Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-05 / 252. (4398.) szám

1937 november 5, péntek* t>ragaiA\\cAarhiklai> 9 ^KÖZGAZDASÁG f A rovatért LUKÖ GÉZA felel Necas: Télre a munkanélküliek számának emelkedése várható A munkanélküliség elleni küzdelem eredményességének föltételei PRAGA. — Neőas népjóléti miniszter a Pfí- tomnost-klubban előadást tartott a munkanélkü­liség mai állásáról és az úgynevezett állandó munkanélküliség elleni küzdelemről. A miniszter ama nézetének adott kifejezést, hogy télen sxámitani kell a munkanélküliség emel­kedésével, bár valószínű, hogy Csehszlovákia 200—250 ezerrel kevesebb munkanélkülit lesz kénytelen eltartani, mint tavaly. Necas szerint nem kétsé­ges, hogy Csehszlovíkia nem vásárol több rozsot Romániában — nem megfelelők az árak PRÁGA. — (MTP). Csehszlovákia Ro­mániában az idén 4500 vagon rozsot vásá­rolt, a közelmúltban pedig 700 vagont Oroszországban. Az orosz rozsvásárlás de­viza ellenében történt. Az orosz rozsvásár­lást azzal indokolják, hogy Románia az ára­kat a csökkenő amszterdami jegyzés elle­nére indokolatlanul emelte. A jelentés sze­rint Csehszlovákia egyelőre nem vásárol több rozsot, megvárják ugyanis a december 15-ét, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a gazdák mennyi rozsot szándékoznak a Ga­bonatársaságnak leszállítani. Illetékes körök szerint Csehszlovákia a további esetleges szükségletét csak abban az esetben hajlan­dó Romániában beszerezni, amennyiben Románia megváltoztatja árköveteléseit. El­lenkező esetben Csehszlovákia más álla­mokban fog rozsot keresni. 1—<. Németor­szág a Hamburgban folyó tárgyalások so­rán Csehszlovákiával a jövő évre 4000 va­gon búza és 4000 vagon búzaliszt vásárlá­sára szeretne megállapodást létesíteni. A Metropress jelentése szerint Németország eme kívánságának aligha fognak eleget tenni, mert a csehszlovák kereskedelmi de­legáció az ipari áruk kivitelének emelését tűzte ki célul. Még mimi g zavarok vannak Szlovenszkűn a cukorrépaérak kifizetése körül POZSONY. — A napokban jelentettük, hogy a cukorgyárak nem biztosítják a cukorrépa má- zsánkinti szerződésszerű 12.65 koronás árát. A répatermelők egyesületének körlevele szerint je­lenleg, amikor a répaszállitás lassan befejezésé­hez közeledik és a cukorgyárak az átvett répáért semmit sem fizetnek, a répatermelők aggodalma egyre növekszik. A körlevél szerint állítólag már intézkedés történt, hogy a cukorgyárak az összes átvett répamennyiségért kifizessék a 12.65 ko­ronás árat. (—) Mire telik a Gabonatársaságnak? Az A-Zet jelentése szerint a Gabonatársaság leg­utóbbi ülésén szóbakerült a sörkivitel kérdése. A malátagyárak, amelyek a külföldre árpát ex­portálnak, a Gabonatársaságtól minden kivitt mázsa árpa után pótlékot kapnak. Ez évente 30 millió koronába kerül. Az ülésen méltányos­nak tartották azt, hogy hasonló pótlékot fizesse­nek ki azoknak a sörgyáraknak, amelyek kül­földre sört exportálnak. A Gabonatársaság a ki- yiteli sörgyáraknak egyelőre 750 ezer koronát engedélyezett ilyen címen, amelyből a pilseni sörgyárak 500 ezer koronát kapnak. Az A-Zet ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy jól van ez. De miért és kinek fizetik? Ez nem határoz. Hiszen .valakinek úgyis meg kell ezt fizetnie. (—) 615 millió koronát költött beruházásokra 10 hónap alatt a közmunkaügyi minisztérium. A közmunkaügyi minisztérium október hónap­ban 51 miliő korona értékű beruházási munkála­tot adott ki, az év tiz hónapjában pedig összesen 615 millió korona értékűt. (—) Bizonytalan a kassai Astoria-kávéház Borsa. A kassai Astoria-kávéház uj bérlője 'gya­nánt Politzert, a poprádi Tátra-szálló bérlőjét emlegetik. Az utóbbi napokban mint érdekelt fél az ASO-cég jelentkezett, amely nagyobb bér­összeget ajánl, mint Politzer. Egyébként Brouk és Babka is érdeklődik a helyiség iránt a gazdasági konjunktúra tartós