Prágai Magyar Hirlap, 1937. december (16. évfolyam, 274-297 / 4420-4443. szám)
1937-12-12 / 283. (4429.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — fira 2'- Ke ^ Ha: Kis Magyarok lapla (4429) szám • Vasáfnap • 1937 december 12 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztéség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké.( külföldre; évente 450, Szl0V6HSzJcÓÍ és fUSZinSzIcÓi TtlCLQVQTSQ.& Ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • ....... Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl ké^es melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 30311. ö « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCiM- HÍRLAP, P R A H ft. AZ UTAZÁSOK (sp) — A spanyol kérdés átmeneti kikapcsolása óta az európai politikai ügyvitel ismét megkísérelte, hogy valamiféle megegyezésre tegyen szert a kontinensen, s azt, amit „európai békének” neveznek, szilárdabb alapokra helyezze. E törekvések legföltünőbb vonása az. hogy Anglia kívánságára Szov- jetoroszországot egyelőre kikapcsolták a tárgyalásokból. Már Nyonban látszott, hogy Litvinov hangoskodása ellenére Chamberlain szívesebben működik együtt az ellenségnek propagált Olaszországgal, mint a szovjettel, s a Földközi tenger ellenőrzésének zónáiból Olaszország a várakozás ellenére tetemes részt kapott, mig Moszkva semmit. Azóta az oroszok visszaszorítása tovább tart. Bizonyára a szovjet sem erőlteti ma a szereplést, mert három körülmény más ér veszedelmesebb gondokat okoz Sztálinnak. Az első a belső trockista veszedelem, a másik a napokban lezajló szovjetválasztás megszervezése és a szavazók „előkészítése”, a harmadik Japán távolkeleti erőgyarapodása. Különösen a harmadik jelenség volt az, ami a moszkvaiak figyelmét eltérítette Európától: a kétszázmilliós sárga világbirodalom kialakulása, Japán gazdagodása és értékes nyersanyagokkal való ellátása, a szovjet—kínai határ elvágása szovjetszempontból nehezen megemészthető események. *—■ Moszkva háttérbeszorulásával mindenesetre könnyebbé vált az európai helyzet, s a német—olasz blokk elérte első célját: a szovjet nélkül tárgyalnak vele. Halifax németországi utjának utójátéka világosan megmutatta, hogy Nyugateurópá- ban négyhatalmi blokk készül, s a páris— londoni összhang igyekszik kiegyezni a ber- lin—•római tengellyel. A harmóniát megteremteni nem könnyű föladat. Olaszországnak és Németországnak számtalan nyílt követelése van, s amíg ezek nem teljesednek, a két központi hatalmasság nem közeledhet az angol—francia csoporthoz. Olaszország például még mindig támad, s nem lehetetlen, hogy amíg e sorok megjelennek, megvalósítja régi szándékát és szakit a népszövetséggel, mert Genf még mindig nem ismerte el Olaszország abessziniai impériumát. Ha ez megtörténik, ismét uj helyzet keletkezett a világon, s Róma tettekkel dokumentálta, hogy végleg Németországhoz és Japánhoz szegődött, s nem hajlandó — esetleg genfi alapon -— külön tárgyalni a nyugati országokkal. A genfi kilépés megkönnyíti vagy megnehezíti az európai tárgyalásokat, ahogy vesszük. Megnehezíti, mert újabb hangulatot kelt egyes országokban a „tengely” ellen, megkönnyíti, mert a fasiszta hatalmak most már kötöttségek nélkül en bloc tárgyalhatnak a népszövetség megújításáról és a genfi intézmény átépítésétől tehetik függővé visszatérésüket a kollektív alapra. Németország kívánságai ugyancsak ismeretesek:' gyarmatok, jobb bánásmód a német kisebbségekkel, választások Ausztriában, a birodalom bevonása a középeurópai tárgyalásokba. Szintén nem könnyen teljesíthető óhajok. Mindazonáltal Anglia komolyan kívánja, hogy akár ezen az alapon megszülessék az európai megegyezés, még mielőtt a spanyol háború újból föllángolna s újból haragos táborokra osztaná a most lecsillapodott hatalmakat. A megegyezés érdekében London hajlandó volt a távolkeleti kérdést is mellékvágányra tolni, s tűrni, hogy Japán azt cselekedje Kínával, amit tud. De a londoni államférfiak szimatja kitűnő. Érzik hogy Európa nehezen visel el még egy olyan idegkrizist, mint a spanyol polgárháború első évében, s ha nem sikerül legalább átmeneti megegyezésfélét teremteni a kontinensen tavaszig, amikor Salamanca és Barcelona csapatai újból egymásnak esnek, akkor az újabb izgalom ismét kirántatja a bicskákat az európai zsebekből. Ezért siet s ezért kíván megegyezést Rómával és Berlinnel, szinte mindenáron. Delbos francia külügyminiszter osztja Anglia aggodalmait, annak ellenére, hogy Franciaország hallani sem akar a „mindenáron” való megegyezésről s inkább engedi a feszültséget a késhegyig jutni. De Anglia unszolására Franciaország is „megtesz mindent, amit tehet”, hajlandó átmenetileg eltávolodni a szovjettől, tárgyalni a gyarmati kérdésről, s figyelembe venni a többi kívánságot. Mivel pedig a tervezett nyugati, négyhatalmi paktum legnagyobb hátránya francia szempontból, hogy nyitva hagyja a keleti kérdéseket és nem intézkedik határozottan Franciaország keleti szövetségeseiről, a francia külügyminiszter szükségesnek tarOlaszország kitép a népszövetségből