Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-06 / 253. (4399.) szám

4 1937 november 6, szombat* Kik élvezik a vasutasok ingyenszállitási kedvezményét ? Óriási feltűnést keltett a Csehországba irányuló tömegszáSlitások leleplezése KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Tele­fonjelentés alapján a PMH röviden közölte a kassai „Gazdovské Noviny“ cimü agrár­párti hetilap cikkének rövid tartalmát, mely különös visszaélésekről rántja le a leplet. Arról van szó, hogy illetéktelen közvetítő kereskedők kihasználják a vasúti alkalma­zottaknak azt a kedvezményét, hogy a vas­út ingyenesen szállít részükre az állam te­rületén bárhonnan föladott árucikkeket. A visszaélések ügyében rendkívül érdekes részleteket sikerült megtudnunk, amelyek­ből kiderül, hogy a kedvezmény nem nyújt előnyt a vasuta­soknak, óriási költségmegterhelést jelent magának a vasútnak és csak a néhány kereskedő szerez hatalmas vagyont ál­tala, aki a kedvezményt ügyesen ki­használja. sok vagyis jövedelmük egy részét képezi. Ennek megvonására senki sem gondolhat és érthető kollegialitásból hallgattak a vas­úti közegek is, akik tudnak az uj cégek ha­talmas arányú üzleteiről. E kollegialitás azonban indokolatlannak látszik, ha tud­juk, hogy a vásárló vasutasok alig kaphat­ják olcsóbban a messziről rendelt élelmisze­reket, a nagy távolság miatt nem küldhetik vissza az esetleg meg nem felelő árut. Fő­leg kétes értéke van a kollegialitásnak, ha meggondoljuk, hogy az ingyenszállitás előnyét nem valameny- nyi vasutas használja ki, hanem csak azok, akik igy különös módon haszonhoz juttatják a közvetítő kereskedőt. Nem lehet vitás, hogy a vasutasok sokkal szívesebben vennék, ha a munkaadó állam- vasút készpénzben váltaná meg az ingyen­szállitás kedvezményét, a vasút maga pedig megszabadulna a rengeteg munkatöbblettől. A döntő szociális szempont A kedvezmény pedig, amely — mint lát­tuk — sem a vasutasoknak, sem a vasútnak nem szolgál örömére, rengeteg kárt okoz a keletszlovenszkói és kárpátaljai adófizető kereskedőknek, akik eddigi szállításaik je­lentős részétől esnek el az által, hogy a csehországi vasúti gócpontok alkalmazottai közvetlenül vásárolnak a szinte monopóliu­mot élvező néhány cégtől. E cegek tulajdonosai túlnyomórészt cseh­országiak, akik igy könnyen találják meg kapcsolataikat és könnyen érik el azt, hogy a vasút elesik a tetemes fuvardíj­tól, amelyet az itteni kereskedők, mal­mok, szövetkezetek stb. hiánytalanul megfizetnének. Ez az elveszett fuvardíj bizonyára bőven fedezné az ingyenszálli­tás készpénzben való megváltását, ami­ben valamennyi vasutas egyformán ré­szesülne és igy szociális szempontból is sokkal üdvösebb volna, mint a jelenlegi állapot. Az érdekelt keletszlovenszkói és kárpátal­jai kereskedők körében régóta nagy az el­keseredés a most kipattant üzelmek miatt, mert arra kellett rájönniük, hogy a vasút és alkalmazottai helyett csupán néhány, mo­nopóliumot élvező cég részesül a sokmilliós haszonban, amelytől ők elestek. Nehézségek a windsori herceg amerikai utla előtt A munkásság tiltakozik ■ Ssdaux nyilatkozata Régi kedvezmény, uj helyzet Az ingyenes szállítás már az államfordu­lat előtti időben is kijárt a vasutasoknak. A régi időben azt az előnyt jelentette, hogy a vasutas maga kiutazhatott szabadjeggyel vagy olcsó rezsijeggyel a vidékre, nagyobb tétel élelmiszert vásárolt be és igy — köz­vetlenül a termelőtől vásárolva, ingyenes szállítás mellett — valóban lényegesen ol­csóbb áron jutott hozzá a szükséges élelmi­szerekhez. Ma