Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-09 / 255. (4401.) szám

Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed­évre 76. havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet 9 Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. © « SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflH A. Moszkva katolikus barátai (fg) A katolikusok, sőt általában a ke­resztények világszerte a legteljesebb egyet­értéssel, hálás tisztelettel és föltétien helyes­léssel fogadták azokat az ünnepélyes pápai megnyilatkozásokat, amelyekben XI. Pius az utóbbi évek folyamán ismételten fölemel­te tiltakozó és elítélő szavát az egyházüldö­ző, vallásgyülölő és istentelen kommnizmus, az Oroszországban tobzódó bolsevizmus el­len. A bolseviki világpropagandával szem­ben a pápai bullák hatása alatt világszerte kiépült a lelki és szellemi önvédelmi front s ma nincs a világon — talán csak az alább említendő egyet kivéve — oly katolikus po­litikai, társadalmi vagy kulturális szervezet, amely a vörös világveszedelemmel szemben akárcsak a semlegesség álláspontjára is he­lyezkedne. Nincs és nem lehet kétség afelől, hogy a kereszténység manapság egyet je­lent a bolsevistaellenességgel is és ezen a téren nem lehet szó sem „elnézésről”, sem a i.nem törődöm” kényelmes álláspontjáról. Az istenhivő kereszténység és az istentaga­dó bolsevizmus között a tűz és a viz, az Is­ten és a sátán áthidalhatatlan ellentéte tá­tong. Mindez olyan természetes, magátólértető- dő valami, amit fölösleges volna leszögezni, ha nem akadna egy magát katolikusnak hir­dető politikai szervezet, amely megbontja a keresztény világ bolsevikiellenes önvédelmi frontját. A cseh katolikus néppártra, mon- signore Srámek pártjára gondolunk, amely két vezető tagját: Svoboda Józsefet és Uhlir Jaroslávot néhány hónap előtt Madridba és Valenciába, most pedig Moszkvába küldöt­te ki, hogy résztvegyenek mint a párt kép­viselői a vörös kényuralom ünneplésében. S a marxista pártokkal rendszerint egy politikai gyékényen áruló cseh néppártnak ez a Moszkva-rokonszenve nem jelentett már senki számára meglepetést. Nincs két esztendeje annak, hogy ezen a helyen meg­döbbenéssel emlékeztünk meg a cseh nép­párt akkori „színvallásáéról. Akkoriban a cseh néppárt közismert kanonok-külpoliti- kusa a szovjetorosz rendszert „bibliai mér­tékékel fölmérte s „megnyugtatónak”, a bibiliai keresztény életideálhoz „közelálló­nak” találta. A múlt után mi sem csodálkozunk Uhlir urék moszkvai „jubileumi” kiküldetésén. Nem jelentene számunkra meglepetést már az sem, ha a cseh néppárt papvezérei egy szép napon személyesen résztvennének a szovjet prágai követségének fogadóestélyén, vagy akár Moszkvában „tanulmányúton” járva, tisztelgő látogatást tennének Sztálin vöröscárnál. Nem csodálkozunk semmin, azonban keresztény kötelességünknek tart­juk, hogy minden kirívó esetre rámutassunk s tiltakozzunk a katolicizmusnak ilyen kompromittálásá, a keresztény világszolida­ritásnak ilyen arculcsapása ellen. Nem tudjuk, hogy Uhlir Jarosláv képvi­selő ur mit érzett, amikor a moszkvai Vö­rös-tér dísztribünjéről végignézte a bolseviki diadalünnepet. Föltételezzük azonban, hogy a keresztény lelkiismeretet nem volt képes magában annyira elaltatni, hogy megfeled­kezett volna arról, hogy a tér egyik leg­pompásabb épületét azelőtt Szent Vazul- székesegyháznak nevezték és hogy ebben a Jölséges épületcsodában ma az istenellenes mozgalom mszékel.1 Uhlir urnák Az otasz-némei-japán szerződés világvisszhangja Az uj „hármas szövetség" Kik csatlakoznak a kommunistaellenes paktumhoz? - A latin- amerikai államok tervei - Angol, francia és amerikai vélemények LONDON. — A világ sajtója az elmúlt napokban sokat foglalkozott a