Róma népe izgatottan várja Mussolini bejelentését Az elhatározás okai •« Bovascoppa genfi tárgyalásai Albánia kSveti Itália példáját LONDON. — Grandi iondoni olasz nagykövet pénteken elhagyta Londont és Rómába utazott a fasiszta nagytanács szombat esti ülésére. Az angol közvélemény biztosra veszi, hogy Mussolini szombaton éjjel a Palazzo Venezia erkélyéről bejelenti az olasz népnek, hegy Olaszország kilép a népszövetségből. A lapok úgy írnak erről az eseményről, mint befejezett tényről annak ellenére, hogy hivatalosan sehonnét sem erősítették meg. Néhány nap előtt jelentettük, hogy Olaszország kilép a népszövetségből, mert a genfi hatalmak még mindig nem ismerték el az abessziniai olasz császárságot. Ugyanakkor közöltük azt is, hogy a fasiszta nagytanácsot összehívták és Rómában előkészületeket tettek a nép összegyűjtésére, hogy Mussolini a tanácskozás után „nagyjelentőségű bejelentést" tegyen a Palazzo Venezia erkélyéről, ugyanúgy, mint az abesszin háború megindításakor és az olasz impérium megalapításakor. Az Eve- ning Standard szerint az uj olasz politika a következő két ok miatt határozta el a Genf fel való szakítást. 1. Nagybritannia és Franciaország nem tekinti többé a népszövetséget nemzetközi politikája alapelvének, ami abból1 is kiviláglik, hogy az angol király trónbeszédében egyetlen szóval sem említette meg Genfet. 2. A londoni francia miniszterlátogatás után a hivatalos jelentés számos fontos európai kezdeményezésről számol be, de szintén nem említette a népszövetséget és nem mondotta, hogy a két nyugati nagyhatalom Genffel egyetértésben kívánja megvalósítani terveit. Ilyen körülmények között felesleges, hogy Olaszország Genfben maradjon. Ezenkívül olasz meggyőződés szerint Németország sokkal jobb nemzetközi pozícióra tett szert Londonban és Párisban azóta, amióta elhagyta Genfet, mig Róma. tevékenységét állandóan hátráltatta az, hogy Itália a genfi intézmény tagja volt. E csalódások után az olasz impérium ugyanúgy függetleníteni akarja magát a tehertől, mint Berlin vagy Tokio. Genfi álláspont GENF. — Bovascoppa olasz ügyvivő pénteken és szombaton sorra fölkereste a genfi diplomatákat és hosszantartóan tárgyalt velük. Beavatott körök ezzel kapcsolatban tudni véiik, hogy az olasz ügyvivő már bejelentette Genfben Olaszország kilépését. A népszövetség illetékesei szerint a kilépésnek az az oka, hogy Olaszország Sztojadinovics lelkes nyilatkozata az olasz-jugoszláv barátságról RÓMA. — Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök Milánóból való elutazása előtt föltűnő kijelentést tett a Popolo d’Italia munkatársa előtt. — A világnak meg kell tudnia — mondotta Sztojadinovics —, hogy többé nem lehet arra számítani, hogy Jugoszlávia és Olaszország között ellentétek lesznek. Ez a két ország valóban uj korszakot kezdett az egymás között való kapcsolatok tekintetében. Sztojadinovics ezután lelkes hangon emlékezett meg olaszországi tartózkodásáról és tapasztalatairól. Ismét Belgrádban BELGRAD. — Sztojadinovics szombaton délelőtt 9 órakor visszaérkezett Belgrádba. A pályaudvar előtt hatalmas tömeg várta és rendkívül meleg ünnepléssel fogadta a miniszterelnököt. Sztojadinovicsot hazautaztá- ban Velencében és Triesztben az olaszok is lelkesen megünnepelték. nem bízik többé az Angliával való együttműködésben. Ezenkívül Németország és Japán nyomást gyakorol Rómára a kilépés érdekében. Gyakorlatilag az olaszok két év óta nem vesznek már részt a genfi munkában, azaz változás alig történik. A kilépés után Olaszország két évig még a népszövetség tagja marad, Albánia is kilép Egyes jelentések szerint néhány más hatalom is követni fogja Olaszország példáját és kilép a népszövetségből. Az első Albánia lesz, mig a római jegyzőkönyv államainak magatartása egyelőre bizonytalan. Bécsi és budapesti íapjelentések szerint Ausztria és Magyarország nem gondol arra# hogy szakítson Genffel, A Palazzo Venezia előtt RÓMA. — Az a nagy népgyülés, amit a hatóságok szombat estére a Palazzo Venezia elé összehívtak a nagy fasiszta tanács döntésének meghallgatására, nem lesz kisebb, mint az abesszin impérium kikiáltását meghallgató népgyülés volt. Az egész városban falragaszok hívják a lakosságot a nagy térre. Az Impérium LLjának mentén hangszórók állanak, hogy közvetítsék Mussolini szavait. Az Opera előadását az esíi nagy esemény miatt elhalasztották. A lapok az első oldalon hatalmas betűkkel hívják Róma népét a Palazzo Venezia elé. Az olasz főváros lázas izgalommal várja a bejelentést és a közvéleményt kizárólag a fasiszta nagytanács határozata érdekli. Mindenki találgatja, hogy mit fog Mussolini az olaszoknak mondánk Középamerikai békesterzCdés MEXIKÓ. .— A costaricai San Jozéban Hondurasz és Nicaragua képviselői pénteken békejegyzőkönyvet írtak alá. Ezzel végétért a két középamerikai köztársaság között évtizedek óta dúló haíárharc. A két állam kötelezte magát, hogy uj határvillongások esetén nem fogja erőszakkal akarni megoldani az ellentéteket. A diplomáciai viszony a két állam között helyreállt.