Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)

1937-12-15 / 285. (4431.) szám

1937 december 15, szerda. Migrén? Igyon Saratica-keserü vizet! Minisztertanács Budapesten BUDAPEST. -— (Szerkesztőségünk telefon- Jelentése.) A kormány tagjai hétfőn délután mi' nisztcrtanácaot tartottak, amelyen a választójogi törvényjavaslatot először tárgyalták. Hckky élesen bírálta a szenátusban az adórendszert, a kárpátaljai helyzetet és a kormány nemzetiségi politikáját A szenátus költségvetési vitája - A bórádé következményei a szőlőtermelésre - Kárpátalján 50 százalékkal kevesebb kórház van, mint a Morván túl ­Sztojadinovics táviratváltása Mussolinivel és Cianoval BELGRÁD. — Sztojadinovics miniszterelnök Olaszországból való visszatérése alkalmával me- leghangu táviratot intézett Mussolinthez és Ga- nohoz. A táviratra az olasz államférfiak hasonló távirattal válaszoltak. A magyar honvédelmi miniszter Rómában RÓMA. — Röder magyar honvédelmi minisz­ter hétfőn délelőtt felkereste Badoglio tábor­nagyot, akivel félóra hosszat beszélgetett. Ez­után folytatta a hivatalos látogatásokat Felke­reste a légügyi minisztériumot és a hadügyi mi­nisztériumot, majd a fasiszta párt székházába Iá- togatott el. Háromnegyedhaíkor a magyar 'hon­védelmi miniszter Qano külügyminisztert, majd félhétkor Mussolini miniszterelnököt látogatta meg, akivel egy óra hosszat beszélgetett Este kilenc órakor Röder tiszteletére vacsorát ren­deztek a tiszti kaszinóban. I • • A pMalosz'afísi javssía! PRÁGA. — A képviselőiház alkotmányjogi bizottsága december 15-én, szerdán 9 órakor foglalkozik a megszigorított pártfeloszlatási tör- [ vény javaslatával. Egyesült pártunkat a bizott­ságban dr. Holota János képviseli. — Ugyan­csak szerdán délelőtt foglalkozik a költségveté­si bizottság az illetékegyen érték-javaslattal. Ezen kívül ülést tart még a népjóléti, földművelésügyi s ipar- és kereskedelemügyi bizottság is. PRÁGA. — A szenátus ma folytatta az 1938. évi állami költségvetés, a pénzügyi törvény és a pénzügyminiszteri expozé közös vitáját. Schmidt (szudétamémet) azt fejtegette, hogy a kisebbségi kérdés lényege ebben az államban nem öldlható meg február 18-a módján, mert az ily megoldás nagyon is részletmegoldás. Bacinsky (agrár) felpanaszolja, hogy Kárpátalján a közmunkalatok tempója nem felel meg az ország szükségleteinek. Követeli az országutak és vasutak építésére szánt összegek emelését. Nagyon elhanyagoltak a kárpátaljai vasutak, ment az államfordulat óta egyetlen kilométer uj vasutat nem építettek, Kvasnicka (cseh nemzeti egységipárti) szerint a a nemzetközi politika következményei nálunk is jelentkeznek. Az ddott pillanatban a nemzeti­ségekhez tartozók előnyöket akarnak maguknak kivívni, mely előnyök — szerinte nem egyeztet­hetők össze az igazságossággal és demokráciá­val. — Pánek cseh nemzeti szocialista azt kí­vánja, hogy a németek alakítsák ki a csehszlo­vákiai németség fogalmát, hogy ne lennének már oly szolgailag függő helyzetben Berlintől. Sidor képviselővel vitázik. Nem talál kifejezést — úgymond — amaz eljárás elítélésére, amikor az ilyen komoly időkben hátbatámadiják azt a kormányt, melynek élén szlovák áll. A szlovák néppártra annál súlyosabb ez a dolog, hogy Si- dox nemcsak önmagéért, hanem pártjáért is be­szélt. Gyávaság így visszaélni a parlamenti szó­székkel az államra ily kényes időkben. Ilyen időkben az ilyen dolgot nem lehet csak úgy megbocsátani. Ezután Hokky Károly, az egyesült párt kár­pátaljai szenátora emelkedett szólásra. A luhacsovicel