azonban úgy alakult a hely­zet, hogy a nyugati országrészekben lakó vasutasoknak sok száz kilométert kellene utazniok, hogy Szlovenszkón és Kárpátal­ján, ahol valóban olcsóbb az élelmiszer, vá­sárolhassák be szükségletüket. Minthogy ez keresztül nem vihető, a helyzetet fölismerve alakult Keletszlovenszkón néhány kereske­delmi vállalat, amelyek saját lapjaikban hirdetik hangzatosán az élelmiszereket. Mint a „Gazdovské Noviny“ is kifejti, a vasutasok nem is kapják lényegesen ol­csóbban az árut, mintha odahaza kis té­telekben vásárolják meg, mert költsége­ket, forgalmiadét, csomagolást, fuvarle­velet stb. kell fizetniök. Ezzel szemben ezek a vasutasok akaratukon kívül óriási költséget okoznak a vasútnak és terhes munkát kollégáiknak. Nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy vagonrakomány 2—300 apró té­telből áll, az egész rakományt Oderberg- ben át kell rakni és igy nemcsak a föl­adóállomásokon, hanem ezen a szétosztó­állomáson is rengeteg munkát okoznak az apró szállítmányok. Valamennyi állomáson, amelyek az ingyen- sr.állitmányokkal dolgoznak, jelentékenyen szaporítani kell az alkalmazottak számát. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy Kelet- szlovenszkóról Csehországba egy vagon fuvarköltsége teljes vagontétel szállításánál mintegy háromezer korona, fogalmat alkot­hatunk arról, hogy milyen anyagi károsodás éri a vasutat, tudva azt, hogy a rengeteg darabáru szállítása voltaképen még maga­sabb díjtételek mellett történnék. Különösen érdekes, hogy a teljesen in­gyenes szállítás kedvezményét csak a vas­utasok személy szerint élvezik, a fogyasz­tási szövetkezetek, amelyek a vasutasokat látják el áruval, már nem. A vasúti fogyasz­tási szövetkezet 20 százalék engedményt, a vasút kezelésében lévő áruraktár pedig 50 százalék engedményt kap a rendes fuvar- dijtételekből. E szövetkezeti intézmények azért nem élveznek teljes díjmentességet, mert a vasúti szabályzat kereskedelmi vál­lalatoknak minősiti őket. Láthatjuk ebből a fölfogásból, hogy a közvetítőnek fizetnie kell a szállításokért, ha ő az átvevő, akkor azonban nem, ha a közvetítő a föladó. Még érthetőbben: a vasutasok részére dolgozó altruista közvetítő fizet fuvardíjat, a maga zsebére dolgozó eladó nem fizet! Rosszul alkalmazott kollegialitás Érthető és a régi körülmények között di­cséretes volna a vasút magatartása alkal­mazottaival szemben. A^%alkalmazottak régi joga, hogy ingyen szállít számukra a vasút, & ez voltaképen a természetbeni szolgáltató­NEWYORK. — Köztudomású, hogy a windsori herceg németországi és franciaországi tartózkodása után Amerikába utazik. Az ame­rikai nép a herceg feleségére való tekintettel, aki —• mint ismeretes — amerikai asszony, nagyarányú fogadtatásban kívánja részesíteni a herceget, aki az Unióban csaknem állami ven­dég lesz és a washingtoni Fehér Házban is ün­nepélyesen fogadják. E terveket most megza­varta az amerikai szakszervezetek elnökének, | Greennek nyilatkozata, Green kijelentette, hogy § a windsori herceget az amerikai munkásság nem jj POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Tegnap megírta a PMH, hogy Felső­vámos községben borzalmas bűnténynek jutot­tak a nyomára. Moravek Vendel jómódú gazda meggyilkolta 29 éves feleségét és a holttestet a szántóföl­dön elásta. A csendőrség a hitvesgyilkost letartóztatta s az általa megjelölt helyen kiásta a holttestet. A csendőrség jelentésére a pozsonyi kerületi bíró­ság bizottsága még csütörtökön délután kiuta­zott Felsővámosra s helyszíni