Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-14 / 284. (4430.) szám
4 1937 december H, kedd* Hl r ak A Szent István Akadémia PázmányPéter emlékének hódolt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jdiemitése.) A Szent István Akadémia Pázmány Péter halálának 300-ik »évfordulóján vasárnap délelőtt ünnepi közgyűlést tartott. Az ünnepi megnyitó beszédet Sered! Jusztinián bíboros- hercegprímás mondotta. A hercegprímás beszédében Szent István és Pázmány Péter életét és működését áhította oda mintaképül a mai nehéz problémák megoldásánál. A sok bizonytalan és veszedelmes ut helyett Szent István és Pázmány Péter kipróbált módszereit kell alkalmazni a hazát fenyegető veszélyek ehen s a magyar polgárságnak össze kell fognia keresztény alapon, — mondotta a hercegprímás. Szerdán ismerkedési esttel kezdődik meg a CsMASz kassai kongresszusa A napirend középpontjában a huliurprogram és a diáhszociális kérdések állanak POZSONY* — A CsMASz IX. országos kongresszusát december 16—18-án tartja Kassán a Lőcsei-^házban a következő programmal: Decemiber 15-én, szerdán este ismerkedési est. 16- án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a kong- resszus ünnepélyes megnjntása és üdvözlések. Utána a magyar egyetemi ifjúság hódolata II. Rákóczi Ferenc sírjánál. Délután 3 órakor teljes ülés, a tisztikar és a, tagegyesületek jelentései, a bizottságok összeállítása. 17- én, pénteken délelőtt 9 órakor bizottsági ülések. Délután 3 órakor a bizottságok beszámolói, a jövő évi kulturprogramm megbeszélése és összeállítása. 18-án, szombaton délelőtt 9 órakor diákszo- ciális kérdések, utána a lelépő tisztikar lemondása, az uj tisztikar megválasztása, esetleges indítványok! Délután Kassa város nevezetességeinek megtekintése. Este 8 órakor Kassa és a Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete jubiláris kuiturestje fennállásának tizedik évfordulója alkalmából a Schalkbáz nagytermében. A kongresszus tanácskozó helye a kassai Lőcse i-ház (Stefanik-u. 69.) A kongresszussal kapcsolatos miniden megkeresés Csontó Menyhért (Kassa, Frangepán-u. 4.) cimre küldendő. Újabb puccs a magyarországi nyilasok berkeiben Kémért Nagy Imre visszaadta a kölcsönt Szálasinak s most Szálasit zárták ki a pártból • Nemzeti szocialista „nagytanács** alakult Balog István vezérletével — CSÁSZÁR ELEMÉR A PETŐFI TAR- SASÁG ELNÖKE. Budapesti szerkesztőségünk jelenti' telefonon: A Petői Társaság vasárnap tartotta elnökválasztó rendkívüli közgyűlését. A társaság elnökévé Császár Elemér eddigi al- elnököt választották. — FLEISCHMANN GYULA ELŐADÁSA A POZSONYI KATOLIKUS KASZINÓBAN. Pozsonyból jelentik: „Anyanyelv és vallás" címen tart előadást dr. Fleischmann Gyula december 14-én, kedden este 7 órakor a pozsonyi Katolikus Kaszinó (Lőrnickapu-u. 3) nagytermében. A Kaszinó vendégeket is szívesen lát. A belépés ingyenes. — HIBAIGAZÍTÁS. December 10-i számunknak „A komáromi evangélikus egyház kimondotta a csatlakozást az egyetemes egyházhoz" cimü tudósításában az egyházi közgyűlésen elnöklő esperességi másodfelügyelő neve hibásan szerepelt. A pozsonyi evangélikus esperesség másodfelügyelője ugyanis dr. Priviczky Ernő duna- szerdahelyi ügyvéd, aki dr. Jamniczky Ottokár felügyelő megbízásából elnökölt a komáromi egyház közgyűlésén. — HALÁLOZÁSOK. Braun Gyula, Rimaszombat legrégibb szállitó-vállalatának tulajdonosa életének 80. évében elhunyt. Temetése Rimaszombat társadalmának osztatlan részvéte mellett ment végbe. Halálát gyermekei: Bálint Ferenc gyógyszerész, Braun Jenő vaskereskedő, Bálint Tivadar szállító, dr. Bálint Géza pozsonyi ügyvéd és Weisz Frigyésné született, Braun Bella, banktisztviselő neje, unokái és kiterjedt rokonság gyászolják. — Müller József, Komárom egyik régi, tisztes polgára életének 