forréstermé- kek és ásványvizek a léqjzö és emésztőszerveket otthoni használatnál is Qyócgyit- Ják Kapható az összes droegó- riákban és gyógyszertárakban, 65 rájuk nézve börtön ez a köztársaság, de még sohasem mondtam, pedig biró nem vagyok. — Az a légkör ez, amelynek megteremtői, ha futballistáinknak az angolokkal szemben egy kicsit jobb eredményt sikerül elérniök, — már gyarmatokat követelnek. Egyenlő elbánást — Ha az emberi szervezetet a fertőző anya­gok megmérge zik, beáll a szepcis. Ilyenkor az orvosok vérátömlesztéssel segítenek a betegen. A csehszlovák politika is szepsisben szenved. A szépsist a kisebbségi iskolák, az állampolgárság kezelése és általában a kisebbségekkel szemben Hokky szenátor beszéde — A költségvetés összegszerűségét nem bírálom-'— mondta egyebek közt a szenátor —, azért, mert előttem megtették már pár­tunk törvényhozói teljes alapossággal, de jesitő bírót úgy tisztelné, mint én. De az arra méltatlantól elvenném a bírói jelvényeket. Mert az nem válik dicsőségére sem a bírói karnak, sem annak az államnak, amelynek nevében Ítéle­tet mond. Most is kifogásolnom kell, hogy az úgynevezett bírói krízist ma sem oldották meg megelégedésre. A hontalanok nevében én is mondhatnám, hogy való bánásmód idézte elő. Ezen csak az egyenlő elbánás és a valódi demokrá­cia vérátömlesztése segíthet. Amig ez meg nem lesz, hiába 'kísérleteznek bár­miféle kuruzslássai. Hiába hirdetik a külföld fe­lé, hogy a békeszerződésekben vállalt kötelessé­gét teljesíti a kormányzat, ha bent az elégedet­lenség fokozódik. A nemzetiség! kérdést gyűlölködéssel megoldani nem lehet — A gyűlölet csak rombol, a megértés épít. Itt az ideje, hogy utasítsák mindazokat, akik a közvéleményt irányítják, hogy a nemzetisé­gek jogos kívánságait megértéssel kell kezelni. Nem arra kell törekedni, amit az uralkodó nép Sokszor az állampolgárság hiányával, sok­szor koholt indokolással. 15 ezer magyart szorítottak ki a közszol­gálatból. A tuleréiyes egyiptomi király KAIRÓ. — Egyiptomban súlyos alkotmánykrízis támadt. Egy szenátusi állás betöltésénél Faruk király teljesen más javaslatot tett, mint Nahas miniszter- elnök. A kormány természetesen a miniszterelnök ja­vaslatát fogadta el, mire a király nem volt hajlandó szentesíteni a kinevezést. Kir szerint Nahas pasa mi­niszterelnököt rendkívüli izgalomba hozta a fiatal- király beavatkozása a belpolitikába és elhatározta, hogy érvényesíteni fogja az alkotmány paragrafusait a királlyal szemben. Kétnapos légvédelmi gyakorlatok Prágában PRÁGA. — A kétnapos légvédelmi gyakorlat ked­den reggel 8 óra 13 perckor kezdődött meg Prágában. Ekkor szólaltak meg elsőizben a riadójelző szirénák. A prágai közönségnek már gyakorlata van a lécy védelmi riadókban és ezért pillanatok alatt kiürülted az uccák. A járókelők a kapualjakban húzódtak meg, a jármüvek is megálltak és e tekintetben sehol sem volt panasz. Csupán az nem felelt meg az előírások­nak, hogy a közönség már a riadókészültség végét jel­ző szirénahangok felzugásakor elhagyta fedezékét és ellepte a gyalogjárókat, holott az utasítások szerint be kell várni a zárójelzés elhangzását. Délután 2 óra 55 perckor ismét riadót fújtak. Ez a második készültség valamivel hosszabb ideig tartott, mint a reggeli. Szer­dán folytatják a légvédelmi gyakorlatot. 