vizsgálatot tar­tott. A bírói bizottsággal, amelyet dr. Hlavácek vizsgálóbíró vezetett, kiutazott dr. Kostka ál­lamügyész, valamint dr. Krcek orvosszakértő és dr. Srdinko egyetemi tanársegéd. Az orvosok még a helyszínen megejtették a boncolást, a bí­rói bizottság pedig megtartotta a helyszíni szem­lét. A késő esti órákban történt ez, úgyhogy erős reflektorokkal kellett megvilágítani a te­repet. Egyúttal fényképfelvételeket is készítet­tek. A boncolás megállapította, hogy a szerencsét­len asszonyt hét késszurás érte. Megállapították egyben azt is, hogy az asz- szony már a közeli napokban családi örömök­nek nézett elébe. A tettes tehát tulajdonképpen két életet oltott ki szörnyű tettével. Hajnali három óráig tartott a bírói bizottság szemléje és az orvosok munkája. Pénteken dél­előtt pedig a csendőrök a gyilkos jelenlétében rekonstruálták a tettet. Az első feleség titokzatos halála Közben a csendőrség a gyilkos előéletét is igyekszik teljes részletességgel kinyomozni, mert a faluban olyan hírek terjedtek el, hogy Mora­vek Vendel nemcsak ezt a feleségét emésztette el, hanem két évvel ezelőtt első felesége is gyanús körül­mények között halt meg, sőt még régebben, amikor a férfi a katonaság­nál volt, hasonló bűnüggyel kapcsolatban emle­gették a nevét. Moravek Vendel most negyvenhárom eszten­dő** Évekkel ezelőtt egy özvegyasszonyt vett el fogadja szívesen és tüntetni fog ellene. Az el- lenszevnek nemcsak a windsori herceg német- országi tartózkodása az oka, hanem elsősorban az, hogy Bedaux nagyiparos a herceg legköz­vetlenebb környezetéhez tartozik, ezt a nagy kapi- talistát viszont az amerikai munkásság nem sze­reti. Azzal vádolják, hogy egy uj munkarend- szert dolgozott ki, az úgynevezett Bedaux-rend- szert, amely veszedelmesen hasonlít a régi tay- lorizmushoz és a munkásság kizsákmányolásá­ból áll, Charles Beadux, a windsori herceg barátja Washingtonból jövet Newyorkba érkezett és az ( feleségül, aki idősebb volt nála s akinek már nős fia volt. Moravek állandóan mostohamenye kö­rül legyeskedett s emiatt elég gyakori volt há­zukban a perpatvar. Két évvel ezelőtt felesége rendkívül gyanús körülmények között halt meg. Este még jóked­vűen elbeszélgetett családjával, tíz óra tájban megvacsorázott, de éjjel tizenkettőkor hirtelen meghalt. A faluban most arról suttognak, hogy ezt az asz- szonyt is Moravek tette el láb alól. A csendőr­ségnek lesz a dolga, hogy felderítse, mi igaz a mende-mondábói. Próbaházasság Alighogy megözvegyült Moravek, újabb há­zasság után nézett. Tavaly ősszel egy falubeli idősebb asszonnyal találkozott s annak is elmon­dotta nősülési szándékát. Az asszony nem sok­kal azután bemutatta a férfinak Apollónia nevű leányát s azt ajánlotta, hogy vegye el azt fele­ségül. Moravek azonban előbb próbaházasságot akart. Az anya nem ellenezte ezt sem és a gazda vi­szonyt kezdett a leánnyal. Ezidién nyáron a 29 esztendős Apollónia bi­zalmasan közölte vele, hogy anyának érzi ma­gát és jó volina, ha annak rendje és módja sze­rint mege sküdnének, mert nem bírná el a szé­gyent. Szeptemberben meg is tartották az eskü­vőt. A lakodalom csendben folyt le Felsővá- moson. ■ Alighogy megesküdtek és a fiatalasszony be­költözött férje házába, Moravek érzelmei megváltoztak az asszony iránt. Valósággal úgy bánt vele, mint a cselédjével. Mig ő maiga bent aludt a tiszta szobában, az asz- szonynak a konyhában pxiccsen kellett nyugod­nia. Nem is ettek együtt. Az asszony állandóan a cselédséggel étkezett. A gyilkosság Házasságuk után