alapfeltételét a külpolitikai nyugalom képezi. Annak ellenére, hogy a legtöbb állam intenzív fegyverkezési programot hajt végre, a miniszter szerint abszolút helytelen a fegyverkezésben lát­ni a mai gazdasági javulás egyetlen főokát, mert a javulás nemcsak a fegyverkezési iparban ál­lott be, hanem más iparágakban is, továbbá a nagyobb városok építkezési tevé­kenységének megélénkülésével és a köztársaság PRAGA. — A PMH már többizben fog­lalkozott a szeszgazdálkodás kérdésével s megírta, hogy ezen a téren már második éve törvényen kívüli állapot uralkodik. A cseh nemzeti szocialista A-Zetben dr. Be- nes György a szeszgazdálkodással kapcso­latban ma ismételten leszögezi, hogy a szesz állami monopólium s a pénzügymi­nisztériumnak csupán a monopólium végre­hajtását van joga magántársaságra bízni, amennyiben a szesszel nem akar maga gaz­dálkodni. A lap többek között szóról-szóra a következőket Írja: „A pénzügyminiszté­rium annakidején — olyan okokból, ame­lyekről a polgárság nyugalma érdekében jobb nem beszélni — a szeszmonopólium végrehajtását a szeszértékesitő társaságra bízta. A később meghosszabbított szerző­(—) Tárgyalások a talpfaárak körül. A vas- utügyi minisztérium megbízottai két héten keresz­tül tárgyalásokat folytattak a talpfaszállitó prá­gai nyilvántartási iroda, a kassai szövetség és a munkácsi szövetkezet megbízottai, — amely szer­vezetek a talipfaszállitók 90 százalékát reprezen­tálják, — az 1938-ban leszállítandó talpfaárak kér­désében. Annak ellenére, hogy a szállítók beiga­zolták azt, hogy a nyersanyagárak és a rezsi kiadások emelkedtek, a minisztérium nem járult hozzá a magasabb árakhoz a költségvetésre való hivatkozással. A szállítók ezért kénytelenek vol­tak engedményeket tenni, bár aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy az árak nem lesznek ren­tábilisak, ha nem sikerül az erdészeti hivatalokkal és igazgatóságokkal lebonyolítandó tárgyalások során árengedményeket elérni s ha a fuvarosok é saz ácsok nem elégszenek meg kisebb bérekkel. (—) A szövetkezetek magasabb adóztatá­sának kérdése, A forgalmiadó terén a szövetke­zetek eddig a kereskedelemmel szemben előnyös helyzetben voltak. így a szövetkezeti csoportok a tagszövetkezetekkel való kereskedelmi forga­lomban nem fizetnek forgalmi adót. Ez meg­lehetős előnyt jelent. A jelenleg érvényben lévő forgalmiadó-törvény érvénye ez év végién meg­szűnik. Az eddigi tervek szerint a január elején érvénybe lépő uj törvény a kereskedelem kí­vánságára meg fogja szüntetni ezeket a kedvez­ményeket. Az eddigi kedvezmények olyan je­lentősek, hogy a pénzügyminisztérium a szövet­kezetek adója címén lényegesen magasabb adó­bevételekre számit. A szövetkezetek eddig eredményesen harcoltak a magasabb adóztatás ellen. egyes vidékein végrehajtott közmunkák foly­tán. Ami a további fejlődést illeti, a munkanélküliek számának magasságát a jö­vőben az fogja meghatározni, hogy miképpen fog alakulni a külkereskedelmi forgalom s hogy a kormány mi módon lesz képes meg­vívni a munkanélküliség elleni harcát a köz­munka, az építkezési tevékenység, az ipari és a mezőgazdasági termelés átorientálódása te­rén és igen sok függ attól, hogy miképpen fog­ják irányítani az állam pénzügyi politikáját. A munkanélküliség leküzdésére Csehszlovákiá­ban a leghathatósabb eszköz a kivitel megélén- klitése, a közmunkák és a magánépitkezési tevé­kenység emelése. A miniszter felesleges ijeszt­getésnek tartja azt, amikor arról beszélnek, hogy Csehszlovákiában állandóan megmarad 250— 300 ezer munkanélküli, de megállapítja, hogy ez igy lenne, ha nem változnának meg a köz­társaság gazdasági viszonyai. Neőas végzetes hibának tartaná, ha az egész állam szempontjából fontos közmunkákat, vagy azokat a közmunkákat, amelyek rentábilisak, törölni kellene. Neőas előadását azzal fejezte be, hogy Csehszlovákia a munkanélküliség