560 millió segélyt adott az állam családi házakra PRÁGA. — A képviselőházi népjóléti bizott­ság kedd délelőtt foglalkozott a gyárig munkások tömeges elbocsátásának tilalmáról szóló kormány­javaslattal, mely a felhatalmazási törvény alapján e tárgyban kiadott kormányrendelet hatályát 1939. március 1-ig hosszabbítja meg. _ A bizott­ság ezenkívül foglalkozott az építkezési mozgalom segélyezéséről szóló törvény alapján nyújtott ál­lamsegélyek visszaigénylése kérdésével. Megállapítást nyert, hogy 7103 háztulajdonos összesen mintegy 560 millió korona államsegélyt volna köteles visszatéríteni, feltéve, hogy vagyoni helyzete a visszatérítést megengedné. Mivel nincs megbízható értesülés abban a kérdésben, hogy ez az összeg valóban be is folyna-e s a becslés megint csak az állam újabb költségén volna eszközölhető, mely költség esetleg nagyobb volna, mint a visszkereset utján j érvényesített összeg, ezért a bizottság e kérdést! a koalíciós szakbizottsághoz utalta újabb meg-1 tárgyalás végett, J azért sem, mert hosszú éveken keresztül mint képviselő, majd mint szenátor, különö­sen első minőségemben, mint a költségvetési bizottság tagja, heteken át foglalkoztam az­zal és komoly bírálatban részesítettem és kértem az állami számvevőség szerveze­tének olyan kifejlesztését, amely lehetővé tette volna a legkomolyabb ellenőrzését az állami vagyonkezelésnek. Erre vonatkozólag részletes konkrét javas­latot terjesztettem elő. Ezt évről-évre meg­ismételtem. Szavam mindig a pusztában kiáltónak szava maradt. Itt az ellenzék tehet bármilyen kedvező ja­vaslatot az államháztartás szempontjából, az mind hiábavaló. Pedig sok milliárdot meg lehetett volna takarítani s nem emelkednének a jövő év­vel 50 milliárdra az állam adósságai. A politikai légkör — Ennél is nagyobb baj azonban, hogy ebben a köztársaságban kezdettől fogva olyan légkört teremtettek, amely nem alkal­mas a megbékülésre, jóllehet annak szüksé­gessége mind sürgetőbbé válik. A köztársa­ság egyes vezető rétegeinek elbizakodottsá­ga a kezdeti sikerek fölött, amely sokakban azt a hitet keltette, hogy itt az uralkodó nép számára örök paradicsom lesz, a nemzetisé­gek részére fullasztó légkört létesített. A magasabb hivatalok egyes vezetőinek, refe­renseinek, a koalíciós pártoknak, sőt még egyes bíráknak és bíróságoknak is az a tö­rekvése, hogy a nemzetiségek jogos, méltá­nyos és igazságos törekvéseit elfojtsák. Ez volt akadálya mindig a megbékülés lehető­ségének. íme egy kitépett lap egy birói ta­nács meghozott döntéséből: Egy kuriózus bírói Ítélet „Tekintettel arra, hogy a magyar állam az áliamfordulat előtt polgári állam volt és az egész világon mint a nemzetiségek börtöne volt ismere­tes, ezek az állapotok késztették az elnyomott szlovákokat és románokat a köztársaságunk meg­alapítását célzó együttmunkálkodásra." — Ahol a köztársaság nevében egy birói ta­nács ilyen végzést tud hozni és a biró ennyire szubjektív, ott még csak remélni sem lehet, hogy meglesz az itt élő népeknek békés konszolidá­ciója. Jozef Králik irta alá ezt a végzést. Az ilyen biró nem méltó a birói palástra. Még arra sem, hogy bagatellbiróságnak a tagja legyen, nem egy komoly birói testületnek. Nincs a szenátusnak egyetlen tagja sem, aki a hivatását komolyan tel­szeretne, hanem arra, ami van. A tények ismerete szükséges a helyes kor­mányzáshoz, nem azok félreismerése és fanto­mok kergetése. A keleti Svájcból húsz év alatt nem lett semmi. Nemzeti államot építettek ki, amelynek potem- kinfalai recsegnek, ropognak s a ki nem elégí­tett nemzetiségek mindjobban elégedetlenked­nek, mert jogos kívánságaik nem teljesülnek. Pe­dig a nemzetiségi kérdés mindaddig égető, de ki nem égethető sebe marad ennek a köztár­saságnak, amíg ebben a kérdésben gyugahnat nem teremtenek. Amit