86 évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult még a háború előtti időkben több évtizeden át teljesített szolgálatot a komáromi vártüzérezredben, mint annak hivatalnoka. Halálát özvegye s három fia, — közöttük Müller Rudolf, egyesült pártunk pozsonyi titkára, — gyászolja. Az elhunytat nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra a komáromi római katolikus temetőben. — Pozsonyból jelentik: Dr. Krivskv Ká'roly bírósági tanácsos 42 éves korában rövid betegség után Pozsonyban meghalt. Az elhunyt Bazinból került Pozsonyba. Ott a járásbíróság vezetője volt. özvegye és egy árvája siratja. Holttestét Brünnbe szállították s az ottani krematóriumban elhamvasztják. — LAPELKOBZÁSOK. Az „Érsekújvár és Magyar Vidék" cimü érsek újvári hetilap december 12-i számát egyik közleményének 18 sora miatt elkobozták. A lap második kiadásban jelent meg. — Ugyancsak elkobozták a pozsonyi „Slovák" legutóbbi számát a vezércikk egy része s egy belső cikk néhány sora miatt. — MEGHALT MADAME DE THÉBES. Parisból jelentik: Madame de Thébes, a világhírű párisi jósnő, aki minden évben elkészítette a jövő év politikai horoszkópját, 77 éves korában elhunyt. Madame de Thébes nagy tekintélynek örvendett, ámbár jóslatai — különösen az utóbbi években — igen ritkán váltak be. — BETÖRŐK JÁRTAK A CSETNEKI EVANGÉLIKUS PAPLAKBAN. Rimaszombati tudósitónk jelenti: Vasárnapra virradó éjjel ismeretlen tettesek az ablakon át betörtek Cho- van Sándor csetneki evangélikus lelkésznek a templomudvarban lévő lakására és az egyik szekrényben őrzött 1500 korona készpénzét elemelve nyomtalanul távoztak. A csendőrség keresi a helyi viszonyokkal ismerős betörőket. — RAZZIA POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Vasárnap este razziát tartottak Pozsonyban. Kétszázötven embert állítottak elő a rendőrségen s közülük 36 egyén egyelőre őrizetben maradt, mert irataik nem voltak rendiben. — EGY CSEH FASISZTA PÁLYAFUTÁSA. Albert Váinv 43 éves biró, akit, 1032-ben elbocsátottak az állami szolgálatból, ismét visszatért a bírói karba és Égerben kezdte meg működését a kerületi bíróságnál. Vázny, aki a pardulbitzi ke- J riileti bíróságnál ^működött, — amint emlékezetes, j — vezető szerepet játszott a cseh fasiszta pártban és azt beszélték róla, hogy a fasiszta államnak ő lesz a külügyminisztere. Politikai tevékenysége következtében összeütközésbe került felettes hatóságaival és kénytelen volt kiválni az állami szolgálatból. Belépett egy pardubitzJ ügyvédi irodába és továbbra is politikai tevékenységet fejtett ki, 1933-ban a zsidónkéi kaszárnyatáma- <1 ássál kapcsolatban őt is letartóztatták, dó később szabadonengedték. Az utóbbi időben beszüntette politikai tevékenységét és visszatért állami szolgálatba. * BUDAPEST. (Szerkesztőségünk: telefon-1 jelentése.) Emlékezetes, hogy Kémexi Nagy Imrét és tizennyolc társát a Debrecenben terjesztett röpiratclk miatt Szálasi Ferenc nyilasvezér fegyelmi utón kizárta az egyesült nyilaskeresztes pártból. A kizárt vezetőségi tagok most Balog István országgyűlési képviselőtől, a debreceni nyilasok vezérétől kértek segítséget Balog képviselő erre meg alakította a nemzed szocialista nagytanácsot, mint legfőbb fegyelmi fórumot. A nagytanácsnak batvanhárom tagja van és abban mindegyik szélsőjobboldali frakció képviseltetheti magát Ez a nagytanács vasárnap Budapesten ülést tartott és elhatározta, hogy tárgy tálamnak tekintik a Kémeri Nagy Imre és tizennyolc társa ellen hozott fegyelmi itiéletet, sőt Szálasi Ferencet megfosztja az egyesült nyilaskeresztes pártban viselt vezetőségi tagságától és kilépettnek tekinti a pártból. A nagytanács határozatának egyik érdekes pontja még az> hogy háromtagú küldöttséget menesztett gróf Festetich Sándorhoz azzal a megbízással, hogy tárgyalja meg Festetich gróffal azokat a feltételeket, amelyek alapja az egyesült nemzeti szocialista pártok együttműködést fejthetnek ki gróf Festetich nyilas frakcióival. Elhatározták még, hogy a párt vezetését Balog István veszi át és minden ügyben a nagytanács hoz végső döntést. jMBBMBatBMMBBMHMMMMMMIIIW'IHli—IHUiMB——KBBB—BWW '> H'IIHH iHliH 11 'IIIUM A szlovenszkói zsidóság útja Reflexiók egy tartománygy ülési beszédhez Irta: Dr. Halmi Béla KASSA. — Az országos képviselőtestületben a minap egy zsidópárti képviselő meggondolatlanul, csupán a pillanatnyi hatás kedvéért, meggyőződése ellenére azt a nem okos, vakmerő és a tényekkel ellentétben álló kijelentést tette, hogy Szlovenszkón a zsidóságnak köszönhető az, hogy a magyarság megoszlott és igy a magyarság létszáma a népszámlálásnál egyes városokban a kisebbségi jogokat biztosító 20 százalékon alul esett. Nem tudom, hogy ebben a felelősségnélküli nyilatkozatban mi nagyobb: az ostobaság, a vakmerőség, vagy a valótlanság, amely ezt jellemzi? Mert okos dolognak nem tartható az, ha egy magát nemzetközi cionistának valló zsidó, képviselő saját hitsorsosainak ilyen inszinuációkkal direkt ártani siet és diszkreditálja őket megbízhatóságuk és jeliemsziiárdságuk tekintetében; de vakmerőség is igy nyilatkozni a Szlovenszkón élő magyar zsidók nagy tömegéről annak, aki erre senkitől fel- i hatalmazást nem kapott. A képviselő urra szerencsére nem hallgat senki sem. Köztudomású az ö népszerűtlensége, amelynek saját hitsorsosai között is örvend: a nyugat- szlovenszkói zsidók, akik közt él s akik egyszer pozícióhoz juttatták, ma figyelemre sem méltatják, — a keletszlovenszkói zsidók pedig soha sem voltak vele mege’égeóve, — mig a kárpátaljai szegény, földhözragadt, becsapott zsidóság, amelynek mandátumát köszönhette, a képviselő ur be nem váltott ígéretei folytán csak gúnyos arcfinto- ritással emlékezik meg róla. Ki hatalmazta fel tehát őt arra, hogy a szlovenszkói zsidóság nevében beszéljen és terjessze azt a valótlanságot, hogy a magyar anyanyelvű zsidóság — megfeledkezve magyar voltáról — gyöngítette a magyarság létszámát a népszámláláskor? Nem is lehetne megérteni ezt a kijelentést, ha nem látszana ki belőle a lóláb, az, hogy dicsekedni akar a kormányhatóságok előtt és szolgálataiért most jutalmat vár, mert neki a kormányköröktől élvezett eddigi jutalmai nem elégségesek, ő a meglévő milliókhoz még ujaUb milliókat szeretne szerezni minden riziikó és veszély nélkül saját hitsorsosai révén. Nem lehet vitás, hogy azt itt élő zsidóság nagy tömegeiből nemcsak egyesek, hanem kisebb- nagyobb csoportok és tömegek a képviselő ur félrevezetése folytán tényleg meginogtak és a népszámlálásnál akár félelemből, akár opportuni- tásból, akár a képviselő ur csábitó Ígéretei folytán, akár nagyobb nyomásra zsidónak vagy szlováknak vallották magukat, — ámde ez nem jelenti azt, hogy az őslakos magyar zsidóság többsége ezekkel a megtévesztett töredékekkel azonosította magát és magyarságát megtagadva, a népszámlálás eredményét a magyarság kárára befolyásolta I volna. És ha igaz az is, hogy a népszámlálás szerint Kassán és Pozsonyban a magyarság száma 20 százalék alá esett, ez nem jelenti azt, hogy ez annak a zsidóságnak köszönhető, amely az egy 1 évezreden keresztül vele élt és vele összeforrt magyarságot hütlenül cserbenhagyta. Ilyen felelősségnélküli megállapítást észszerűen és igazságosan tenni nem lehet. Ilyet csak az tehet, akinek ezzel a hamis beállítással céljai vannak s aki felfelé érdemeket akar szerezni. Az igazság és tárgyilagosság nem zárkózhatik el attól a megállapítástól, hogy amint van a keresztény magyarság között is sok olyan, aki félelemből, opportunitásból, közönyből vagy gyávaságból nem vallotta magát magyarnak, úgy van a dolog természete szerint a zsidóság között is sok ilyen. Ámde ezen esetekért a magyar nevelésű, a magyar kultúrájú és a magyar érzésű zsidóságot felelősség nem terhelheti. A Szlovenszkón élő magyar zsidóság szine-java teljes tudatában volt és van a népszámlálás következményeinek és megborzadt még a gondolatától is annak, hogy esetieg el nem éri a magyarság egyes vidékeken a minimális 20 százalékot; tudatában volt annak is, hogy a népszámlálás az itt é'ő magyarság élethalálharcának fontos eseménye és hogy ebből folyóan milyen hivatás vár a magyar zsidókra, akik itt, e földön ősi idők óta örömben, bánatban egyaránt mindig hü osztályosai voltak az őslakos magyarságnak. A magyar zsidóság útja a népszámláláskor adva volt, de adva van ma is. Érzelmi és észszerű okok minden lojalitásunk mellett is kategórikus imperatívuszként követelték tőlünk, magyar zsidóktól, hogy egy percig se ingadozzunk, midőn a magyarság itt, Szlovenszkón sorsdöntő óráit éli és hűen kitartsunk magyarságunk mellett. Miért ne vallottuk volna magunkat magyarnak, hiszen szivünk tele volt és van hálával ma is az együtt élt időik közös múltja iránt, midőn a magyarság minden jogban és minden előnyben egyformán részesített bennünket, midőn az élet, az érvényesülés és a fejlődés minden útját egyformán nyitotta meg nekünk is és tette lehetővé egy évezreden keresztül, hogy a magyar zsidóság számban, vagyonban és tekintélyben egyformán gyarapodjék és hogy a kereskedelem, az ipar, a kultúra, a politika, a tudomány és művészet terén nagynevű magyar zsidók a keresztény magyarokkal egyforma vezető pozíciókhoz jussanak. Miért ne vallottuk volna magunkat magyarnak, hiszen mindnyájan a magyar nyelv és kultúra emlőin nevelkedtünk, ennek a nyelvnek és ennek a kultúrának köszönhetjük ma is minden erkölcsi, szellemi és anyagi eredményeinket és szabad-e feltételezni rólunk, hogy a népszámláláskor, midőn alkalmunk volt hálánkat szeretettel és ragaszkodással leróni, mi egy erkölcstelen pálfordu- lással egy pillanatig is megtagadtuk volna a közös múltát és magyar érzéseinket, és hogy gonoszul előmozdítottuk volna azt, hogy ez a zengzetes szép magyar nyelv, melynek édes harmóniáját az anyatejjeí szívtuk magunkba, hogy az a magyar iskola, mely annyi szorgalommal, hűséggel és becsületességgel vezetett be az élet ismereteibe, hogy az a magyar kultúra, tudomány és művészet, mely Minden lO. beteg RlUNÁSi pedig a reuma gyógyítható 1 Pöstyéni iszapfürdőket otthon is vehet: Használatra kész pöstyéni „Gamma- kompressz“ 25 kezelésre elégséges. Fölerakat: Fürdöigazgatóság, Piesfany annyi hitsorsosunkat is kiemelte a köznapi élet egyhangúságából és odaállította a nagyvilág küzdőterére, a népszámlálás kedvezőtlen eredménye esetén is egy csapásra talaját veszítse és legyöngüljön. Igen, a magyar zsidóság útja a népszámláláskor adva volt és a magyar zsidóság ezt ?T o i’ífrtTfttj den államhüsége és lojalitása mellett _-gJg| tel járta meg. És ha ennek dacára Kas^|||| zsonyban a magyarság létszáma csökkempp tartománygyülési képviselő ur ne a zsrT __j ke resse, mert az ragaszkodik a magyar n®®*®" a magyar kultúrához s igy saját érdeke ellátva 1825 lekedett volna, ha a népszámláláskor mint magyarnak vallotta volna magát. A sors keze mindnyájunkat idekötött a rög,^^ Nekünk Szlovenszkón élnünk és halnunk kell. köztársaságnak mindig lojális polgárai voltuíij arra, merném állítani aktivisták, mert pénz- és véradó - val járulunk hozzá a köztársaság fennállásához: kell-e ennél nagyobb aktivizmus? Természetesen nem tartjuk aktivizmusnak azt, ha egyesek a ma- v gvarság jogait feladni akarják. Nekünk erősségünk: a törvény, mit szigorúan és híven betartunk. Ámde éppen a törvény biztosiíja elhatározásunk szabadságát is és ez teszi lehetővé nekünk azt, hogy áFarnhüségünk dacára hívek maradjunk a dicső magyar múlthoz is, amely sziwel-lélekkel az őslakos magyarsághoz köt és amely párt- különbség nélkül arra kötelezett minket a nép- számlálásnál is és fog kötelezni minket máskor is, hogy nyíltan és becsületesen magyar nemzetiségűnek valljuk magunkat. Ezért elutasítjuk azt a vakmerő inszinuációt, amellyel Reisz Gyula a szlovenszkói zsidóságot alaptalanul és jogtalanul illette. szaTársadalmi Élet-......- i # A rimaszombati Mária-kongregáció a Má•ria-ünnep előestjén rendezte meg jótékonycéíu karácsonyi műkedvelői előadását a zsúfolásig megtelt Katolikus Olvasókör dísztermében. Az estélyt Lippa Piroska prológja és Bolha Irma szavalata vezette be, azután élőkép következett, majd az egyházi énekkar szép éneke után Tokár Julcsu tartót szabadelőadást, A műsor legkiemelkedőbb száma a „Hol a boldogság” címmel bemutatott háromfelvonásos színdarab volt, amelynek főszerepeiben Hlozek Kató, Hlozek Lili, Vladár Pipi, Merész Ida, Tlhurzó Ildikó, Gulyás Bözsi, Szabó Ica, Murányi Lenke és Zeitíhammel Erika tűntek ki. Az előadást a szokatlanul nagy érdek" őclésre szerdán megismételték. # A Nagyszőllősi Kariíasz-egyesület most tartotta meg szokásos karácsonyi vásárát. A római katolikus egyházközség asszonyai és leányai nagy gonddal, fáradtságot nem ismerő buzgalommal ízlésesen állították össze az idei vásárt. A kiállított tárgyak a vásárló közönség legkényesebb igényeit is kielégítették. A kiállítás alkalmából a római katolikus egyházközség kebelében működő Asszonykor Ó6 Leánykor műsoros jótékonycéíu hurkaestet rendezett, melynek nagy erkölcsi és anyagi sikere volt. Úgy a karácsonyi vásár, mint a hurkaest tiszta jövedelmét szegénysorán gyermekek és aggok téli felsegélyezésére fordítják. A nemes célért fáradozó áldozatkész rendezők minden dicséretet megérdemelnek. # A Rozsnyói Női Mária-kongregáció jól sikerült ünnepélyt rendezett Biubnics Mihály püspök tiszteletére. Az ünnepélyen jelem voltak BubnicS Mihály püspök, Bittel István prelátus-nagyprépost, Rudovics Román tanfelügyelő, Bartáky Ján-osné, a járási gyermekgondozó elnöknője, NéveTy M. FÍávia, a Paulai Szent Vincéről elnevezett apácarend tartományi főnöknője, dr. Priviczky Gyula kanon ok -plébános és sokan mások. A szeretett főpásztort Starmann Sarolta a kongregáció nevében meleg szavakkal üdvözölte. A kongregáció énekkara egy Ave Máriát adott elő. Hermély Annus a „Hófehér asszony” cimü költeményt szavalta el nagy hatással. Ezután Csellár M. Bertima nővér „Mindnyájunk édesanyja” cimü színmüve került előadásra. A darab főszereplője Gyürék Margit volt, s úgy ő, valamint a két kisgyermekszereplő, Kubenkó Ibolya és Birtok Magda a legteljesebb elismerést érdemlik. De igen jók voltak a többi szereplők is: Hegedűs Joli, Hajdú Irén, Pilát Anna. Svajkó Mária, Dubay Erzsébet, Farkasovszky Mária és Skolnik Gizella, Külön elismerés illeti Ádám Klárit, akinek Madonnája festő ecsetére illően szép volt, A kisebb szerepekben Fábián Olga, Medek Esztike, Vince Demeter Mária, Fafrák Jolán, Karvay Médi, Birtok Gabi, Korscih Magda, Zsilinszky Irén, Fábián Mária, Krupcsik Anna, Jurdik Zs., Blitzman J., Namesánszky A. és Oravetz Olga ügyeskedett. Az előadást vasárnap megismételték. A SzMKE vizkeleti csoportja december 19-én kul tűrés tét rendez a római katolikus iskola nagytermében. Az érdeklődés középpontjában Szombathy Viktor, a kiváló iró előadása áll. A műsor többi részét egyfelvonásos színdarabok, szavalatok, valamint a vizkeleti Dalárda énekszámai töltik ki. # A feketenyéki katolikus tantestület december 19-éh nagyszabású kulturestet rendez a SzMKE-, valamint a SzKIE-szervezetekkel karöltve. A műsoron egyfelvouásoeok, énekszámok és szavalatok szerepelnek. Az előadás a katolikus iskola nagytermében lesz.