leküz­dése érdekében jelentős lépéseket tett előre, de megállás ezen a téren nincs. dés már érvényét vesztette. A szeszértéke- siíő társaság a szeszmonopóliumot tehát törvény nélkül, szerződés nélkül', meghatal­mazás és jogosultság nélkül hajtja végre. A szeszértékesitő társaság tevékenysége jogi­lag véve negotiorum gesíio-nak tekinthető. Ezért az államnak igénye van a szeszgaz­dálkodásból folyó mindennemű jövedelem­re, mert jogilag a szeszértékesitő társaság meghatalmazás nélkül jár el, ezért a társa­ságnak csak a beigazolt kiadásokra van igénye, nem pedig a nyereségre. Ez azt je­lenti, hogy az államnak igénye van a szesz­értékesitő társaság mindama nyereségére, amely a szerződésen kívüli állapot óta be­folyt és a pénzügyminisztériumnak erről a nyereségről külön törvény nélkül nincsen joga lemondani. (—) Zsolna háztartása. Zsolna rendes szük­séglete az 1938. érvben 1,074.833 koronát tesz ki. Erre a közvetlen fedezet 83.609 korona, a rendes hiány 991.224 korona. Ezt a következő­képpen fedezik: a házbéradóihoz számítandó 50 százalékos pótadóból 273.759 koronát, a többi adókhoz kivetendő 80 százalékos pótadóból 354 ezer 551 koronát, a künnlevőségekből származó valószínű bevételekből 362.914 koronát. A ki­adások között szerepelnek: kulturális célok szá­mára 286.950 korona. Ebből iskolai kiadás 80 ezer korona, ipariskolai kiadás 63.000 korona, hozzájárulás a kulturházhoz 5000 korona, fő­iskolai hallgatók segélyezésére 5000 korona. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. A nyitrai kerületi bíróság körzetében 2, az eperjesi kerületi bíróság körzetében 4, a kassai kerületi bíróság körzetében 3 uj mezőgazdasági kényszer- egyességi eljárás indult. (—) Kényszeregyesség. A besztercebányai ke­rületi bíróság Schindelovszky Rudolf Selmecbá­nyái mérnök kérésére Kv. 240/37. szám alatt kényszeregyességi eljárást indított. A követelé­sek november 25-ig jelentendők be. (—) Megjelent a „Szőlő-Bor-Gyümölcs" no­vemberi száma. Ez a kitűnő magyarsággal meg­irt lap világosan és érthetően foglalkozik mind­azokkal a szakkérdésekkel, amelyekre minden szőlősgazdának és gyümölcstermesztéssel foglal­kozó kerttulajdonosnak szüksége van. Havon­ként 22 oldal terjedelemben jelenik meg és nem­csak tanít, de szórakozást is nyújt olvasóinak. Mutatványszámot készséggel és díjtalanul küld a lap kiadóhivatala (Beregszász, Fő-u. 7). A nagykereskedelem az irányított gazdálkodási rendszer ellen PRAGA. — A nagykereskedők szövetsége tegnap jól látogatott taggyűlést rendezett. A je­lentések megtétele és élénk vita után rezoluciót fogadtak el, amelyben a nagykereskedelem ren­det és takarékosságot követel az állami gazdál­kodásban. A rezolucióban leszögezték, hogy meg kell akadályozni azt, hogy hatalmas összegek adózatlanul maradjanak s gondoskodni kell ar­ról, hogy az egyes minisztériumok a költségvetést ne lépjék át százmilliós összegekkel. Egyúttal az anonim tőke megadóztatása mellett is állást foglaltak. Követelték, hogy az adóterhet igaz­ságosan osszák meg az egyes adófizető rétegek között és Ausztria mintájára vezessék be általá­nosan a forgalmiadóátalányt. A rezolució ezután kéri a magán- és a szövetkezeti vállalkozás egyenjogúsítását és élesen az irányított gazdál­kodási rendszer ellen foglal állást, mert a nagy­kereskedelem képviselőinek nézete szerint az irá­nyított gazdálkodási rendszernek csak néhány privilegizált vállalat látja előnyét, amelyeknek az állam részéről való privilegizálása az adó­fizetők terhére történik. Megkezdődtek az olasz-magyar tárgyalások BUDAPEST. — A már régebb idő óta előké­szített magyar—olasz gazdasági tárgyalásokra szombaton Rómába utazott a magyar kormány külkereskedelmi delegációja Nickl Alfréd megha­talmazott miniszter vezetésével, A magyar ke­reskedelmi minisztériumot Feremczy Izsó állam­titkár, a földművelésügyi minisztériumot Fabinyi István miniszteri tanácsos képviseli a bizottság­ban, melyhez csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank megbízottja is. « Jelentettük már, hogy az olasz kormány a két ország között fennálló gazdasági megállapodá­soknak több irányú módosítását kívánja. A mó­dosítások fők ép azért váltak szükségessé, mert a két ország árucseréjében a magyar követelé­sek az utóbbi* időben erősen felszaporodtak. A magyar kivitel az olasz piacra mintegy másfél év óta lényegesen nagyobb, mint az onnan való be­hozatal és az ennek következtében megnöveke­dett magyar követeléseket az Olaszországba irá­nyuló magyar idegenforgalom is csak részben csökkentette. Olaszország devizahelyzete viszont nem teszi lehetővé e követelések gyors kiegyen­lítésiét az eddigi módszerekkel. Egyébként is az az álláspontja az olasz kormánynak, hogy a Brocohi-rendszer, melynek lényege tudvalevőleg az, hogy mindegyik állam bizonyos cikkeinek exportképességét különleges intézkedésekkel fo­kozza, a nyersanyagok és gabonafélék alacsony ámivója mellett indokolt volt, ma azonban már fölösleges. További kérdés az is, hogy a jó olasz termés következtében a magyar búzaexportban előálló kiesést milyen más magyar agrárcikkek kivitelével lehetne pótolni. Minthogy mindezek a kérdések szorosan összefüggnek az eddigi fi­zetési egyezmények szükségessé vált módosítá­sával is, a római -tárgyalások valószínűleg hosz- szabb időt fognak igénybe venni. (—) A lőcsei Tátra-szálló tervei. Lőcse vá­rosa pályázatot irt ki a Tátra-szálló újjáépítésé­re. A beérkezett 10 pályázat közül a 3000 koro­nás dijat Oelschláger Lajos kassai műépítész, a 2000 koronás dijat Weinberger pozsonyi mér­nök, a harmadik dijat pedig Friedmann kassai építész kapta. Mivel egyetlen terv sem felelt meg teljesen, a városi építkezési bizottság elhatároz­ta, hogy a pályányertes tervek alapján kidolgoz­tatja a végleges tervet. ■ (—) A kassai Viktória fakereskedelmi r. t át­helyezi székhelyét, A kassai Viktória fakeres- kídelmi r. t. november 15-én rendkívüli közgyű­lést tart. Ezen határozni fognak a vállalat szék­helyének áthelyezése kérdésében is. (—) Csak kis mértékben csökkent a munka­nélküliség a komáromi járásban. Tudósítónk je­lenti: Október hónapban Komáromban és a já­rásban 1743 munkanélkülit tartottak nyilván. Eb­ből Komáromban 1513, Gután 78, Őrsujfalun 30, Nagymegyeren 12, Csailóközaramyosón 1, Szi- mőn 77, Nagykeszin 32 munkanélküli volt. A munkanélküliek száma szeptemberhez képest csak kismértékben apadt. (—) Csökkent a jugoszláv hústermékek és a zsir behozatala. Belgrádi jelentés szerint a hús­termékeik kivitele az év nyolc hónapjában a ta­valyi 98,1 millió dinárról 104.6 millió dinárra emelkedett. A busám átvételében első helyen Né­metország áll 54 millió dinárral szemben a ta­valy 44.9 millió dinárral. Csehszlovákia a jugo­szláviai hústermékek átvételében még mindig a második helyen áll, annak ellenére, hogy a beho­zatal a tavalyi 44.4 millió dinárról 23.6 millió dinárra csökkent; Az idén Csehszlovákia zsir be­hozatala Jugoszláviából a tavalyi 39.1 millió di­nárról 16.9 millió dinárra, a szalonnabehozatal pedig a tavalyi 14.4 millióról 5.6 millió dinárra csőikként. (—) Anglia baromfibevitele Magyarország­ból. Az október 20-ikával végződött héten Anglia összes baromfibevitele 3714.5 (meg­előző héten 4756) q volt, amelyből Magyaror­szág 1487.5 (855.5) q-t szállított. Csirkéből 1094 (817) q-t, pulykából 511.5 (710) q-t, ka­csából és libából 85 (54) q-t, egyéb baromfiból 343.5 (38) q-t szállított Magyarország. Magyar- ország a kimutatott héten 460 (1085) q vajat és 112 (175.5) q bacont szállított ki Angliába. Háziasszonyok öröme a főzőrecept-gyüjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál „Az államnak igénye van a szeszértékesitő társaság minden nyereségére a törvényen kívüli állapot óta"

Next

/
Thumbnails
Contents