a magyarság kíván — A köztársaság nemzetiségei éretteb­bek, semhogy üres reményekkel s vajúdó hegyekből született ígéretekkel ki lehessen őket elégíteni. — Nincs egy járási Főnökünk, egy ma­gyar tanfelügyelőnk, orvosunk, önálló is-1 kolaigazgatónk is csak egy van. A katona- 3 ságtól, a csendőrségtől, a pénzügyek veze- j tésétől teljesen el vagyunk zárva. — Utóbbi időben még vasúti őrnek és! iskolaszolgának sem alkalmazzák a mi em-" béreinket. A régieket is nyomják kifelé.! A nemzetiségek az önkormányzati testületben — A miniszterelnök ur a költségvetési bi­zottságban mondotta, hogy az önkormány­zati testületekben gyakorolhatják széles­körű politikai jogaikat nemzetiségeink. Cso­dálkozom, mert ez a tények megismerésé* alapul. Hiába van általános titkos v&asztó- jogunk, ha a községekben a biráinkat nem ültethetjük be a birói székbe, mindamellett, hogy törvényesen és szabályszerűen válasz­tották meg őket. — Közismerten tiszteletben álló becsüle­tes embereket. Ezzel szemben kimutattam régebben, hogy az egyik kormánybiztos tolvaj volt, azért a hatóságok továbbra is megtűrték a kormánybiztosi székben és mi a községi biráinkat nem tudtuk beültetni még ma sem. — Hogyan élhetjük ki magunkat az ön* ■kormányzati testületekben, a járási és a tartományi képviselőtestületben, ahol a mi választott tagjainkat kinevezettekkel majo- rizálják. így az egész általános választójog nullával egyenlő. A minőségtermelési foltja meg a boratió — A miniszterelnök urnák azonban egyetlen szava sem volt a gazdák terheinek rendezéséről, ami a kényszeregyességi törvény­nyel nem hogy megoldódott volna, hanem egyenesen kátyúba jutott. Vagy egyetlen szava sem volt a nehéz helyzet­ben levő bortermelők megnyugtatására. A bor­termelőknek az irreleváns, hogy 13 vagy 14 fo­kos bort adóztatnak meg, a lényeges az, hogy éppen a legnemesebb borok termelését akadá­lyozzák meg ezzel. Csehszlovákiába túlnyomóan nehéz borokat hoznak be, amiket arra használ­nak, hogy a gyengébb borokat feljavítsák velük. Ennek egy az orvossága: benn az országban: minőségtermelés. Ezt fojtja meg az uj adó­emelés. Érthetetlen ez azért is, mert az állam egyes vi­dékeken nagy összegeket költött arra, hogy jó- minőségü bort termeljenek. Az adóemelésnek az eredménye az lesz, hogy senki sem fog jóminőségü nemesebb bort ter­melni. Második az, hogy mindenki fel fogja használni arra, hogy gyengébb évjáratból származó, vagy gyengébb minőségű borait megjavítsa. Ebben senki meg nem akadályozhatja, mert mindenkinek természetes joga az, hogy gyenge borból jó bort csináljon, ha csak igy tudja értékesíteni. így nem lesz senkinek 13 fokon felüli bora és az államnak a remélt jövedelme elmarad. Egyedül a műbőröknél volna indokolt az adó­emelés. Az igy felemelt boradóból az állam 5 millió korona jövedelmet remél. De mi ez a 10 milliár­dos költségvetésnél? Egy-két századrész. Érde­mes ezt tenni? A bort sújtja a legtöbb adó — Ez nagy mértékben megnöveli az adminisz­trációt. Nincs semmiféle cikk, amelyet ennyi adó terhel. Még egy fontos körülmény:' az igazsá­gosság és az egyenlő elbánás elvének is ellene szól. Az igy felemelt adót még növeli a felemelt pausál forgalmi adó, a jövedelemadó és földadó. A tartományi és községi pótadó, amelyeknek fel­Őn egészséges lesz ha megfogadja tanácsunkat: érelmeszese- dés, vérbaj, golyva, skrofulózis, gyulladásos természetű női bajok, légcső-hurut eseteiben a GIGELKMÜDOVIGllS jód-brómos gyógyvíz használatát ajánljuk. „CIGELKA" forrásvállalat, Bardejov \

Next

/
Thumbnails
Contents