szombaton kötött német-japán-olasz szövetséggel. A brit lapok egyrésze helyteleníti az antiko- mintern-paktumot és a hétfői londoni lapok kiemelik, hogy tulajdonképpen uj hármas alianszról van szó (mint ismeretes, a há­ború előtt az antanttal ellentétben hármas aliansznak nevezték a német-olasz-osztrák- magyar szövetséget), amelynek éle más ha­talmak ellen irányul s amely nyíltan ki­mondja, hogy adott esetben szükségesnek tartja más országok belügyeibe beavatkoz­ni. A szövetség kommentárai azt is elisme­rik, hogy a három szövetséges hatalom folytatni fogja a toborzást más országok megnyerése érdekében. Ilyen körülmények között az angol lapok szerint a szövetség hozzá fog járulni a világ veszélyes ideoló­giai táborokra való feloszlásához. Az an­gol lapok a következőkben látják a szövet­ség veszedelmeit: 1. A paktum Anglia és Franciaország el­len irányul. 2. Utólagosan jóváhagyja Japán Kina- ellenes támadását. 3. A paktum alkalmas a további közép­európai nagynémet tervek előmozdítására. 4. A paktum támogatni fogja Németor­szág gyarmati követeléseit. A lapok különösen a szerződést kisérő német-olasz és japán kommentárokat idézik és nem hiszik el azt, hogy az uj megállapo­dás egyetlen más ország ellen sem irányul. A Daily Telegraph vezércikkében kétségbe­vonja, hogy a kommunizmus elleni paktum a béke garanciáját jelenti. A lap szerint „a békét ma inkább a bolsevizmus ellenségei veszélyeztetik, mint a bolsevisták.” Ribben- trop a szerződést mint jelentős történelmi eseményt ünnepelte, tehát tudatában volt annak, hogy a szerződésnek nemzetközi visz- szahatása lesz. Három nagyhatalom szö­vetkezett és tudatosan szembefordult a töb­bi hatalommal, — írja a Daily Telegraph. A lap emlékeztet a tizenöt év előtti génuai konferenciára, amelynek folyamán a német­orosz szerződés lehetetlenné tette a kibon­takozást. Franciaországot és Nagybritan- niát tulajdonképpen közvetlenebbül érinti a paktum megkötése, mint a Szovjetuniót. A példa kévetői Az elutasító kommentárokkal ellentétben a Times azt írja, hogy a paktum egyik fő­oka az volt, hogy Nagybritannia eddig nem mutatott megértést a német, az olasz és a japán életbevágó fontosságú érdekek iránt. A szerződés válasz az angol fegyver­kezésre és nyomatékos alátámasztása a né­met gyarmati követeléseknek. Németország ezután nemzetközi utón is nyomatékot tud adni gyarmati kívánságainak. A Daily Te- l'egraph tokioi jelentése szerint a szerződés a harmincéves japán-angol barátság végét jelenti. Ugyanakkor a lap felsorolja azokat a hatalmakat, amelyek valószínűleg hama­rosan csatlakozni fognak az antikomintem szerződéshez. Az eurőpi országok közül bi­zonyára Svájc, Lengyelország, Ausztria és Magyarország közeledik a kommunistaelle­nes államokhoz, később esetleg Spanyolor­szág és Portugália, mig a délamerikai álla­mok közül több hatalom szintén megértést mutat a német-japán-olasz törekvésekkel szemben. Elsőnek Bolívia írja alá a szerző­dést, majd valószínűleg Brazília, Chile, Ar­gentína és Uruguay, de nem lehetetlen, hogy a délafrikai Unió is csatlakozik a né­met kezdeményezéshez. „K hívás a párbajra*' PARIS. — A lapok részletesen foglalkoz­nak az uj hármas szövetséggel és helytelení­tik azf. A Figaro szerint a három szövetkező nagyhatalom egyenesen párbajra szólította föl a nagy világdemokráciákat. Az aláírók rendelkezésére hatalmas anyagi és erkölcsi támasz áll, — írja a francia lap. A szerződés szövege ügyes és lehetővé teszi, hogy más ugyanakkor talán még más tanulságos dol­gok is eszébe juthattak. Hiszen Prágából való elutazása előtt módja volt a szövetséges Franciaország katolikus sajtójában elolvas­ni a párisi bolsevistaellenes kiállítás meg­nyitásáról szóló tudósításokat. Ez, az „Edi- tions historiques contemporaines” csarnoká­ban rendezett kiálitás a szovjetorosz állam­rendőrség titkos statisztikájából merített ér­dekes számadatokkal válaszol arra a „béke- jobb”-ra, amelyet a kommunisták a francia katolikusoknak ajánlottak föl. E statisztika szerint a bolsevizmus hatalomrajutása óta Oroszországban 52 püspököt, 4860 lelkészt, 9,600.000 földművest, 692.000 ipari munkást 75.490 tisztet, 360.000 közkatonát, 48.000 csendőrt és 65.000 rendőrt végeztek ki. A sokmillió keresztény vértanú szelleme ott lebegett a vörös terror ünnepi tobzódása fö­lött s ha Uhlir képviselő ur a moszkvai tri­bünön a vértanuk árnyékában szégyenpir nélkül tudott „örvendeni” az örvendezők- kel, nem irigyeljük az ő katolikus lelkiisme­retét Az ilyen katolikus lelkiismerettől nem várhatnak idehaza, a nemzeti kisebbségek­hez tartozó katolikusok sem hittestvéri szo­lidaritást igazságos egyházi és nemzeti kér­déseikben. Nem is tapasztalhatták soha pél­dául a szlovenszkói katolikus magyarok a cseh néppárt részéről a legcsekélyebb meg­értést sem jogos törekvéseik számára. A cseh néppárt — amennyiben ez egyáltalá­ban lehetséges — sokszor még tu^is szár­nyalta a kisebbségekkel szemben a türelmet­len sovinizmus terén a csehszlovák agrár­államok is csatlakozzanak hozzá. Ezenkívül a szerződés szövege módot ad az aláíró ha­talmaknak, hogy beavatkozzanak más álla­mok belügyeibe. Ilymódon sokhelyütt pol­gárháborúkat szíthat a megállapodás. A há­rom hatalom kétségtelenül minden baloldal­ellenes mozgalmat mindenütt hathatósan tá­mogatni fog. A Le Jour szerint a szerződés az USA-t is nyugtalaníthatja. Az euió- pai közvélemény nyugodtan megállapíthatja, hogy uj hármas szövetség keletkezett. A jogcím a Moszkva elleni küzdelem, de idővel a megállapodás más irányt és tendenciát is kaphat, mint ahogy nem egy szerződés belső tartalma megváltozott az évtizedek folya­mán. Washington álláspontja WASHINGTON. — Amerikában nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a tény­nek, hogy Olaszország csatlakozott a kom­munistaellenes blokkhoz. A lapok részlete­sen foglalkoznak a szerződés aláírásával és berlini, római és tokiói kommentárokat kö­zölnek. Az uj szövetségnek általában első­rendű nemzetközi jelentőséget tulajdoníta­nak s biztosra veszik, hogy idővel számos más állam csatlakozik hozzá. Washingtoni hivatalos körök egyelőre nem foglalnak ál­lást az eseményhez, A New York Times szerint a szerződés növelni fogja a világon amugyis létező nehézségeket. Ha még né­hány hatalom csatlakozik a paktumhoz, ak­kor a világ könnyen három táborra oszlik, az egyikbe a kommunista hatalom, a másik­ba az antikommunista csoport* s a harma­dikba a demokrata csoport fog tartozni. A latinamerikai államok valószínűleg hamaro­san követik Olaszország példását. Japán ünnepel TOKIO. — A japán fővárosban vasárnap óriási népünnepéllyel ünnepelték meg Olasz­ország csatlakozását a kommunistaellenes szerződéshez. A várost ünnepélyesen kivilá­pártot, a csehszlovák szociáldemokrata pár­tot; a cseh nemzeti szocialista pártot és a cseh iparospártot. Viszont sohasem hagyott föl az oly kísérletekkel, hogy marxistabarát soviniszta politikáját magyar szavazatokkal is erősítse. Mostanában sem szünetelnek azok a lappangó törekvések, amelyek a „magyar katolikus párt” jeligéje alatt meg szeretnék szervezni a cseh néppárt szloven­szkói magyar osztályát. A jóhiszemű naivaknak — akik a szloven­szkói magyar katolikusok soraiban időnkint elvétve akadnak — most már igazán kinyit­hatja a szemét Uhlir képviselő ur moszkvai l^ijbókolása. Ilyen eltévelyedett katoliciz­musból az öntudatos, a nemzeti mivoltukhoz és Rómához egyformán hü magyar katoli­kusok nem kérnek. f

Next

/
Thumbnails
Contents