rövidesen elköltöztek a ré­gi lakásból, ahol a férfi, még mostoihafiával la­kott együtt. Az apróbaromfi nagyrészét ott hagy­ták. Emiatt az uj asszony gyakran kérlelte fér­jét, hogy hozzák át már a jószágot az uj por­tára. A gyilkosság estéjén is erről tárgyaltak. A férfi végül is engedett az asszony rábeszélésé­nek és késő este elindultak a régi házba. Útjuk a földeken keresztül vezetett. Útközben a férfi — ugylátsdlk — meggondolta magát. Azt nxond­ujságiróknak kijelentette, hogy nagy aggodalom­mal tekint a herceg amerikai útja elé. Az euró­pai népek félreérthetnék, a herceg amerikai sze­replését, igy a rendkívül ünnepélyes fogadtatást, de a munkásság ellentüntetését is. Nem lehetet­len, hogy azok az amerikai társaságok, amelyek a herceget meghívták az amerikai 6zemleutra, meghívásukat most hatálytalanítani fogják, mert nem akarják kihívni az amerikai munkásság ha­ragját, Hyen körülmények között a herceg ame­rikai útja elé súlyos nehézségek gördültek, s egyelőre nem tudni, miként oldható meg a prob­léma. ta, hogy ilyen későn este már nem akarja za­varni mostohagyermekeit és inkább visszafordul. Vissza is fordultak, de alig tettek néhány lé­pést, amikor a férfi hirtelen átölelte feleségét. Úgy tett, mintha meg akarta volna csókolni, de mái' akkor kezében volt az élesre fent zseb­kése és csók helyett felesége nyakát met­szette el. Több késszurást ejjtett a szerencsétlen asszo­nyon, úgyhogy az a helyszínen meghalt. A holt­testet ezután még vagy száz méternyire elvitte s ott egy gödörbe ásta. Október 29-én pedig je­lentésit tett a vásáruti csendőrségen felesége el­tűnéséről. A csendőrség pedig rövid nyomozás után letartóztatta. Megállapítást nyert az is, hogy nem volt igaz a gyilkos gazdának az az első val­lomása', hogy felesége kérésére követte el a gyil­kosságot. l/idáfn txwaá KETTŐS MÓDSZER. A iháziítssszcmy uj szakácsnőt fogad fel. átnézi bizonyítványait, azok igen jók, de azért megkér­dezi: — Igazán jól tud főzni? Vállalja a vendége­ket is? — De mennyire — büszkélkedik a szakácsnő—, mind a két módszerben tökéletes vagyok. — Micsoda két módszerről beszél? — csodálko­zik a háziasszony. — Úgy értem, kérem, hogy a ház érdeke sze­rint, a vendég ne jöjjön többet, vagy szívesen jöjjön máskor is. ALKALMI KENYÉRKERESET Két artista beszélget. — Hallom, te mcet megint állás nélkül vagy. Ugy-e, a hasbeszélés már nem népszerű művészet, amit jól megfizetnének. — Tévedsz. Azóta keresek sokat a hasbeszélő tudo­mányommal, amióta nem a cirkuszban és a varietében lépek fel. — Hát hol vagy alkalmazva jelenleg? — Egy beszélő papagájokat eladó üzletben. Kép­zelheted, milyen remekül tudnak beszélni azok a pa­pagájok, amelyeket én adok el! w MEGJELENT AZ 1938. ÉVI MA­GYAR NAPTÁR. (Szerkesztették: dr. Ba- ranyay József és Tamási Lajos.) Díszes kül­sőben és gazdag szellemi tartalommal jelent meg a Magyar Naptár az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt kiadásában. A gazdag tartalmat szebb- nél-szebb képek diszitik és teszik értékessé. Egyetlen magyar család asztaláról sem sza­bad hiányoznia ennek a naptárnak. A vas­kos kötet ára mindössze 3 korona; portó kü­lön 1 korona..A 4 korona bélyegben is be­küldhető az eL. ült párt országos központ­ja (Pozsony, Ventur-ucca 15. I. ) címére, amely minden megrendelést soron kívül intéz el* Állítólag első feleségét is eltette láb aló! a Selsővámosi hitvesgyil Először próbaházasságot kötött az áldozattal ■ A csalló­közi héhszakáll születendő gyermekét is meggyilkolta

Next

/
Thumbnails
Contents