyel gyarmatpo­litika tulajdonképeni irányitója, Fularski őrnagy az Orbis állami utazási iro­da igazgatója, de ebbén a minőségben a tele­pítési és kivándorlási kérdések legfőbb inté­zője Lengyelországban. Zarchyta kapitány a külügyminisztérium egyik osztályának főnö­ke s a külföldi lengyelek ügyeivel foglalko­zik. A lengyel gyarmati követelések leglelke­sebb harcosa azonban Orlicz-Dresszer lo­vassági tábornok, hadseregfelügyelő volt s bizonyára ő lett volna Lengyelország el­ső gyarmatügyi minisztere, hogyha tragi­kus repülőszerencsétíenségnél életét nem vesziti, Ö volt a megalapítója s első elnöke a lengyel tengerhajózási és gyarmati egyesületnek, amely most is széleskörű própagandát fejt ki Lengyelország gyarmati követelései érdeké­ben. Lengyelország gyarmati gondjai A lengyelek gyarmati követelései megle­hetősen reálisak. A következő szempontok irányítják a lengyel gyarmatpolitikát: 1. A kivándorlási kérdés. A lengyel hiva­talos körök egyetértésben a fölvevő államok kormányaival, kivándorlási akciókat szer­veznek s igyekeznek külföldön elhelyezni azokat a lengyel állampolgárokat, akiknek a hazai föld nem tud elégendő megélhetést nyújtani. Idetartoznak elsősorban az úgynevezett szezonemigránsok, akik természetbeni já­randóság fejében más országokba mennek aratni. Azután azok a mezőgazdasági munkások és bányászok, akik főleg Belgiumban és Észak- fragciaországban találnak elhelyezkedést. De Délamerikában is szívesen látják a lengyel mezőgazdasági munkást. Csakhogy a? ilyen nagyobb kitelepitési akcióhoz rendszerint hiányzik a pénz. $ azután ebbe a kategóriába tartozik a zsidók kérdése is. Még mindig vándófolnak zsidó kiskereskedők és ipa­rosok Keleteurópábói a nyugati országok felé. Minthogy a háború után megváltozott az egész kiskereskedelem struktúrája s a há­zaló és kisközvetitő kereskedő szerepe majd­nem teljesen megszűnt, azónkivül a legtöbb állam szigorú intézkedésekkel zárta el a be­vándorlás lehetőségét a lengyel zsidók elöl. megnőtt a városi munkanélküliek száma is. POZSONYI SEEHOfFER NÖVÉNYBALZSAM Készíti Vigyázat a „Vörös-rák4’ rédjegyro. Sok orvos által ajánlva, mint kitü­nően bevált házi szer, rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, aranyér, vérszegénység, gyo­morba], étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. „VÖRÖS RAK** gyógyszerár Alapítva 1312. BRATISLAVA, Mihálykapu 24. Egy Qv«g Ara KI 9*— Lengyelország városainak kültelkein óriá­si tömegben gyűltek össze a szegény zsi­dók, akiknek problémáját csak kivándor­lás révén tudná megoldani az ország. Ebben a törekvésben támogatják a lengyel kormányt a Jabotinsky-féle radikális cionis­ták, akik Palesztinába szeretnének tömeges kivándorlást szervezni. Ez azonban lehetet­len, éppen ezért Lengyelországnak az a törekvése, hogy valahol mandátumot vagy telepítési terü­letet szerezzen zsidó kivándorlói számára* 2. Területi szempontból egyes délame­rikai államok jönnek tekintetbe. Elsősorban Brazília, Columbia és Uruguay. Azután Északafrika. Libéria éghajlati viszonyainál fogva nem jöhet számításba. S végül Ango­lában vagy Kongóban lehetséges volna a lengyel kivándorlás részére bizonyos kon­cessziókat szerezni. Sokat emlegetik Madagaszkárt !s, ahol a 18. században egy lengyel nemes király; volt. 3. Nemzetközi szempontból úgy Genf, mint a nagyhatalmak gyarmatpolitikája azt kívánja, hogy a telepítési és nyersanyagkérdéseket egy­szerre és általánosan rendezzék mind­azokkal a hatalmakkal, amelyeknek gyar­mati igényeik vannak. Egyes nagyhatalmak már elvileg megértést is tanúsítottak Lengyelország gyarmati kö­vetelései iránt. 4. Már most ami a különböző tervek gya­korlati keresztülvitelét illeti, valószínűnek látszik, hogy állami szerződések helyett úgynevezett, magánjógi szerződéseket köt­nek az egyes érdekelt kormányok nagyobb félhivatalos lengyel szervezetekkel a kiván­dorlási probléma rendezését illetően. így például valószínű, hogy Madagaszkár a francia gyarmatügyi minisztérium hozzájárulásá­val nagyobb zsidó telepítésre ad módot Lengyelországnak. Állítólag Delbos varsói látogatása alkalmá­val erre nézve rriár megegyezés is jött létre. Persze ez csak kis része annak a probléma- kómplexurtinak, ami Lengyelországot tele­pítési és nyersanyagszémpontból érdekli s ami az ifjú állam figyelmét a gyarmatok felé fordítja. Dr. A. B. Angina pectorisnál, a rohamokban fel­lépő nyomasztó szivtáji fájdalmaknál, reg­gelenként te, esetleg H pohár természetes „Ferenc József14 keserüviz is elegendő ah­hoz. hogy a belek működését elrendezze és megfelélö emésztést biztosítson. Kérdezze meg orvosát. s* — PISZTOLY A KISINAS KEZÉBEN. Komá­romból jelentik: Jobbágy József tizenöt-észtem'!ös komáromi eiipéezf-anóDC két héttel ezelőtt az Er­zsibe t-sz igeien egy rozsdás revolvert talált. A revolvert zsebre tette s azóta is zsebében hordta, kipróbálni azonban nem merte. Hétfőn este egye­dül ballagott haza a sötétben Erzsébet-ezigeti lakásukra s a kutyák__megtámadták. Hogy a ku­tyákat megijessze, élővette á két hete magánál hordott fegyvert « óly ügyesen lőtt a kutyák felé, hogy azonnal eltalálta saját tenyerét. Segítségére siettek s a súlyos álla,pótban lévő gyermeket azonnal a kórházba vitték. fkifyíH idd rnUató Délkeleti szén*! újból melegebb légáramlat nyomult a köztársaság felé, amely helyenként kisebb-nagyobb csapadékot Idézett elő. — Idő- jóslat: Változó felhőzet, melegebb, helyenként csapadékkal. — HÁROMRA EMELKEDETT A BIR- KENBERGI BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG HALOTTAINAK SZÁMA. Pfibramból jelen­tik: A birkenbergi állami ólom- és ezüstbányában történt szerencsétlenség egyik súlyos sebesültje, Kopicka Ferenc bányász tegnap a prlbrami kór­házban belehalt sérüléseibe. Ezzel a halálos ál­dozatok száma már háromra emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents