Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-14 / 284. (4430.) szám
Előfizetést érj évente 300, félévre 150, negyedévre 76. havonta 26 Kó„ külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Ki. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panskö a I i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská uiice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-1 1. © • SŰRQÖHYCIM HÍRLAP. PRAHfl. Benes és Ausztria (BI) —- A költségvetési vita során az egyesült párt képviselői többizben idézték a régi bécsi parlamentben elhangzott cseh képviselők beszédeit, mert ezekben szóról- szóra olyan érvek, állítások és követelések hangzottak el, melyek ma — a prágai parlamentben — nemzetkisebbségi magyarság jogos követeléseit fedik, szinte hajszálpontossággal. De ami harminc évvel ezelőtt nemzeti program volt a csehek számára, az ma okvetetlenkcdő ellenzékiségnek és szabotázsnak, vagy hátsó gondolatokkal terhelt rosszindulatnak számit a prágai Rudol- finumban, ha történetesen a jogaikat követelő magyar képviselők hangján keresztül ér el a cseh fülekhez... Mily igaza van Róbert Michelsnek, a német származású tu- rini egyetemi professzornak, aki a mai Olaszországról szóló könyvében azt irta a nemzetiségi jogról, hogy mindenki erre hivatkozik, míg gyönge, de rögtön megfeledkezik róla, ha erőssé válik. Ezért a nemzetiségi jog, mondja Michels, a népek gyermekkori betegségének számit... Pedig nemcsak a cseh képviselők parlamenti beszédei idézhetők ma a magyarság jogainak számonkérésére és a többségi hatalmat bírók figyelmeztetésére, hanem számos könyv és irat, amely belföldön és külföldön a cseh nép nemzetjogi programját terjesztette a világ felvilágosítására és a cseh társadalom ébresztésére a világháborút előző időben. Itt van például Benes köztársasági elnöknek Párisban ezerkilenc- száznyolcban megjelent müve, melyet doktori disszertációja alkalmával irt, a ,,Le probléme autrichien et la question tohéque, étude sur les luttes politiques des natiöna- lités slaves en Autriche." E tudós alapossággal megirt mü részletesen kifejtette az osztrák és cseh kérdést, az ausztriai, szláv népek politikai harcát, úgy, ahogy a fiatal politikus és szociológus Benes Eduárd harminc évvel ezelőtt, úgy hisszük, nemcsak a szláv népek boldogulását képzelte el, hanem, lévén könyve tudományos mü, a mindenkori nemzetiségi problémák megoldhatóságáról mondta el emelkedett véleményét. Benes Eduárd bár disszertációs müvet irt, melyben nem lehet helye politikai agitáció- nak, nem mulasztotta el, hogy meg ne említse Masaryk Tamás nevét, kit akkor már mint hírneves professzort és politikust ismert a közvélemény. Masarykot mint a cseh realista párt vezérét említi Benes, mint annak a pártnak vezérét, mely nagy erkölcsi hatást gyakorolt a közélet fejlődésére. S nem is hisszük, hogy politikát kevert volna a disszertáló tudós müvébe, mert, amint ismerteti a továbbiak során a realista párt programját, érezzük, hogy ez nem napi politika, hanem igenis tudományos meglátása nemcsak az ausztriai cseh kérdésnek, hanem a mindenkori nemzetiségi problémának is. Hiszen ez a tudományosság szinte jellemző a csehek nemzeti harcára s ezért lesz jó figyelmeztetni a mai cseh közvéleményt, hogy ha mi magyarok a csehek háború előtti politikai szereplését idézzük, ez nem puszta ,.politikai" reminiszcenciák fe- szegetése, melyek idejét múlták Ausztria politikai bukásával, hanem inkább az örökérvényű tudomány szavainak felidézése és érvényesitése. S a realisták, ahogy Bene§ idézett müvében kifejti, az ,.osztrák problémát" és a „cseh kérdést" esek decentralizációval tudták elképzelni, az alkotmánynak föderalista és autonómista szellemű átépítésével. Az w A „túlibarátságos fogadtatás Szélsőséges diákok Sztcjadnovics ellen tüntetnek • Véres összecsapások • Delbos bojkottáija az egyetemet * A francia külügymsn sztár és Kánya Kálmán találkozása BELGRÁD, — Delbos francia külügyminiszter vasárnap reggel kilenc órakor megérkezett a belgrádi főpályaudvarra, ahol Szto- jadinovics miniszterelnök, a kormány számos tagja, a kisantant és a Balkán-antant követei, valamint nagy embertömeg fogadták. Delbos és Sztojadinovics elvonult a diszszázad arcéle előtt és akkor, amikor elhagyták a pályaudvart, a sokezerfőnyi tömeg lelkesen megéljenezte őket. Miután Delbos Sztojadinovics kíséretében a francia követségre ment, ahol lakni fog, különböző embercsoportok r- igy legfőképen diákok — megkísérelték, hogy fölvonuláso- kat rendezzenek a városban és Franciaországot éltetve tüntessenek Sztojadinovics kormánya ellen. Mivel a hatóságok attól tartottak, hogy a tüntetés olaszellenes és fasisztaellenes kilengéssé fajulhat, a miniszterelnökség épületénél megkísérelték a fölvonulók szétkergetését. Az épület előtt csendőrkordon fogadta a tüntetőket. Először vonult ki Belgrádban lovasrendőrség a tüntetők ellen és alapos munkát végzett. A menet csakhamar fölbomlott, de amikor a csoportok újból gyülekeztek, a rendőrök gumibotokkal rohanták meg őket és több fiatalembert megsebesítettek. A tüntetők a mellékuccákon a város középpontjába akartak hatolni. Egyik részük a Sándor király-uccán át a csehszlovák követséghez jutott és ott valószínűleg tüntetni akart a kisantant és Franciaország mellett Ezeket a fölvonulókat a csendőrség második kordonja meggátolta tervük keresztülvitelében. Mivel a csendőrök gumibotjaikkal nem tudtak rendet teremteni, néhány lövést adtak le a levegőbe. A lövöldözés pánikot keltett Az összeütközésnél néhány ember megsebesült A város többi részén a rendőrök ugyancsak föloszlatták a tüntetőket, de sehol másutt nem került sor nagyobb összecsapásokra. Az eseményről kiadott hivatalos jelentés szerint két-háromszáz agitátor az ifjúság lelkesedését tüntető szándékkal ki akarta használni és nyugtalanságot szítani. Az agitátorok tervét azonban sikerült meggátolni. Az összecsapások folyamán két csendőr súlyosan megsebesült, mig a tüntetők oldalán két diák könnyebb sérüléseket szenvedett. A nyugtalanságot szélsőséges ellenzéki körök szították, de ezek a körök céljukat nem érték el. Egy óra alatt a belgrádi uccák ismét visszanyerték rendes képüket. Hivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy a tüntetések folyamán egy ember meghalt és sok diák súlyosan megsebesült. Delbos programja Delbos vasárnap a francia követségről az udvari marsalli hivatalba ment, ahol beírta nevét a királyi ház vendégkönyvébe. Ezután meglátogatt aSztojadinovics miniszterelnököt és külügyminisztert. Délben 12 órakor Pál régensherceg fogadta audiencián és meghívta ebédre is. Délután három órakor Mária anyakirálynét látogatta meg a francia külügyminiszter. Vasárnap este hét órakor a belgrádi egyetem nagy ünnepi akadémiát rendezett Delbos tiszteletére, amelyen azonban Delbos nem hogy „úgy kormányozzák magukat, ahogy ők helyesnek látják". Az állam feladata pedig arra szorítkozzék, ogy a közélet rendjét és rendszerét biztosítsa. S a konklúzió: "így minden nemzet a maga erőihez mérten fejlődhetne és az államot sohasem érhetné vád, hogy ezt vagy azt előnyben részesíti." — Ez a realisták állampolitikai programja s ennek nevében kívánták az igazságszolgáltatási és közigazgatási egységek nemzetiségek szerinti megosztását is, mert nem ismerték el, hogy ezzel bármiként is megsértenék az akkori „királyság egységét". Ahogy ezeket a „régi" követeléseket olvassuk, minden szóból kiérezzük, hogy Berned maga is a nemzetiségi béke legnagyobb kerékkötőjének a centralizmust tartotta. Ez az, ami guzsbaköti a nemzeti erőket és antidemokratikus, igazságtalan helyzetet teremthet egy olyan államban, ahol többféle nemzet él. Ismételjük, nem aktuális politikai jelszavakat, nem egy befejezett történetet olvasunk ki Bene§ könyvéből, hanem tudományos igazságokat, melyek újra érvényesek ott, ahol a körülmények hasonló helyzetet teremtenek. Ezért idézzük a cseh-j jelent meg annak ellenére, hogy az ország legkiválóbb politikusai és tudósai ott voltak. Delbos levelet intézett a diákokhoz és kimentette magát, de szívélyesen megköszönte azt, hogy állást foglaltak a jugoszláv—francia barátság mellett. Az egyetemi összejövetelen számos beszéd hangzott el, amelyben a jugoszláv fiatalság a Franciaországhoz való barátságot hangsúlyozta. A tanárok fölszólították a diákokat, hogy tartózkodjanak a további tüntetésektől és a diákok megfogadták a tanácsot. Szürke pohárköszöntök Este Sztojadinovics ünnepi lakomát adott Delbos tiszteletére. Az elhangzott pohárkc- szöntők rendkívül szürkék voltak. Sztojadinovics csak néhány udvarias szót mondott, de ünnepelte a jugoszláv és a francia politika konstruktív együttműködését. A vacsora után a belgrádi gárdakaszinóban nagy fogadtatás volt, amelyen a diplomáciai testület is részt vett. Delbosnak nagyon megtetszett a kolona, a jugoszláv nemzeti tánc bemutatása, úgyhogy a táncot meg kellett ismételni. Hétfőn Delbos koszorút helyezett el Sándor király és az Ismeretlen Katona sirján. Délután megtartották az első hivatalos konferenciát a miniszterelnökségen. Jólértesült körök szerint Delbos Magyar- országon való átutazása közben találkozni fog Kánya Kálmán magyar külügyminiszterrel, aki néhány állomással Budapest előtt beautonóm egységek maguk az egyes osztrák tartományok, hiszen ezek a történelem során máris adva vannak. A tartomány- gyűlések kompetenciáját ki kell bővíteni, a községek önkormányzatát valódi demokra- -tikus alapokra helyezni — ilyen az egészséges változás feltétele a cseh realisták szemében. Mert a valóságban, írja Benes, Csehország két népe közt csak úgy jöhet létre a béke, ha mindketten teljes autonómiát élveznek. Az egyiket el kell választani a másiktól. Mert hogy két vagy három nép békességben közös életet folytasson, mint például Svájcban, ehhez hosszú történelmi fejlődésre van szükség. De Ausztriában ilyesmi nem fejlődhet ki. Mert több mint évszázados harc áll már a népek mögött s ez nemhogy szűnne, hanem napról-napra erősödik. Ezért nem marad más hátra, minthogy az autonómia bevezetésével az egyes „nemzetiségek többé-kevésbbé urak legyenek saját ügyeik fölött." Természetesen, folytatja Benes müve, ezzel a harcot nem lehetne teljesen kiküszöbölni, de mindenesetre számos konfliktus oka szűnne meg. Az állam hagyja rá a nemzetiségekre, I szlovák állam alapítóinak tudós érveléseit, I melyek teljesen megegyeznek a mi politikai vagy tudományos felfogásunkkal is: de- 1 centralizáció, ez az első elv, melyből kiindulhatunk, ha békét és megértést akarunk teremteni a köztársaság nemzetei közt. Ebben feltétlen hívei vagyunk Benesnek és elveinek, úgy, ahogy ezeket pont harminc, évvel ezelőtt kifejtette. Ami akkor igazság volt, annak ma is igazságnak kell lennie. És Benes az előadott elvekben a cseh „realista" párt programját jellemezte, egy olyan pártnak elveit, mely — szavai szerint — a valóságos és lehetséges iránti érzéktől áthatva tűzte ki nemzeti programját és elutasított magától minden nemzeti romantikát. Kérdjük most már azoktól, akik ellenzéki politikánkat mindenkor a „beteges romantika" és „katasztrófa-politika" vádjával illetik, vájjon „romantikusnak" és „katasztrofálisnak" jelentik ki a cseh realista párt harminc év előtti szereplését is? Vagy. ami akkor reális volt, az ma már irreális, mert egyesek érdeke megfordította a „realizmus" jelentőségét?
